Anatómia: az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudományág

Az előadások a következő témára: "Anatómia: az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudományág"— Előadás másolata:

1 Anatómia: az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudományág
Anatómia: az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudományág. Makroszkópos Mikroszkópos Szabad szemmel nem, de mikroszkóppal látható: szövettan és sejttan Szabad szemmel látható Élettan=fiziológia: az egészséges szervezet működésével foglalkozó tudományág.

2 SEJTTAN

3 BEVEZETÉS AZ ANATÓMIÁBA

4 (1) magvacska v. nukleólusz; (2) sejtmag; (3) riboszóma; (4) vezikula; (5) durva felszínű endoplazmatikus retikulum (ER); (6) Golgi-készülék; (7) sejtváz v. citoszkeleton; (8) sima felszínű ER; (9) mitokondriumok; (10) sejtnedvüreg (vakuólum); (11) citoplazma; (12) lizoszóma; (13) centriólumok.

5 A sejt (cellula) A legkisebb önálló életre képes egység, mely a fő életjelenségeket mutatja (anyagcsere, növekedés, ingerlékenység, fejlődés, szaporodás) Ugyanakkor alkalmas a többsejtű szervezetek felépítésére. prokarióta valódi sejtmaggal nem rendelkező (pl.: baktériumok) eukarióta valódi sejtmaggal rendelkező, vagyis membránnal körülhatárolt (és a többi sejtszerv is membránnal körülhatárolt). Egy felnőtt ember testében kb. 200 különféle sejt található. A sejt nagysága és alakja igen változó: a legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik. A sejt lehet kerek, pl. vörösvértest, rendelkezhet nyúlványokkal, pl. idegsejtek, vagy lehet mozgást irányító farki része, pl. hímivarsejt. Citoplazma A sejt belsejét, a plazmamembrán által határolt teret a citoplazma tölti ki. Ebben találjuk a sejtmagot, a különböző sejtszervecskéket s a citoszkeletonnak nevezett, erősen strukturált fonalas fehérjevázat, amely a sejtmag és a sejtmembrán belső felülete között húzódik, ez adja a sejt alakját.

6 Sejtmembrán Minden sejtplazmát a külvilág felé 5-10 nm vastagságú biológiai membrán, a sejthártya határol. Félig áteresztő. A sejtmembrán alapja egy lipidmolekulából álló kettős réteg. A kialakuló membránok a vízben gömb alakot vesznek fel. (Ennek a jelenségnek energetikai oka van: ez az elrendezés biztosítja a legalacsonyabb szabad energia szintet.) Funkció: 1.Véd 2.Időlegesen elhatárol 3.Transzportot biztosít 4.Receptor funkció 5. Kötőhely 6.Szelekciós tényező (sejtanyagcsere szempontjából) + nagyon fontos tulajdonságuk, hogy lágyak, rugalmasak, viszkozitásuk az olajéhoz hasonló. Tulajdonképpen kétdimenziós folyadékok. "Ha merevek lennének, akkor pl. az emberi nyakban futó idegsejtek minden bólintásnál megrepednének"

7

8

9 ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM Az endoplazmás retikulum csövecskékből és hólyagocskákból álló keringési rendszer, amelynek két formája van: 1. A sima felszínű ER: részt vesz különböző anyagok szintézisében, glikogén, zsírok anyagcseréjében, a makromolekulák szállításában. Jelentős szerepe van a sejtre mérgező anyagok lebontásában. 2. A szemcsés vagy durva felszínű ER: rajta riboszómák helyezkednek el, fehérjéket szintetizál, főleg azokat a fehérjéket, amelyek azután kikerülnek a sejtből ("export fehérjék") Riboszóma: fehérje szintézis helye

10 Durva felszínű ER

11

12 fehérje

13 MITOKONDRIUMOK fellépítés: kettõs membrán : külsõ membrán + nagy felületû belsõ mátrix DNS, riboszómák Mûködés: energiafelszabadítás ATP-képzés (ATP: sok energia raktározásra képes vegyület)

14 Nucleus = sejtmag Eukarióta sejtekben egy vagy több Gömb vagy ovális alakú Szerepe: 1. sejtosztódáskor biztosítja az információ átadását 2. irányítja ( a fehérjeszintézisen keresztül) a sejt életmûködéseit

15 Felépítése: Maghártya: kettõs membrán összeköttetés az ER-mal
riboszómák a külsõ felszínén Magnedv: Összetétele: víz, oldott ionok, fehérjék, nukleinsavak magvacska és kromatinállomány Magvacska: egy vagy két darab RNS-t és fehérjét tartalmaznak a riboszómákat hozzák létre Kromatinállomány: Összetétele: fellazult DNS+fehérjék+RNS+lipidek a magpórusok közelében koncentrálódik a sejtosztódás során a DNS felcsavarodik és kromoszómává alakul

16

17 A genetikai információt hordozó DNS "összecsomagolása" bonyolult, komplex folyamat. Ismereteink szerint egy sejtmagban annyi DNS molekula van, amennyi az illető fajra jellemző kromoszómaszám (embernél 23 pár). Ember esetében egy sejt tartalma kb. 5,6 pikogram, ami 1,7­2 méter hosszú kettős spirálnak felel meg. Ezzel szemben osztódáskor a maximálisan tömörült kromoszómák összhossza csupán 200 mikrométer. Ezt a nagymértékű összecsomagolást (kb. 1/10 000­hez) csak a fentiekben ismertetett szerveződés teszi lehetővé (Sebe, 1986).

18

19

20

21 Golgi-készülék Fehérjeátalakítás + fehérjék differenciálása + fehérjék specializációja

22

23

24

25 és akkor összegezve minden sejtalkotó:

26 - az emberi test megközelítőleg 60 milliárd sejtet tartalmaz, amelynek mindegyike tízezerszer annyi molekulát tartalmaz, mint a Tejút összes csillaga. - az emberi sejtek száma az emberiség létszámának mintegy százezerszerese. Ennek ezredrésze hal el naponta, ami még mindig az emberiség létszámának százszorosa. szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymillió sejt halhat el, és ugyanennyi képződhet (ezt az egészséges állapotot hívjuk homeosztázisnak). - az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található. Ez alól kivételek az ivarsejtek, amelyek a 23 pár kromoszómából csak páronként egyet, azaz összesen 23 kromoszómát tartalmaznak - az emberi szervezetben naponta tumoros sejt képződik. - minden emberi sejt kb féle saját enzimmel rendelkezik. - oxigén nélkül a legtöbb sejt csak 1-2 percig képes élni. - egy embrió kialakulásáig 35 sejtosztódás megy végbe. - a petesejteket (primer oocita) a nők születésüktől magukban hordozzák, ezek még 46 kromoszómát tartalmaznak. - a születéskor meglévő petesejt (oocita) fokozatosan elhal, a pubertásra már csak marad, de számuk folyamatosan csökken tovább 

27

28 SZÖVETTAN

29 I. HÁMSZÖVETEK 1. Védõ ill. fedõhám Szorosan záródó sejtek
I. HÁMSZÖVETEK 1. Védõ ill. fedõhám Szorosan záródó sejtek. Az alsóbb szöveteket védi. Erek nincsenek benne, az intercelluláris térben keringõ nedv táplálja. a) egyrétegû laphám Az anyagok szabad áramlását biztosítja • léghólyagocskák fala, Bowman-tok, Henle kacs b) egyrétegû köbhám Gömb alakú sejtmag középen. • vese kanyarulatos csatornái, mirigyek kivezetõ csöve, petefészek felszíne, szemlencse elülsõ felszíne c) egyrétegû hengerhám Ovális mag a bazális részen. • gerincesek bélcsatornája, gerinctelenek bõre, trachea, epehólyag d) többrétegû el nem szarusodó laphám A legvastagabb, legellenállóbb. A felszíni sejtek laposak, az alsók hengeresek. • szájüreg, nyelõcsõ, hangszalag, nyelv, orrüreg alsó része, ivarutak, alacsonyabbrendû gerincesek bõre e) többrétegû elszarusodó laphám • magasabbrendû gerincesek bõre f) többrétegû hengerhám A felszínen henger alakú, alul alacsonyabb sejtek. • kétéltûek nyelvén, kötõhártya, orrüreg felsõ részén

30 2. Felszívóhám A sejtek felülete megnövekedett
2. Felszívóhám A sejtek felülete megnövekedett. vékonybél – mikrobolyhok 3. Mirigyhám Feladata: kóros anyagok eltávolítása  excretum szükséges anyagok termelése  secretum Lehetnek önálló szervek, de lehetnek más szervekbe beépítettek is. Váladékukat a vérbõl és a nyirokerekbõl szerzik, ezeket az anyagokat alakítják át.

31 A mirigysejtek váladéktermelése szerint: 1
A mirigysejtek váladéktermelése szerint: 1. MEROKRIN Folyamatosan termelik és ürítik a váladékot idegi hatástól függően • endokrin mirigyek • fültõmirigy 2. APOKRIN Folyamatosan termelik a váladékot, de szakaszosan ürítik • verejtékmirigy • tejmirigy • prosztata 3. HOLOKRIN Ezeknél a citoplazma is tönkremegy, degenerálódik és részt vesz a váladék alkotásában • faggyúmirigy

32 Váladékürítés szerint: A. EXOKRIN Végkamrájuk és kivezetõcsövük van
Váladékürítés szerint: A. EXOKRIN Végkamrájuk és kivezetõcsövük van. Váladékukat a test külsõ vagy belsõ felszínére ürítik Pl:verejtékmirigy, hasnyálmirigy B. ENDOKRIN Végkamrájuk és kivezetõcsövük nincs. A tömör sejtcsoportok a kötõszövetbe ágyazottak. Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik. • mellékvese • pajzsmirigy • agyalapi mirigy 4. Érzékhám Érzékhámsejtek és támasztósejtek alkotják. A felvett ingerületet idegsejteknek adják tovább

33 II. KÖTÕSZÖVETEK Sejtek és sejtközötti állomány alkotja
II. KÖTÕSZÖVETEK Sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Funkciói: • hézagok kitöltése • szervek táplálása • mechanikai védelem • víz, só, zsír raktározása • az elpusztult szervek helyének kitöltése 1.Laza rostos kötõszövet Kitölti a szervek közötti hézagokat, alápárnázza a bõrt, a szemlencse kivételével minden szervünk felépítésében részt vesz.

34 Kötõszöveti sejtek: A. nyiroksejtek Nyirokkeringésben résztvevő sejtek
Kötõszöveti sejtek: A. nyiroksejtek Nyirokkeringésben résztvevő sejtek. Szerepük az idegen anyagok felismerése, ellenanyagtermelés, és az információ közvetítése az immunrendszer felé. B. makrofágok Eukarióta sejtek bekebelezésére képesek. Gyulladáskor visszanyerik mozgásképességüket és fagocitálják (megeszik és megsemmisítik) a kórokozókat. C. mikrofágok Baktérium méretû sejtekig képes bekebelezni. D. hízósejtek Szemcséket tartalmaznak, ebben találhatóak a termelt anyagaik: • heparin: véralvadásgátló • hisztamin: allergiás reakciókért felelõs • szerotonin: a véredényekre fejti ki a hatását E. fibrocyták Feladatuk a kötőszöveti rostok létrehozása. F. chromatofórák Melanint tartalmaznak. Egyes helyeken pigmenetes kötõszövetet hoznak létre: végbélnyílás körül, az emlõbimbóban és a szemhéj bõrében.

35 2. Érett kocsonyás kötõszövet A köldökzsinórban és a fogpulpában fordul elõ 3. Retikuláris kötõszövet Sejtképzõ szervek alapvázát adja: nyirokszervek, vérképzõszervek 4. Tömött rostos kötõszövet Ahol a szövet egyirányú húzásnak vannak kitéve, a rostok egy irányba rendezõdnek, párhuzamosan helyezkednek el. a) KOLLAGÉN ROSTOS TÖMÖTT KÖTÕ SZÖVET-ÍNSZÖVET Az erõs elmozdulást végzõ inak körül kötõszövetes hüvely képzõdik, melyben nyálkás folyadék csökkenti a súrlódást b) ELASZTIKUS ROSTOS KÖTÕSZÖVET-SZALAGOK Ott fordul elõ, ahol az elmozdulás utáni nyugalmi helyzet visszaállítása izommunka nélkül kell hogy történjen

36 III. CHONDROID SZÖVET Olyan sejtek csoportja, amik a citoplazmájukban lipideket tartalmaznak ZSÍRSZÖVET a) barna zsírszövet Fiatal zsírszövet, sejtjeiben apró zsírcseppek találhatók. Téli álmot alvó állatok szövete, mely bomlás közben hõvé alakul. Embernél a lapocka táján található. b) fehér zsírszövet A sejtekben egy nagy zsírcsepp található, mely a magot oldalra nyomja. A labilis zsírszövet éhezéskor eltûnik (szétszórva a kötõszövetben, vénák falában). A stabil zsírszövet hosszabb éhezés során is megmarad (vese körül, fartájékon, tenyéren, arcon).

37 IV. PORCSZÖVET a) HYALINPORC (üvegporc) Elõfordulás: bordaporc,orrporc, gégeporc, izületi porc A porcok anyagcseréje tehát igen lassú, degenerációjuk (pl.elmeszesedés: mészszemcsék lerakódása az alapállományba) gyakran elõfordul. b) RUGALMAS PORC A hyalinporcnál sárgább színû. Az alapállományban rugalmas rostok alkotnak hálózatokat. Elõfordulása: fülkagyló, kannaporc, epiglottis c) KOLLAGÉN ROSTOS PORC Elõfordulás: csigolyák közötti porckorongokban

38 V. CSONTSZÖVET Funkciói: • belsõ váz • passzív mozgásszerv • érzékeny szervek védõburka (agy, gerincvelõ) • helyet biztosít a vérképzõ szerveknek A gerincesek legkeményebb szövete ( kiv. a zománc). Ellenáll a nyomásnak, húzásnak, hajlításnak. Sejtes alkotóelemek: a) OSTEOBLASTOK (csontképzõ sejtek): b) OSTEOCYTÁK (igazi csontsejtek): c) OSTEOCLASTOK (csontfalósejtek): A CSONTÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE: 1. Tömör csontállomány (substantia compacta): A csontok felszínén helyezkedik el. 2. Szivacsos állomány (substantia spongiosa): Elõfordulás: • a csontok belsõ része • lapos csontok • csigolyatestek • kéz- és lábtõcsontok A csont tulajdonképpen csontszövetbõl álló gerendák szövedéke, melyet csontvelõ tölt ki.

39 VI. IZOMSZÖVET AZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE: A mikrofilamentumok: MIOZIN (vastag filamentum) AKTIN (vékony filamentum) A MIOFIBRILLÁRIS MOZGÁS: A filamentumok nem kontrahálódnak, hanem összecsúsznak.

40 VI/1. SIMA IZOMSZÖVET Felépítése: Alapegysége az izomsejt
VI/1. SIMA IZOMSZÖVET Felépítése: Alapegysége az izomsejt. Mûködése: Lassú összehúzódásra képes, melyet akaratunkkal nem tudunk irányítani. Mûködése tartós, lassan fárad. Elõfordulás: • az ember zsigeri szerveinek falában: • nyelõcsõ alsó része • belek • vér- és nyirokerek • húgyhólyag • epehólyag • húgycsõ fala • puhatestûek 

41 VI/2. HARÁNCSÍKOLT IZOM Felépítés: Alapegysége az izomrost
VI/2. HARÁNCSÍKOLT IZOM Felépítés: Alapegysége az izomrost. Több izomrost kötõszövetes hártyával van körülvéve, és elsõdleges izomnyalábot alkot. Az izomrostok legfeltûnõbb tulajdonsága a harántcsíkoltság. Szabályosan ismétlõdõ világos és sötét csíkok láthatók a mikroszkópos képen. Mûködése: Gyors, erõteljes összehúzódásra képes, de gyorsan is fárad, nem kitartó. Akaratunkkal kontroll alatt tartható. Elõfordulás: • gerincesek vázizma • ízeltlábúak mozgatóizma VI/3. SZÍVIZOMSZÖVET Felépítése: Alapegysége a szívizomsejt. A Mûködése: Gyors, erõteljes összehúzódásra képes, miközben egy üreg térfogatát csökkenti egy egész életen át. Elõfordulása: A szívben.

42 VII. IDEGSZÖVET Két legfontosabb alkotórészét a neuronok és gliasejtek jelentik. Ezeken kívûl a szövetben feltünõen nagy mennyiségû véredényt találunk. 1. NEURON : ld. Idegrendszer anatómiája előadás SZINAPSZISOK 1. Kémiai szinapszis Az interneuronális szinapszisok többsége. A szinaptikus rés nm. A praeszinaptikus membrán elõtt szinaptikus hólyagok figyelhetõk meg neurotranszmitterekkel: noradrenalin, acetilkolin, GABA Elektromos szinapszis Az ingerület késlekedés nélkül terjed tovább, ionok átugrásával. A szinaptikus rés kisebb, kb. 2 nm. 2. GLIASZÖVET Az idegsejtek támasztószövete, mely részt vesz a sejtek táplálásában is. A sejtek ellaposodnak és feltekerednek az axonra. Ahol a sejt véget ér, a velõshüvely megszakad, ott képzõdik a Ranvier-féle befûzõdés.

43

44 KÓRTANI (pathológiás) ALAPISMERETEK

45 Egészség: WHO szerint : az egyén , a közösség, a társadalom pszychoszomatikus jóllétének a lehető legteljesebb egysége, s nem csupán a betegség vagy a nyomorékság hiánya. Új szemlélet az egészségtudományban annak elismerése, hogy az egészséget az ember viselkedése befolyásolja, így az egészségmegőrzésben a megelőző és az egészségfejlesztő tényező jelentős szerepet kap. A holisztikus megközelítés szerint az egészség általános meghatározói és dimenziói, fizikai állapot, lelki, szociális és spirituális biztonság – ökölógiai-epidemiológiai interakcióban vannak a genetikus, környezeti és egyéni tényezőkkel. Az egészség tehát semmiképpen nem statikus állapot, magában foglalja a dinamikus mivoltát, fenntarthatóságát és a fejleszthetőségét. Betegség: legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása. Lehet örökletes betegség, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő. Ezenkívül lehet pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű is.

46 Megváltozott működés: hyperfunctio: fokozott működés hypofunctio: csökkent működés afunctio: működés kiesése dysfunctio: rendellenes működés KÓROKOZÓ TÉNYEZŐK a) élettelen kórokok Belső korokok: rázkódás, zúzódás, összenyomás, törés, rándulás, ficam, seb Elektromos ártalmak: villámcsapás, hálózati áramütés Sugárzási ártalmak: fényártalom, hőártalom (meleg és hideg), ionizáló sugárzás, légköri ártalmak Kémiai ártalmak b) élő kórokozók: vírus, baktérium, egysejtű állatok, gombák, férgek, ízeltlábúak

47 Élettelen kórok Mechanikus ártalmak, durva behatás esetén sérülési trauma is keletkezik. Formái: A, Commotio = rázkódás: agyrázkódás, fejfájás, hányás. Kimutatható szövettani elváltozás nincsen, csak tünet, amit ki kell pihenni. B, Contusio = zúzódás: már van szövettani elváltozás. C, Compressio = összenyomás, pl. mellkasi. D, Distorsio = rándulás: az izületeket érinti és enyhébb forma. A két izületi vég elmozdul, de visszakerül: szalag húzódás, esetleg sérülés lehetséges. Pihentetni és borogatni kell.

48 E, Luxatio = ficam: az ínvégek eltávolodnak és rögzülnek a kóros helyzetben. Emiatt fájdalom lép fel, vérömleny keletkezhet, esetleg teljes szalagszakadás is lehetséges. F, Fractura = törés: a csont állománya és a csonthártya megszakad. Általános durva behatásra keletkezik, csontállomány felgyengül. Tünete: fáj, vérömleny keletkezik, deformitás. Szövődmény esetén ereket, idegeket szakíthat. Típusai: nyílt, zárt, zöldgally - főleg a csuklónál a csontállomány törött, csonthártya ép. G, Vulnus = seb: metszett, vágott – fertőzése nem olyan veszélyes. Szúrt és harapott seb – fertőzésveszélyes. lőtt seb: nem lehet tudni mit roncsol és fertőzés veszélyes is.

49 H, Kinetoris légi-, tengeri betegség
H, Kinetoris légi-, tengeri betegség. I, Elektromos ártalmak: villámcsapás, hálózati áram. J, Sugár ártalmak: fény – UV sugárzás: bőr rák, hóvakság, hegesztő fény. Hő – égések: I. fokú: bőrpír II. fokú – hólyagos III. fokú – a bőr teljes mélységében ég IV. fokú – szenesedik a szövet. Hatása függ a felület nagyságától. Fertőzés veszélyes, plazma vesztéssel jár és ez sokkhoz vezethet. Napszúrás eredménye hőguta, hőpangás lehet. K, Hideg ártalom: fagyás, általános hypotermia – szív, légzés elégtelenség. L, Ionizáció – rádióaktivitás: osztódó sejteket-, vérképző és ivarrendszert károsítja. Akut formája sugárbetegség, ami halálhoz vezet. Krónikus formája szomatikus, genetikus és fejlődési rendellenességeket okoz, rákosodást

50 Élő kórok: A, Baktérium, vírus, gomba (candida), férgek – többnyire élősdiek. B, Lapos férgek: köztes gazda viszi át. Horgasfejű galandféreg (Taenia roliusz). Bórsókás disznóhúsból kerül az emberi szervezetbe. A bélben tapad meg. Ízekből áll, elég hosszúra megnő, a fejét kell eltávolítani. Vermox megöli, utána hashajtóval kell eltávolítani a bélből. Tünete: hasi panasz, hányinger, lefogyás. C, Echinococcus: köztigazda a kutya. A féreg petéből kikelt lárva átfúrja magát a bélfalon, a vérrel az agyba, májba, tüdőbe kerül és ott cisztát képez. Máj, tüdő, fejfájás keletkezik, csak műtéttel távolítható el.

51 D, Fonalférgek: köztigazda nem kell.
Cérnagiliszta: vékonybélben telepednek meg, petéit a végbélnyílás környékén rakják le, ami rendkívül viszket. Köröm alá kerülve újrafertőződés lép fel. Orsógiliszta: nyers gyümölcsökkel, zöldségekkel és fertőzött ivóvízzel jut a szervezetbe. A lárva a patkóbélben fejlődik, átfúrja és bejut a vérkeringésbe, majd a tüdőbe. Itt ingerli a légutat, köhögés során a váladékkal feljön, ha gyerek lenyeli a bélrendszerbe jut és féreggé fejlődik. Nagyjából 20 cm hosszú, petéje a széklettel ürül ki. E, Ízeltlábúak: vérszívók. Tetű: fejtetű, ruhatetű (kiütés, tifusz), lapostetű. Bolhák: jellegzetes a csípése Legyek: fertőzés veszélyes (álomkór). Kullancs: agyvelőgyulladás, lyme-kór Szúnyog: malária, sárgaláz Atka: rüh – bőrbe lyukat fúr, fertőzött kullancs terjeszti.

52 Kórfolyamatok Betegség tünet: helyi és általános pl.: láz, hőemelkedés. Kórfolyamatot befolyásolja: A, hol volt a behatolás kapuja: légút, emésztő rendszer, tápcsatorna, vér, sérült köröm, nyálkahártya. B, hajlam C, ellenállóképesség D, fogékonyság a betegségekre B, C, D-t befolyásolja: szociális helyzet, életkörülmények, lezajlott betegségek, nem, életkor, testalkat: anatómiai, élettani sajátosságok összessége, ez változik az életkorral. Testalkat: Astenias – sovány: emésztési betegségek, légzés Atletikus – kisportolt, izmos Piknikus – telt: keringési betegségek, köszvény, cukorbetegség, mozgásszervi problémák. Kevert alkat. Örökletes tényezők: betegséget örököl, hajlamot örököl: cukorbetegség, mozgásszervi problémák, keringési problémák, epekövesség, allergia.

53 Betegségek lefolyása időtartama szerint
Akut vagy heveny: 1-2 nap pl. megfázás. Maximum 2-4 hétig tart. Szubakut vagy félheveny: ha nem lesz krónikus 4-6 hét. Krónikus vagy idült: 6 hétnél hosszabb és lehet maradandó hatása pl. cukorbetegség. Kórlefolyás szakaszai I. Lappangási időszak – inkubáció: kórokozó bejutásától az első tünetig tart. II. Bevezető szakasz – prodromalis: általános tünet, gyengeség, fejfájás, fáradékonyság. III. Kifejlődés – manifestacio: betegségekre jellemző tünetek megjelenése IV. Lábadozás: kezd gyógyulni. V. Kimeneteli szakasz: A, gyógyulás: lehet teljes és részleges. B, halál

54 Szervezet kórfolyamatra adott reakciói
A, Jelző: A fájdalom a test házőrző kutyája. Szubjektív. A fájdalom oka lehet: Oxigén hiány a szöveteknél Túlzott feszülés Szövet folytonosságának megszakadása, ütés Stressz állapot (gyomor, szív panasz) Előfordulhat test szerte, belső szerveknél. Csillapítás előtt diagnózis: miért és mi fáj. B, Védekező: Válasz reakció többféle lehet: - normergiás - anergiás: nem vált ki reakciót - hypergiás: csökkent válasz reakció. - hyperergiás: fokozott reakció.

55 C, Gyulladás - inflammatio
A szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben pl. baktérium. Létrehozhatja mechanikai hatás (folyamatos nyomás), vegyi hatás (sav marás), hőhatás, sugárzás. Jellemzője, hogy van helyi és általános tünete. Helyi tünet: 1, fájdalom – dolor 2, melegség – calor 3, vörösebb a bőr – rubor 4, duzzadt – tumor 5, funkció kiesés – functio laesa Általános tünet: 1, láz 2, emelkedett süllyedés 3, emelkedett fehérvérsejt szám 4, emelkedett ellenanyag termelés

56 Mechanizmusok alakulása gyulladás esetén
A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, ennek hatására azokból vasoaktív anyagok szabadulnak fel  ezek hatnak az erek falára is és értágulatot okoznak, amivel nő az erek áteresztő képessége is  a fájdalom receptorokat ingerlik a széteső szövetekből, sejtekből felszabadult anyagok  nem használjuk ezt a területet. Gyulladások felosztása Acut – heveny izzadmányos exsudativ: fibrines, savós, gennyes, vérzéses, eves (üszkös) sarjadzásos (pl. sebgyógyulás) elsődleges, másodlagos szubacut – elhúzódó acut krónikus (chronicus) TBC, szifilisz (lues)

57 Exsudatív A, Savós – inflammatio serosa: híg és színtelen, magas fehérje tartalmú a keletkező izzadmány. Jellemzője, hogy maradvány nélkül gyógyul pl. nátha, mellhártyagyulladás. B, Fibrines – inflammatio fibrosa: izzadmányban fibrinogén van, savós hártyák és nyálkahártyák területén alakul ki pl. mellhártya, torokgyík, azaz diftéria (ez álhártyás). Általában nem mindig gyógyul maradéktalanul, pl. mellhártya letapad. C, Gennyes (genny – pus) – inflammatio purulenta: kórokozókból és elhalt fehérvérsejtekből ál, általában sárgás színű. A gennyes gyulladás lehet: Körülírt formájú: - furunculus (kelés) - abcessus (tályog) - empyema: üreges szervben pl. epehólyagban. Diffúz formájú: - lapszerint szétterjed a szövetekben - phlegmone - sepsis (vérmérgezés)

58 D, Vérzéses – inflammatio haemorraghica: az izzadmányban VVt is van pl
D, Vérzéses – inflammatio haemorraghica: az izzadmányban VVt is van pl. antrax (lépfene) ilyen jellegű gyulladást okoz, a tüdő antrax – vérzéses tüdőgyulladás. A pestis is ugyanezt okozza E, Eves – iflammatio ichorosa; üszkös – infalammatio gangrenosa Rohasztó baktériumok idézik elő. Jellemzője a bűzös váladék, teljesfokú szövetvérzéssel és elhalással jár. Az eves inkább az üreges szervekben jelentkezik pl. epehólyag. Az üszkös leginkább a tömörebb szervekben pl. lábon.

59 Sebgyógyulás A, Elsődleges: ép sebszéleknél, fertőzés nélkül következik be, szépen gyógyul, a gyógyulásban kötőszöveti és hámsejtek vesznek részt. B, Másodlagos: roncsolt, fertőzött sebeknél fordul elő, heggel gyógyul, sebüreget sarjszövet tölti ki először, utána sebszélek felől „rákúszik” a hámszövet a sarjadzásos gyulladásra. Pörk alatti sebgyógyulás Felszínes sérüléseknél, seb felszínén látható a pörk, alatta kezd megindulni a hámosodás.

60 Krónikus gyulladások A, TBC - mycobacterium tuberkolosis okozza. Rendkívül ellenálló kórokozó. Legtöbbször a tüdő felől hatol be. A tüdőben először egy gümő keletkezik, ezt egy gyulladásos terület veszi körül. A gümő közepe elsajtosodik, a szövet elpusztul, a fertőzés továbbterjed a nyirokutakon. Így fertőződik a tüdő, a nyirokcsatornák a tüdő kapuban és a nyirokutak. Ez a Primer Komplexum. Meszesedéssel gyógyul.

61 B, Vérbaj - syphilis: A treponema pallidum nevű baktérium okozza
B, Vérbaj - syphilis: A treponema pallidum nevű baktérium okozza. A fertőzés nemi úton terjed, ma gyógyítható. A betegség szakaszai: 1 - Első tünetek: 3-4 hét után jelentkezik. A nemi szerven egy fájdalmatlan fekély alakul ki, ez a Primer sclerosis. Ez magától meggyógyul és eltűnik. 2 – Néhány hónapig teljesen tünetmentes, majd nyirokcsomó duzzanatok jelennek meg a testen. Később a bőrön, nyálkahártyán piros foltok, majd ezek helyét fehér pontok váltják fel. Ebben a szakaszban a vérből is kimutatható. Antibiotikummal gyógyítható. 3 – Ha a beteg továbbra sem fordult orvoshoz, akkor évek, évtizedek alatt a szervezet elváltozik. Elsősorban az érrendszert érinti, de ezen keresztül az egész szervezetet. Aorta meszes elváltozások. Agynál a homloklebenyben okoz elváltozásokat, elbutulás, érzékzavar, bénulások, idegrendszeri problémák. Gerincvelő, a hátgerinc területén: Tabes dorsolisnak hívjuk ezt a helyet. Ez is érzékzavarral jár és a mozgásrendszer idegi elváltozását okozza. Nem lesz tökéletes a mozgás koordinációja, károsodnak a pályák – kakas járás. Az első két szakaszban penicilinnel tökéletesen gyógyul.

62 Kóros szöveti elváltozások
I, Elfajulás - degeneráció Minden esetben a szövetekben anyagcsere zavarban nyilvánul meg. A, Minőségi – káros anyagok szaporodnak fel a sejtben, melyek egyébként nincsenek a sejtben Pl: erek falában hyalin degeneráció, amely az érfalat érinti. B, Mennyiségi – olyan anyagok halmozódnak fel a sejtben, melyek egyébként is vannak, de most több, mint egyébként. Pl: alkoholistáknál a zsírmáj, normális körülmények között van a májsejtekben, de kórós esetben elzsírosodnak.

63 II, Elhalás a szövetekben – necrosis
Bőrön vagy nyálkahártyán: fekély – ulcus. Mivel szöveti elhalás, ezért heggel gyógyul, ha gyógyul. Kialakulásának okai: - rossz a vérkeringés - sugárzás (radioaktív) pl. valakit bennfelejtenek a röntgenben - vegyi: sav-, lúgmarás, az utóbbi a veszélyesebb. - baktériumok méreganyagai pl. Mycobaktérium TBC-t égés Fajtái: A, Infarktus: lehet tüdő, szív, lép, stb, ott ahol az ér elzáródik, akkor necrotizálódik. Az izomszövet elhal, szürkés színű, elhalt terület. B, Gangréna: legtöbbször lábon fordul elő. C, Felfekvés – Decubitus: Szövetelhalásból és fertőzésből áll. Gennyes, veszélyes betegség. Mindkét esetben sepsis alakulhat ki, ekkor a lábat amputálni kell.

64 III, Atrófia (sorvadás)
Jelentheti egy bizonyos szerv sorvadását, vagy az egész szervezetét (Cachexia) ez utóbbi rákos betegeknél fordul elő. Okai: - vérkeringési, vérellátási gond - mechanikus nyomás. - endokrin zavar vagy megbetegedés (belső elválasztású mirigyeknél) - inaktivitás pl: hosszú ideig a gipsz alatt sorvad az izomzat, de ez reverzibilis, visszafordítható folyamat.

65 IV, hypertóphia – túltengés; hyperplasia – túlburjánzás (de nem daganat)
Ez a két folyamat keveredik, együtt jár. Tipikus példája terhesség alatt a méhizomzatnál. Szívizomzatnál pl. sportolóknál aktivizáló, az izomzat is hypertrófiálhat. Ezek lehetnek egészséges, normális fiziológiájú folyamatok, melyek a terhelésre nőnek, így többet bír. Lehet pl. a tüdőt is fejleszteni, de itt általában káros folyamatok a jellemzők. V, Regeneráció: a szövetek újraképződése Feladata, hogy az elpusztult sejtek, szövetek újra képződjenek, pl. giliszta, gyík farka. A vérképző szervek is állandóan regenerálódnak, vöröscsontvelő termelődik leggyorsabban újra. A bőr sebesülései, a laza rostos kötőszövet. Az izomszövet már kevésbé, míg az ide az idegszövet esetén a regeneráció nagyon kicsi.

66 VI, Transzplantáció - szövetátültetés.
Kell egy donor (adó) és acceptor (kapó). Fontos a szövettipizálás és a vércsoport megfelelőség, pl. a véradás is szövetátültetés. Típusa: 1, Autotranszplantáció: Ez saját szövet átültetése pl. plasztika. A megmaradás itt a legtökéletesebb 2, Homotranszplantáció: fajon belüli szövetátültetés pl. szervátültetés. Ez kilökődhet. Van azonnali, vagy kilökődés (1-2 év) év után már valószínű, hogy bennmarad. Az immunrendszert steroiddal blokkolni kell. 3, Heterotranszplantáció: idegen fajból történő átültetés. A kilökődési esély ugrásszerűen megnő, biztos kilökődik pl. a máj beültetése. Kísérleti szinten végzik. 4, Alloplasztika: nem élő szövet beültetése, hanem mű anyagot építenek be. Ezek szervidegen anyagok pl. csípő, térd protézisek, szívbillentyűk. Okozhatnak VVT szétesést, véralvadási zavarokat.

67 Daganatok felosztása:
1, Szövettan alapján, hogy milyen sejtből indul ki: a, hámszövet b, kötőszövet és támasztó c, izomszövet d, idegszövet e, vér és vérképzőszervi eredetű daganatok pl. fibróma, mióma, sarkóma 2, A sejtek differenciáltsága alapján: jóindulatú - benignus: lassan nő, a sejtjei hasonlítanak a kiindulási szövet sejtjeihez, a környezettől élesen elhatárolódik és vele nem kapcsolódik össze, nem ad áttétet, ha eltávolítják nem újul ki. rosszindulatú - malignus: gyorsan nő, sejtjei abszolút nem hasonlítanak a kiindulási szövet sejtjeihez, a környezetével összekapaszkodik, nincsen éles határ, áttétet ad (metastasis), ha eltávolítják recidiválnak (kiújulnak), sokszor el is fekélyesedhet, a szervezet leromlását (cachexiát) okoz. A daganat képződésével az onkológia foglalkozik. A daganatsejt egy idegen sejt, mely korlátlanul elkezd osztódni.

68 Kialakulásához kell: 1, Belső tényezők: 1, hajlam (örökletes) ez nem jelent betegséget 2, immunrendszer, adott esetben az immunrendszer gyengülése 3, hormonális zavar, vagy változás 4, hajlamosító betegségek 2, Külső hatások: a, rendkívül agresszív anyagok: kémiai anyagok pl. DDT, azbeszt, kátrány. b, radioaktív sugárzás c, tartós mechanikai hatás pl. pipázóknál az állandó mechanikai nyomás az ajaknál. d, onkogén vírus, ezek daganatot keltő vírusok(pl. human papilloma vírus a méhnyakrák okozója).

69 Rákmegelőző állapot (praecancerosus állapot)
A, Még nem rák, de elfajulhat. Például aftaszerű, fehéres gyöngyházszínű elváltozás a száj nyálkahártyán – leukoplacid. B, A méhszájon, vagy a méhnyakon seb - krónikus, hurutos állapot - gyomornyálkahártyán elhanyagolt fekélyből kialakulhat ilyen elváltozás. Szűréssel ezek megállapíthatók és adott esetben meg lehet állítani a daganat kialakulását.