Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vadonélő állatok, növények, természetes élőhelyek védelme Szerző:Néráth Melinda Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vadonélő állatok, növények, természetes élőhelyek védelme Szerző:Néráth Melinda Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vadonélő állatok, növények, természetes élőhelyek védelme Szerző:Néráth Melinda Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

2 Kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) Vadonélő állatok, növények, természetes élőhelyek védelme (NATURA 2000) Néráth Melinda vezető-tanácsos KvVM Elérhetőség: 30/ ,

3 Az Európai Unió szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletével bevezette azt a reformcsomagot, amely a Közös Agrárpolitika új céljainak megfelelően változtatja meg a közvetlen támogatási rendszereket. Bevezeti: Az egységes támogatási rendszert (Single Payment Scheme (SPS)); a vidékfejlesztési intézkedésekre való átcsoportosítást (moduláció); a támogatások termeléstől való elválasztását (decoupling); a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) fogalmát.

4 Az egységes támogatási rendszerre (SPS) való áttérés egyik feltétele a cross compliance, a kölcsönös megfeleltetés rendeleti előírásainak maradéktalan végrehajtása. A támogatások 100%-os kifizetésének feltételéül szabott szigorú és szerteágazó szabályok betartása a termelők számára az új rendszerre való áttéréskor jelentős szemléletbeli és gazdálkodási gyakorlatbeli változást fog okozni. Magyarországon a reform intézkedéseit között kell bevezetni. A jelenlegi tervek szerint Magyarország a 2004-ben csatlakozott tíz új tagország jelentős hányadával együtt 2009 január 1-től kezdődően alkalmazza az SPS rendszert és a kölcsönös megfeleltetés előírásait.

5 Cross compliance, a kölcsönös megfeleltetés szabályozása A nagyon összetett rendszernek a lényege, hogy a jövőbeni gazdálkodásnak elkerülhetetlenül a rendezettebb vidéki környezetet alakító, a természetet jobban kímélő, a tájképi elemeket megőrző irányba kell elmozdulnia. Kölcsönös megfeleltetésnek nevezzük a közvetlen támogatásokhoz, valamint az Európai Vidékfejlesztési Alapból nyújtott egyes támogatásokhoz való hozzájutás bizonyos feltételek betartását.

6 Cross compliance, a kölcsönös megfeleltetés szabályozása Az új támogatási rendszerben a támogatás teljes összege kifizetésének feltétele, hogy a gazdálkodók teljesítsenek bizonyos környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat,- és növényegészség-ügyi, állatjóléti követelményeket

7 A kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere két pillére 19 „jogszabályban foglalt követelménynek „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” Ezek betartása szükséges ahhoz, hogy termelők elkerüljék a támogatás-csökkentést, illetve a támogatásból való kizárást. Sok esetbe ezek a követelmények nem támasztanak új feltételeket a jelenleg érvényes szabályozáshoz képest.

8 Natura 2000 hálózat Natura 2000 hálózat A Natura 2000 a közösségi jelentőségű, illetve a vonuló madárfajok élőhelyének megőrzésére kijelölt különleges madárvédelmi területek, illetve a közösségi jelentőségű egyéb állat- és növényfajok és élőhelytípusok megőrzésére kijelölt különleges természet-megőrzési területek összefüggő európai ökológiai hálózata. A hálózat kialakítása:  a 79/409/EGK számú madárvédelmi irányelv  92/43/EGK számú élőhelyvédelmi irányelv előírása alapján minden EU tagállam, így Magyarország számára is kötelező feladat.

9 A Natura 2000 területek célja A Natura 2000 hálózat elsődleges célja a közösségi jelentőségű élőhelytípusok, valamint növény- és állatfajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve helyreállítása. A Natura 2000 területek nem helyettesítik a hazai védett természeti területek rendszerét, hanem azt kiegészítik egy új típusú, a természetmegőrzést szolgáló jogi és támogatási eszközzel. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A hálózat kialakításával Magyarország számos természeti értéke európai uniós szintű jogi védelmet kap. A Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott.

10 79/409/EGK számú madárvédelmi irányelv A vadon élő madarak védelméről szóló irányelv az összes európai vadon élő madárfajra kiterjed. Általános célja a tagállamok területén természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Az irányelv öt melléklete közül az 1. számú melléklet tartalmazza azoknak a madárfajoknak a jegyzékét, amelyek védelmére különleges madárvédelmi területet kell kijelölni a tagállamok területén. A különleges madárvédelmi területeket az 1. számú mellékleten felsorolt madárfajok közül a rendszeresen előforduló és átvonuló fajok jelenős állományainak otthont adó élőhelyek, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek alkotják. Az 1. számú mellékletben felsorolt 195 madárfajból 78 fordul elő rendszeresen hazánkban, mint pl. a túzok, a haris stb. További 13 nagy tömegben átvonuló faj.

11 79/409/EGK számú madárvédelmi irányelv A madárfajok és élőhelyeik fenntartása érdekében követendő általános jellegű iránymutatásokon túl az irányelv megjelöl különös oltalomra szoruló élőhelyeket /4 cikk (2)/. Megfogalmaz tiltásokat (5. cikk) és meghatározza az egyes fajok kereskedelmére (6. cikk), vadászatára (7. cikk), a fajok betelepítésére (11. cikk) vonatkozó szabályokat, illetve megnevezi azokat a magasabb rendű érdekeket, amelyek feljogosíthatnak az irányelv egyes cikkelyeiben foglaltaktól való eltérésre (9. cikk).

12 92/43/EGK számú élőhelyvédelmi irányelv Az irányelv rendelkezik a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről – fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának megőrzése. Az irányelv rendelkezik a különleges természetmegőrzési területek kijelöléséről, melyet az 1. számú mellékletben szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, és a 2. számú mellékletben szereplő közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Az irányelv 1. számú mellékletében található élőhelytípusok közül 46 (pl. szikes élőhelyek), a 2. számú mellékletében felsorolt fajok és alfajok közül 36 növény- és 105 állatfaj fordul elő hazánkban.

13 92/43/EGK számú élőhelyvédelmi irányelv A direktíva értelmében az ún. Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölésénél meg kell határozni a cél eléréséhez szükséges intézkedéseket. A rendelet előírja a kijelölt területeket érintő minden egyes terv és program alapos vizsgálatát (6. cikk), az engedélyezés kritériumait, illetve a rendhagyó módon való eljárásra feljogosító esetek körét (16. cikk). A direktíva rendelkezik továbbá az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekről (17. cikk.), az irányelvben foglaltak megvalósítását elősegítő kutatásokról (18. cikk), a monitoringról (9. cikk), oktatásról, a növény- (13. cikk) és állatfajok (12. cikk) védelme érdekében bevezetendő – általánosságban megfogalmazott – tiltásokról. Ezek közül több egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a művelt területek gazdálkodási gyakorlatában változások, korlátozások bevezetése szükséges.

14 Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények A vadon élő madarak védelméről szóló a tanács április 2-i 79/409/EGK irányelvének 3. cikk, a 4 cikk (1) (2) és (4) bekezdése, cikkei. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló a tanács 1992 május 21-i 92/43/EGK irányelvének cikkei és a 22. cikk b) pontja

15 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 3. cikk (1) A 2. cikkben foglalt követelmények figyelembevételével a tagállamok valamennyi, az 1. cikkben meghatározott madárfaj esetében megteszik a megfelelő intézkedéseket, amelyek az élőhelyek megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához szükségesek. (2) A biotópok és élőhelyek megőrzése, fenntartása és helyreállítása elsősorban az alábbi intézkedéseket foglalja magába: a) védett területek kialakítása; b) a védett területeken belüli és kívüli élőhelyek ökológiai szempontú fenntartása és kezelése; c) a tönkretett biotópok helyreállítása; d) biotópok kialakítása.

16 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 4. cikk (1) Az 1. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni: a) a kipusztulással fenyegetett fajokat; b) az élőhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokat; c) a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minősített fajokat; d) az élőhelyük egyedi jellege miatt különleges figyelmet érdemlő egyéb fajokat. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttér-információiként figyelembe kell venni. A tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges védelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell.

17 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 4. cikk (2) A tagállamok hasonló intézkedéseket tesznek az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok esetében is, szem előtt tartva azok védelmi szükségleteit azon a földrajzi tengeri és szárazföldi területen, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell, tekintettel költő-, vedlő- és telelőterületeikre, valamint vonulási útvonaluk pihenőhelyeire. A tagállamok e célból külön figyelmet fordítanak a vizes élőhelyek védelmére és különösen a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre. (4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott védett területek vonatkozásában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának, illetve a madarak bármiféle zavarásának elkerülése érdekében, amennyiben azok e cikk céljai szempontjából jelentőséggel bírnak. A tagállamok e védett területeken kívül is törekednek az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának elkerülésére.

18 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 5. cikk A 7. és 9. cikkek sérelme nélkül, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az 1. cikkben meghatározott valamennyi madárfaj védelme általános rendszerének kialakítására, megtiltva különösen: a) a bármilyen módszerrel végzett szándékos elpusztítást vagy befogást; b) fészkeik és tojásaik szándékos elpusztítását vagy károsítását, illetve fészkeik eltávolítását; c) tojásaik természetből való begyűjtését és e tojások birtoklását, még üres állapotban is; d) e madarak szándékos zavarását, különösen a költési és fiókanevelési időszakban, amennyiben a zavarás jelentős lenne az irányelv céljait tekintve; e) olyan fajokhoz tartozó madarak tartását, amelyek vadászata és befogása tilos.

19 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 7. cikk (1)A Közösség egész területén lévő állományszintjük, földrajzi elterjedésük és szaporodási rátájuk alapján a II. mellékletben felsorolt fajok nemzeti jogszabályok adta kereteken belül vadászhatók. A tagállamok biztosítják, hogy e fajok vadászata ne ássa alá az elterjedési területükön tett védelmi erőfeszítéseket. (2) A II melléklet 1. részében meghatározott fajok azon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területen vadászhatók, ahol ezen irányelv alkalmazandó. (3) A II. melléklet 2. részében meghatározott fajok csak abban a tagállamban vadászhatók, amelyeknél ez fel van tüntetve.

20 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 7. cikk (4) A tagállamok biztosítják, hogy a hatályos nemzeti előírások alapján történő vadászat – beleértve a solymászatot is, amennyiben ezt gyakorolják – megfeleljen az ésszerű hasznosítás és az ökológiailag kiegyensúlyozott állományszabályozás elveinek, és hogy ez a gyakorlat összeegyeztethető legyen e fajok, különösen a vonuló fajok, állományainak vonatkozásában a 2. cikkből következő intézkedésekkel. Biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati jogszabályok vonatkoznak, ne vadásszák sem a fészekrakás, sem a fiókanevelés időszakában, sem a szaporodás különböző szakaszaiban. A vonuló fajok esetében biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati törvények vonatkoznak, ne vadásszák szaporodási időszakukban vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során. A tagállamok megküldik a Bizottság részére a vadászati rendelkezéseik gyakorlati alkalmazására vonatkozó valamennyi ide vonatkozó információt.

21 A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 8. cikk (1) Az irányelv alá tartozó madarak vadászatának, befogásának vagy megölésének vonatkozásában a tagállamok megtiltják a madarak tömeges vagy válogatás nélküli befogására vagy megölésére alkalmazott, illetve egy faj helyi kipusztítására alkalmas eszközök, eljárások vagy módszerek használatát, különösen azokét, amelyek a IV. melléklet a) pontjában szerepelnek. (2) A tagállamok megtiltják továbbá a IV. melléklet b) pontjában felsorolt járművekből és az ott megadott feltételek mellett végzett bármiféle vadászatot.

22 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről 6. Cikk (1)A tagállamok megállapítják a különleges természetvédelmi területek védelméhez szükséges intézkedéseket, megfelelő esetben beleértve a kifejezetten az egyes természeti területekre kidolgozott vagy más fejlesztési tervek részét képező intézkedési terveket, továbbá olyan törvényi, közigazgatási, vagy szerződéses aktusokat is, amelyek az adott természeti területen megtalálható, I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípusok, illetve II. mellékletben szereplő fajok ökológiai szükségleteinek megfelelnek.

23 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről 6. Cikk (2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a különleges természetvédelmi területeken található olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték, amennyiben a zavarás mértéke ezen irányelv céljaira tekintettel jelentős hatással lehet. (3) Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.

24 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről 6. Cikk (4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. Amennyiben az érintett természeti terület kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá – a Bizottság véleménye szerint – a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni.

25 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről 13. cikk (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a IV. melléklet b) pontjában felsorolt növényfajok számára szigorú védelmi rendszert hozzanak létre, megtiltva az alábbiakat: a) az említett növényfajok vadon élő példányainak szándékos letépése, begyűjtése, levágása, gyökerestől való kiszedése vagy elpusztítása azok természetes elterjedési területén; b) az említett növényfajok vadonból begyűjtött példányainak tartása, szállítása, kereskedelme vagy cseréje, továbbá eladásra vagy cserére való felkínálása, kivéve azon példányokat, amelyek begyűjtése ezen irányelv alkalmazása előtt, jogszerűen történt. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tilalmak az e cikk hatálya alá tartozó növények életének valamennyi szakaszára érvényesek.

26 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről 15. cikk Az V. melléklet a) pontjában felsorolt vadon élő állatfajok befogása és megölése, továbbá – a 16. cikkel összhangban – a IV. melléklet a) pontjában felsorolt fajok befogására, fogva tartására vagy megölésére vonatkozó eltérések tekintetében a tagállamok megtiltják minden olyan nem szelektív módszer használatát, amely az érintett fajok populációinak helyi eltűnéséhez vagy komoly megzavarásához vezethet, különös tekintettel az alábbiakra: a) az állatok befogásának és megölésének a VI. melléklet a) pontjában felsorolt módszerei; b) állatok befogása és megölése a VI. melléklet b) pontjában említett közlekedési eszközök alkalmazásával.

27 A tanács 1992 május 21-i92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről Kiegészítő rendelkezések 22. cikk Az irányelv rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamok: b) biztosítják, hogy a területükön nem őshonos fajok szándékos meghonosítására olyan szabályozás szülessen, amely nem károsítja a természetes élőhelyeket azok természetes kiterjedésében, sem pedig a vadon élő őshonos állat- és növényfajokat; továbbá – amennyiben szükségesnek ítélik – meg is tiltják az ilyen meghonosítását. Az elvégzett vizsgálat eredményeiről tájékoztatják a bizottságot.

28 Hazai jogi háttér és előírások I októberében megjelent az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet a Natura 2000 hálózat területeire vonatkozó szabályokkal, illetve a hazai területek jegyzékével. Ezt a rendeletet két évvel később a 201/2006 (X.2.) Korm rendelettel módosította. A rendelet célja „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása.”

29 Hazai jogi háttér és előírások II. A rendelet tartalmazza a magyarországi NATURA 2000 területekre kiterjedő azon szabályokat, amelyek a kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek, megőrzését szolgálják. A jogszabály tisztázza a NATURA 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának céljait (4.§), a kijelölés menetét (5.§), és rögzíti, hogy a támogatások és kártalanítás rendezésének szabályiról külön jogszabály rendelkezik (6.§). A rendelet értelmében a külön jogszabályban védetté nyilvánított természeti területekre a természet védelméről szóló törvény (1996. évi LIII. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Továbbá meghatározza a hatósági engedélyezéshez kötődő tevékenységek körét (9. §), valamint ismerteti az előírások megsértése esetében életlépő szankciókat (8.§ (3-6)). A rendelet 6.§ 2. bekezdése rendelkezik arról, hogy a NATURA 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírások teljesítésért az európai uniós forrásokból társfinanszírozással támogatás nyújtható.

30 Hazai jogi háttér és előírások III. A kijelölt területek helyrajzi számos listája a Magyar Közlönyben június 16-án jelent meg. A kijelölt területekkel kapcsolatos észrevételeket a helyrajzi számok Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 90 napig lehetett eljutattni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalához. A beérkezett észrevételek elbírálása megtörtént. Megjelent a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet, amely tartalmazza a magyarországi NATURA 2000 területek helyrajzi számos jegyzékét (Magyar Közlöny 151.).

31 A Natura 2000 hálózatra vonatkozó adatok A hazai területek kijelölése az EU-irányelvek mellékletein szereplő 46 élőhelytípus, 36 növény-, 91 madárfaj, valamint 105 egyéb állatfaj elterjedése és állománya alapján történt. A hazai hálózat 467 különleges természet-megőrzési területből (1,41 millió ha) és 55 különleges madárvédelmi területből (1,38 millió ha) áll (a két területtípus átfedése 41%) mintegy 1,96 millió hektár összkiterjedéssel, mely az ország területének 20,6%-a ha (a hálózat 37 %-a) külön jogszabállyal védett terület természeti terület.

32

33 Az EU irányelvek megfelelése a hazai jogszabályoknak EK irányelv/rendelethazai jogszabály A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 3. cikk, a 4 cikk (1) (2) és (4) bekezdése, cikk évi LIII. törvény a természet védelméről; évi LV. Törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 79/2004 (V.4.) FVM rendelettel; 8/1998. (I.23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról;

34 Az EU irányelvek megfelelése a hazai jogszabályoknak EK irányelv/rendelethazai jogszabály A tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 3. cikk, a 4 cikk (1) (2) és (4) bekezdése, cikk 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről; 79/2004. (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, a valamint a vadászatról szóló évi LV. Törvény végrehajtásának szabályairól; 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről.

35 Az EU irányelvek megfelelése a hazai jogszabályoknak EK irányelv/rendelethazai jogszabály A tanács 1992 május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről cikk és a 22. cikk b) pontja évi LIII. törvény a természet védelméről; évi LV. Törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 79/2004 (V.4.) FVM rendelettel; évi XLI törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel;

36 EK irányelv/rendelethazai jogszabály A tanács 1992 május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről cikk és a 22. cikk b) pontja 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről; 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről.

37 A NATURA 2000 területek finanszírozása 2007 január elsejétől érvényes a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági ás Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelete. Ezzel párhuzamosan hazánkban az Unió által elfogadott támogatásokat az új költségvetési periódusra megalkotott Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési és Stratégiai Terv szabályozza. A jogszabály a legfontosabb kérdések egyikeként jelöli meg a NATURA 2000 területeken folyó gazdálkodást és leszögezi, hogy továbbra is támogatást kell nyújtani az irányelvek teljesítéséből következő speciális hátrányok kompenzálására. A rendelet második tengelye „A környezet és vidék fejlesztése” intézkedései között már nevesíti a NATURA 2000 kifizetetések alapjául szolgáló jogcímet (36. cikkely, a/iii; b/iv). A 38. cikkely 1. bekezdése és a 46. cikkely értelmében a kifizetéseket évente, területalapon kell folyósítani az elmaradt jövedelem, felmerülő költségek ellentételezése céljából az erdészeti és a mezőgazdasági hasznosítású NATURA 2000 földterületek esetében.

38 A földhasználat szabályai Natura 2000 területeken Kormányrendelet fogja szabályozni Jelenleg kidolgozás alatt Művelési áganként Kompenzálható szigorúságú előírások A Natura 2000 támogatás illeszkedik a jelenlegi rendszerbe Finanszírozása között a vidékfejlesztési keretből – European Agricultural Fund for Rural Development

39 Honlap címek: Aktuális jogszabályok jegyzéke, stb. elérhetősége:

40 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vadonélő állatok, növények, természetes élőhelyek védelme Szerző:Néráth Melinda Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések