Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A publikáció/prezentáció/poszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A publikáció/prezentáció/poszter."— Előadás másolata:

1 A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 A kutatás témája A tanulás csoportképző szerepe és ereje a Debreceni Egyetemen A tanulás csoportképző szerepe és ereje a Debreceni Egyetemen A szakkollégium mint tanuló közösség A szakkollégium mint tanuló közösség A kutatás célja bemutatni és elemezni: A kutatás célja bemutatni és elemezni: a tanulás mentén szerveződő csoportok sajátosságait, a tanulás mentén szerveződő csoportok sajátosságait, a tanulás csoportképző erejét, a tanulás csoportképző erejét, a tanuláshoz köthető tevékenységeket, a tanuláshoz köthető tevékenységeket, a szociális térben megvalósuló tanulási folyamatok sajátosságait a szociális térben megvalósuló tanulási folyamatok sajátosságait

3 A szakkollégium mint tanuló közösség Tudásmegosztás, tudásteremtés: megosztott nézetek, megértés, közös érdeklődés megosztott nézetek, megértés, közös érdeklődés részvétel, interakció, kollaboráció (dialogikus tanulás) – egyéni tudás, társadalmi tőke építése részvétel, interakció, kollaboráció (dialogikus tanulás) – egyéni tudás, társadalmi tőke építése társas támogatás, bizalom, kockázatvállalás - kölcsönös függés társas támogatás, bizalom, kockázatvállalás - kölcsönös függés az egyéni, a megszokottól eltérő nézetekkel szembeni nyitottság az egyéni, a megszokottól eltérő nézetekkel szembeni nyitottság J. Dewey (1938), L.S. Vygotsky (1978), Engeström (1987), P. Senge (1990), J. Lave – E. Wenger (1991), C. Scardamalia – M. Bereiter (1994), Nonaka – Takeuchi (1995), E. Wenger (1998), Kilpatrick és mtsai (2003), S. Paavola – K. Hakkarainen (2005) „ A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül (…).” (2005. évi Felsőoktatási törvény, 66/4. szakasz).

4 Kutatási kérdések 1. A tanulásnak milyen csoportképző ereje van a Debreceni Egyetem szakkollégiumaiban? 2. Hogyan működnek a szakkollégiumi tanuló közösségek? 3. Mitől lesz hatékony a szakkollégiumi tanuló közösségekben megvalósuló tanulási folyamat? 4. A formális tanulás mellett milyen más, informális tanulási folyamatok történnek a szakkollégiumokban? 5. A tanuláson kívül milyen más funkciót tölt be a szakkollégium az egyetemisták életében? 6. Hogyan illeszkedik be a tanulás dimenziója az egyetemisták tevekénység-struktúrájába?

5 Campus-lét „Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák” „Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák” A kutatás témája, újszerűsége A kutatás témája, újszerűsége Módszerei Módszerei OTKA K OTKA K Kutatásvezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó Kutatásvezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó Részvevők: oktatók, phd hallgatók, diákok. Részvevők: oktatók, phd hallgatók, diákok.

6 Módszertan Kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt Kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt Félig strukturált egyéni interjúk a szakkollégium vezetőivel Félig strukturált egyéni interjúk a szakkollégium vezetőivel Online kérdőív, N=2384 Online kérdőív, N=2384 Fókuszcsoportos interjú a szakkollégium tagjaival Fókuszcsoportos interjú a szakkollégium tagjaival Résztvevő megfigyelés Résztvevő megfigyelés

7 A Debreceni Egyetem szakkollégiumai Hatvani István Szakkollégium Hatvani István Szakkollégium Pállfy István Színházi Szakkollégium Pállfy István Színházi Szakkollégium Sántha Kálmán Szakkollégium Tormay Béla Szakkollégium Tormay Béla Szakkollégium Márton Áron Szakkollégium Márton Áron Szakkollégium Boldog Terézia Szakkollégium Boldog Terézia Szakkollégium Gulyás György Szakkollégium Kerpely Kálmán Szakkollégium DEX Műhely DEX Műhely Wáli István Református Cigány Szakkollégium

8 Mi motiválja a hallgatókat a szakkollégiumi tagság megszerzésére? Rövid távú haszon Rövid távú haszon Presztízs, anyagi haszon, publikációs lehetőségek Hosszú távú haszon Hosszú távú haszon Szakmai szocializáció, kapcsolati háló

9 A szakkollégiumi tagság feltételrendszere Típusok Tanulmányi kiválóság Tanulmányi kiválóság Szakmai kiválóság Szakmai kiválóság Sajátos értékek Sajátos értékek Háromlépcsős „minőségbiztosítás” Háromlépcsős „minőségbiztosítás” Bemeneti tényezők = felvételi Bemeneti tényezők = felvételi Folyamateredmények = egyéni teljesítmények/hallgatói önszelekció Folyamateredmények = egyéni teljesítmények/hallgatói önszelekció Kimeneti tényezők (alumni) Kimeneti tényezők (alumni) „…sok ember van, aki kevésbé figyel oda a tanulmányaira, pl. most is van egy olyan phd-s tagunk, aki ugye itt phd-zik, pl. megnyerte az OTDK-t és az átlagára sosem figyelt, mindig ilyen 3-as körül volt, tehát őt pl. nem vettük volna fel, ha lenne bármiféle megkötésünk az átlagra. Tehát akkor ilyen értékes tagokat veszítettünk volna el ezzel.” „A szakkollégiumi tagság az egy évre szól, nyilván ez függ a hallgatók teljesítményétől, tehát ha valaki felvesz egy szakkollégiumi tárgyat és azt nem teljesíti, akkor ezáltal automatikusan megszűnik a szakkollégiumi jogviszonya, de nem hosszabbodik meg automatikusan azáltal, ha valaki teljesítette, újra felvételizni kell minden évben.”

10 A kívülálló szereptől a közösségi koordinátor szerepig Kívülállók Kívülállók Periférikus résztvevők Periférikus résztvevők Aktív tagok Aktív tagok Mag Mag nagyon gyakran van olyan, hogy eljönnek, és járnak hozzánk egy fél évig, és utána szeretnének szakkollégisták lenni, és bejelentkeznek. Hát természetesen őket azért, amikor felvételi van, mivel már megismertük, mivel már láttuk, őket természetesen preferáljuk” „nagyon gyakran van olyan, hogy eljönnek, és járnak hozzánk egy fél évig, és utána szeretnének szakkollégisták lenni, és bejelentkeznek. Hát természetesen őket azért, amikor felvételi van, mivel már megismertük, mivel már láttuk, őket természetesen preferáljuk” „aki ide bejön azok éves kis csitrik kb., és jelentős részüket az édesanyjuk tenyerükön hordozta, és így azt várják, hogy minden meglegyen, tehát fogyasztóként jönnek ide, és akik viszont itt több évet vannak azért elveszítik ezt a fogyasztói szemléletet, … néhány év alatt ez megváltozik, és részt vállalnak a közösségben, mert ez a legklasszabb egy közösségben: az ember megtanulja, hogy mi az, hogy egy közösséghez tartozok, egyre nagyobb felelősséget vállalok, és akkor én annak a tagja vagyok, azt én alakítom, azért én felelős vagyok, … jelzem egyébként főleg a határon túliak ilyenek, hogy úgy jönnek ide, h ezt ismerik” „már ilyen nincs, hogy frontálisan tömegekhez szólok, hogy frontálisan megszólítom, hogy bárki, vagy akárki. Értik? Én ezt már látom, hogy nem működik. Viszont az, hogyha van egy nagyon jó intenzív mag - mint ahogy most kialakult itt a szakkollégisták között -, azokra lehet építeni. Azt kértem, hogy a saját közegükben (keresgéljenek), mint ahogy én a saját tanítványaim közül.”

11 Tanuló közösség? Faris 3 kritériuma: Intézményi vagy intézményen kívüli tanulási környezetben jönnek létre és működnek Intézményi vagy intézményen kívüli tanulási környezetben jönnek létre és működnek A csoporttagok önszerveződése révén jönnek létre és működnek A csoporttagok önszerveződése révén jönnek létre és működnek Az önszerveződésben tanulási lehetőségek rejlenek Az önszerveződésben tanulási lehetőségek rejlenek Valamilyen speciális érték, tudás létrehozása és fejlesztése érdekében megosztott gyakorlat, megosztott szakértelem jellemzi őket Valamilyen speciális érték, tudás létrehozása és fejlesztése érdekében megosztott gyakorlat, megosztott szakértelem jellemzi őket „Nekünk be kell számolnunk minden évben az egyetemi vezetés felé is, hogy akkor mi történt, és hogyan történt.” „Amíg minket felülről próbálnak koordinálni, addig mi nehezen tudunk önállóan dönteni, ill. ha tudunk, akkor is nagyon sokat kell kínlódnunk azért, hogy átmenjen bizonyos felsőbb körökben.” „Lehet, hogy mi is kevéssé vontuk be őket korábban, értik, hanem inkább csak kínáltunk programot, most viszont együtt dolgozunk, és azt tapasztalom, hogy jól, tehát nagyon jól működik ez a, őőő, nagyon erős hallgatói aktivitás is, és teljesen együtt csináljuk most már a dolgokat.”

12 Tanulási formák (Sami Paavola & Kai Hakkarainen)

13 Monologikus tanulás „megszerzés” Dialogikus tanulás „részvétel” Trialogikus tanulás „tudásteremtés” Szakmai beszélgetéssel összekötött kurzusok Készségfejlesztő tantermi programok Módszertani előadás közös gondolkodással Szakmai kirándulás Önképző kör Teázós esték tudományos témában Múzeum- vagy színházlátogatás Ismeretterjesztő témákban tartott előadások Szakmai kiegészítő kurzusok Korrepetáló kurzusok Nyelvi kurzusok Közvetlen értékközvetítés Mentálhigiénés klub Madárgyűrűzés terepen Erdélyi kirándulások Bibliakör Közvetett értékközvetítés Évzáró bográcsozás Félévzáró vacsora Palacsinta sütés Főzőverseny Sportvetélkedők Szobaszépségverseny Kézműves foglalkozás Énekkar Fotópályázat Közös TDK munka Kutató kör Mentor-tanár kutatások Nyilvános workshop-ok Belső konferencia Részvétel a kollégium működtetésében Tanulmánykötet egy adott témában Éves tábor (szakmai és közösségi programokkal) Ünnepi műsorok megszervezése Belső vetélkedők megszervezése szakmai közösségi

14 Összegzés 1. A tanulásnak erős csoportképző ereje van a Debreceni Egyetem szakkollégiumaiban 2. Hogyan működnek a szakkollégiumi tanuló közösségek? 1. Interakciók 2. Állandó személyes találkozások 3. Aktív részvétel által 3. Mitől lesz hatékony a szakkollégiumi tanuló közösségekben megvalósuló tanulási folyamat? 1. Önszerveződés 2. Tudásmegosztást lehetővé tevő tevékenységformák 4. A formális tanulás mellett informális tanulási folyamatok zajlanak  értelemteli cselekvések 5. Minden szakkollégium más

15 Köszönjük a figyelmet! Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A publikáció/prezentáció/poszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések