Erdős Péterné dr. 2009. február 03. A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK.

Az előadások a következő témára: "Erdős Péterné dr. 2009. február 03. A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK."— Előadás másolata:

1 Erdős Péterné dr. 2009. február 03. A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA RÉVÉN

2  Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  Az áruházi visszavétel alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásoló tényezők  Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  Kérdések és dilemmák az egyutas italcsomagolások áruházi visszavétel révén történő hasznosításának ösztönzése kapcsán Tartalom

3 Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  Évente mintegy 3-4 Mrd db italcsomagolás (forrás: KvVM) CSOMAGOLÁS TÍPUSA EGYUTAS CSOMAGOLÁS KIBOCSÁTÁS Üveg, kg 8 000 000 liter 27 000 000 PET, kg47 400 000 liter 1 576 000 000 Alumínium, kg 600 000 liter 13 000 000 Italoskarton, kg 6 840 000 liter 220 000 000 (A táblázat és diagramok adatai az ÉFOSZ által összesített, 2006. évi gyártói adatok)

4 Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  A csomagolási hulladékok évente keletkező, illetve hasznosított mennyiségei (forrás: ÖKO-Pannon Kht.)  A jelenlegi szabályozás hatékonyságát minden eszközzel növelni kell – egyik lehetséges eszköz az áruházi visszavételi rendszer

5 Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők  Új EU irányelvi kötelezettség begyűjtési rendszerek kialakítására – a Rendszert befogadó szabályozási környezet  A betétdíjas és visszavételi díjas rendszerek önállóan egyik tagállamban sem voltak életképesek* - indirekt ösztönzés: mennyiségarányos hulladékkezelési díjkonstrukció, hulladéklerakást terhelő adó, stb.  Betétdíj: a fogyasztói árra rakódik rá összegszerűen visszajáró tételként, forrását a termék fogyasztói árának növelése teremti meg  Visszavételi díj: a fogyasztói ár része, forrását a gyártók és forgalmazók kapcsolódó kötelezettsége (pl. a hasznosítás esetén igénybe vehető - termékdíj, vagy más típusú - öko-adó kedvezmény), valamint a hasznosító rendszerek gyártói-kereskedői finanszírozása teremti meg * Forrás: A betétdíjas rendszer működése az Európai Unió tagállamaiban, 2002.

6 Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők  A szereplők közötti koordináció, az elszámolás és az egyéb adminisztráció biztosítására intézményi háttér szükséges (clearing house)  A gazdasági recesszió hatása: a csomagolási hulladékok mennyisége a GDP csökkenésével várhatóan csökken, erősebb motiváció a háztartásokban a csomagolási hulladék értékesítésére, a begyűjtő rendszerek hatékonyságának növelése elkerülhetetlenné válik, a hulladékhasznosítás mértékének növelése munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését teszi lehetővé  Az egyutas italcsomagolások – keletkezésük helyéhez minél közelebb történő – térfogatcsökkentése a begyűjtés hatékonyságának egyik kulcskérdése, mind környezetvédelmi, mind költséghatékonysági szempontból  Darab alapon meghatározott öko-adó, illetve visszavétel hasznosításra, szükségtelenné teszi az egyutas csomagolások egyedi azonosítását

7 Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők LÉTSZÁM, főLÉTSZÁMARÁNY, %ÁRBEVÉTEL ARÁNY, % 0-9 fő95,017,8 Ebből: 0-4 fő87,012,6 10-49 fő4,09,3 50-249 fő0,810,9 250 főtől0,262,0  A hazai élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem erősen koncentrált  A hazai élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül (Forrás: ACNielsen Piackutató Kft., 2008.)  A hiper- és szupermarketek, valamint diszkont áruházak száma összesen 1000 körüli, míg az egyéb (döntően mikro-vállalkozásként működtetett) üzletek száma kb. 21 000. Forrás: KSH, 2003; KvVM

8 Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  Magyarországon elsőként a Cora vezette be 2008. december 15-én: budakalászi és törökbálinti áruházaiban, PET palackokra, modell kísérletként Thermo Press elektromos palackzsugorító berendezésre, inverz begyűjtési és hasznosítási rendszerre alapozva térfogatcsökkentés 1/12-re 3% idegenanyag tartalmú, újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag 1-3 Ft/db visszavételi díj (háztartási Thermo Press készülékkel otthon zsugorított formában történő visszavétel esetén 3 Ft/db) lehetőség alumínium italos dobozok tömörítésére

9 Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  A Tesco 2009. január 23-án vezette be: 37 áruházában, PET palackokra és alumínium italos dobozokra a HUKE-vel közösen bevezetett rendszerre – szelektálás, bálázás, hasznosítás - alapozva, egy áruházban visszaváltó automata és mechanikus kézi prés telepítésével térfogatcsökkentés 1/9-re kb. 15% idegenanyag tartalmú, speciális tisztítást követően újra- palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag 1-2 Ft/db visszavételi díj (1 Ft/db PET palackra, 2 Ft/db alumínium italos dobozra)

10 Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  A Cora-ban működő visszavétel első hónapja a várakozásokat meghaladó eredményt hozott: Helyszín 1,5l alatti egész PET palack, db 1,5l-es és feletti egész PET palack, db Otthon zsugorított PET palack, db Összes, db Törökbálint332606110 41016 803 Budakalász278242761228827 Összes, db610848816 53225 630

11 Kérdések, dilemmák 1. A munkacsoport tagjainak megítélése szerint elősegítheti-e országos léptékben is az áruházi visszavételi rendszer az egyutas italcsomagolások hasznosítási mértékének növekedését? 2. Hogyan hat a Rendszer a gyűjtőszigetes, és a házhoz menő szelektív gyűjtés kialakult és fejlesztés alatt lévő kapacitásaira, anyagáramaira? 3. Betétdíjas, vagy visszavételi díjas rendszerben célszerűbb-e gondolkodni? 4. A Rendszer kialakítását és működtetését célszerű-e kötelező jelleggel előírni? Esetleg csak a kb. 1000 „nagy” számára? 5. Fenntartható-e, és milyen forrásokból finanszírozható a Rendszer? 6. A meglévő intézményi háttér (koordináló szervezetek) tudná kezelni a Rendszerhez kapcsolódó feladatokat? Kötelező tagság?

12 Kérdések, dilemmák 8. Milyen forgatókönyvek rajzolódnak ki a recesszió – és ezzel együtt a másodnyersanyagok értékesíthetőségi problémáinak - elhúzódása esetén? 9. A Rendszer egyedi azonosító nélkül történő működtetése esetén számolnunk kell-e számottevő hulladék „import”-tal a környező országokból? 10. ……….? 11..............? 12. ………..?