Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ URBANIZÁCIÓ KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN Dr. Aubert Antal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ URBANIZÁCIÓ KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN Dr. Aubert Antal."— Előadás másolata:

1 AZ URBANIZÁCIÓ KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN Dr. Aubert Antal

2 1. A szocialista urbanizáció elméleti keretei Létezett-e szocialista urbanizáció? --> Viták (Enyedi Gy. 1987, Lackó L. 1987, Szelényi I. 1985; 1996) Létezett-e szocialista urbanizáció? --> Viták (Enyedi Gy. 1987, Lackó L. 1987, Szelényi I. 1985; 1996) A szocialista urbanizáció a globális urbanizáció része, nem képviselt új modellt (időben megkésett) A szocialista urbanizáció a globális urbanizáció része, nem képviselt új modellt (időben megkésett) - népesség gyors ütemű faluból városba történő áramlása, - népesség gyors ütemű faluból városba történő áramlása, - a lakó- és munkahelyek a térben jól elkülönültek egymástól, - elővárosok, agglomerációk jönnek létre, - a lakó- és munkahelyek a térben jól elkülönültek egymástól, - elővárosok, agglomerációk jönnek létre, - a városnövekedés lelassulásával kiterjed a közép- és kisvárosi hálózatra is, - az ipar dominanciája csökken, meghatározó a tercier szektor. - a városnövekedés lelassulásával kiterjed a közép- és kisvárosi hálózatra is, - az ipar dominanciája csökken, meghatározó a tercier szektor. A különbségek a központi irányítás-, ill. a piac térrendező szerepének eltéréseiből adódnak a két rendszer között: A különbségek a központi irányítás-, ill. a piac térrendező szerepének eltéréseiből adódnak a két rendszer között: - a szocializmusban a városi föld része állami tulajdon, nem működik piaci alapú ingatlanár, - a szocializmusban a városi föld része állami tulajdon, nem működik piaci alapú ingatlanár, - a településfejlesztés forrásai nem helyben képződnek, azt a központi elosztórendszer juttatja a településeknek, - a településfejlesztés forrásai nem helyben képződnek, azt a központi elosztórendszer juttatja a településeknek, - a politika az egész településhálózatot befolyásolja, a spontán jelenségek esetlegesek. - a politika az egész településhálózatot befolyásolja, a spontán jelenségek esetlegesek.

3 2. A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI URBANIZÁCIÓ 1945 ELŐTT Európa regionális megosztottsága --> megkésett ipari fejlődés Európa regionális megosztottsága --> megkésett ipari fejlődés Kelet-Közép-Európa differenciáltsága a 19. században: Kelet-Közép-Európa differenciáltsága a 19. században: - Szászország, Thüringia, Cseh-Morvaország, Felső-Szilézia városhálózata nyugat­európai mintát követ, - Szászország, Thüringia, Cseh-Morvaország, Felső-Szilézia városhálózata nyugat­európai mintát követ, - É-Németország (Mecklenburg, Elő-Pomeránia), mai Szlovákia, Magyarország és Erdély, a történelmi Lengyelország és a balti államok urbanizációja a 19. sz. végére lendült meg -> városhálózati szerkezeti problémákkal + (Bajorország, Ausztria) - É-Németország (Mecklenburg, Elő-Pomeránia), mai Szlovákia, Magyarország és Erdély, a történelmi Lengyelország és a balti államok urbanizációja a 19. sz. végére lendült meg -> városhálózati szerkezeti problémákkal + (Bajorország, Ausztria) - a Balkánon (Duna-Száva vonalától délre) csak az I. világháború után indulhatott meg, szerény ütemű urbanizáció - a Balkánon (Duna-Száva vonalától délre) csak az I. világháború után indulhatott meg, szerény ütemű urbanizáció 1945 után még a falusi települések és az agrárszektor dominanciája jellemző a régióra: 1945 után még a falusi települések és az agrárszektor dominanciája jellemző a régióra: falusi lakosság aránya Jugoszláviában több mint 80 %-os falusi lakosság aránya Jugoszláviában több mint 80 %-os Romániában, Bulgáriában 75 %-os Romániában, Bulgáriában 75 %-os Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban 60 %-os Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban 60 %-os Csehországban 50 %-os Csehországban 50 %-os

4 3. VÁROSFEJLŐDÉS A SZOCIALISTA IDŐSZAKBAN ( ) Az urbanizáció üteme gyors (ÉNY-DK lejtésben egyre nagyobb): Az urbanizáció üteme gyors (ÉNY-DK lejtésben egyre nagyobb): - NDK: 1949-ben már 70 %-a várható --> + 7 % 1990-ig (77 %) - NDK: 1949-ben már 70 %-a várható --> + 7 % 1990-ig (77 %) - Csehország: 1950-ben 55 %-a várható --> + 10 % 1990-ig (65 %) - Csehország: 1950-ben 55 %-a várható --> + 10 % 1990-ig (65 %) - Magyarország: 1950-ben 40 %-a várható --> + 20 % 1990-ig (60 %) - Magyarország: 1950-ben 40 %-a várható --> + 20 % 1990-ig (60 %) - Szlovákia: 1950-ben 40 %-a várható -> + 20 % 1990-ig (60 %) - Szlovákia: 1950-ben 40 %-a várható -> + 20 % 1990-ig (60 %) - Lengyelország: 1950-ben 40 %-a várható -> + 20 % 1990-ig (60 %) - Lengyelország: 1950-ben 40 %-a várható -> + 20 % 1990-ig (60 %) - Bulgária: 1950-ben 24 %-a várható -> + 43 % 1990-ig (67 %) - Bulgária: 1950-ben 24 %-a várható -> + 43 % 1990-ig (67 %) - Románia: 1950-ben 24 %-a várható -> + 31 % 1990-ig (54 %) - Románia: 1950-ben 24 %-a várható -> + 31 % 1990-ig (54 %) - Jugoszlávia: 1950-ben 20 %-a várható % 1990-ig (53 %) - Jugoszlávia: 1950-ben 20 %-a várható % 1990-ig (53 %)

5 A városfejlesztés fő eszköze 1970-ig a szocialista iparosítás A városfejlesztés fő eszköze 1970-ig a szocialista iparosítás - óriási a belső migráció falu -> város között - magas természetes szaporodás - szocialista iparvárosok - óriási a belső migráció falu -> város között - magas természetes szaporodás - szocialista iparvárosok Kiegyenlítettebb a városfejlődés 1970-től ig Kiegyenlítettebb a városfejlődés 1970-től ig - erőforrás-problémák -> decentralizáltabb településfejlesztés - erőforrás-problémák -> decentralizáltabb településfejlesztés - nagyvárosi koncentráció oldása Prága, Varsó, Lódz) - nagyvárosi koncentráció oldása Prága, Varsó, Lódz) - várossá nyilvánítás felerősödött (Magyarországon: között 13 település kapott városi rangot, között több mint 100 település) - várossá nyilvánítás felerősödött (Magyarországon: között 13 település kapott városi rangot, között több mint 100 település) - a városodottság üteme gyors, viszont a városiasodás és a falusi térségek modernizációja messze elmaradt Ny-Európától - a városodottság üteme gyors, viszont a városiasodás és a falusi térségek modernizációja messze elmaradt Ny-Európától

6 4. A VÁROSHÁLÓZAT ÁTALAKULÁSA A SZOCIALISTA IDŐSZAKBAN Legkisebb volt az átrendeződés az NDK-ban és Csehországban, Legkisebb volt az átrendeződés az NDK-ban és Csehországban, Magyarország: jelentős elmozdulások (egyedi példa Kelet Közép--Európában) Magyarország: jelentős elmozdulások (egyedi példa Kelet Közép--Európában) - bővült a fő alatti kisvárosok köre (16-ról 106-ra emelkedett ig) - bővült a fő alatti kisvárosok köre (16-ról 106-ra emelkedett ig) - Budapest „vízfej" szerepe mérséklődött - Budapest „vízfej" szerepe mérséklődött (1949-ben minden 2. városlakó élt Budapesten, arányuk 1990-re 31,6 %­ csökkent) (1949-ben minden 2. városlakó élt Budapesten, arányuk 1990-re 31,6 %­ csökkent) - a városfejlesztések nyertesei az főnél népesebb városok - a városfejlesztések nyertesei az főnél népesebb városok (megyeszékhelyek) F OTK erősen privilegizálta őket (megyeszékhelyek) F OTK erősen privilegizálta őket re 166 város volt Magyarországon, a városhiányos térségek csökkentek re 166 város volt Magyarországon, a városhiányos térségek csökkentek. Szlovákia: a városhierarchia középső és felső szinte erősödött Szlovákia: a városhierarchia középső és felső szinte erősödött ben a városlakók 60 %-a főnél kisebb városokban élt -> 1991-re arányuk 29 %-ra csökkent ben a városlakók 60 %-a főnél kisebb városokban élt -> 1991-re arányuk 29 %-ra csökkent - az főnél nagyobb városok száma 1-ről (Kassa) 9-re emelkedett (Eperjes, Nyitra, Nagyszombat...) - az főnél nagyobb városok száma 1-ről (Kassa) 9-re emelkedett (Eperjes, Nyitra, Nagyszombat...) - a városhálózat csúcsa Pozsony és Kassa, együttesen a városlakók 22,6 %­ával. - a városhálózat csúcsa Pozsony és Kassa, együttesen a városlakók 22,6 %­ával.

7 Lengyelország: hasonló a trend az előző országéhoz Lengyelország: hasonló a trend az előző országéhoz - a fő alatti városlakók aránya 20% - a fő alatti városlakók aránya 20% - az fő közötti városok aránya nem mozdult el lényegesen, - legjobban a fő közötti városok részesedése növekedett - az fő közötti városok aránya nem mozdult el lényegesen, - legjobban a fő közötti városok részesedése növekedett 3 -ról 15-re, népességük 10 %-ról 18 %-ra emelkedett 3 -ról 15-re, népességük 10 %-ról 18 %-ra emelkedett Románia: a nagyvárosok részesedése erősen megnőtt Románia: a nagyvárosok részesedése erősen megnőtt - a nél nagyobb városok 6 %-ról 42 %-ra, - a nél nagyobb városok 6 %-ról 42 %-ra, - a fő közötti városok száma 2-ről (Kolozsvár, Temesvár) 26-ra emelkedett - a fő közötti városok száma 2-ről (Kolozsvár, Temesvár) 26-ra emelkedett Bulgária: a nagyvárosi városkategóriák nőttek, a kisvárosok súlya csökkent Bulgária: a nagyvárosi városkategóriák nőttek, a kisvárosok súlya csökkent ben a városi lakosság 50 %-a élt főnél kisebb városokban, ez az arány 1990-ra 32 %-ra mérséklődött ben a városi lakosság 50 %-a élt főnél kisebb városokban, ez az arány 1990-ra 32 %-ra mérséklődött => A régió városhálózatában elsősorban a regionális centrumok és a megyeszékhelyek növekedése a jellemző, a kisvárosok népességmegtartó ereje (Magyarország kivételével) csökkent. => A régió városhálózatában elsősorban a regionális centrumok és a megyeszékhelyek növekedése a jellemző, a kisvárosok népességmegtartó ereje (Magyarország kivételével) csökkent.

8 A nagyvárosok részesedése a városlakó népesség körében Év Ország db% % Bulgária > Csehország > Lengyelország > Magyarország > NDK > Románia > Szlovákia >

9 A fővárosok súlya alapján a régió két csoportba osztható Ország Bulgária2519 Csehország2918 Lengyelország97 Magyarország4732 NDK910 Románia2817 Szlovákia2015

10 5. VAROSFEJLODES A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN A városfejlődés feltételei 1990 után: A városfejlődés feltételei 1990 után: - városok kiváltságos helyzete megszűnt, - városok kiváltságos helyzete megszűnt, - alulról történő építkezési modell, - alulról történő építkezési modell, - urbanizáció vezető ereje a piac, ill. a települések versenye, - urbanizáció vezető ereje a piac, ill. a települések versenye, - külső elszigeteltség megszűnt --> tőke-, technológiaáramlás - külső elszigeteltség megszűnt --> tőke-, technológiaáramlás - közigazgatás középső szintjei „kiürültek", helyi szintek szerepe nőtt - közigazgatás középső szintjei „kiürültek", helyi szintek szerepe nőtt - terület- és településfejlesztés sokszereplőssé vált, a területi folyamatokat strukturális változások kísérik, - terület- és településfejlesztés sokszereplőssé vált, a területi folyamatokat strukturális változások kísérik, - kedvezőtlen demográfia folyamatok a régióban, - kedvezőtlen demográfia folyamatok a régióban, - társadalmi folyamatok a városokban (gettósodás...) - társadalmi folyamatok a városokban (gettósodás...)

11 Az urbanizáció üteme 1990 után: A városlakók aránya (%) Ország Bulgária68 Csehország6570 Lengyelország6162 Magyarország6164 NDK77- Románia55 Szlovákia57

12 - az urbanizáció „letűnt" - az urbanizáció „letűnt" - erőteljes a várossá nyilvánítás (Lengyelországban 57, Csehországban 65, Magyarországon 56 település), - erőteljes a várossá nyilvánítás (Lengyelországban 57, Csehországban 65, Magyarországon 56 település), - városból falura történő belső vándorlás - kényszerelvándorlás, szuburbanizáció -+ 2 típusa a régióban: - városból falura történő belső vándorlás - kényszerelvándorlás, szuburbanizáció -+ 2 típusa a régióban: - a fejlettebb államokban elsősorban a jóléti szuburbanizáció volt a domináns, - fejletlenebb államokban a „kényszer visszavándorlás" a jellemzőbb falusi településekre. - a városi lakosság elöregedése és a természetes fogyásból eredő népesség-vesztesség is jelentős, - a városi lakosság elöregedése és a természetes fogyásból eredő népesség-vesztesség is jelentős, - felgyorsult a falusi térségek városiasodása (város-falu különbség csökkenése) - felgyorsult a falusi térségek városiasodása (város-falu különbség csökkenése) -a differenciált területi (regionális) képet mutat (nem agrárakkumulációs forrásokon alapul) -a differenciált területi (regionális) képet mutat (nem agrárakkumulációs forrásokon alapul)

13 A városhálózat átalakulása A városhálózat átalakulása - a különbségeket alakító tényezők változtak: földrajzi helyzet, környezet minősége, a helyi gazdaság és társadalom állapota, a helyi politika, - a különbségeket alakító tényezők változtak: földrajzi helyzet, környezet minősége, a helyi gazdaság és társadalom állapota, a helyi politika, - csökkent a nagyvárosok népességkoncentráló ereje, - csökkent a nagyvárosok népességkoncentráló ereje, - ugyanez érvényes a fővárosokról (kivéve Szófia), miközben gazdasági súlyuk erőteljesen növekedett! - ugyanez érvényes a fővárosokról (kivéve Szófia), miközben gazdasági súlyuk erőteljesen növekedett! - a gazdasági növekedés térbeli pólusai a fóvárosok mellett a második vonalhoz tartozó központok (Győr, Székesfehérvár, Poznan, Wroclaw, Kassa, Plzen, Brno, Temesvár,.Kolozsvár, Plovdiv), - a gazdasági növekedés térbeli pólusai a fóvárosok mellett a második vonalhoz tartozó központok (Győr, Székesfehérvár, Poznan, Wroclaw, Kassa, Plzen, Brno, Temesvár,.Kolozsvár, Plovdiv), - megnőtt a kis- és középvárosok száma, ill. súlya, így arányosabbá vált a városhálózat, - megnőtt a kis- és középvárosok száma, ill. súlya, így arányosabbá vált a városhálózat, - felgyorsult a városhálózat belső differenciálódása (Ny-i és K-i régiók átértékelődése és következményei, ipari válságtérségek, szocialista iparvárosok (Magyarországon 12 város), a helyi politika szerepe nőtt). - felgyorsult a városhálózat belső differenciálódása (Ny-i és K-i régiók átértékelődése és következményei, ipari válságtérségek, szocialista iparvárosok (Magyarországon 12 város), a helyi politika szerepe nőtt).


Letölteni ppt "AZ URBANIZÁCIÓ KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN Dr. Aubert Antal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések