Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A görög városállamok Spárta és Athén A perzsa-görög háborúk A Déloszi Szövetség Athén hanyatlása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A görög városállamok Spárta és Athén A perzsa-görög háborúk A Déloszi Szövetség Athén hanyatlása."— Előadás másolata:

1 A görög városállamok Spárta és Athén A perzsa-görög háborúk A Déloszi Szövetség Athén hanyatlása

2 Hát ez elgondolkodtató! Spártában a fiúknak keveset adtak enni, de hagyták, hogy lopással szerezzenek maguknak. Ezzel a találékonyságra akarták nevelni őket. Ha valakit rajtakaptak, akkor megbüntették, nem azért, mert lopott, hanem azért, mert rosszul csinálta a lopást... Egyszer egy fiú ellopott egy rókakölyköt, hogy megegye, de jöttek a katonák. A fiú az inge alá rejtette a rókát, és miközben vallatták a katonák, nem engedte ki, inkább rezzenetlen arccal hagyta, hogy a róka a gyomrát rágja, és ebbe bele is halt a vallatás közben. Ez a történet mutatja a spártai nevelés lényegét, tudnillik, hogy a fiúk edzettek, erősek, ügyesek, feljebbvalóik iránt engedelmesek legyenek és ha a szükség úgy hozza, minden szenvedést kibírjanak.

3 Polisz = Városállam A görögök városállamokban, azaz poliszokban éltek. A két legfontosabb városállam Spárta és Athén volt. Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, a Kr. e. 1. évezredben. Görögország „aranykorában” (kb. Kr.e.500-tól Kr.e. 300-ig) az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja volt. Valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma „nyugati civilizációként” emlegetünk.

4

5 Kormányzás és oktatás Az athéni demokrácia előnyeit csak a szabad, férfi polgárok élvezték. A nevelésnek nagyon fontos szerepe volt. Csak a gazdag családok fiai jártak iskolába. Az „akadémia” kifejezés Athénból származik.

6 A polisz felépítése A poliszok egy-egy akropolisz körül létesültek. Az akropolisz egy fallal megerősített domb, rajta a városvédő isten/istennő templomával. A legismertebb az athéni Akropolisz.

7 A polisz felépítése Az akropolisz lábánál volt az agora. Az agora piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere. Megszentelt terület volt, így a bűnösök nem léphettek be oda. A legkorábbi kiépített agorát Kréta szigetén találták. Kr.e. 700-tól a város fokozatosan városállammá épült ki. A környező falvak és termőföldek is a városállamhoz tartoztak.

8 Athén Athén hatalmas hajóhadáról volt nevezetes. Ezeket a bronz orrú, háromevezős hajókat triremiseknek nevezzük. Százötven evezős ült a hajókon, a sebességét kihasználva a döfő orrával meglékelte az ellenség hajóját. Főárbocán egy nagy keresztvitorlával rendelkezett, de a csatában az evezőivel mozgott.

9 A marathóni csata Kr.e. 490-ben az athéniak legyőzték a perzsákat. Annyira fellelkesültek a győzelemtől, hogy egy hivatásos futót, Pheidippidészt küldtek Athénba az örömhírrel.

10 Rendkívüli teljesítmény... Pheidippidész a legenda szerint a perzsák felett aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára (42 km!), annyit tudott csak szólni, hogy „Győzelem!” („Niké!”) és utána a kimerültségtől holtan esett össze. Niké a győzelem istennője a görögöknél.

11 Maratoni futás A maratoni futás távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban sok a kétely, a maratoni futás a nyári olimpiák kedvelt műsorszáma lett ban a versenytáv méter volt. Az évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a a Windsor kastély és a White- City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv méter lett ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot méterben rögzítette, és az évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték.

12 Spárta Spárta nagyszerű hadseregéről és Athénnal való versengéséről ismert. Kr.e. 480-ban a spártaiak I. Xerxész nagy túlerőben lévő perzsa serege ellen védték a Thermopülai szorost a két napig, amíg a hátukba nem kerültek. A szoros a sokkal erősebb ellenfél elleni hősies kitartás jelképe, a perzsék ugyanis ren voltak, a spártaiak és szövetségeseik pedig összesen 7000-ren.

13 Thermopülai „Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”

14 Spárta célja A spártaiak akartak a legerősebb lenni görög földön. Tisztelték a hagyományokat és nem tűrtek semmiféle változtatást. A rugalmatlanság hiánya lett később a vesztük. Jobban szerették a tetteket, mint a szavakat. Innen ered a lakonikus beszéd kifejezés, ami Spárta államának eredeti nevéből - Lakónia - származik. (Az egyik legismertebb spártai mondás szerint egy spártai anya a következő szavakkal küldte harcba fiát, miközben pajzsára mutatott: „Vagy ezzel, vagy ezen.” Azaz: Vagy ezzel térj haza, vagy ezen hozzák haza holttestedet.)

15 A Déloszi Szövetség Athén köré tömörülve Kr.e. 478-ban létrejött a perzsa- ellenes déloszi szövetség. Így Athén lett a legnagyobb tengeri hatalom Görögországban. Nevét azért kapta a szigetről, mert itt tartották tanácskozásaikat és itt hozták létre a szövetségi pénztárt is, melynek kincstára az Apollón-templomban volt. Spárta nem csatlakozott a szövetséghez.

16 A peloponnészoszi háború Kr. e. 431-ben háború tört ki Athén és Spárta valamint szövetségeseik között. A legfontosabb ok Spárta és szövetségeseinek növekvő dühe volt az athéniaknak a görögök ügyei felett gyakorolt dominanciája miatt. A háború 27 évig tartott, részben azért, mert Athén – egy tengeri hatalom – és Spárta – egy szárazföldi hatalom – nehezen talált alkalmat az egymással való összecsapásra. Spárta győzött, de az évtizedeken keresztül tartó háborúban mindkét városállam nagyon meggyengült, soha nem nyerték vissza régi erejüket.

17 Görög hanyatlás A görög kezdték elveszíteni híres egységtudatukat, mely a demokratikus értékekben, a sportversenyekben (olimpiák) és a közös istenek tiszteletében fejeződött ki a leginkább. Kr.e ban II. Philipposz, makedón király (Nagy Sándor apja) elfoglalta Görögországot. Jegyezd meg! Makedónia egy ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában. Nem összekeverendő a modern Macedónia állammal, amelynek területével csak kisebb átfedésekben közös, jóllehet a mai macedón állam magát ezzel az országgal és népével azonosítja, mely elképzelés nem fedi a valóságot és emiatt komoly ellentétek vannak Macedónia és Görögország között.

18 Történelem és földrajz összefonódása Az ókori görög városállamok soha nem egyesültek, mert a hellén föld nagyon dombos-hegyes volt és ez megnehezítette nemcsak az utazást, de az együttműködést is. Jó példa ez arra, hogy a földrajz milyen módon tudja befolyásolni a történelmet.

19 Itt a vége, fuss el véle.


Letölteni ppt "A görög városállamok Spárta és Athén A perzsa-görög háborúk A Déloszi Szövetség Athén hanyatlása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések