Beteljesülés – újragondolás – globális társadalmi felelősség Prof. Dr. Hubos Ildikó Előadás a Magyar Szociológiai Társaság.

Az előadások a következő témára: "Beteljesülés – újragondolás – globális társadalmi felelősség Prof. Dr. Hubos Ildikó Előadás a Magyar Szociológiai Társaság."— Előadás másolata:

1 Beteljesülés – újragondolás – globális társadalmi felelősség Prof. Dr. Hubos Ildikó ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu Előadás a Magyar Szociológiai Társaság „Változás. Válság. Váltás. Hu”c. konferenciáján Debrecen, 2009. november 13-14.

2 Az előadás vázlata  Az európai felsőoktatási reform – a 2009-es számvetés  Beteljesülés – nyitott kérdésekkel  Ajánlások az új évtizedre  Néhány alapkérdés újragondolása  A globális kontextus  A domináns értékek változása

3 Az európai felsőoktatási reform – a 2009-es számvetés  Utolsó „rendes” miniszteri konferencia – Louvain  Szakértői számvetés (Trends Report) 2010-ben készül – záró konferencia Bécs-Budapest helyszínnel  A miniszteri konferencia értékelése: fő elemeiben teljesültek a reform célkitűzései  Az európai felsőoktatás önbizalma nőtt – a reform kifelé történő interpretálása: „regionális kezdeményezés globális relevanciával”

4 Beteljesülés – nyitott kérdésekkel  A teljes bevezetés még időt igényel, inkább a megkezdést lehet dokumentálni  Az Európai Képesítési Keretrendszer általános bevezetése várat magára – ez válthatná ki a kevéssé használható ECTS-t (kreditrendszert)  A foglalkoztathatóságot alig lehet értékelni, tekintettel a még kevés kimenő BSc évfolyamra  A szociális dimenzióban nincs sok előre lépés (esélyegyenlőség a nemzetközi mobilitásban, életen át tartó tanulás)

5 Ajánlások a következő évtizedre  A felsőoktatás továbbra is közjó, fenntartása alapvetően közösségi felelősség  Átfogó adatbázis kiépítésére van szükség a nemzetközi mobilitás értékeléséhez – ennek hiányában most nincs mód ezen alapvető cél teljesítésének elemzésére  A gazdasági világválság nem akadályozhatja meg a kormányzatokat abban, hogy Európán belül a külföldre átvihető hitelek, ösztöndíjak rendszerét fenntartsák  2020-ra a diplomázók 20%-a rendelkezzen nemzetközi tanulási tapasztalattal – a mobilitás iránya kiegyensúlyozott legyen  A hallgatói mobilitást mindhárom képzési ciklusban támogatni kell (most a rövidebb ciklusok akadályt jelentenek), de főleg a PhD képzésben  A teljes program külföldön való elvégzése legyen a fő irány

6  A többszintű képzést a szakmai szervezetnek és a munkaadóknak értelmezniük kell – jelenleg a közszféra se szabályozta a foglalkoztatási feltételetek az új rendszernek megfelelően képzésben kell  Az intézményi sokféleséget pozitív adottságnak kell tekinteni, de a sokféleséget értelmezni és kezelni kell – folytatva a 2000-es évek kezdeményezéseit

7 A sokféleség mérése – a 2000-es évtized kezdeményezései  Hierarchikus vagy nem hierarchikus megközelítés (rangsor vagy osztályozás)  Nemzeti és nemzetközi szintű kezdeményezések  A rangsorkészítés megoldásai: főleg szakértői vélemények alapján (Times Higher Education Supplement), vagy objektív mutatók alapján (Shanghai Jiao Tong University)  Kísérletek az intézmények osztályozására (USA Cornegie Osztályozási rendszer, európai kísérlet az intézmények osztályozására: Mapping Diversity – 14 dimenzió és 30 mutató alapján)

8 Viták a rangsorok körül  A rangsorok hasznossága: a hallgatók és szülők tájékoztatása, információ a munkaerőpiac és a lehetséges partnerek számára, a támogatások elosztásához szempontokat ad, versenyt vált ki, amely a középszerűség hatalma (mediokrárácia) ellen hat  A rangsorkészítés módszertani szempontból vitatható elemei: leegyszerűsítő, a vizsgálati dimenziók és a mutatók kiválasztása tekintetében nincs közmegegyezés, a szakterületek közötti különbségeket nem tudják megnyugtatóan kezelni  A rangsorkészítés paradox hatásai: nem kívánt célokra való felhasználás, öncélúvá válás, túlértékelés, főleg a csúcsokra koncentrál, túl sok innovatív energiát és pénzt köt le

9 Viták a missziók körül  A lehetséges missziók megfogalmazása (14 misszió)  A kutató egyetem fogalmának értelmezése (Európában a bolognai reform vetette fel a kérdést – minden felsőoktatási intézmény egyetemei rangot kap – egy szektor, jelentős belső differenciákkal – kiválóság vagy kutatási teljesítmény)  Az egyéb missziók sorsa: regionális szerep, magas szintű oktatás, társadalmi felzárkóztatás, felnőttképzés, távoktatás, külföldi hallgatók képzése stb.  Eltúlzott az oktatás és a kutatás egységének hangoztatása  A világon,egy-egy országban legjobb egyetemek, vagy a világ, egy-egy ország számára legjobb egyetemek?

10 Egy alapkérdés újragondolása  Az általános műveltség és a szakképzés kívánatos súlya  A középiskolai oktatás szerepe a felsőoktatásra való felkészítésben Amerikában és Európában  A bolognai reform, mint elszalasztott lehetőség – a BA/BSc képzésben megnyilvánuló feloldhatatlannak látszó ellentmondások

11 A globális kontextus – az UNESCO és az UNESCO- CEPES 2009-es évi konferenciái A demográfiai folyamatok alapvetően hatnak a felsőoktatás pozícióira A gazdasági világválság percepciója – a felsőoktatás és kutatás támogatását semmiképpen sem szabad csökkenteni Verseny és/vagy kooperáció Akadémiai morális szolidaritás (az agyelszívás csökkentése) Emberarcú globalizáció – a felsőoktatás kulcsszerepe (a társadalmi szolidaritás és a fenntartható fejlődés elve) A világ biztonságának ügye – a felsőoktatás felelőssége

12 A domináns értékek változása  1960-as, 70-es évtized: demokratizálás  1980-as évtized: hatékonyság  1990-es évtized: minőség  2000-es évtized: autonómia  2010-es évtized: felelősség