Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU és Magyarország 5. előadás A magyar soros elnökség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU és Magyarország 5. előadás A magyar soros elnökség."— Előadás másolata:

1 EU és Magyarország 5. előadás A magyar soros elnökség

2 I. A soros elnökség intézménye -az Európai Unió Tanácsának, a tanácsi piramisnak (10-1 db. szektoriális tanács, COREPER I., II., tanácsi munkacsoportok) az elnöklése -LSZ (2009.dec.1.) óta kiesett: - EiT elnöksége (EiT választja 2,5 évre az elnökét minősített többséggel-> Herman van Rompuy) - Külügyek Tanácsának vezetése (Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti-> Catherine Ashton) - néhány Külügyek Tanácsához tartozó előkészítő bizottság, tanács - A soros elnök munkáját a Főtitkárság és az elnökségi trió segíti (2010.jan.1-től spanyol-belga-magyar trió 18 hónapos elnöksége); programját előre az Európai Bizottsággal egyezteti

3 -Fél éves periódusra tölti be egy állam (2007-től a triós rendszerben), Magyarország 2011.jan.1-től 2011.jún.30-ig töltötte be a pozíciót -A trió szerepe: segítség egymásnak a felkészülésben, koordináció, közös logó, hosszú távú politikák meghatározása (amik átnyúlhatnak a másik elnökség periódusára), együttműködés -Tanács és tanácsi piramis székhelye Brüsszel, (Luxembourg), valamint a soros elnökség ad helyszínt az informális, szakértői és estlegesen egyes csúcstalálkozóknak (nálunk a Keleti Partnerség csúcstalálkozóját rendezték volna meg)

4 Az elnökség feladata: -A tagállam képviselői elnökölnek a Tanács minden szintjén (kivételek)-> miniszterek, államtitkárok, az Állandó Képviselet vezetője, helyettese, a minisztériumok kijelölt dolgozói -Napirend felállítása (benne hazai prioritások érvényesítése; komoly hazai koordináció előzi meg)-> döntő befolyása van arra, hogy milyen ügyeket tárgyalnak -Az elnök hív fel szavazásra, ő írja alá az elfogadott aktusokat -Informális és rendkívüli üléseket hív össze különböző szinteken -Az elnök közvetít a tagállamok képviselői között -Az elnök tárgyal az EP-vel a Tanács nevében, a Bizottsággal egyezet a napirend ügyében -Együttműködik az EiT elnökével

5 Sikeres elnökség jelentősége: -Tanácsnak, a legfőbb jogalkotónak az irányítása -Magyar érdekek megjelenítése a döntéshozatalban (agrárpolitika, vízpolitika) -Az elnöklő ország reflektorfényben- a jó elnökség- > jó marketing (külföldi vállalkozások is figyelik az országot), turizmus, presztízs, vizsga EU-s elkötelezettségből és rátermettségből, stabil demokrácia képe (hitelek szempontjából is fontos)

6 A magyar prioritások („Erős Európa”): 1.növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi befogadás: -Munkahelyteremtés motorjának a kis-és középvállalkozásoknak a támogatása -Gazdaságpolitikai koordináció erősítése (hatos jogszabálycsomag elfogadása), fenntartható versenyképesség -Szegénység, gyermekszegénység elleni küzdelem, európai szintű lépések meghozatala a romaintegrációban (egyik fő prioritás)

7 2. Erősebb Európa- erős közös politikák: -Három alapelem, mely a jövő generációkat meghatározza: élelmiszer, energia, víz -KAP megerősítése, termelők helyzetének támogatása -Közös energiapolitika megteremtése -Új terület, az európai vízpolitika kialakítása (benne a Duna-stratégia elfogadása)-> környezetvédelem, fenntartható vízgazdálkodás, árvízvédelem

8 3. Polgárbarát Európa: -Az Uniót közelebb hozni a polgárokhoz (Tanács rendelete-> uniós polgár meghatározott feltételek szerint kezdeményezheti a Bizottságnál, hogy közös uniós fellépés irányára javaslatot tegyen) -Polgárok szabad mozgásnak továbbvitele-> schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítésnek támogatása (2011. jún.9. összes szükséges előfeltételnek megfelelnek, viszont a bővítéshez egyhangú támogatása kell a tagállamoknak, ami még várat magára) -Kulturális védendő értékekre és a sokszínűségre a figyelem felhívása -Schengeni rendszer erősítése (több intézmény vegyen benne részt), a menekültek miatt két esetben a belső határ visszaállítása (külső migrációs nyomás egy határszakaszon, tagállam nem képes eleget tenni a külső határ őrizetére) -Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felállítása

9 4. Felelősségteljes bővítés, globális kötelezettségvállalás: -A bővítési folyamat továbbvitele (Horvátország csatlakozási tárgyalásnak lezárása, Izland csatlakozási tárgyalásának megnyitása) -A nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítása -Európai szomszédságpolitika stratégiai felülvizsgálata, Keleti Partnerség erősítése -ASEM értekezletének megrendezése

10 Az elnökség szervezése 1.előzmények: -2-3 éves felkészülés (trióval együttműködés, közös célok lefektetése, közös arculat megtervezése) -Fél évvel a kezdése lőtt választások-> közigazgatás átszervezése, zavaros költségvetési terv, közbeszerzéseket még nem írták ki jan. 1-jén hatályba lépett médiatörvény miatt támadták a kormány -Az előkészületeket nagyon gyorsan kellett befejezni (utólag sikeresnek modható)

11 2. Az elnökség szervezési struktúrája: -Az Állandó Képviselet megerősítése, 225 fővel emelték a minisztériumok létszámát (legtöbb a KÜM, mivel az a koordinációért felelős)-> határozott munkaidőre felvettek -KÜM-öt három ideiglenes főosztállyal bővítették: - EU-gazdálkodási főosztály: elnökséggel kapcsolatos költségvetési döntések előkészítése, végrehajtásuk koordinálása - rendezvényszervezési főosztály: magyar elnökség egységes arculatának a megjelenítése Brüsszelben és Magyarországon, delegációk körüli logisztikai és protokolláris feladatok koordinálása - elnökségi kommunikációs főosztály: elnökség honlapjának szerkesztése, sajtókapcsolatok szervezése, lakossági és kulturális kísérőrendezvények szervezése -Kormánybiztos a magyar elnökség operatív szervezésére: elnökség költségvetési, gazdálkodási feladatainak felügyelete, minisztériumközi koordináció biztosítása (kormányintézkedéseket kezdeményezhetett, észrevételeket tehetett a kormány- előterjesztésekre) -Kormánybiztos az EU Duna-stratégiájára: magyar álláspont előkészítése -Egyetemekről szakmai gyakornokok

12 3. költségvetés, ülések, rendezvényszervezés: között 23,78 milliárd forintot költöttek (85 millió euró, az országok millió között szoktak költeni)-> cél a takarékosság volt (állami kézben lévő épületek a helyszínek és a szervezést is köztisztviselők, közalkalmazottak végezték) -Költségek: az itt megrendezett ülések, szállás, utaztatás, rendezvények, étkeztetés, biztonsági intézkedések, ajándékok, technika, tolmácsok, sajtóanyagok, sajtókonferenciák (logóval ellátott tollak, mappák, de 200 euróig terjedő állami ajándékok is-> Herendi, Zsolnay, gömböc), elnökségi arculat(kampányfilm, dekorációk) finanszírozása -Ülések: hivatalos tanácskozás-> 26 informális miniszteri tanácsülés, 104 vezetői és 131 szakértői összejövetel, ASEM; 50 ezer vendég - Helyszínek: Gödöllői Királyi Kastély, Néprajzi Múzeum, minisztériumi tanácstermek, BGF; gálavacsorák-> Szépművészeti és Nemzeti Múzeum, Nemzeti Galéria

13 Váratlan nehézségek kezelése -Elnökség sikerének legfőbb fokmérője, hogy milyen gyorsasággal tud reagálni a váratlan eseményekre, kihívásokra 1.Arab Tavasz: hatékony EU-s fellépés koordinálása (szankciók elfogadása), uniós polgárok védelme, evakuáció-> magyar nagykövetség koordinálta az uniós polgárokkal kapcsolatos konzuli és evakuációs (polgári repülőgépeket biztosított és a TEK segített a menekülésben) feladatokat,képviselte az Uniót, külügyminiszter látogatásai a térségben, energiaügyi tanácskozás összehívása 2.Japán: koordinálta az uniós polgárok védelmét szolgáló konzuli és válságkezelési tevékenységet 3.Escherichia coli-fertőzés hatásainak rövid távú gyors kezelése: Tanácsban érvelt a termelők megsegítése mellett-> Bizottság 210 millió támogatásról döntött

14 Duna Régió Stratégia (DRS) -A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve -Tagjai: nyolc EU-s (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), hat EU-n kívüli (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna) -Közép-európai együttműködés szimbóluma, integráció az integrációban, kulcs a további bővítéshez

15 Célok: -Makrorégió fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak, kulturális értékeinek védelme -Kis- és középvállalkozások erősítése (főként ők a projektek megvalósítói) -Közlekedési hálózatok fejlesztése, vízi szállítások -Megújuló energiaforráshoz K+F -Vízpolitika-> szélsőséges időjárási és vízügyi jelenségek integrált kezelése (árvizek), a víz ökológiai védelme (szennyezések meggátolása) -Összehangolt rendészeti fellépés a szállítások biztosítására -Gazdasági fellendülés, új munkahelyek teremtése -11 területen projektek-> Tematikus Koordinációs Bizottság a megvalósításukra

16 Forrás: -nincs rá külön forrás a as költségvetésben-> ezért a rendelkezésre álló források koordináltabb felhasználására van szükség Elfogadása: -Tanács 2009-es júniusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy 201 végéig készítse el a DRS tervezetét június 24-én az EiT-en megerősítették és elfogadták a stratégiát

17 Roma stratégia Háttere: millió roma Európa szerte-> társadalmi kirekesztés, diszkrimináció, szegregáció, mélyszegénység; veszélye a teljes társadalmi leszakadásnak -Generációkon keresztül segélyeken élés, körükben magas a munkanélküliség kockázata, alacsonyabb várható életkor -Alapvetően hat államban élnek többen a lakossághoz viszonyítva: Románia, Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Spanyolország -Helyzet súlyosbodik-> migrációk (franciaországi és olaszországi kitoloncolások), így 2010-ben válsághelyzet Cél: - Horizontálisan beépíteni a romapolitikát az uniós politikákba (oktatási, foglalkoztatási, lakhatási, egészségügyi szakpolitikák)

18 Megtérülő befektetés lenne: - Világbank számításai szerint 4-6 százalékos GDP növekedést okozna, ha a munkában az integrációjuk megoldódna A stratégia elfogadása: -A trió közös nyilatkozata áprilisában, hogy intézkedéseket tesznek a romák befogadására ben az EP jóváhagyta Járóka Lívia, Európai Néppárti képviselő javaslatát -Korábban felállított bizottsági munkacsoport kidolgozta a romaintegrációs stratégiák európai keretrendszeréről szóló javaslatát június 24.-én az EiT elfogadta a stratégiát Probléma: -Csak keretrendszer (a bizottsági javaslat alapján a tagállamoknak 2011 végéig kellett elkészülni a hazai stratégiájukkal, amit a Bizottság 2012-ben véleményez) -Nincsenek a stratégiában kényszerítő eszközök


Letölteni ppt "EU és Magyarország 5. előadás A magyar soros elnökség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések