Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Forró Tünde Edward Jenner (1749 – 1823) A fej ő nők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe) Történeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Forró Tünde Edward Jenner (1749 – 1823) A fej ő nők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe) Történeti."— Előadás másolata:

1 Forró Tünde

2 Edward Jenner (1749 – 1823) A fej ő nők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe) Történeti áttekintés

3 Louis Pasteur (1822–1895) lépfene és a veszettség elleni első vakcina

4 Hőgyes Endre ( ) Veszettség-oltóanyag készítése a budapesti Pasteur Intézetben (Than László rajza, 1901) Veszettség elleni védőoltás (Aujeszky után, 1914) Pasteur eredeti módszerének tökéletesített változatát dolgozta ki

5 Fodor József ( ) A vér fiziológiás körülmények között antibakteriális tulajdonsággal bír.

6  Az immunológia a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik.  latin „immunitas”  mentesség, védettség  Kezdetben a fertőzések elleni védettséget értették rajta.  Ennél szélesebb körű : alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni saját és nem-saját struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál  felismerő, információkat továbbító és effektor( végrehajtó, pusztító) funkciókat ellátó rendszer. -Immunfolyamatok által védi a szervezet állandóságát és azonosságát : - mikroorganizmusokkal - a külvilágból behatoló - szervezetben képződött minden olyan anyaggal, makromolekulával szemben, melyet a szervezet nem sajátjának (idegennek) tekint.  antigének Az immunológia fogalma, feladat

7 Mindazokat a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. - egyed alkotórészeitől kimutathatóan eltér. - Nem-sajátként immunválaszt és toleranciát vált ki Antigének

8 Antigének jellemzőik: -Fejlett és ép immunrendszerrel bíró szervezetben specifikus immunválaszt indítanak el. -Eredményeiként ellenanyagok képződnek, melyekkel kötődni képesek Felépítése: - Az immunválaszt kiváltó képességhez a teljes antigénre (hordozóra és a antigén determinánsokra – haptén, epitóp – )szükség van. - Antigén felületén általában több epitóp helyezkedik el, számuk arányosan nő az antigén méretével.

9 Ellenanyagok - immunglobulinok Az antigén hatására termelődő, és a vérsavóban ill. más testnedvekben található specifikus fehérjék, immunglobulinok. Jellemzőik: - B-sejtekből -  Plazmasejtek termelik nagy számban, - antigéneket felismerik  effektor seejteket aktiválják - elképzelhetetlen sokféle antigén  különféle ellenanyagtípusok (Ig)

10 Immunglobulin-molekula általános szerkezete: - Négy polipeptid lánc alkotja - könnyű lánc (L-lánc) - nehéz lánc (H-lánc) - láncokon belül S-S hidak - Antigénfelismerés

11 Az emberi Ig-ok osztályok: IgG (gamma globulin) - az összes immunglobluin 70-75%-a - antibakteriális anyag, antitoxikus - átjut az emberi placentán az anyai szervezetből a magzatba - megtalálható különböző testnedvekben - leginkább az antigén ismételt bejutása során termelődik (másodlagos immunválasz) - elősegíti a fagocitózist: - szétválik alosztályokra

12 IgA - szekrétumok (pl. könny, nyák, kolosztrum, bélnedv, stb.) fő ellenanyaga  - nagy szerepe van a fertőzési kapuk védelmében. - két alosztálya van IgM - Az összes Ig 3-10% - rendszerint az első antitest, amely az immunválasz során termelődik - 10 antigénkötő hellyel rendelkezik - igen aktív ellenanyag IgD - Jelentősége kevéssé ismert - szabályozó szerepe lehet a B-sejtek felszínén IgE - Vérsavóban kis mennyiségben található - paraziták elleni védekezés - allergiás reakciókban

13 Immunrendszer működése Az evolúció során a fertőző ágensek leküzdésére kétféle immunrendszer fejlődött ki: veleszületett (vagy természetes) és a szerzett (vagy adaptív) - Veleszületett ősibb  minden többsejtű élőlényben kimutatható - Szerzett, kb. 400 millió évvel ezelőtt  porcos, csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök Sokáig azt gondolták, hogy a veleszületett szerepe „csupán” annyi, hogy gyors, de nem tökéletes védelmet nyújt a mikróbák ellen. Ma már tudjuk, hogy alapvető szerepe van abban, hogy az antigénekre mely effektor mechanizmussal válaszoljon. A két immunrendszer között alapvető különbségek vannak, de működésük szorosan összekapcsolódik!

14 Az immunrendszer sejtjei -Az immunológiai reakciókért a limfatikus rendszer sejtjei, szervei felelősek -Vérben és a nyirokrendszerben találhatók nagy számban -Nem tömörülnek egyetlen szervbe  szétszórtan a szervezet minden szövetében megtalálhatók Az emberi vér sejtes elemeinek megoszlása Százalékos aránySejtszám/mm 3 Fehérvérsejtek (leukociták)5-9x10 3 Neurofil granulociták35-70 % Eozinofil granulociták0,1-8 % Batofil granulociták0,1-1,8 % Limfociták20-50 % Monociták (makrofágok)2,5-12 % Vörösvérsejtek4,5-5, Vérlemezkék2-3x10 5

15 Klónszelekció elve Elsődleges nyirokszerv - Csontvelői őssejtekből fejlődőnek - Pozitív és negatív szelekción esnek át Másodlagos nyirokszerv - csak azok, melyek membránján idegen (nem-saját) struktúra felismerésre alkalmas antigénreceptor került kifejezésre. -Mindegyik csak egy antigén felismerésre képes receptort hordoz -Az idegen struktúra csak ezzel lép kölcsönhatásba -Limfociták osztódása és differenciálódása indul meg (klonális szelekció  klonális osztódás  defferenciálódás) -Effektor (végrehajtó) sejtek mellett, hosszú életű memóriasejtek

16 Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása - embrionális élet során, minden vérsejt a szikzacskóban képződik  máj és a lép vérszigeteiben - Születés után  csontvelőben

17 A vér alakos elemeinek képződése

18 Monociták/makrofágok - Monocita előtag elhagyja a csontvelőt  vérbe jut, erek falán keresztül a szövetekbe  makrofágokká érik. - Meghatározó szerepük van a természetes és az adaptív immunrendszer kialakításában - Fő funkció: idegen anyag bekebelezése - Fagocitálja az elpusztult sejteket, fertőző ágenseket. - Felületükön megkötött idegen anyagokat az antigénszenzitív sejtekhez szállítja. - Helyez kötötten és szabadon fordulnak elő. - Helyhez között: máj Kupffer-sejtjei, kötőszövet hisztocitái - Szabadon áramolnak a nyirokban és a savós hártyákon

19 A makrofágok A patogéneket (antigén) a makrofág bekebelezi. A bomlástermék exocitózis útján kerül ki sejtből.

20 Extracelluláris kórokozók elleni védekezésben jelentősek a specifikus ellenanyagok, melyek a komplement- és fagocitarendszer aktiválásával elősegítik a kórokozók eliminálását. Fagocitózis - Szilárd anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. (oldott anyagokért, pinocitózisnak) - leukociták és makrofágok vesznek részt a folyamatban Folyamata: -A kapcsolat kialakulása -Bekebelezés (membrántól megszabadul) -Intracelluláris emésztés folyamata: -A bekebelezett baktérium vagy egyéb részecske egy membránnal körülvett hólyagba kerül  fagoszóma -Liziszóma enzimjei aktiválódnak és lebontják vagy megemésztik a fagocitált részecskéket.

21 Granulociták - Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban - Természetes immunitás - Makrofágokhoz hasonlóan, szerepük az elhalt szövetek, mikróbák eltakarítása -Polimorf magvú neurofil granulocita: tapadóképességekkel rendelkeznek, vándorlásuk irányított, baktericid anyagot tartalmaznak -Bazofil granulociták: anafilaxiás folyamatokban játszanak szerepet -Eozinofil granulocita: specifikus fagocita funkcióval rendelkeznek, főleg immunkomplexeket tudnak bekebelezni.

22 Hízósejtek - Keringésben nincsenek jelen - Különböző szövetekbe vándorolnak - Elszórtan a test minden tájékán - Allergiás reakciók, fő effektor sejtjei - Gyulladás!! -Mukóza jellegű sejtek -Kötőszöveti hízósejtek

23 Iimfoid szervek és szövetek Nyirokrendszer tokkal körülvett szervekből  limfoid szövetből és nyirokerekből áll

24 Elsődleges nyirokszerv: Csontvelő: - Vörös : születés után a vér alakos elemeinek képződési helye - (Sárga: normális esetben inaktív  stressz hatására vérképző szigetek képződhetnek benne. - Őssejtekből  vér összes alakos eleme

25 Limfociták Jellemzőik: - immunológiai memóriát csak a ők tudnak biztosítani -fehérvérsejtek 20-50%-át teszi ki -naponta, nagy számban, kezdetben nem rendelkeznek antigénkötő receptorral -ha nem találkozik antigénnek, napok alatt elpusztul. -Amelyik találkozik  differenciálódik effektor sejtekké és memóriasejtekké -Központi nyirokszervben válnak immunkompetens sejtté. -Receptor mellett membránstruktúrák (legfontosabb az immunglobulin-családba tartozók) Immunválasz során betöltött szerepük és a sejtfelszíni struktúrák alapján: -B-sejtek -T-sejtek -Természetes ölősejteket (natural killer – NK-sejtek)

26

27 B-sejtek sorsa: - B-limfociták a csontvelőben „születnek”  érett sejtként jutnak a keringésbe. - Onnan a perifériás nyirokszerven keresztül vándorolnak, -ha nem találkoznak antigénnel  elpusztulnak. -ha találkoznak  aktiválódnak  -Egy részük ellenanyag-termelő plazmasejt -Másik részük memóriasejt - Plazmasejtté differenciálódó sejtek a nyirokcsomó velőállományába, gyomor-bél, légzőrendszer  egy ideig nagy mennyiségű (aktiválásukhoz szükséges) ellenanyagot  elpusztulnak - Memóriasejtek: hosszú ideig cirkulálnak a szervezetben  vér és nyirokrendszerben

28 T-sejtek sorsa: - Szintén a csontvelőben „születnek” - De még az éretté válásuk előtt kikerülnek onnan  véráram útján  tímusz - Csecsemőmirigyben tanulják meg a saját struktúrák felismerését  érett T-sejtként hagyják el az elsődleges nyirokszervet. - Nem termelnek ellenanyagot!!! - Másodlagos nyirokszervekben – lép, nyirokcsomókban képződnek és raktározódnak. - Baktérium- vagy vírusfertőzött sejtek után kutatnak  megtámadják az idegen vagy kóros sejteket. - Típusai: - citotoxikus T-sejtek - T-helper sejtek - Szupresszor T-sejtek

29 Természetes ölő sejtek (NK-sejtek) Jellemzőik: - Ezek is a csontvelői limfotikus őssejtből erednek - nincs antigénkötő receptoruk  enélkül is képesek felismerni az elpuszítandó célsejtet! -Ezeket a limfocitákat, null-sejteknek is nevezik. -A természetes immunitás fontos elemei, nagy valószínűséggel szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

30 Csecsemőmirigy (Tímusz) - Két lebenyből álló szerv a szegycsont mögött - Mérete a kor előrehaladtával csökken - Egész területén elszórtan  csontvelőből származó sejtek, perifériáról bevándorló makrofágok - Limfociták, melyek T-sejtek „szeretnének lenni”  fejlődés különböző stádiumában lehetnek, még nincs antigén-kötő receptoruk  a kéregállományból a velőállományba vándorlásuk során „tanulnak” pl. a makrofágoktól

31 Másodlagos nyirokszerv - Az érett, de antigénnel még nem találkozott limfociták a perifériás nyirokszervekbe jutnak - Fő feladatuk: a testidegen anyagoknak a szervezetből való kiszűrése!! - Másodlagos nyirokszervekben és nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat  itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa Nyirokcsomók: - Nyirokerek mentén, elszórtan testszerte - Bizonyos testtájékokon csoportokban - A szerkezetében jól elkülönülnek a B- és T-sejtes területek. Részei: Kéregállomány, kéreg alatti állomány, velőállomány A kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok  elsődleges tüszők  antigén bejutásra méretük megnő  kialakul a másodlagos tüsző (itt zajlik a B-sejtek plazmasejtté és memóriasejtté alakulása - kb. 6óránként  az antigénnel nem aktivált sejteket maguk előtt tolják  kialakítva a köpenyzónát. - Köpeny alatti rész a T-sejtes zóna

32 Lép - Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem - Ezért a vérben keringő antigének kiszűrése a szerepe! (Mukóza limfoid rendszere (MALT) - Legtöbb kórokozó behatolási kapuja az emésztő-, légző-, urogenitális rendszer nyálkahártyája  ennek védelmét szolgálja - Nyálkahártyával borított felületekben - T-, B- sejtek és makrofágok találhatók a „zsebeiben” - Jelentősége: ellenanyag-termelő sejtek száma meghaladja a lépben, nyirokcsomóban, a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát!)

33 A fertőző ágens leküzdése, a védekezés mechanizmusai természetes immunrendszer A szervezetbe bejutó antigének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak - Már a behatolás kapujában védi a szervezetet (bőr- és nyálkahártya, tápcsatorna, légutak, stb.) - Veleszületett - jellegzetessége: károsító hatásra azonnal reagál - Más egyedbe nem vihető át - Nem antigénspecifikus - Nincs immunológiai memória - Működésében szerepet játszó sejtek: : monociták/makrofágok, granulociták, NK-sejtek feladata: azonnal létrejövő védekező immunreakciók kialakítása és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválása.

34 Bőr, nyálkahártya: - Különlegesen specializálódott sejtekkel tökéletes védőernyő (Ez vonatkozik a gyomor-bél traktus, a légzőszervek és az urogenitális szervek testen belül lévő felületeire is) - Normális állapotukban képesek a mikróbák behatolásának ellenállni. - jelentős a hám épsége, a normál mikroflóra jelenléte, normál savas pH, - Bőr felületén elszarusodott sejtek, vastag védőréteget képeznek. - Egy részük mirigyként működve váladékot bocsát ki vagy bőrképződményeket növeszt (haj, köröm). Az egyén védelmét szolgálják, más-más céllal. - Faggyúval kiválasztott zsírsavak baktericid hatása

35 Emésztőnedvek: - minden, ami a szervezetbe kerül, lebontják.gyomorsósav - Gyors anyagcsere: táplálék anyagai, amik a szervezet építőelemei lesznek Légutak: - Oxigén és szén-dioxid cseréje - Mechanikus szűrő (távol tartja a nagyobb szemcséket) Urogenitális szervek: - Állandó vizeletáramlás és különlegesen felépített hám - Hüvely normál laktobaktérium-flórája (savanyú pH) - könny lizozim tartalma - orr-garatüreg mukózus váladéka

36 -Ha sikerül az átjutás  a behatoló mikroorganizmus igen hatékony védelmi rendszerrel találja szemben magát! Immunspecifikus védelemmel! -Humorális és celluláris immunitás Pl. bakteriális fertőzések leküzdésében mindkettőnek szerepe van. Amennyiben átjutott a kórokozó, - intracellulárisan (sejten belüli) - extracellulárisan szaporodik - Intracelluláris kórokozók ellen  celluláris immunválasz - Extracelluláris kórokozók ellen  specifikus ellenanyagok -A védekezésbe a teljes testet behálózó nyirokszervek sejtjei játszanak a fő szerepet.

37 Immunválasz 1. Antigén felismerés: - Antigén bejutva a szervezetbe makrofágokkal találkozik, T- és B-limfocitákkal kerül kapcsolatba. - antigénreceptorok révén - A makrofágok  antigént fagocitálják és részben lebontják antigén determináns csoportjai a makrofágokhoz kötődve együttesen lépnek kapcsolatba a limfocitákkal - B-limfociták képesek magára az antigénre reagálni, a T-limfociták csak akkor, ha az antigén olyan sejten található, amely az egyed saját azonosítóját viseli A felismerő sejtek indítják meg az immunválasznak azt a szakaszát, amikor az effektor és a memóriasejtek megjelennek

38 2. Immunválasz centrális szakasza - Effektor sejtek és a specifikus ellenanyag keletkezést elősegítő- és gátló sejtek aktiválódnak 3. Effektor szakasz - Antigének specifikus ellenanyagokkal, effektorsejtekkel való kapcsolódása további nem spec. folyamatokat indít meg  elősegítik az antigén eliminálódását.

39 Celluláris immunválasz - Immunválasznak az a formája, melyben a végrehajtó funkció a T—limfocitákhoz és makrofágokhoz kötött  sejtközvetített immunitás Folyamata: - A felismerő T-sejtek antigén hatására T-effektor és T-memóriasejtekké differenciálódnak. - Az effektor sejtek specifikus ölő T- sejtjei felismerik a fertőzött saját sejteket (célsejteket) - közvetlen kapcsolatba lépnek velük - elpusztítják őket. -Az aktivált T-limfocitákból  limfokinek szabadulnak fel és vonzák a makrofágokat a környezetükbe.  hatásukra, segítik az antigén eliminálódását.

40 Humorális immunválasz - B-limfociták  antigén hatásra plazmasejtekké és memóriasejtekké differenciálódnak - Plazmasejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket) Folyamata: - Antigén először a makrofággal találkozik  feldolgozza az antigént, saját felszínére juttatja. Itt felismeri a segítő T-sejt  B-sejteket aktivál, melyek osztódáson, differenciálódáson mennek át. - A humorális immunválasz a szervezet számára kedvezőek, ha immunitás keletkezik a fertőző betegség ellen - Vagy kedvezőtlen,  immunkárosodás

41 Primer ellenanyagválasz - Az antigén első alkalommal  ellene termelődött antigén kb nap múlva mutatható ki. - Mennyisége fokozatosan növekszik - Maximumot a nap alatt éri el,  fokozatosan csökken, majd nap alatt eltűnik.

42 Szekunder ellenanyagválasz - Ha megfelelő idő múlva ugyanazt az antigént bejuttatjuk, az ellenanyagszint gyorsan, ugrásszerűen emelkedik - Nagyobb maximum, hosszabb ideig perzisztál

43 Komplementrendszer -a vérben és különböző testnedvekben inaktív állapotban vannak jelen -Fontos effektor-funkciót lát el -Kb. 15-nél is több különböző fehérjéből álló rendszer. -Szérumfehérjék 5%-át alkotják. -Nem immunglobulinok, mennyiségük immunizálás során nem növekszik. -Az antigén-antitest kapcsolódásakor meghatározott sorrendben aktiválódnak a faktorok  két különböző úton: -Klasszikus -Alternatív -Komplementrendszer legfontosabb funkciója az immunfolyamatok segítése! -Bizonyos faktorainak aktiválásakor  -sejt lízist indítják meg -gyulladást serkentik -vagy gyulladást gátol

44 Gyulladás Akut vagy krónikus lefolyású fiziológiás folyamat, mely szöveti sérülés, trauma vagy fertőzés után jön létre. Célja a keletkezett szöveti ártalom elszigetelése, a fertőző kórokozó elpusztítása és a létrejött szövetkárosodások helyreállítása, a szervezet integritásának megőrzés.  Megvédi a szervezetet  Izolálja a károsodott területet  Mobilizálja az effektor sejteket a károsodott területre  Elősegíti a gyógyulást (healing) DE..  A szervezetet nagyobb károsodás érheti, mint amit a kiváltó ágens jelenthetett számára  Pl. allergiák  számos autoimmun betegség

45 Szervezet védekezése a különböző kórokozókkal szemben - Ember és a környezetében élő patogének között, bizonyos egyensúly alakult ki. - Immunrendszer megtanult védekezni a kórokozók ellen - A patogének is tanultak belőle  - Ezért ez az egyensúly viszonylag labilis, elsősorban a patogének változékonysága és az ember általi beavatkozások – gyógyszerek, védőoltások – miatt. - Az egyensúly felborulása sok esetben a fertőzött egyed pusztulásával jár (halálozások a kórokozók által), ritkábban egy patogéntől való végleges megszabadulás (pl. fekete himlő) - Korunkban olyan teher nehezedik immunrendszerünkre, ami az ember léte alatt eddig soha! (nagyvárosok, betegségek pillanatok alatt terjednek – repülőgépek, stb.) - Egyre több kórokozótörzs vált gyógyszerrezisztenssé

46 - Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet védelme a kórokozó baktériumok, vírusok, gombák és paraziták ellen. - A fejlődő országok jelenleg is legnagyobb haláloka a fertőző betegségek - Védőoltások és gyógyszerek egyre szélesebbkörű alkalmazása jelentősen csökkenti a halálesetek számát, viszont egyre több olyan patogéntörzsek alakulnak ki, melyek a gyógyszereknek ellenállnak. Pl. M. tuberculosis - Kórokozó leggyakrabban a sérült bőrfelületen és nyálkahártyákon jut be a szervezetbe. - Az esetek többségében a természetes immunitás eredményeként, helyi reakciók szinte észrevétlenül eliminálódnak. - Ha azonban az első védelmi vonalon túljutottak a patogének, akkor az adaptív immunrendszer aktiválódik: a kórokozók eliminációja mellett, immunológiai memória is kialakul. - A szervezetbe jutott fertőző mikróba tehát aktiválja a szervezet védelmi rendszerét  az azonnal aktiválódó természetes immunrendszer, valamint a később kialakuló adatpív immunitás elemei egyaránt szükségesek! - Különböző típusú kórokozók, más-más jellegű immunválaszt indukálnak

47 A sejtek közötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakult védekezési mechanizmusok - Extracelluláris patogének ellen  humorális faktorok (ellenanyag molekulák, komplementrendszer); - Mukózával fedett testfelületek  IgA ellenanyagok Intracelluláris patogének leküzdésében főként a különböző pusztító sejtek (NK-sejte, makrofág) E reakciókkal együtt a kórokozó a gazdasejttel együtt esik az immunreakciók áldozatául

48 Immunválasz kialakulása extracelluláris baktériumok ellen -Sejtek közötti térben képesek szaporodni -Staphylococcusok, Str., E. Coli, Neisseriák, anaerob Clostridiumok, stb Kétféleképpen okozhatnak betegséget: - gyulladási folyamatokat indukálnak, toxint termelnek (endo-, exotoxint) Természetes immunválasz: -Leghatékonyabb -Fagocitózis  de számos baktérium kijátssza!  pl. Pneumococcus -Ezért hatékony módszer erre a komplement rendszer  baktériumok lízise Adaptív immunválasz: -Fajlagos védelmet a szervezetbe jutás után 1-2 héttel a termelődött antitestek biztosítják. -Regionális nyirokcsomókban, ill,. Légutakban  nyirokszövetekben kialakuló immunválasz eredményeként keletkező plazmasejtek termelik nagyszámban. -Humorális immunválaszban részt vevő T-sejtek vesznek még részt Menekülési mechanizmus: - Elimináció mechanizmus elkerülését szolgálja pl. olyan fehérje – Bordatella pertussis – esetében a felső légutak csillószőreihez „ragasztás”  így fokozva a patogén fertőzőképességét

49 Immunválasz kialakulása intracelluláris baktériumok ellen - A sejt endo- és a lizoszómáiban telepednek meg, ezért nem könnyű pl. a Mycobacterium tuberculosis vagy a leprát okozó Mycobacterium leprae eliminálása a szervezetből. Természetes immunválasz -A védelmet itt is a fagocitasejtek aktiválódása kezdi meg -Mivel nagymértékben ellenállnak a sejtbontás ellen  NK-sejtek is -Mindaddig végzik „munkájukat” amíg az adaptív immunválasz ki nem alakul. Adaptív immunválasz -Fő védelem a celluláris (sejtközvetített) immunitás -T-sejtek citotoxikus aktivitása, felszabaduló limfokinek, makrofágok. Menekülési mechanizmusaik: -Fagocitasejtek tevékenységének ellenállnak -(Pl. Mycobacterium tuberculosis  fagolizoszóma képződésének gátlásával éri el -Mycobacterium leprae fenoltermészetű glikolipidje)

50 Immunválasz kialakulása vírusok ellen - csak a gazdasejten belül képesek szaprodni (egyesek látens állapotban hosszú ideig megbújnak a gazdaszervezetben) -Aspecifikus védelem fontos képviselője az interferon!  vírussal fertőzött sejtekben termelődik -Nem vírus, hanem gazdasejt – specifikus -A virion felszínéhez kapcsolódva megakadályozzák a sejthez való kötődést, a sejtbe való bejutást és ezáltal magát a szaporodást. -Ilyen hatású az IgG, IgM Iga ellenanyag -Intracellulárisan szaporodóak, ezért celluláris immunitás Menekülési mechanizmusok: -Genetikai állományukkal beépülnek a genomba -Immunválasz gátlására is törekszenek -Interferon szintézisének gátlására sok vírus képes (EBV, influenzavírus, HIV) -Komplement-rendszer aktiválását is gátolják

51 Immunválasz kialakulása paraziták ellen - lehetnek egysejtű élősködők, többsejtű férgek -Fejlődő országokban ezek okozzák a legtöbb halálesetet (pl. malária) -Parazitagének is mozgósítják az aspecifikus és specifikus védelmi reakciókat, de ez csak legtöbbször részleges védettséget nyújt. -Mert befolyásolja: -A parazita gazdán belüli elhelyezkedése (pl. protozoonoknál) -Parazita mérete (férgek) -Antigén változékonysága -Parazitákkal szemben termelődnek IgG, IgA, IgM, IgE -Az immunválasz gyakran csak a parazita számának alacsonyan tartásához elég!! De az elimináláshoz nem! Menekülési mechanizmusaik: -Számos mechanizmust fejlesztettek ki -Antigenitásuk elenyésző volta miatt számos protozoon az immunrendszer elől elzárt területen telepszik meg. Pl. toxoplasma -Gazdaszervezet fehérjéivel „vonják be” magukat -Életciklusuk során különféle antigén struktúrák megváltoztatása pl. trypanosomák


Letölteni ppt "Forró Tünde Edward Jenner (1749 – 1823) A fej ő nők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe) Történeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések