Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önsértés és erőszak gyermek- és serdülőkorban Várnai Dóra Országos Gyermekegészségügyi Intézet Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önsértés és erőszak gyermek- és serdülőkorban Várnai Dóra Országos Gyermekegészségügyi Intézet Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 2008."— Előadás másolata:

1 Önsértés és erőszak gyermek- és serdülőkorban Várnai Dóra Országos Gyermekegészségügyi Intézet Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola november 24.

2 Sérülések Nem szándékos: balesetek Szándékos: –Öngyilkosság,öngyilkossági kísérlet –Önsértés –Kortárs bántalmazás –Verekedés –Gyermekbántalmazás, abúzus –Elhanyagolás Balesetekhez hasonlóan népegészségügyi problémák, magas betegségteher, vezető halálok a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban

3 Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet Öngyilkosság: komplex, soktényezős jelenség (biológiai, pszichológiai, genetikai, környezeti, kulturális, társas faktorokkal) Öngyilkos viselkedés: fantázia, megkísérelt vagy befejezett öngyilkosság Egyén szubjektív fájdalma meghaladja a megküzdési kapacitásait Sok esetben nem halállal, hanem tartós sérüléssel végződik Ha nem végződik halállal, akkor is segítségért való vészjelzésként értékelendő A kísérletezők egy része újra megpróbálja Bizonyos pszichiátirai kórképekben (pl. schizofrénia) gyakrabban bekövetkezik Változatos belső érzelmek kísérik: szégyen, reménytelenség, félelem, feszültség, magányosság stb.

4 Öngyilkosság gyakorisága Lányok (nők) esetében gyakoribb a kísérletezés, fiúk (férfiak) esetében pedig a befejezett öngyilkosság évesek körében végzett vizsgálat (Fekete, 2005): 7,8% számolt be kísérletezésről Öngyilkos gondolatok: 25% KSH ( ) éves –Fiúk: 319 eset, halálozás 29% –Lányok: 42 eset, halálozás:11% HBSC (2005/2006) Gyermekdepresszió Kérdőív (7., 9., 11. osztályosok, N=3870) –Sohasem gondolok arra, hogy megöljem magam: 64,6% –Gondoltam rá, hogy megöljem magam, de nem tenném meg: 31,1% –A legszívesebben megölném magam: 4,4% Leggyakrabban éves lányok kísérleteznek Öngyilkossági kísérletek aránya nagyságrenddel nagyobb, mint a befejezett öngyilkosságoké Kísérletek kis része kerül ellátásra, nincsenek megfelelő adatok

5 Rizikótényezők és védőfaktorok Pszichiátriai kórképek, különösen bipoláris depresszió, illetve schizofrénia, egyes személyiségzavarok Pszichiátriai betegségek a családban Szerhasználat Krónikus betegség Éretlen személyiség Szociális izoláció Megélhetési problémák Bántalmazás Negatív életesemények: pl. családi problémák, szülők válása, szeretett személy elvesztése Iskolai kudarcok Komoly háttértényezők nélküli akut stresszállapot: pl. szakítás Gyermekotthoni környezet Serdülővizsgálatok: magasabb szorongás, depresszió, impulzivitás értékek, alacsonyabb önbizalom, inadekvát megküzdési kapacitás Családtagok közötti jó kapcsolat Családi támogatás Jó társas készségek Nyitottság Segítségkérés Megfelelő önbizalom Fizikai aktivitás

6 Önsértés Halálvágy nem jellemző, de erős, impulzív késztetés az öncsonkításra, önkárosításra Lányok esetében gyakoribb Súlyosságban különbséget kell tenni Bizonyos pszichiátriai betegségekben (pl. autizmus spektrum betegség) sztereotíp, bizarr önsértés (pl. fej falba ütése), gyermekotthonban nevelt pszichiátriai beteg gyermekeknél 40% a gyakoriság Falcolás, vágások, ütések, éheztetés, szúrások, önhánytatás Sok esetben nem élnek meg fizikai fájdalmat, testük mintha „idegen lenne, levált volna”, „egyszerre összeszed és széthúz” Önsértő aktus feszültségoldó szerepe, rituális cselekedet Hormonális-biológia faktorok: endogén opiát peptidek szerepe, önsértés célja: abszolút vagy relatív opiát hiány pótlása Szubkulturához tartozás jele is lehet

7 Prevenció és intervenció Sikeres stratégiák: ellátórendszer és népegészségügyi szempontok ötvözése Pszichoterápia fontos szerepet játszik az öngyilkos magatartás kezelésében Megelőzésben: pszichoedukáció, személyiségfejlesztő csoportok, pedagógusképzés, kortárs segítők képzése, veszélyeztettek korai felismerése Sürgősségi pszichiátriai szolgáltatások, megfelelő diagnosztikus eljárások, ellátószemélyzet képzése, öngyilkosságot megkísérlők rehabilitációja, visszaesés megelőzése Média szerepe és társadalmi tudatformálás

8 A kortárs bántalmazás (bulliyng) Egy tanuló hosszabb időn át, ismétlődőn van kitéve egy vagy több másik tanuló negatív tevékenységének vagyis szándékosan bántják Sokféle oka lehetséges: egyéni, családi, csoportdinamikai, társadalmi Direkt és indirekt bántalmazás Következményei: mentális betegségek, iskolai teljesítményromlás, oktatás hatékonysága, a tanárok megbecsültsége csökken, növekszik a szerhasználat, a hiányzás, a tanárok fluktuációja SZÓBELIFIZIKAIEGYÉB EGYENLŐTLEN ERŐVISZONY

9 A kortárs bántalmazás gyakorisága (HBSC, 2006) A tanulók 20,3%-a egyszer-kétszer bántalmazott másokat az utóbbi hónapokban, rendszeres elkövető a tanulók 5,1%-a. A tanulók 16,7%-át egyszer-kétszer bántalmazták mások az iskolában, rendszeres áldozatnak tekinthető a diákok 6,1%-a. A tanulók 12,9%-ával fordult elő, hogy bántott másokat legalább 1-2- alkalommal és őt is bántották mások legalább egyszer-kétszer. A hetente több alkalommal előforduló bántalmazás ritka, a tanulók 2,0%-a heti többszöri elkövető, 2,3% heti többszöri áldozat. A fiúk nagyobb része vett részt elkövetőként bántalmazásban, mint a lányok. Az életkor előrehaladtával csökken az áldozattá válás gyakorisága. Az iskolai bántalmazás gyakorisága nem változott jelentősen 2001/2002 és 2005/2006 között. Nemzetközi összehasonlításban hazánk a kortárs bántalmazás arányait tekintve igen kedvező helyzetben van

10 Rizikótényezők és védőfaktorok Elhanyagoló vagy korlátozó-elnyomó nevelési stílus Áldozatok esetében szülői túlvédés Bántalmazók esetében a szülői kontroll alacsony foka Áldozatok esetében túlsúlyosság, testtel való elégedetlenség Áldozatok esetében népszerűtlenség, magányosság, kevés barát, nem megfelelő társas készségek, szomorúság, a szülők vagy a tanárok is áldozatok voltak Elkövetők esetében szerhasználat, élmény-éhség, egyéb normaszegő viselkedés, rossz tanulmányi eredmény, fizikai erő agresszióval párosulva Iskolához való kötődés Jó osztályközösség Családon belüli problémamegbeszélés Fizikai aktvitás Jó társas készségek Önbizalom optimális szintje Testtel való elégedettség

11 A verekedés Fizikai agresszió, de nem feltétlen bántalmazás – csak részleges az átfedés Olyan egyénre is utalhat, akire általában jellemző a kockázatos életmód Egyenlő fizikai erőviszonyok mellett értelmezendő és lehet egyszeri viselkedés 2005/2006 HBSC adat: legalább három alkalommal verekedett a tanulók 15,9%-a. A fiúknak sokkal nagyobb része vett részt verekedésben Az életkorral mindkét nemnél csökken: az 5. osztályban még a tanulók 22,4%-a verekedett legalább háromszor, 11. osztályra ez az arány már csak 8,1%. Nemzetközi összehasonlításban hazánkban sok verekedés történik – ez Kelet- Európában jellemző

12 Prevenció és intervenció Bizonyos oktatási folyamatok racionalizálása Iskolaegészségügyi, illetve iskolai mentálhigiénés hálózat fejlesztése (iskolaorvos, iskolavédőnő, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus) Komplex egészségfejlesztési stratégia részeként: személyiség- fejlesztés-önismeret, konfliktuskezelés, fizikai aktivitás elterjesztése Fokozottabb felügyelet a szünetek alatt Vonzóbb iskolai környezet, szabadidő eltöltési lehetőségek Tanári kompetenciák és az iskola társas miliőjének fejlesztése Szülő-iskola kapcsolattartás Együttműködési készség fejlesztése társadalmi szinten Szükséges esetben pszichoterápia

13 Gyermekbántalmazás Családtag okoz sérülést, fájdalmat a gyermeknek, biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti, önrendelkezésében korlátozza Fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás Rossz bánásmód különböző formái gyakran együtt járhatnak Nem elegendő azt tudni egy gyermekről, hogy bántalmazták-e vagy sem, a család működésmódjának és egyéb jellemzőinek az ismerete is fontos lehet Eltérően hat fiúkra és lányokra: fiúknál alexithímia és antiszociális zavar valószínűbb, lányoknál érzelmi instabilitás és hasítás, ami borderline kialakulásához vezethet Krónikusan emelkedett kortizol szint hat a fejlődő agyra és testi funkciókra Gyermek mozgásos tevékenységét büntető, nem támogató légkör kedvezőtlenné alakíthatja az énképet, mivel az önindította mozgáshoz társuló pozitív agyi aktivitást és a kompetencia, valamint kontroll érzést minimalizálhatja Bántalmazott gyerekek énképe és anya-képe is negatív, mely rosszabb érzelemszabályozáshoz és a társak általi visszautasításhoz vezethet Betegségteher: esetleges halálozás, fogyatékosság, pszichiátriai, pszichológiai zavarok Nincsenek pontos számadatok, leggyakoribbak a fejsérülések, hasi sérülések, fulladás

14 Elhanyagolás Korai gondozói-gyermek közötti interakciók ill. a kötődési kapcsolat minősége meghatározó a fejlődés és a kialakuló pszichés funkciók szempontjából - a kötődési rendszer és a stressz rendszer szorosan összefonódik, mivel a gondozó biztosítja a stressz hatásaival szembeni védelmet Fizikai, érzelmi, oktatási-nevelési Az érzelmi ráhangolódásban bekövetkező hibák és a szenzoros információk hiánya (érintés, illat, hangok, íz, látvány) az érzelemszabályozás és az önkontroll zavaraihoz vezethetnek Elhanyagolás hatása: –visszahúzódás, passzivitás, –a random ingerlés nem tud szervező keretként működni, ami abnormális fejlődést indíthat el –szegényebb érzelemkifejezés, –esetleg növekedési problémák, kognitív károsodás

15 Rizikófaktorok Ha az anya 18 évesnél fiatalabb Családi konfliktusok Nem kívánt terhesség Alacsony szintű gyermekgondozási készségek Szerhasználat Anya vagy gondozó testi vagy mentális betegsége Ha 2 gyermek születése között kevés idő telik el Ha a szülő maga is bántalmazott vagy elhanyagolt Ha már előfordult agresszió a családtörténetben Egyedülálló szülő Mostohaszülő vagy bizonytalan kötődésű partner jelenléte Szülő közömbös, intoleráns a gyermekkel, vagy fokozott túlvédés Koraszülöttség Testi vagy értelmi fogyatékosság Nehezen kezelhető csecsemő Anya-csecsemő hosszú időt külön töltenek Társas izoláció Hajléktalanság, munkanélküliség Akut stresszorok

16 Prevenció és intervenció Interdiszciplináris feladat: egészségügyi, szociális, oktatási, bűnmegelőzési- rendészeti Védőnői és házi gyermekorvosi hálózat kiemelkedő szerepe – bizalmi viszony fontos a felismerésben Képzés, szupervízió biztosítása Oktatási-nevelési intézményben dolgozók támogatása (ifjúságvédelmi felelős) Korai fejlesztő ellátóhálózat kiépítése Szakemberek kiégés elleni védelme Sürgősségi pszichiátriai szolgáltatások Távoltartási törvény: erőszak áldozatainak támogatása Elkövető-rehabilitáció Szülői szerepre felkészítés, nem-kívánt terhességek megelőzése Nyilvánosság ismeretszintjének emelése

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Önsértés és erőszak gyermek- és serdülőkorban Várnai Dóra Országos Gyermekegészségügyi Intézet Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések