Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”"— Előadás másolata:

1 SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok” c. konferenciáján Budapest, május 29. Hrubos Ildikó egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem – Felsőoktatási Kutatóintézet

2 Szintek és szempontok az Európai Felsőoktatási Térségben Az előadás vázlata  Az értékek konfliktusa  Az intézményi missziók konfliktusa  Konfliktus az intézmény működésének dimenziói között  Konfliktus az intézményi irányítás három vonala között  A szintek konfliktusa

3 Az értékek konfliktusa Három legitim érték  Társadalmi esélyegyenlőség (jogi és szociológiai értelmezés)  Hatékonyság (feltételezi a mérhetőséget, a költség/haszon elemzést)  Minőség (mérni kellene a mérhetetlent – minőségirányítás – intézményi rangsorok) A konfliktus a tömegessé válással jelenik meg éles formában – a felsőoktatás átpolitizálódik

4 Az intézményi missziók konfliktusa Kutató egyetem (definíciós problémák) Oktató egyetem/felsőoktatási intézmény Alapképzés, mesterképzés, posztgraduális képzés, doktori képzés Akadémiai képzés – szakképzés, egyetem – főiskola Tipikus korcsoport – felnőttképzés – életen át tartó tanulás Szakértés, szolgáltatás Vita a missziókról és a rangsorokról

5 Konfliktus az intézmény működésének dimenziói között  akadémiai dimenzió (az oktatás szakmai, tartalmi kérdései, a kutatás), az egyetem legsajátosabb, tradicionális értékeit, misszióját képviseli  bürokratikus dimenzió (a nagyra nőtt és összetett szervezet működtetésének kezelését jelenti), a kontinentális Európában a 19. századtól, az állami szerepvállalás megjelenésétől ismert, jelentősége pedig a 20. század második felében, az expanziós folyamatok következtében megnőtt  gazdálkodási dimenzió, amely a fejlett országok egyetemein az 1980-as évek közepétől válik egyre fontosabbá, miután a kormányzatok a finanszírozás nehézségeinek kezelését az indirekt irányítási rendszerre való áttéréssel kívánták megoldani. (Ennek lényeges eleme a nem költségvetési források keresésének egyre határozottabb ösztönzése.) Az egyes dimenziókhoz más-más vezetési modell illeszthető: kollegiális, bürokratikus, menedzseri

6 Konfliktus az intézményi irányítás három vonala között A tiszta modell  akadémiai vonal (rektor és helyettesei, dékán és helyettesei, tanszékvezetők), amelyben főhivatású oktató-kutató professzorok töltik be a posztokat  bürokratikus vonal (sokféle elnevezés található az első számú vezetőjére, pl. főtitkár, kancellár, aki az egyetemi, a kari és a tanszéki szintű adminisztrációt irányítja, az adott munkatársaknak ő a hivatali főnöke)  gazdasági vonal (gazdasági főigazgató, aki a kari és tanszéki szintű gazdasági felelősök hivatali főnöke) A feladatok ellátása a tiszta modellben egy háromdimenziós térben értelmezhető (tehát még bonyolultabb a helyzet, mint a sokszor emlegetett mátrix szerkezetben). A konfliktus forrásai: presztízsküzdelem, szemléletbeli eltérés, felkészületlenség, az egyeztetési mechanizmusok működtetéséhez szükséges kultúra hiány

7 A szintek konfliktusa Nemzetek feletti szint (Európai Unió vagy az Európai Felsőoktatási Térség?) Nemzeti kormányzatok Egyes intézmények (a Magna Charta Universitatum megjelenése óta megkerülhetetlen alapelv az intézményi autonómia)


Letölteni ppt "SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések