Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel? Weber István a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) 2005. december 9.-i alkalma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel? Weber István a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) 2005. december 9.-i alkalma."— Előadás másolata:

1 Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel? Weber István a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) december 9.-i alkalma

2 Tényleg mit is kezdhetünk vele? Megbotránkozunk rajta és elkezdjük kritizálni. Egyszerűen nem igaz, ami le van írva.  Bibliakritika, liberális teológia, materializmus. Megijedünk, hogy bolondnak tartanak, ha elfogadjuk. Ezért inkább kompromisszumot kötünk az evolúció elgondolásával.  Felvilágosult ember ilyen őrültségből nem kér. Hit által igaznak fogadjuk el, és engedjük, hogy hitünk alapja legyen.  A tudományról alkotott felfogásunkat megváltoztatja.

3 Világnézetek rövid áttekintése: evolúció párti teremtés párti nem evolúció párti teista evolúció naturalista evolúció bibliai kreacionista intelligens tervezés naturalista anti- evolúció o o „folyamatos” teremtés o

4 A négy főbb irányzat elemzése: irányzat elemzési szempont bibliai kreáció „hosszú” teremtés intelligens tervezés teista evolúció nyitott tudomány filozófia  ? teremtői tervezés, több élőlény „nem”  ? a bűn miatti átok mindenre hat  ??? világméretű özönvíz  ???

5 A Mózes 1. könyvének történetisége mellett szóló érveket 5 nagyobb csoportba oszthatjuk: nem költészet 11 történet szerves egysége nem mítosz nem tartalmaz tudományos tévedéseket az egész Biblia szerves része

6 A Genezis tizenegy valódi történetből álló szerves egység a teremtés története1,1-2,3 a Menny és a Föld története2,4-4,26 Ádám nemzetsége története5,1-6,8 Nóé nemzetsége története6,9-9,29 Nóé fiainak története10,1-11,9 Sém nemzetsége története11,10-11,26 Táré nemzetsége története11,27-25,11 Izmael nemzetsége története25,12-25,18 Izsák nemzetsége története25,19-35,29 Ézsau nemzetsége története36,1-37,1 Jákób nemzetsége története37,2-50,26

7 Nézzünk meg öt népszerű látszat problémát és ezek lehetséges megoldásait. a fény megjelenése a Nap teremtése előtt a növények teremtése a Nap teremtése előtt a nappal és az éjszaka jelenléte a Nap teremtése előtt a Föld a világegyetem közepe több nem egyező teremtéstörténet van a Bibliában

8 1. látszat probléma: a fény megjelenése a Nap teremtése előtt. Miért ne teremthetett volna Isten fényt a Naptól függetlenül? Példának okáért a villám sem a Naptól kapja fényét. A fényhez nincsen szükség a Napra. Isten dicsősége beragyog mindent (Jel 21,23-25).

9 2. látszat probléma: növények teremtése a Nap teremtése előtt. Válaszunk az, hogy a növényi élet rövid ideig fennmarad különlegesen létrehozott fényben is, nem csak napsütésben. Isten a 3. napon teremtette a növényeket és a 4. napon a Napot. Egy napot a növények még sötétségben is kibírnak.

10 3. látszat probléma: a nappal és az éjszaka jelenléte a Nap teremtése előtt. A lehetséges megoldása az, hogy az 1. naptól kezdve létezett már fény, így a nappal és az éjszaka nem a Naptól, inkább a Föld tengely körüli forgásától függött. (Ma is ez határozza meg a napok világosság-sötétség ritmusát.)

11 4. látszat probléma: a Föld a világegyetem közepe. A Biblia 1. könyve nem állítja, hogy a Föld az Univerzum középpontja, mert mindössze azt magyarázza, hogyan keletkezett a világ. Az 1Móz a kialakulás történetére koncentrál. Nem tekinthetjük tudományos bizonyítéknak, hogy a Föld a Naprendszer középpontja pusztán azért, mert Isten előbb teremtette, mint a Napot.

12 5. látszat probléma: A Biblia 1. fejezete az események sorrendjét, míg a 2. a csúcspont (az ember teremtése) részleteit írja le. Az 1Móz 2 nem állítja, hogy Isten az állatokat előbb teremtette az embernél. A két fejezet együtt a Teremtés eseményeinek harmonikus és kiteljesedő képét adja.

13 A Genezis nem a világegyetem és az emberiség keletkezésének minden részletre kiterjedő természettudományos magyarázata, nem is ez a célja. Azonban ez nem jelenti azt, hogy tévedésekkel vagy tudományos hibákkal lenne tele. A Biblia megbízható és tévedhetetlen.

14 A Biblia elején két eltérő leírása is megtalálható a teremtésnek. Ezek látszólag nem következetesen tárgyalják az eseményeket. Az 1Móz 1,1–2,3 és az 1Móz 2,4–25 nem áll egymással ellentmondásban, az utóbbi inkább kiegészítő melléklete az előbbinek. Az 1Móz 2,4 nem új leírását adja a teremtésnek, hanem csak kitágítja az 1Móz 1,26-27 tartalmát. A második fejezet továbbvetítése az elsőnek. Vessük csak össze a két igeszakasz tartalmát.

15 A teremtés története az 1Móz 1,1-2,3 alapján:az 1Móz 2,4-25 alapján: Isten, mint TeremtőIsten, mint örök szövetség szerzője Elohim - a Mindenható Felség neveYahweh – a „Vagyok” személyes neve Isten, mint hatalmasIsten, mint személy korona az emberkorona a házasság a teremtés hat napjaa teremtés hatodik napja kozmológiai megközelítésantropológiai megközelítés időrendi csoportosítástéma szerinti csoportosítás vázlatrészletek időrendi sorrendfontossági sorrend az állatok teremtéseaz állatok elnevezése.

16 „Nem szükséges megváltoztatnunk a régóta elfogadott nézetet, mely szerint a Biblia első része történetileg hiteles, csak azért, mert néhány tudós olyan elmélethez ragaszkodik, amely ennek ellentmond.” (Brian H. Edwards)

17 A Biblia további fejezeteiben sem találunk olyan részeket, amelyek ne illeszkednének következetesen a Genezis szó szerinti történetiségébe. Nincs valódi okunk azt feltételezni, hogy a Biblia 1. könyve nem rögzít pontos tényeket a világ és az ember keletkezéséről, és történetileg nem hiteles.

18 Az Úr Jézus Krisztus, az apostolok, az evangélisták és más újszövetségi szereplők is úgy tartják számon a „Kezdeteket”, mint valódi történetet. (Jn 1,3, 9-10, Jn 8,58 és Kol 1,16-17, Zsid 1,2, Rm 1,20, Mt 19,4-6, 2 Kor 4,6.) Száznál is több hivatkozást találhatunk erre.

19 „ A Teremtésről szóló igaz tanítás bizonyítékai nemcsak a Biblia egyetlen vagy szűk szeletében találhatók meg, hanem Isten Igéjének minden részében. A kereszthivatkozások mindenhol történeti tényként jelennek meg. A legteljesebb és legszebb ezek közül a Neh 9,6-ban található.” (Louis Berkhof)

20 Egyetlen ember sem volt jelen a világ alapjainak felvettetésekor (Jób 38,4-5), hogy helyszíni tudósításban számoljon be az eseményekr ő l. (Bár Ádám már látta a csodálatos végeredményt.) Mégis a Biblia adja a legmegfelel ő bb leírást arról, milyen volt eredetileg a világ és az emberiség. A teljes írás „Istentől-lehelt” (2 Tim 3,16) és felkészít minket a nehéz kérdésekre való válaszadásra.

21 Mivel a Biblia 1. könyvét (a Szentírás egészét) Isten adta az emberiségnek, így megérthetjük és tudhatjuk mi történt a kezdet kezdetén. Isten akkor is jelen volt és később Ő íratta le a történteket (2 Pt 1,21). Egy ilyen monumentális témáról a nemzetségek írott történetei Ádámtól kezdve gyűltek össze. Mózes pedig (kora írástudójaként) egységesen lejegyezte ezeket, mint a Biblia 1. könyvének ihletett fejezetét.

22 Először, két kérdés merül fel. A teremtés történetben minden nap hossza egyforma? Beszélhetünk-e ugyanolyan napokról a Nap (mint égitest) teremtése előtt és után? Valóban, a Nap nem létezett egészen a negyedik napig (16. vers). Így az első 3 nap hossza nem határozható meg a Föld Naphoz való viszonyából. Ez tökéletesen igaz, de nem bizonyít semmit. Hiszen Isten a Földet megteremtette az első napon (1. és 2. vers). A napok hossza a földgolyó tengely körüli forgásának sebességétől és nem a Naptól függ. A napok hosszát a világosság és a sötétség ritmikus változása határozza meg, és Isten már az első napon megteremtette a világosságot – 3. vers. Az első 3 nap így nem a Nap látszólagos égi mozgásából származó nap volt, mint azt a mai értelemben értjük. Hosszuk azonban teljesen megegyezik a második 3 nap hosszával. A negyedik nap előtt és után a napok hosszát ugyanazzal a mértékkel, a Földdel mérhetjük.

23 Másodszor. A 6 nap egymástól „reggel és este” egítségével különíthető el. A Teremtés napjai időrendi sorrendben állnak egymás után. A Biblia első fejezete ezt többször is kihangsúlyozza: 1. nap (v5.), 2. nap (v8.), 3. nap (v13.), 4. nap (v19.), 5. nap (v23.), 6. nap (v31.). A mindennapi napokban a reggel és az este meghatározó jelentőségű mozzanat. A reggel és az este ismételt említése arra utal, hogy a 6 nap közönséges 24 órás hosszúságú időszak. Lehetséges azonban, hogy az este és reggel sorrendje annak az ószövetségi formának megfelelő, amelyben a nap a Naplementével kezdődik és a következő Naplementéig tart (3 Móz 23,32).

24 Harmadszor, a „yom” héber szó elsődlegesen a hétköznapi napot jelenti, ami az időnek 24 órás egysége. Sorszámozott, reggellel és estével tagolt formában egyértelműen megadott napokra utal. A Genezis szóhasználata egységes, nem jelenik meg külön szó a Teremtés napjainak jelölésére. A „yom” szó ismétlődik a hét napon keresztül.

25 Negyedszer. A történelem során hosszú időn keresztül a munkahét hat nap hosszúságú volt. Ugyanennyi idő alatt teremtette Isten a világot. A Teremtésben és az ezt visszatükröző Tízparancsolatban Isten mintát adott az emberiség számára. A Mindenható saját kezével írta a kőtáblákra a negyedik parancsolatot (2 Móz 20,9-11). Annak tartalma pedig azt bizonyítja, hogy a teremtés napjai közönséges hosszúságú napok voltak.

26 A Genezis olyan tényeket rögzít, amelyeknek szó szerinti értelmezését az egyháztörténelem során a többség minden kételkedés nélkül elfogadta. Ez évezredek során sem változott. Szemben a tudományos elméletekkel, amelyekben a feltételezések évről-évre állandóan átalakulnak, egymástól jelentős mértékben eltérnek, sok esetben homlok egyenest az ellenkezőjükre fordulnak.

27 Ma az emberek jelentős hányada az evolúciót tudományos tényként fogadja el. Holott csak egy azon elméletek közül, amit a tudósoknak a mai napig nem sikerült bebizonyítani. (Érvelésükben újra és újra hiányzó láncszemek kerülnek elő.)

28 Különleges könyv a Bibliában A Teremtés könyve (genezis=kezdetek) különlegesség, mert a világ keletkezéséről (kezdeteiről) szól. Beszámol arról, milyen volt a Föld és az emberi élet a kezdet kezdetén. Bemutatja mai világunk jellemzőit, ami nem létezett mindig, ahogyan azt a görög filozófiára, vagy evolucionista elméletekre alapozók elképzelték, hanem egy meghatározott időpontban teremtéssel jött létre. Nem több 100 millió éves „fejlődés” folyamán alakult ki, hanem 6 nap leforgása alatt.

29

30


Letölteni ppt "Mit kezdhetünk a bibliai teremtéstörténettel? Weber István a Debreceni Kreacionista Kör (DeKK) 2005. december 9.-i alkalma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések