Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Z ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA M I VÁRHATÓ A FELSŐOKTATÁSBAN ? D R. U RBÁN K ATALIN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Z ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA M I VÁRHATÓ A FELSŐOKTATÁSBAN ? D R. U RBÁN K ATALIN."— Előadás másolata:

1 A Z ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA M I VÁRHATÓ A FELSŐOKTATÁSBAN ? D R. U RBÁN K ATALIN

2 A FELSŐOKTATÁS ÚJ TÉZISEI • A felsőoktatás közszolgálat: a felsőoktatás a minőség javításával a jelen és a jövő nemzedékeinek érdekeit szolgálja • A felsőoktatás minden területén kiemelt szerepet kap a minőség • Oktatási, kutatási, szervezeti autonómia • A pedagógusképzésnek a központilag szabályozott közoktatás a megrendelője, ezért a pedagógusképzés területén az autonómia erősen korlátozott • Szubszidiaritás elve: a hatáskörök ott vannak, ahol a problémák felmerülnek • Elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák: az egyetemek oktatási és kutatási, nemzetközileg elismert tudományos műhelyek, a főiskolák elsődleges feladata a gyakorlati felkészítés • Egyszerre érvényesül a Bolognai rendszer és az osztatlan képzés • A túlhangsúlyozott fővárosi részarányt a felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza • Állami támogatásban az állami és az egyházi felsőoktatási intézmények részesülnek, a magán intézmények csak kifejezett állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban • Az állami finanszírozás 70 %-a feladatfinanszírozás, 30 %-a normatív alapú

3 A KONCEPCIÓ KÖZOKTATÁST IS ÉRINTŐ FEJEZETEI • A felsőoktatási intézmények fajtái, az egyetemek és főiskolák közötti megkülönböztetés • A képzés szabályai, a felvételi eljárás, • A pedagógusképzés új rendszere • A finanszírozás

4 EGYETEMEK, FŐISKOLÁK ______ • _ _ _____________ _________ _____ ________ ___ _______ _________ ________ _____ ________ ____ __ ________ ___ _______ _______ ________ __ ____ __ ______ _____ ________ ________ ___ • _ _______ ________ _ ___________ _____ ___________ ________ _ _____ _________ ______ ______________ _____ ________ __ __________ ________ __ __________ ___________ _______ _______ _________ __________ _______ • _ _ _____________ _________ _____ ________ ___ _______ _________ ________ ____ ______ __________ ___________ _________ ___________ __ __________ _____________ ________ _________ __ _____________ _______ • ________ ________ _ _________ ___________ _______ _________ __________ ______________ _______ ________ ________ ___________ __ ___________ Egyetem: • Az a felsőoktatási intézmény, amely legalább két képzési területen legalább három egyetemi kart és legalább két doktori iskolát működtet és ahol az összes karok többsége egyetemi kar. Az egyetem alapképzést, mesterképzést, doktori képzést, doktori képzést, osztatlan képzést, felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést folytathat. • Az egyetem feladata a hivatásukat magas színvonalon gyakorló, a tudás világában önálló teljesítményre képes, elméleti és gyakorlati tudással is rendelkező szakemberek képzése, továbbá kutatások folytatása. Főiskola: • Az a felsőoktatási intézmény, amely legalább két képzési területen, legalább négy szakon elsősorban alapképzést, felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést, valamint osztatlan és mesterképzést folytat. • A főiskola feladata a felsőfokú ismereteket igénylő hivatások gyakorlati szakembereinek képzése. Főiskolán kutatási tevékenység is folytatható.

5 EGYETEMI KAR, FŐISKOLAI KAR Egyetemi kar • Az a szervezeti egység, amely egy adott képzési területen egy vagy több szakon folytat egyetemi szintű képzést Egyetemi kar működési feltételei: • Oktatók és kutatók legalább kétharmada rendelkezik tudományos fokozattal • Az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladja meg a 25 főt • A teljes állású oktatók száma eléri a 40 főt

6 Főiskolai kar: • Az a szervezeti egység, amely egy adott képzési területen egy vagy több szakon folytat alap-és mesterképzést. A főiskolai kar működési feltételei: • Főállású oktatók száma eléri a 35 főt • A minősített oktatók száma eléri az összes oktatói létszám legalább egyharmadát. EGYETEMI KAR, FŐISKOLAI KAR

7 A PTE FŐBB STATISZTIKAI ADATAI • Hallgatói létszám: fő • Összes oktatók száma az egyetemen: fő • Ebből minősített: fő • Összes nappali tagozatos hallgató: fő • Egy oktatóra jutó hallgató: 18 fő • Egy minősített oktatóra jutó hallgató: 27 fő • Ftv koncepció szerinti arány alapján összes hallgatói létszám: fő

8 KÉPZÉS, FELVÉTELI ELJÁRÁS Egymás mellett él a Bologna rendszerű képzés, az osztatlan képzés és a tanárképzés, rugalmas, átjárható rendszer Osztatlan képzés: orvostudományok, jogtudományok, állatorvosi-, erdész-, építész- és művészképzés (10, illetve 12 féléves) Bologna rendszerű képzésben kétfajta alapképzés:  Gyakorlati BsC  Akadémiai BsC Mesterképzés: 4 féléves, bemeneti követelmény az akadémiai alapképzés Doktori képzés: 6 féléves, 2 féléves predoktori ösztöndíj lehetősége Felsőfokú szakképzés: 4 féléves, felsőfokú végzettséget nem adó képzés Szakirányú továbbképzés: 2-4 féléves, szakképzettséget adó, de újabb felsőfokú végzettséget nem biztosító képzés

9 FELVÉTELI ELJÁRÁS „A hallgatók felvétele a középiskolai és az érettségi eredmények, valamint egyéni teljesítmények alapján összeállított rangsor és szóbeli meghallgatás eredménye alapján történik” A jelentkezés feltétele: két emelt szintű érettségi vizsga egy kötelező és egy választható tantárgyból Egyes szakokon alkalmassági, gyakorlati vizsga Összes (többletpontokkal együtt) megszerezhető felvételi pontszám legalább fele Nulladik évfolyam indításának lehetősége Szociálisan hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők pozitív megkülönböztetése Nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvhasználati joga Korlátozott jelentkezési lehetőség Jelentkezők átirányítása

10 A PEDAGÓSUSKÉPZÉS ÚJ KONCEPCIÓJA Felvételi követelmények: két emelt szintű érettségi+ pedagóguspálya iránti elkötelezettségének vizsgálata+ alkalmassági vizsga Osztatlan képzésben két szakon öt+egy gyakorlati év Kreditteher egyenlően oszlik meg a szaktárgyak és a tanári felkészítés között ( kredit) Tanári felkészítés elemei: szakmódszertan, tanítási gyakorlat, pedagógiai- pszichológiai felkészítés 10 félévben abszolutórium félévben hallgatói jogviszonyban tanítási gyakorlat 12 félévben záróvizsga: oklevélben Master of Education Első öt év nyitott és átjárható a tanári és nem tanári szakok között mindkét irányban A tanárképzésbe az első félév kivételével a hallgató beléphet más szakokról A hatodik év kötött Szakmai pedagógusképzésben önálló szakképzettségként jelenik meg a szakmai és a pedagógus szakképzettség

11 A TANÁRKÉPZŐ INTÉZET A Tanárképző intézet a tanárképzés szervezeti, tartalmi, szervezési és gyakorlati képzési feladatait ellátó, koordináló, kari szerkezetbe illeszkedő szervezeti egység Megvalósítja a szakma, a szakmódszertan, és a pszichológia- pedagógia arányos képviseletét Ellátja az Egyetem fenntartásában működő gyakorló intézmények felügyeletét, kiépíti és működteti a külső gyakorlók hálózatát Forrás: normatív támogatás

12 A HALLGATÓI GYAKORLAT A gyakorlati évben a hallgatók a támogatáson kívül hallgatói munkadíjban részesülnek:  Közoktatási intézmény folyósítja  Járulékmentes  Hallgatónként az előző évi minimálbér összegének megfelelő Iskolai mentorok segítik a tanárjelölteket  Díjazásuk fedezetét a gyakorlati év képzési normatívája biztosítja a felsőoktatási intézmény költségvetésében

13 FINANSZÍROZÁS Állami támogatásban csak az állami és egyházi intézmények részesülnek Az állami felsőoktatási intézmények finanszírozásának elemei: 70 % feladatfinanszírozás 15 % hallgatói létszámhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás  differenciált és az államilag támogatott, előző évben beiratkozott hallgatói létszámhoz kötött 15 % tudományos célú támogatás  Minősített oktatók és doktori iskolák számához kötött Államilag támogatott keretszám: az előző évben 18. életévét betöltő korosztály 45 %-a

14 Államilag támogatott keretszám alakulása országosan Érettségi adatok (2001. évi népszámlálás alapján) 2008: fő 2009: fő 2010: ben államilag támogatott keret országosan: fő A koncepció alapján 2010-ben államilag támogatott keretszám országosan: fő

15 A PTE FELVÉTELI SZÁMAI –

16 ÖSSZEGZÉS A minőségi felsőoktatás megteremtése támogatandó cél A felsőoktatás koncepciója nem értelmezhető a közoktatás, valamint a szakképzés koncepciójának ismerete nélkül A koncepció számos helyen tisztázatlan, önmagának ellentmondó, kiforratlan A felsőoktatás minőségének javítását elsősorban a felvehető hallgatói létszám csökkenése útján képzeli el Új alapokra helyezett pedagógusképzés

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! D R. U RBÁN K ATALIN REKTORI HIVATALVEZETŐ


Letölteni ppt "A Z ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA M I VÁRHATÓ A FELSŐOKTATÁSBAN ? D R. U RBÁN K ATALIN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések