Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásai."— Előadás másolata:

1 A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásai

2 A fogágy normális morfológiája Gingiva Gyökérhártya Cement Processus alveolaris

3 A gingiva makroszkópos anatómiája Gingiva marginális Gingiva propria Mucogingivalis junctio

4 A gyökérhártya Kollagén rostrendszer nyomóerő→ húzóerő

5 A gyökércement Radicularis/koronalis Acellularis/cellularis Fibrillaris/afibrillaris

6 Az alveolaris csont Lamina compacta (belső corticalis, lamina dura) Oralis/vestibularis corticalis (külső korticalis) spongiosa

7 Az oralis mikroökológiai rendszer Gazdag mikroflóra A szájüreg különböző helyein kialakulhatnak Dentalis plakk(1mm ³ -en 10 8 mikroorganizmus) Opportunista infekció

8 A dentalis plakk Supra/subgingivális

9 A fogkő Dentalis plakk mineralizációja Supra/ subgingivalis

10 A dentalis biofilm mikrobiológiája Actinobacillus actinomycetemcomitans –Gram-negatív, capnophil, szacharoliticus, nem motilis pálcika –Öt szerotípus (a,b,c,d,e) –Virulenciafaktorai: leukotoxin, endotoxin, proteolítikus enzimek

11 A dentalis biofilm mikrobiológiája II. Porphyromonas gingivalis –Gram-negatív, obligát anaerob, nem motilis aszacharolitikus, rövid pálcika (tok) –Hat szerotípus (poliszacharid K-antigén alapján) –Virulenciafaktorok: kollagenáz, proteáz, endotoxin

12 A dentalis biofilm mikrobiológiája III. Tannerella forsythia(Bacterioides forsythus) –1979-ben tenyésztették ki –Destruktív parodontitisre hajlamosít

13 A subgingivalis biofilm bakteriális komplexei Specifikus bakteriális komplexumok Topográfialilag is elkülönülnek

14 A bakteriális infekció kialakulásának és progressziójának rizikótényezői A baktériumok virulenciája A helyi környezet A fogékony szervezet

15 A fogágybetegség klinikai és hisztológiai jellemzői Szupernormális gingiva Hisztológiai tökéletesség Klinikailag egészséges gingiva Kezdeti lézió Page & Schroeder Kezdődő gingivitisKorai lézió Kialakult gingivitisKialakult lézió csontvesztés és apikális epiteliális migráció nélkül ParodontitisKialakult lézió

16 A „szuper egészséges” íny Nincs cellularis iniltratum Egyenes gingivalis capillarisok, néhány emigraló PMN-sejt Nincs gingivalis sulcus

17 A klinikailag ép íny

18 A gingivitis A korai gingivális lézió –Kb. 7-8 napos plakkakkumuláció után fejlődik ki –Akut gyulladás klinikai jelei: Az ínyszél ödémás, vörös színű Szondázásra vérzés

19 A gingivitis II. A kifejlett gingivális lézió: –Kb. 3-4 hét után –Változatlan állapot/ progresszió

20 Előrehaladott(advanced) gingivális/parodontalis lézió

21 A polimorfonuklearis leukocyták

22 A macrophagok

23 A fagocitózis

24

25 A parodontális gyulladás progressziójának teóriája

26 Minden gingivitisre általánosan jellemző klinikai tünetek Csupán az ínyszélre korlátozódnak Plakk jelenléte Gyulladásos tünetek (ínyduzzanat, színváltozás, ödéma, ínyfibrosis, ínyvérzés) A tünetek ép parodontiumon vagy csökkent értékű, de jelenleg stabil parodontiumot borító ínyen fejlődnek ki Az okok megszüntetésével reverzibilis! Bármikor tapadásveszteséghez vezető folyamat indulhat el a talaján

27 I. Plakk okozta gingivitis 1. Csak plakk okozta ínybetegségek 1.lokális irritáló tényezőkkel 2.lokális irritáló tényezők nélkül 2. Ínybetegségek szisztémás háttérrel 3. Gyógyszerszedéshez társuló ínybetegségek 4. Hiánybetegséghez társuló ínybetegségek

28 A plakk okozta ínygyulladás jellemzői Fájdalmatlan Nincs ínymegnagyobbodás A betegség az ínyszélen kezdődik Színváltozás Ínykontúrváltozás Fokozott sulcusváladék- termelés Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris csontvszteség reverzíbilis

29 Ínybetegségek szisztémás háttérrel Endokrin kórképek –Diabetes mellitus –Terhességi gingivitis

30 A terhességi gingivitis jellemzői Plakk jelenléte Túlfokozott gyulladásos válasz az ínyben 2-3. trimester Íny szinváltozása/kontúrváltoz ása Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris csontveszteség reverzíbilis

31 Ínybetegségek szisztémás háttérrel II. A vérképző szervrendszer megbetegedései –Leukaemia –Agranulocytosis –Anaemia –thrombocytopenia

32 A leukaemiával társuló gingivitis jellemzői Plakk nem előfeltétele az ínyléziónak, de plakk jelenlétében erős reakció Elsősorban akut leukaemia velejárója Ínyduzzanat vagy fekély Erős ínyvérzés Plakk csökkenése némi javulást eredményez

33 Gyógyszerszedéshez társuló ínybetegségek Hydantoin Ca-csatorna blokkolók cyclosporin

34 A gyógyszer okozta ínyduzzanat jellemzői Nagyon változatos előfordulás Front fog predilekció 3 hónappal a gyógyszerszedés megkezdését követően fejlődik ki Interdentálisan kezdődő ínyduzzanat Plakk jelenlétében nagyon erős gyulladásos válasz

35 A hiánybetegségekhez társuló ínybetegségek C-vitamin hiány

36 II. Nem plakk okozta ínyelváltozások Bakteriális gingivális infekciók Vírusinfekciók Gombás ínygyulladás

37 Genetikai alapon kifejlődő ínyelváltozások Hereditaer fibromatosis gingivae

38 Szisztémás állapotokkal társuló ínyelváltozások Desquamativ gingivitis Allergiás állapotok

39 Traumás ínyléziók Kémiai traumák Mechanikai traumák Termális traumák

40 A rögzítő apparátus betegségei 1. A krónikus parodontitis –Lokalizált –Generalizált –Enyhe/mérsékelt/ súlyos

41 A krónikus parodontitis általános jellemzői A páciens egészséges Elsősorban felnőtt korban jelentkezik A parodontális szövetpusztulás mértéke arányban van a lokális irritatív tényezőkkel Subgingivális fogkőképződés jellemző tünet Lassú progresszió Változó összetételű tasakflóra Gyakran társul lokális prediszpozíciós tényezőkkel

42 A parodontitis klinikai jellemzői ínygyulladás Szondázásra vérzés Parodontális tasak tapadásveszteség csontpusztulás Fogmobilitás fokozódás

43 A parodontális tasak

44 Csonpusztulás parodontitisben

45 2. Agresszív parodontitis LAP GAP

46 LAP jellemzői A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a szignifikánsan magasabb jelenléte a tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában pubertáskorban fejlődik ki

47 GAP jellemzői A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció Halmozott családi előfordulás A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a és a P. gingivalis szignifikánsan magasabb jelenléte a tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában 30 év alatt fejlődik ki Súlyos interproximális tapadásveszteség és vertikális csonthiány, amely a metszők és az első molárisokon kívül még legalább három fogat érint

48 3. Parodontitis szisztémás háttérrel Hematológiai betegségekkel társuló parodontális pusztulás Genetikai rendellenességek

49 Familiaris és ciklikus neutropenia Down-szindróma LAD Papillon-Le Fevre- szindróma Chediak-Higashi szindróma Glikogéntárolási betegségek Infantilis genetikus agranulocytosis Cohen-szindróma EDS Histiocytosis szindróma Hypophosphatasia

50 4. Necrotizáló fogágybetegség NUG/NUP „trench mouth disease”

51 5. A parodontium abscessusai Tompa bizonytalan fájdalom Oldalirányú kopogtatási érzékenység Arcdeformitás ritkán fordul elő Ínyszélnél jelentkező duzzanat Szondázható tasak van Általában szenzibilis a fog Általában ép fognál jelentkezik Jellemző radiológiai tünete nincs

52 6. Endoparodontális károsodáshoz társuló parodontitis

53 7. Fejlődési és szerzett parodontális defektusok és állapotok 1. Lokalizált foggal összefüggő prediszpozíciós tényezők által módosított plakk okozta léziók 2. Mucogingivális deformitások a fog körül/fogatlan gerincen 3. Occlusalis trauma

54 A fogágybetegség epidemiológiája -parodontális/gingivális indexek -a fogágybetegség prevalenciája -a fogágybetegség rizikófaktorai -a parodontitis és a gócbetegség kapcsolata

55 Az epidemiológia definíciója ”epi” között/ellene (görög) ”demos” ember Az epidemiológia vizsgálja a populációban előforduló betegségeket (egészséges és beteg egyének vizsgálatával), és a befolyásoló örökletes, biológiai, környezeti, szociológiai, viselkedési tényezők hatását.

56 A fogágybetegség epidemiológiája Leíró epidemiológia Intervenciós epidemiológia Analitikus epidemiológia –Keresztmetszeti –Követéses –Esetkontroll

57 Az epidemiológiai vizsgálatok célja a parodontológiában 1. A fogágybetegség prevalenciájának meghatározása 2. Rizikófaktorok feltárása 3. Dokumentálja a preventív és terápiás intézkedések hatékonyságát

58 Vizsgálható elváltozások a parodontológiában Szondázási mélység Klinikai tapadási szint A processus alveoláris pusztulásának foka Index fogak/minden fog

59 A parodontális szövetek gyulladásának meghatározása Gingivális index (Löe 1967) –0/1/2/3 Plakk index (Silness and Löe 1964) –0/1/2/3

60 A fogágy pusztulásának meghatározása Parodontális index (Russel 1956) –0/1/2/6/8 Parodontális index (PDI Ramfjord 1959) –0/1/2/3/4/5/6

61 A fogágy radiológiai vizsgálata 1. Lamina dura 2. Parodontális rés szélessége 3. A csontpusztulás morfológiája 4. A csontpusztulás és a zománc- cement határ távolsága

62 A kezelés szükségességének és mértékének megállapítása WHO (Ainamo 1982) egészséges 1 szondázásra vérzés I. instruálás, motiválás 2 fogkő II. depurálás 3 tasak (>5mm) I.+II. 4 mély tasak komplex kezelés

63 Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata Baelum és mtsai. (1986) –felnőtt Tanzániaiak (30-69 év) –A vizsgált fogak 75%-nál találtak tapadásveszteséget –>7mm-nél mélyebb tasakot az esetek 31%-ban találtak –A parodontális betegség kialakulása nem szignifikáns a plakk mennyiségével

64 Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata II. Yoneyama és mtsai. (1988) –319 beteg (20-79 év) –A vizsgált helyek 1.2%-nál a szondázási mélység >6mm (70-79) –Az előrehaladott parodontális betegség időskorban fokozottabban jelentkezik

65 Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata III. Hugoson és mtsai. (1998) –véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport (20-70 év), melyet vizsgáltak 1973-ban (600), 1983-ban (597), 1983-ban (584) –A prevalencia növekedés az életkor előrehaladtának tudható be

66 A felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának eredményei A destruktív parodontitis az esetek viszonylag kis számában fordul elő (10%) Az előfordulási gyakoriság időskorban magas Nincs szignifikáns különbség a szájhigiene foka és a destruktív parodontitis között A destruktív parodontitis nem a fejlődő országok betegsége

67 A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata van der Velden és mtsai.(1989) –4565 beteg (14-17 év) –16 beteg (0.3%) >1 hely a tapadásveszteség 5- 8mm –Lány/fiú arány a csoportban 1.3:1 – a parodontopatogén A. actinomycetemcomitans az esetek 17%-ban került azonosításra

68 A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata II. Löe és Brown (1991): –40694 beteg, (14-17 év) –LAP: 0.53%, GAP: 0.13% –A feketéknek nagyobb a hajlamuk a EOP minden formájára –A fekete fiúk hajlamosabbak a GAP-re mint a lányok (4.3:1) –A fekete fiúk 2.9 x nagyobb az esélyük a LAP-ra mint a fekete lányoknak –A fehér lányok fogékonyabbak a LAP-re

69 A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata III. Melvin és mtsai.(1991) –5013 beteg, (17-26 év) –a JP prevalenciája 0.76% –Nő/férfi 1.1/1 –A prevalencia feketéknél 2.1% Nő/férfi arány 0.52/1 –A prevalencia fehéreknél 0.09% Nő/férfi arány 4.3/1

70 A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának eredményei Europában az iskoláskorú gyerekeknél az EOP prevalenciája kb. 1% Afrikában és Dél-Amerikában az EOP előfordulása jóval rosszabb: % A fekete fiúk a legfogékonyabbak a GJP-re A LJP a lányoknál a leggyakoribb

71 A parodontális betegség rizikófaktorai determinánsok: kor, nem, etnikai hovatartozás rizikófaktorok: –örökletes és szerzett betegségek –dohányzás –IDDM

72 A dohányzással kapcsolatos epidemiológiai megállapítások Érrendszerre, immunrendszerre, a gyulladásos válaszreakció kialakulására kifejtett hatások A parodonto-patogén baktériumok magas szintje (A.a,P.i) A dohányosoknak kevesebb foguk van, és a fogaikat hamarabb veszítik el A kialakult hatások dózisfüggőek (>20) A destruktív parodontitis valószínűsége x

73 IDDM mint a parodontitis rizikófaktora IDDM mint a parodontitis rizikófaktora A destruktív parodontitis prevalenciája 3- 4x A nem kontrollált, vagy a fiatalkorban kezdődő diabetes magas kockázati tényező A csontpusztulás gyakorisága 4.2x

74 A parodontitis és a szisztémás betegségek kapcsolata Szívbetegség és a parodontitis: –anaerob, Gram-negatív baktériumok –Magas baktériumszint –LPS lokális és szisztémás immunválasz –fehérvérsejtszám és C-reactív protein-szint emelkedés –Endothel sejt károsodás –Véralvadási probléma?

75 Koraszülés és a parodontitis Genito-urinaris fertőzések LPS a keringésben Orális baktériumok az amnionfolyadékba is bejuthatnak Destruktív parodontitis esetén a koraszülés prevalenciája 2X

76 Összefoglalás Epidemiológiai vizsgálatok megmutatták: –A gingivitis és a parodontitis két különböző kórkép –Az epidemiológiai alapjuk közös –A kor önmagában nem hajlamosít parodontitisre –Az átmenet gingivitis és parodontitis között nem automatikus és nem mindig következik be


Letölteni ppt "A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések