Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlett világban Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból  Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó átalakítása 2.NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása  fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) –Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése

3 3 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlődő világban Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) –Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása –Mg-ban már nem, városokban még nem találtak munkát  városi munkahelykínálat fejlesztésének szükségessége

4 4 Településfejlesztés igényének megjelenése Közép- és Kelet- Európában Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből –II. vh kezdetekor: többnyire agrárországok –Gyengén fejlett gyáripar ágazati és területi koncentrációja –Ágazatilag főleg csak élelmiszeripar –Területileg max főváros + néhány közép- és kisváros –Kimaradtak a XIX. sz-i urbanizációs fázisból is Szoc. országok településpolitikája Szoc. országok településpolitikája –1960-as évek végén, 1970-es évek elején: településfejlesztés megjelenése –Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): erőltetett iparosítás  megkésett urbanizáció –Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása –Települések kormányzati szintű kategorizálásai  ehhez rendelték a fejlesztéseket

5 5 Fővárosok fejlesztésének előnyben részesítése (főleg az 1960-as évekig) XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt fővárosfejlesztés XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt fővárosfejlesztés Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések –De: kis országoknak csak korlátozott erőforrásai voltak erre –Trianon előtt csak Bécs és Budapest fejlődött –Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád: elmaradt (Trianon után később is többcentrumú államok fővárosai lettek) II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) –Adminisztratív eszközökkel is megnövelték a nagyvárosokat (pl. Nagy Budapest 18 falu + 6 előváros) De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés adminisztratív korlátozása De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés adminisztratív korlátozása –SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad lehetetlen a beköltözés –Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp.: lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott  „sufnigyűrű”)

6 6 Középvárosok: fontos kategória Kelet-Közép-Európában  Részben: mai új államok fővárosai (pl. Pozsony)  Részben: új települések létrehozása: ún. szocialista városok –„Szocialista fejlesztés” eredményei –Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo (Bulg) –Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) –Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari beruházásokat –A többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott (  lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések) Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a regionális központok osztották el) Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a regionális központok osztották el) –1970-es évek: magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)

7 77 20 ezer fő alatti kisvárosok: szocializmusban romlott a helyzetük 3 szempontból hátrány  Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a terményt)  Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a kapcsolódó fejlesztésekből) is  1970-es évektől fogyó népességűek  Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település), később Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia: megye– település, igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület”

8 88 Településhálózat-fejlesztési modellek alkalmazása egy időben Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) –Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben) –Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása Településfejlesztési tervek Településfejlesztési tervek –Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot nyertek –Nagyjából azonos célokat hirdetve –Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű tanulmányozása  ország egészére kiterjedő településhálózat- fejlesztési koncepciók  tel-hál. fogalma Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül

9 99 Településhálózaton belüli kapcsolatok típusai Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) –Rendszer egy elemének változtatása  rsz többi tagja is változik Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok –Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok, energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek) –Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok kialakulását Társadalmi–gazdasági kapcsolatok Társadalmi–gazdasági kapcsolatok –Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze, hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek egységes hálózattá –Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek) megosztása  hierarchikus viszony van közöttük

10 10 A szocialista országok nemzetközi gyakorlatai

11 1111 Bulgária: közigazgatási kérdések Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával 1. Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) 2. Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig) –Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) –Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak 3. Települési szint: –Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki –Szófiai: iparfejlesztés –Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés –Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep

12 1212 Románia: etnikai kérdések Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal Területszervezési intézkedések több alkalommal –Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok 1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell 1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell –1970-es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése –Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten –Városokban lakásépítés szorgalmazása –Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi arányainak megváltozása 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás

13 1313 Lengyelország: iparosítás kérdése Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől

14 1414 Csehszlovákia: hátrányos helyzetű térségek kérdése 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése –könnyű- és élelmiszeripar telepítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése –Új kohászati, vegyipari központok –Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása

15 1515 NDK: ellenpólusok kérdése Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése –Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése


Letölteni ppt "Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések