Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem 2013.10.25.Szociológiai Doktori Iskola Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem 2013.10.25.Szociológiai Doktori Iskola Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a."— Előadás másolata:

1 Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai Doktori Iskola Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a szatmári térségben

2 Kutatási téma, előzmények  Kutatás előzményei: MTA-RKK „Aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért” 2006–2008 c. kutatás résztvevője; ↓ két faluban végzett átfogó kutatás: kérdőíves és interjús módszerekkel; eredmény: „Aprófalvak lépéskényszerben” kötet és digitális tananyag;  Miért jó terep Szatmár? → formálódó piac, de 10 éves múlt ↓ később egy bővebb szatmári települési kör: négy település kiemelt vizsgálata ( ) szűkebb téma: turizmus;  Sasakawa ösztöndíj  BCE doktorjelölt pályázat Eredmény: összesen 100 körüli interjúk száma; 368 kérdőív;

3 Érintett tudományterületek, irodalmak 1. Tájtermelés, márkásítás, hagyományteremtés és „színpadiasítás” elméletek (turizmusirodalom) 2. Kooperációs elméletek, kollektív bricolage (gazdaságszociológia) 3. Rurális terek átértelmezése; új szereplők megjelenése, szerepe (falu- és vidékszociológia/- antropológia) 4. Piacszerveződési elméletek: piac avagy hierarchia? Irodalma (közgazdaságtan)

4 „A turisztikai látvány konstruált társadalmi termék” -„Tourist gaze” – szakértők alakítják (Urry) -Markerek - kijelölik, hogy mit kell megnézni (MacCannell) -„kultúra színpadiasul”, az „eredeti reprodukciói megjelennek”; (MacCannell, Cohen) -„vidéki tér átértelmeződése”: falu és város határa elmosódik (Mormont, Kovách, Csite, stb.) -„Új, vagy felélesztett hagyományok” jelennek meg (Hobsbawn-Ranger); -„a turizmus megteremti a vidéket…” (Köstlin); -Káli medence: beköltözők hagyományteremtő és tájformáló tevékenysége (Szijártó, Bódi, Pulay, stb.)

5 Kutatási téma  Téma kijelölés: - A turizmus, mint gazdaságszociológiai jelenség vizsgálata - A táj társadalmi megalkotása → tényleges termelési folyamatként való vizsgálata - Kooperáció, mint a sikeres tájformálás legfontosabb eleme: - egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata sajátos, csak kollektív módon létrehozható termék; - a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, közös normák elfogadását feltételezi;

6 Kutatási téma Kooperáció típusai: 1.Települési vezetők és szakértők között a térségben 2.Településen belüli szereplők között: 2.1. döntéshozók (polgármester, szakemberek) 2.2. turisztikai szolgáltatók (szállásadók, büfék, éttermek, ajándékosok, stb.) 2.3. lakosok ↓A 3 alcsoport egymás közötti kooperációja is szükséges;

7 Kollektív bricolage fogalma Turisztikai táj/termék létrehozása két dologban tér el más árutól: 1.A szereplőknek nincsenek előre legyártott terveik, stratégiáik (szemben pl. az autógyártással) 2. A szereplőknek különböző elképzeléseik vannak, egyéni hasznok motiválják őket; ↓ Kollektív cselekvés eredményeként jön létre a termék (táj, hagyomány) → utólag derül ki a szereplők számára is, ha sikeres lett; ↓ Ez a folyamat: kollektív bricolage (Claude Lévi-Strauss és Kuczi T. nyomán)

8 1. Térségi szinten: települési vezetők és a kulturális bróker együttműködése → eredmény: Szatmári Fesztivál A kollektív bricolage vizsgálati szintjei 2. Települési szinten: 2.1. Polgármester és lakosok együttműködése → eredmény: Szamosközi Világzenei Fesztivál 2.2. Vállalkozók közötti együttműködés → eredmény: túrbecsei szolgáltatók együttműködései pl. lángos sütés 2.3. Vállalkozók és polgármester együttműködése → eredmény: szatmáregresi polg.mester patrónusként szervezi a turisztikai piacot pl. lekvárértékesítés

9 1. Térségi szintű kooperáció Településeknek el kell osztani a térségre jellemző markereket; Pl. Szatmári szilva Térségi gasztronómiai fesztivál kitalálása (kulturális bróker által) Települések kapcsolódása, hagyományok kitalálása (együtt a szakértővel) Települési vezetők egyensúlyozása a lakosság és a turisták között → Kinek szól a fesztivál? Mi a cél? Turisták szeméhez igazítják-e a látványt, vagy falunap lesz?

10 1.A felfutás szakasza – „1. körösök” - alapmag kiválogatódása (szakértő elfogadása) - hagyományok közös kitalálása, „a térségi markerek elkeltek!” 1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke 2.A kiteljesedés és túlburjánzás szakasza – „2. körösök” - kimaradók: látják a többiek sikereit, be akarnak lépni → túl sok szereplő, laza kapcsolódás, „erőltetett hagyományok” - falusiak érdekeinek előtérbe helyezése; szakértői koncepciók be nem tartása

11 3.A megtorpanás és szelekció szakasza – „kiesők”: - a színvonaltalan programok rontják a többi renoméját - „minőségbiztosítás kéne!” - spontán szelekció megy végbe ↓ eredmény: első körösök maradtak bent, akik a „turisták szeméhez igazították” a terméküket; ↓ akik a kollektív bricolage során (szakértők, polgármesterek, lakosok és szolgáltatók) olyan terméket állítottak elő, ami sikeres lett! 1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke

12 2. Településen belüli kooperáció A településeknek is „ki kell találni magukat”, meg kell teremteni imázsukat, hagyományaikat; A szakértők és települési vezetők „vízióit” el kell fogadtatni a lakosokkal, mert: 1. szükség van rájuk a „hagyományok eljátszásához” pl. szilvalekvárfőzés 2 éjszakán át Szatmáregresen, helyi halászati bemutató Túrbecsén 2. ahhoz, hogy a vezető dolgozni tudjon, támogatottságra van szüksége (többség megszerzése, döntések elfogadása)

13 2. A szamosközi polgármester és lakosai közötti együttműködés Szamosközi Világzenei Fesztivál, mint a kollektív bricolage terméke Budapestről érkező sikeres vállalkozó → polgármester lett Baráti körrel együtt → közösségformáló elképzelések; Eleinte: értetlenség, visszatetszés Pl. fesztiválszervezés: „ki ülne rá egy koszos szénásszekérre?” Később kétirányú összecsiszolódási folyamat: mindenki engedett egy kicsit → kollektív bricolage eredménye: sikeresen működő fesztivál

14 A közvetlenül érintett gazdasági szereplők között is együttműködés szükséges → Kevésbé tudatos formája a kollektív bricolage-nak; 3. Vállalkozói együttműködések Mikro-kooperációk egyéni érdekek mentén; Nem szándékolt következmény: település, mint turisztikai termék (falukép, szolgáltatások, vendégszeretet stb.)

15 a)A kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozók maguk képesek együttműködni, és megszervezni a piacot: pl. Túrbecse: közös pályázatok, kiegészítő profilok; eszközök kölcsönadása egymás vendégeinek; stb. b)Van egy erőskezű szervező, aki összefogja a szereplőket és megszervezi az együttműködést: pl. Szatmáregres: polgármester megszervezi a turisztikai piacot (fesztivál, szállások elosztása, a termékértékesítési csatornák, stb.); ~ patrónus- kliens viszony: a patrónus maga a polgármester 3. Vállalkozói együttműködések

16 Kooperáció: informális szabályok alapján (pl. kenyérlángos sütés megosztása Túrbecsén) Mindig vannak opportunista szereplők: pl. Túrba eresztett szennyvíz ↓ megoldás lehet: – társadalmi szelektív ösztönzők: Negatív: kiközösítés, bojkott Pozitív: vendégek átirányítása, kölcsönös termékárusítás, stb. 3. Vállalkozói együttműködések ↓ Kollektív bricolage során létrejön: pl. a Túrbecsei „mikrós” kenyérlángos; „Túrbecsén mindig van szállás”; „a szatmáregresi szilvalekvár jó”

17


Letölteni ppt "Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem 2013.10.25.Szociológiai Doktori Iskola Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések