Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

) A hulladékgazdálkodási rendszer működése Magyarországon( koordináló szervezeti modell helye,szerepe a rendszerben) Hartay Mihály Öko-pack Nonprofit kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ") A hulladékgazdálkodási rendszer működése Magyarországon( koordináló szervezeti modell helye,szerepe a rendszerben) Hartay Mihály Öko-pack Nonprofit kft."— Előadás másolata:

1 ) A hulladékgazdálkodási rendszer működése Magyarországon( koordináló szervezeti modell helye,szerepe a rendszerben) Hartay Mihály Öko-pack Nonprofit kft. ügyvezető

2   Hulladékhasznosítás 1990 előtt és változások a rendszerváltás után   Termékdíj rendszer kialakulása, előnyei, hátrányai   Gyártói felelősség megjelenése (2003 tól) a jogszabályokban, koordináló szervezetek – mint finanszírozó szervezetek -kialakulása, (duális helyett integrált rendszer bevezetése, több koordináló szervezet versenye)   EU követelmények, és teljesítésük, 2005-ig, és 2012-ig   Lakossági szelektív gyűjtés fejlődése Mo.-n

3 Koordináló szervezetek partnerkapcsolatai és a termékdíjas szabályozás hatása a koordináló szervezetek működésére  A csomagolást végző koordináló szervezetek partnerkapcsolatai: -Kötelezettek (csomagolást végzők, forgalmazók) -Hulladék begyűjtő szervezetek -Hulladék hasznosító szervezetek -Többi csomagolási hulladékot hasznosító koordináló szervezet

4 Koordináló szervezet és kötelezettek viszonya  A volumen tekintetében a piac 70-80%-a felszervezett (Németországban hasonló arány van), kb 3500 cég, amiből kb cég adja a teljes mennyiség (és a licencdíj bevétel) 90%-át  Az új szabályozással a várhatóan a csatlakozó kicsik száma jelentősen nő ( cég), a bevétel alig  A koordináló szervezet adminisztrációs többletköltsége jelentősen meg fogja haladni a várható bevételt, igaz VPOP-nál csökken az adminisztrációs teher.  A koordináló szervezetek piaci árversenye miatt 3 éve nem emelkedett a hasznosítási díj (licencdíj), miközben a hasznosítási kötelezettségek jelentősen nőttek  A termékdíj pl: üveg esetén nem ösztönöz a csatlakozásra (termékdíj: 6Ft/kg, hasznosítási díj: 5Ft/kg)  A koordináló szervezet a bonyolult szabályozás miatt folyamatosan segíti a kötelezetteket a jogszabályok értelmezésében (pl: kereskedelmi csomagolás esetén)

5 Koordináló szervezet és a begyűjtők, hasznosítók közti kapcsolat  Ipari begyűjtésben (az össz. hasznosított mennyiség 90%-a) 3 éve változatlan mértékű finanszírozás (reál értékben csökkenő finanszírozás)  Lakossági begyűjtésben inflációt követő finanszírozás (a finanszírozás reál értékben nem csökkenő, de a közszolgáltatók jelentős része alulfinanszírozottnak tartja a rendszert – alacsony hatékonyság !! )  A hasznosítói kapacitások - az üveg kivételével - nőttek, korszerűsödtek (pl: papír és PET feldolgozás)

6 2004/12/EK irányelv Mo. számára előírt csomagolási hulladék hasznosítási kötelezettségei 2012 dec. 31.-ig (12 tagállamban 2008 dec. 31. a határidő) Min. 60%-os hasznosítás (anyagában+energetikai) Min. 55% anyagában Energetikai hasznosítás mozgástere csökken!? (Német, osztrák tendenciák pont az ellenkező irányba indultak – jelentős energetikai hasznosítási kapacitások épültek ki) Hogyan tovább EU 2009-től??? (Az EU sem határozott meg a legfejlettebbek részére 2009-től további célokat)

7 Anyagáramonkénti kötelezettségek a 2004/12/EK irányelvben   Üveg hasznosítása 60%   Papír hasznosítás 60 %   Fémek esetén 50%   Műanyag hasznosítása 22,5%   Fa hasznosítása 15%

8 Mo-i előírások koordináló szervezetek részére (53/2003 Kormány rendelet)   Minimális hasznosítási arány %   Minimális hasznosítási arány % Anyagfajtánkénti minimális hasznosítási arány: 2008 évben2010 évben Üveg:25%40% Papír:60%60% Műanyag: 20%22% Alumínium: 27%31% Vas:50%50% Társított:20%22% Fa:15%15%

9 Országos adatok (becslés alapján) Becslés alapján a koordináló szervezetek a csom. hull. kibocsátás 80%-át kezelik, és országos kibocsátás és teljesítési kötelezettség alakulása az alábbiak szerint: (a válság miatt a 4 év alatt összesen 10% növekedéssel várható) Anyagfajta: kibocs :. kibocs 2012 : haszn. kötelezettség: Anyagfajta: kibocs :. kibocs 2012 : haszn. kötelezettség: Üveg 160 et 176 et 41 et 106 et Papír: 294 et 323 et 176 et 214 et Papír: 294 et 323 et 176 et 214 et Műanyag: 163 et 180 et 33 et 45 et Társított: 24 et 26 et 5 et 6,4 et Fa: 180 et 198 et 27 et 32 et Vas: 52 et 57 et 26 et 32 et Aluminum: 21 et 22 et 6 et 8 et Összesen: 897 et 982 et 55%-os anyagában hasznosítási kötelezettség 2012-ben : 540 etonna Jelenlegi hasznosítás a koordináló szervezeteknél: kb. 470 etonna A következő három évben 70 etonnával kell növelni a csomagolóanyag anyagában történő hasznosítását, és ezt döntően lakossági gyűjtésből kell megvalósítani !!!! Üveghasznosítás: 41 t-ról 106 etonnára növelni lakossági gyűjtéssel

10 Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlődése és jellemzői ISPA, Kohéziós alapok, KEOP pályázatok jellemzői (95%-os támogatástól a 60-70%-os támogatásig) Önkormányzati társulások problematikája Fehér foltok a rendszerek között Technológiai problémák a létrejött rendszerek működtetésében (Szelektív gyűjtésben a gyűjtőszigetek túlsúlya, túlkapacitások létrehozása a válogató művekben, az MBH működésének zavarai) 2009 júliusáig kb lerakó bezárása, kb. 80 lerakó EU konform Rekultiváció EU pénzekből Szemétdíj mint politikai kérdés az önkormányzatoknál, jelentős díjemelés szükséges a rendszerek gazdaságos működtetéséhez, a lerakó amortizációs és rekultivációs költségeinek megteremtésére Lerakási adó bevezetése

11 Különböző egyéb anyagfajták újrahasznosítási lehetőségei  Elektronikai hulladékok újrahasznosítása (2008-ra 4 kg/fő/év) Gumihulladék újrahasznosítása (anyagában és energetikailag, lerakás nem megengedett)  Akkumulátor hulladék újrahasznosítás (külföldön)  Autóroncsok hasznosítása  Anyagában történő hasznosítás, vagy energetikai hasznosítás, és finanszírozásuk a koordináló szervezetek által

12  Pozitív tendenciák a koordináló szervezetek működésében  Az állam finanszírozó szerepének átvétele rövid idő alatt (2-3 év,), gyors kötelezetti csatlakozás  Az EU előírás teljesítéshez való hozzájárulás (50% hasznosítás csomagolásban)  Ipari szelektív és a lakossági szelektív gyűjtés „szétválása”  Regionális rendszerek kiépülése, és kapcsolata a koordináló szervezetekkel  Megállapodás az önkormányzati szövetségekkel a finanszírozási díjakról

13   Negatív tendenciák a koordináló szervezeti működésben   A finanszírozás alacsony hatékonysága (hová kerül a hasznosítási díj ? Sok esetben hulladék termelőjéhez)   Több koordináló szervezet árversenye, (gyártói felelősség szerepének csökkenése)   A regionális rendszerek és a koordináló szervezetek közötti nincs kapcsolat a tervezési időszakban. 1 falu -1 gyűjtősziget, a házhoz menő gyűjtés alacsony színvonala   Ipari-lakossági gyűjtés keveredése,   Ellenőrzési mechanizmusok nem működnek   A megvalósult rendszerek nem a tervezett technológiával működnek.

14 A koordináló szervezeti működési forma továbbfejlődésének lehetőségei:   A finanszírozás hatékonyságának javítása, (ne a hulladék termelője kapja a finanszírozást), A piaci és hatósági mechanizmusok összehangolása   A regionális rendszerekkel való együttműködés már a tervezési fázisban,   Koordináló szervezetek-önkormányzatok- közszolgáltatók évenkénti megállapodása a díjakban   Lakossági és ipari begyűjtés keveredési lehetőségeinek kiküszöbölése   A felügyeleti szervek ellenőrzésének fokozása   Tájékoztató – oktató - nevelő munka fejlesztése

15 Hulladékgazdálkodásunk jövője Hulladékgazdálkodásunk jövője   Ha késéssel is, de követjük az EU legfejlettebb országait.   2000 lerakó bezárása és rekultivációja jelentős környezetvédelmi előrelépés   Az új rendszerek beindulnak, és az elmúlt évek tapasztalataiból okulva egyre jobb megoldások születnek (Pl: Mecsek-Dráva program).   Szemétdíj növeléssel, lerakási adó bevezetésével (negatív ösztönzéssel) felértékelődik az emberek szemében a hulladékkal való környezettudatosabb bánásmód.   A hulladékgazdálkodás Mo. az EU csatlakozás következtében az egyik sikerágazata lehet a környezetvédelemnek.

16 Szemléletformálás az ÖKO-Pack Kft-nél   Hulladékból termék kiállítás (, 40 helyszín, 90 magyar hasznosító, több százezer gyerek látta)   Tükörben a világ kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről.   DVD oktatóanyagok az iskoláknak (HT, Zsigerbeszéd)   Játszóházak a városok rendezvényein (Alma zenekar)   Honlapok:

17 Mobilitás hét Andrássy út

18 Tükörben a világ kiállítás

19 Tükörben a világ kiállítás 2

20 Tükörben a világ kiállítás 3.

21 Hulladékból Termék kiállítás

22 Hulladékból termék kiállítás 2.

23 Köszönöm figyelmüket! Elérhetőségeim: Hartay Mihály ÖKO-Pack Kht


Letölteni ppt ") A hulladékgazdálkodási rendszer működése Magyarországon( koordináló szervezeti modell helye,szerepe a rendszerben) Hartay Mihály Öko-pack Nonprofit kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések