Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A neoklasszikus iskola Marginalista forradalom A pszichológiai, szubjektív irányzat a közgazdaságtanban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A neoklasszikus iskola Marginalista forradalom A pszichológiai, szubjektív irányzat a közgazdaságtanban."— Előadás másolata:

1 A neoklasszikus iskola Marginalista forradalom A pszichológiai, szubjektív irányzat a közgazdaságtanban

2 1870-es évek eleje Menger, Jevons, Walras Összeköti őket: az értékelmélet központba állítása a közgazdasági elméleti rendszerben, az egyénből kiinduló magyarázat és precízebb, tudományosabb kategóriarendszer kialakításának igénye

3 Miért volt szükség új elméletre? A klasszikus iskola válsága Kikezdték elméletileg = a ricardoi rendszer ellentmondásai (Mill) Empirikusan (népesedéselmélet) ↔ a munkaérték elmélet „kellemetlenné” vált

4 Knut Wicksell „A szocialisták (főleg Rodbertus, de még inkább Marx) kezében az értékelmélet a fennálló rend elleni rettenetes fegyverré vált … hogy a munka a gazdagság egyedüli forrása, ez éppolyan veszélyes, mint amennyire téves tannak látszik, mivel szerencsétlenül fogódzót nyújt azoknak, akik minden tulajdont úgy ábrázolnának, mint ami a dolgozó osztályokat illeti meg, és a mások által kapott részesedést mint rablást vagy csalást velük szemben. Az új … csereérték-elméletnek ezért nemcsak absztrakt elméleti jelentősége volt, hanem elsőrendű gyakorlati és társadalmi érdekké vált; …”

5 Marx – vulgáris gazdaságtan „a nagyipar … az 1825-ös válsággal megkezdi modern életének periodikus körforgását. … A burzsoázia Franciaországban és Angliában hatalmat hódít. Ettől kezdve az osztályharc, a gyakorlatban és az elméletben egyaránt, mind élesebb és fenyegetőbb formákat öltött. Megkondította a tudományos politikai gazdaságtan lélekharangját. Most már nem arról volt szó, hogy ez vagy az az elméleti megállapítás igaz-e, hanem arról, hogy a tőkének hasznos-e vagy káros, kellemes-e vagy kellemetlen, rendőrileg tilos-e vagy sem. Az önzetlen kutatást bérencek kötelőzködése, az elfogulatlan tudományos bírálatot az apologetika rossz lelkiismerete és gonosz szándéka váltotta fel”

6 Marx – vulgáris gazdaságtan A vulgáris gazdaságtan végső formája „a professzori forma, amely ’történelmileg’ lát munkához és bölcs mérséklettel mindenünnen összekeresi a ’legjobbat’, mikor is nem néz ellentmondásokra, hanem csak a teljességre. Ez minden rendszerek elszellemtelenítése, melyeknek élét mindenütt letöri, és melyek békésen megférnek egymás mellett a kivonat-füzetben. Az apologetika hevét itt mérsékli a tudálékosság, amely jóakaróan néz le a nagy gazdaságtani gondolkodók túlzásaira és őket csak mint kuriózumokat úszkáltatja középszerű kásájában.”

7 A marginalisták előfutárai Thünen – ő fedezi fel a határtermelékenységet, meddig menjen el a cég bérmunkások alkalmazásával Cournot – gazdaságtudománynak matematikai eszközöket kell használnia – keresleti függvény + keresleti rugalmasságot ő értelmezi először Gossen – korában nem ismert – de ő fogalmazza meg a csökkenő határhasznot, amit róla neveznek el, valamint az optimális jövedelemelköltés kritériumát. (Gossen I-II:)

8 Gossen 1854-ben megjelent könyvében megállapításai közül 2 kiemelkedő, ezeket később elnevezik Gossen I. törvényének: a folyamatos fogyasztás során az addicionális egységeknek egyén számára való hasznossága csökken = csökkenő élvezet elve és II. törvényének: az egyén akkor maximálja a hasznosságot, ha a különböző felhasználásokban egy egység pénz határhasznahaszna azonos nagyságú

9 Az 1870-es évek marginalista forradalma S. Jevons: A politikai gazdaságtan elmélete – kísérlet a közgazdaság-tudomány explicit matematikai elméletének megalkotására C. Menger: A közgazdaságtan alapelvei – a határhaszon alapján álló szubjektív értékelmélet L. Walras: A tiszta közgazdaságtan elemei – határhaszon elemzés a formális matematika nyelvén, kereslet-kínálat, egyensúly Közös pont a határelemzés és ennek bázisán az új értékelmélet – a keresleti oldalból való kiindulás

10 Új megközelítés: nem a gazdagság forrását keresik (Smith), hanem az alapvető probléma az adott erőforrások allokációjához kapcsolódik (optimalizáció) rövid távú elemzés az egyén álláspontján állnak (szubjektív elemzés) Új módszertan: határelemzés – ezt van aki matematikai úton, van aki verbálisan vezeti le Szakítás a munkaérték-elmélettel – szubjektív értékelméletet alakít ki, amely során a határhaszon határozza meg az értéket – így ez értékforradalom is! Ennek értelmében a javakat elsősorban a fogyasztó értékeli ( a keresleti oldal előtérbe helyezése). Továbbra is fenntartja a láthatatlan kezet Nem tárgyalják a gazdasági növekedést – felvállalják a Say dogmát (Walras-törvény)

11 A marginalista forradalom jelentősége A triász munkássága az első jele volt a paradigmaváltásnak Határelemzés – „a maximalizálás elméletének részletes kifejtése” Versengő erőforrások leghatékonyabb elosztása alternatív célok között → optimumban a határértékek kiegyenlítődnek – széles körben alkalmazható elv

12 A marginalista forradalom jelentősége A tökéletes verseny a kiadások és az erőforrások „ekvimarginális” elosztásához vezet Érték = tökéletes versenypiaci ár egy objektív, összeadható mértékegység Egyszerű alapfeltevések, vonzó, új analitikus technika → az első világháború előtti fél évszázadban az akadémikus közgazdászok dominanciája

13 A neoklasszikus áttörés A vezéralak végül is Marshall lett (1890) J. N. Keynes: a politikai gazdaságtan fogalmai: 1. pozitív tudomány – „közgazdaság-tudomány” 2. normatív tudomány 3. művészet Válasszuk el a pozitív közgazdaságtant a tudomány többi aspektusától

14 Az értékprobléma újraformulázása 1. Abszolút belső érték nincs Jevons: érték = viszony; értékelmélet→csereelmélet →árelmélet az értékelmélet helyett 2. A keresleti oldal a meghatározó „Az érték teljes mértékben a hasznosságtól függ” (kopernikuszi fordulat)

15 Az értékprobléma újraformulázása Marshall a szintetizáló – ollóhasonlat Több annál: D és S teljes függősége – a használati és csereérték teljesen integrált rendszere Fogyasztói hasznosságmaximalizálás → a kereslet határhaszon elemzésen alapuló elmélete Termelői profitmaximalizálás → a termelés határtermelékenységen alapuló elmélete Árak és mennyiségek kölcsönönös függősége (keresleti és kínálati görbe metszéspontja) (Walras)

16 16 William Stanley Jevons (1835 – 1882) Liverpoolban született Természettudományi tanulmányok (kémia, matematika) Formális tanulmányai után „az Ember tanulmányozását” is elkezdi 1862 – A politikai gazdaságtan általános matematikai elméletének rövid vázlata – kis figyelmet kap 1865 – Szénkérdés – országos elismertségre tesz szert (Jevons paradoxon : noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás mégis növekedett. ) 1876 – londoni egyetem politikai gazdaságtan tanára 1872 – a Royal Society tagjává választják

17 17 William Stanley Jevons Főműve: „A politikai gazdaságtan elmélete” – 1871 Kortársai statisztikusként ismerték, sokoldalú egyéniség, munkásságát két fő téma köré csoportosíthatjuk: – Tudományos módszertani kérdések: Szerinte nem feszülnek ellentétek az induktív és deduktív módszereket, mindkettőnek meg van a saját szerepe, kiegészítő jelentősége (1874 – A tudomány alapelvei) Egyaránt alkalmazza az elméleti és statisztikai megközelítést – Benthami utilitarizmus: „az emberi cselekvés indítéka a lehető legkisebb szenvedéssel megszerezhető legnagyobb élvezet” A közgazdaságtan tiszta matematikai tudomány Az érték szubjektív, amely megítélésében szerepet kap a „hasznosság végső foka” A csere kapcsán határozza meg az egyensúlyi feltételt: két áru cserearánya egyenlő kell legyen a hasznossági fokok arányával

18 18 William Stanley Jevons Szembehelyezkedett a korábbi kort meghatározó elődökkel: – „a tehetséges, de hibásan gondolkodó” Ricardóval – „a hasonló tehetséges, de tévesen gondolkodó csodálójával” J. S. Millel Gondolatrendszere az értékelmélettől eltekintve nem mutat radikális változást Az értékelméletet akarta „megreformálni”

19 19 Carl Menger ( ) Galíciában született Bécsben jogot és politikai gazdaságtant tanult, krakkói egyetemen doktorált Egyetem után újságíró, majd 1871-től közszolga 1871-ben jelenik meg főműve, amelyet a bécsi egyetemre ad be habilitációra: A közgazdaságtan alapelvei (Grundsatze der Volkwirtschaftslehre) 1876-tól Rudolf trónörökös nevelője (útjain is elkíséri) 1879-től a bécsi egyetemen politikai gazdaságtant tanít 1903-tól visszavonul, csak kutatással foglalkozik, ill. depressziós lesz

20 20 Carl Menger Munkásságának kiemelkedő pontjai: Szubjektív értékelmélet(é)re alapozott gazdaságelmélet: – A határhaszon-elemzés egyik létrehozója – Meghatározza a javak különböző osztályait és ezek összekapcsolódásának láncolatát – Elemzésének kiindulási pontja a fogyasztó (szükségleteit elsőrendű javak elégítik ki), innen halad fokozatosan a termelő, illetve magasabb rendű javak irányába – A termelési tényezők értékének magyarázatát is a rendszer részévé tette Metodológiai nézetei: – Az elméleti elemzés fontosságát hangsúlyozza – Atomisztikus módszer – Logikai, oksági összefüggések láncolata (Arisztotelész) – Kifejtése nem formalizált Az osztrák iskola megalapítója Munka és föld eredeti termelési tényezők, a tőke nem

21 Osztrák iskola A csereértékek, az áralakulást genetikus, kauzális módon igyekszik meghatározni Kerülték a matematikai levezetéseket és a grafikus ábrázolásokat A fogyasztók belső tapasztalataira építették az elméletüket; szerintük az árakat, az értéket a keresleti oldal határozza meg Radikális szubjektivizmus: az egyénből vezetjük le deduktív módon a gazdasági törvényeket ↔ német történelmi iskola (Metodenstreit - G. Schmoller) A termelési tényezőknek azért van értékük, mert részt vesznek a fogyasztási cikkek előállításában  értéküket a velük előállított fogyasztási cikk szubjektív értéke határozza meg  termelési költségek nem ármeghatározók  a termelési jószág értékének a levezetése a termék értékéből  gazdasági beszámítás (Wieser) radikális Marx-kritika (Böhm-Bawerk) termelési rokonságban lévő javak értéke nem saját határtermékük szerint alakul

22 A munkát, tőkét, földet felhasználják egy-egy jószág előállításához, de van-e értékük a határhaszon elmélet szempontjából?  Azért van szubjektív értékük, mert hozzájárulnak a szükségletek kielégítésének azáltal, hogy közvetlenül v. közvetve részt vesznek a termelésben. Értéküket az határozza meg, hogy a velük termelt fogyasztási cikknek a fogyasztók szükséglet-kielégítése szempontjából milyen jelentőséget tulajdonítanak.  A termelési költségek tehát nem ármeghatározók, hanem fordítva, az ár által meghatározottak. A termelési tényezők közreműködésének értéke egyúttal az adott termelési tényező jövedelme.  Minden termelési tényezőnek azért van jövedelme, mert termelékenysége révén hozzájárul a fogyasztói szükségletek kielégítéséhez.  A termelési jószág értékének a termék értékéből való levezetését Wieser gazdasági beszámításnak nevezi.

23 Az értékképzés sorrendje  a határtermék határhaszna határozza meg a termelési jószágok értékét  ezek határozzák meg a termelés költségeit  ezen költségek azon termékek értékét amelyeket ezen termelési tényezőkkel elő lehet állítani  tehát ezen termékek értéke nem a saját határhasznukat fejezi ki hanem azon termékekét amelyeket a termelési tényezők egyéb felhasználása mellett elő lehetett volna állítani.

24 Módszertani vita Menger és Schmoller között zajlott. Schmoller az új német iskolához tartozott. Fontosnak tartotta a gazdaság társadalomba ágyazottságát, a történetiséget, több tudományág vizsgálatát a gazdasági jelenségek vizsgálatához. A vita fő kérdései: – Mennyire lehet értékmentesen, absztrakt módon vizsgálni a közgazdaságtant? (Menger volt az absztrakció pártján). – Mennyire kell a társadalomba ágyazottan vizsgálni a közgazdaságtant? Menger szerint el lehet különíteni, Schmoller szerint nem. – Eredménye: az osztrák iskola ekkor lett ismert német területen.

25 A régi osztrák iskola: Eugen Böhm- Bawerk Értékelmélete: a határpárok VevőEladó A1 280B1110 A2 260B2150 A3 240B3170 A4220B4200 A5210B5215 A6200B6250 Az ár 215 és 210 közé esik Kamatelmélete: termelési kerülőút (technológiai), időpreferencia (fogyasztói értékítélet)

26 Kamatelmélete Technológiai jellegű magyarázat: Termelési kerülőút elmélettel. A természetben két önálló termelési tényező létezik, ami természeti adottság: a munka és a természeti erőforrások. Megindokolja, hogy miért kell a munkán és a földön kívül tőkejavakat is alkalmazni. A tőke nem eredeti termelési tényező. A fogyasztási javak többségét csak a munkaerő és a természeti erőforrások közé közbenső javak beiktatásával (tőkejavakkal) lehet HATÉKONYAN létrehozni, így egy termelési kerülőút keletkezik. Minél inkább fejlődik a technológia, annál inkább hosszabbodik a termelési kerülőút. Szubjektív elem: Ahhoz, hogy a tőkejavak létrejöhessenek, le kell mondani a jelenbeli fogyasztásról a jövőbeni fogyasztás érdekében és meg kell takarítani. => Ezért a fogyasztónak, aki lemond a fogyasztásról ellentételezés jár és ez a kamat (időpreferencia, ami Pigou révén került be ez a fogalom a köztudatba).

27 Az új osztrák iskola Az új osztrák iskola az 1930-as években alakult ki, elsősorban az USA-ban. Mieses szerint is a fogyasztó a gazdasági élet központi szereplője. A piacot a fogyasztók vágyai irányítják, a gazdaság az ő uralmuk alatt áll, mivel ők döntenek a termelés nagyságáról, a vállalkozók, pedig a fogyasztók vágyainak végrehajtói. A tőkés gazdasági tevékenység a profit érdekében folyik, s ezt csak a fogyasztók igényeinek kielégítése révén kaphatják meg. Mises a választáselmélet (praxeológia) szerint hangoztatja, hogy minden emberi cselekvés választás, egyfajta csere. A motiváló erő az elégedetlenség, s ezért az előnytelen helyzetet előnyösebbre akarjuk felcserélni. A célkitűzéseket az egyén határozza meg, az eszközöknek, pedig akkora értéket tulajdonít, mint annak a célnak, amit az eszköz révén el akar érni. Mieses ezeket a szabályokat történelmi kortól függetlennek tartja, de a kapitalizmusban a nyereséget és veszteséget pénzben jobban ki lehet fejezni.

28 Praxeológia A cselekvés csak racionálisan, azaz az ésszerűség által determinált módon mehet végbe. Mieses szerint a vállalkozó mintegy a tőkés alkalmazottja, mert ha nem rendelkezik tőkejavakkal, akkor a veszteséget a tőkejavak tulajdonosa viseli. A szocialista vállalat vezetőjének nincsenek a tulajdonában tőkejavak, azokat nem úgy használja, mintha saját javait kockáztatná, a tőkejavaknak nincs piaca, s így nincs piaci ára sem, ez, pedig lehetetlenné teszi a gazdasági számításokat. Ellenzi a kormányzat beavatkozását a gazdasági folyamatokba, azt még a monopóliumok kialakulása sem indokolja. A tőkés rendszer nem szorul védelemre.

29 Friedrich August von Hayek ( ) Munkásságának középpontjában az állami beavatkozástól mentes, szabad piacgazdaság optimális működésének bemutatása áll Szocializmus ellenesség Keynes nagy ellenlábasa „Mr. Keynes gazdasági következményei” „Út a szolgasághoz” „Végzetes önhittség”

30 Friedrich August von Hayek Szerteágazóan foglalkozott a különböző tudományágakkal: jogelmélettel, filozófiával. Élete végigkísérte az egész századot, ennek ellenére nézetein nem változtatott az idők során. A liberalizmus angolszászok által képviselt változatát fogadta el. Szerinte a társadalom fejlődése csak egy spontán fejlődés mentén mehet végbe. Kárhoztatta a francia felvilágosodást, mert általánossá tette az ún. konstruktivista tévedést. Ez abban áll, hogy a társadalmat ki lehet ragadni a szerves fejlődés útjából és valamit meg lehet valósítani, amit az ember a rációval elgondol. „Ami kitalálható, az megcsinálható.” --> Az EU fejlődése is itt bukott meg. Ezzel szemben Hayek szerint a racionalista hozzáállás a társadalmi gyakorlatban diktatúrát szül (jakobinusok, bolsevikok).

31 Az osztrák iskola ma Vannak, akik történeti fogalomként fogadják el. Hayek után az osztrák iskola igazából történeti fogalom. Az állami beavatkozás elutasítása miatt ma a libertariánus iskolával azonosítják.  (Libertariánus: az amerikai terminológiában jellemző, szigorú liberális gondolkodást jelent; ott a „liberális” az európai terminológia szerinti „szociáldemokratát” jelent.) A piac, mint ismeret-feltárási folyamat Misestől és Hayektől származik. Matematizálás elutasítása. A radikális bizonytalanság előtérbe helyezése

32 32 Léon Walras (1834 – 1910) Holland családból származott, apja Antoine-August Walras Többszöri sikertelen kísérlet az École Politechnique-be (hiányos matematikai ismeretei miatt nem kerül be) Bányamérnöknek tanul (innen származnak matematikai ismeretei), majd újságíróként is tevékenykedik 1860-tól kezd publikálni 1870-től 1892-ig a Lausanne-i Akadémia politikai gazdaságtan tanszékének vezetője A Laussanne-i matematikai iskola megalapítójának tekintik

33 33 Léon Walras (1834 – 1910) Magnum opus: Éléments d’économie politique pure; ou théorie de la rischesse sociale – A tiszta politikai gazdaságtan elemei, avagy a társadalmi gazdagság elmélete , 1899, 1926 (Éléments vagy Economie Pure - rövidebb nevén) “az árak meghatározódásának elmélete a tökéletes szabad verseny hipotetikus feltételei között” Legteljesebb mű, négy kiadást is megért Angol nyelvre 1954-be fordítják le 1.Alkalmazott politikai gazdaságtani tanulmányok – 1896 Az ember mint termelő olyan kapcsolataival foglalkozik, amely az ideális helyzettől eltér Nem egységes kifejtésű, tanulmánykötet 2.A társadalmi gazdaságtani tanulmányok – 1898 A tulajdon, az elosztás és az igazságosság kérdéseit tárgyalja Nem egységes kifejtésű, tanulmánykötet

34 34 Léon Walras (1834 – 1910) Általános egyensúlyelmélet – „A gazdasági egyensúlyelmélet adja Walras halhatatlanságra való jogát, ez a nagy elmélet, melynek kristálytiszta gondolatmente megvilágította a tisztán gazdasági kapcsolatok struktúráját egyetlen alapvető elv fényénél” Schumpeter (1952) – Világos, precíz, matematikai megfogalmazás – Két típusú piac elemzését integrálja: Végtermékek piacát (m számú) Termelési tényezők piacát (n számú)

35 35 Léon Walras (1834 – 1910) A modell segítségével megmagyarázza: Az m számú termékmennyiség optimális szintjét (x 1, x 2,...x m ) Az m számú termék egyenkénti árait. Az egyik jószág ármérce szerepet tölt be, így azt egységnyinek tekintve tulajdonképpen a relatív árak meghatározására kerül sor, p 1 =1 (p 2, p 3, …p m ), ezzel kiküszöböli a pénz használatát Az n számú termelési tényezőből felhasznált optimális mennyiségeket (y 1, y 2,... y n ) Az n számú termelési tényező árát (i 1, i 2,... i n ) A termelésben használt ráfordítási technikai koefficienseket (együtthatókat), az m termék előállítása során egyenként az n termelési tényezőből milyen mennyiségeket használnak fel a termelők. Az a ij együttható megmutatja, hogy az i-dik termelési tényezőből (i értéke 1-től n-ig változik) mennyit használnak fel a j- dik termék egységnyi előállításában (j értéke 1-től m-ig változik)

36 36 Léon Walras (1834 – 1910) Az egyenletrendszereit öt csoportba foglalja össze: 1. Termékek kereslete: (m-1 egyenlet) x 2 = f 2 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n ) x 3 = f 3 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n ) x 4 = f 4 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n ) … x m = f m (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n )

37 37 Léon Walras (1834 – 1910) 2. Ár-költség egyenletek (m egyenlet) 1 = a 11 ×i 1 + a 21 ×i 2 + a 31 ×i a n1 ×i n p 2 = a 12 ×i 1 + a 22 ×i 2 + a 32 ×i a n2 ×i n p 3 = a 13 ×i 1 + a 23 ×i 2 + a 33 ×i a n3 ×i n... p m = a 1m ×i 1 + a 2m ×i 2 + a 3m ×i a nm ×i n

38 38 Léon Walras (1834 – 1910) 3. Tényezőpiaci keresleti egyenletek (n egyenlet) y 1 = a 11 ×x 1 + a 12 ×x 2 + a 13 ×x a 1m ×x m y 2 = a 21 ×x 1 + a 22 ×x 2 + a 23 ×x a 2m ×x m y 3 = a 31 ×x 1 + a 32 ×x 2 + a 33 ×x a 3m ×x m... y n = a n1 ×x 1 + a n2 ×x 2 + a n3 ×x a nm ×x m

39 39 Léon Walras (1834 – 1910) 4. Tényezőkínálati egyenletek (n egyenlet) y 1 = f’ 1 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n ) y 2 = f’ 2 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n ) y 3 = f’ 3 (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n )... y n = f’ n (p 2, p 3, … p m, i 1, i 2, … i n )

40 40 Léon Walras (1834 – 1910) 5. Ráfordítási technikai koefficiensek egyenletei (m×n egyenlet) a 11 = f’’ 1 (i 1, i 2, … i n ) a 12 = f’’ 2 (i 1, i 2, … i n ) a 13 = f’’ 3 (i 1, i 2, … i n )... a nm = f’’ n (i 1, i 2, … i n )

41 41 Léon Walras (1834 – 1910) Az 5. egyenletrendszer nélkül 2m+2n-1 ismeretlenünk és ugyanannyi egyenletünk van Meglátása szerint az ismeretlenek és egyenletek számának egyezősége elegendő az ismeretlenek meghatározásához A fenti feltétel csak akkor igaz, ha egyetlen termék gyártása sem növekvő mérethozadékú, nincsenek kapcsolt termékek és externáliák, jövedelmi hatás (Kenneth Arrow, Gerard Debreu, 1954)

42 42 Léon Walras (1834 – 1910) Az általános egyensúly jellemzői: – Tökéletes verseny esetén valósul meg, tökéletes és ingyenes információáramlás mellett – A piaci árak egyenlők a termelési költségekkel, nincs gazdasági profit Az általános egyensúlyi állapot létre a tapogatózási (tatonnement) folyamat során jön létre. Walras-törvény: Bármely árrendszer esetén (akár nem egyensúlyi árak esetén is) a pénzben kifejezett (árakkal súlyozott) összkereslet megegyezik a pénzben kifejezett összkínálattal. Ha tehát m+n-1 piac egyensúlyban van, szükségképpen a m+n számú piac is egyensúlyban lesz.

43 Walras törvény: a leggyakoribb megfogalmazás szerint azt mondja ki, hogy a nettó többletkeresletek összege bármely árrendszer mellett zérus. Varian modelljének jelölései átvéve: ahol két szereplő van A és B, két termék 1 és 2 és X ill. W jelöli az egyes szereplők teljes keresletét ill. indulókészletét. Ekkor a törvény matematikai formulával a következőképpen irható fel: Ez a formula átrendezhető a következőképpen:

44 Az egyenlet bal oldalán az egyes szereplők teljes keresletének összege szerepel, tehát az összkereslet, míg a jobb oldalon a szereplők rendelkezésre álló készlete, vagyis a teljes kínálat.  Az enyhén misztifikáló többletkeresleti megfogalmazás helyett most egy sokkal kézzelfoghatóbb de egyben árulkodóbb formához jutunk.  Az ún. Walras-törvény legáltalánosabban azt mondja ki, hogy "az összes kínált áru pénzértéke egyenlő az összes keresett áru teljes pénzértékével" (Baumol [1968] 403. o.)  Baumol szerint Walras azt feltételezte, hogy "mindenki aki keresletet támaszt valamilyen áru iránt, a definíció szerint hajlandó csereképpen azonos értékű pénzmennyiséget (vagy más árumennyiséget) felkínálni. Hasonlóképpen bárki, aki bizonyos mennyiségű jószágot kínál a piacon csereképpen ennek egyenértékét kéri pénzben, vagy más árukban". (Baumol [1968] 403. o.) – „A Say-törvény első unokatestvére”

45 A legjobban akkor érthetjük meg a Walras-törvény igazi mondanivalóját, ha megvizsgáljuk, hogy miből származik. Varian a bizonyításhoz felírja az egyes szereplők költségvetési korlátját: Ha a két gazdasági szereplő költségvetési korlátját összeadjuk megkapjuk a Walras-törvényt, mint ahogy azt az első módon meghatároztuk. "Most már látjuk, - írja Varian - hogy honnan származik Walras törvénye, mivel az egyes szereplők túlkeresletének értéke zéró, ezért a szereplők túlkeresletét összeadva is zérót kapunk." (Varian [1991] 583.o.)

46 46 Alfred Marshall (1842 – 1924) Londonban született Tanulmányait Cambridge-ben végzi Kezdetben (apja elképzelései alapján), egyházi pályára készül, de kiváló tanulmányi eredményei alapján Cambridge-ben akadémiai pályán marad(hatot)t tól politikai gazdaságtant tanított 1877-től Bristolban tanított 1882-ben, Jevons halálát követően a figyelem központja ráirányul 1884-től Cambridge-be kerül vissza professzori rangot kap 1890-ben jelenik meg főműve a Közgazdaságtan Alapelvei (Principles of Economics) 1903-tól eléri, hogy a közgazdaságtant a történelem és erkölcstudományoktól leválva tanítsa 1908-ban vonul vissza

47 47 Alfred Marshall Nyomatékosan hangsúlyozta a folytonosságot az elődök nézeteivel. Integrálja a „Smith-Ricardo-Mill” iskola tudásanyagát és a marginalisták nézeteit. Az értékelmélet kérdésében is hasonló integratív szerepe volt: „A vitát arról, hogy az értéket a hasznosság vagy a termelési költség kormányozza-e, ugyanolyan értelmesnek kell tekintenünk, mintha arról vitatkoznánk, hogy az olló alsó vagy felső szára vágja-e el a közé helyezett papírdarabot” Szemléletváltás: a vizsgálat tárgya nem a nemzetgazdaság egésze, hanem annak egyes részei, az egyének gazdálkodási kérdései, problémái Megjelenésekor nézetei már tanítványai révén ismertek voltak, ilyen értelemben nem hatottak újdonságként. Sokszori „csiszolgatás” után publikálta művét

48 48 Alfred Marshall Széleskörű közönségnek szánta A matematikai precizitás a kifejtésben a logikai struktúrák kialakításánál és tárgyalásánál van jelen, a technikai részletesség (matematikai jelölések, számítások) főleg függelékekben jelenik meg. A modern mikroökonómia fogalmi keretei származnak innen (pl. rugalmasság, marshall-kereszt stb.) (Keynes bélegzi mikroökonómiának) Megjelenéskor az I. kötet jelölés szerepelt rajta (tervei szerint egy második kötet tartalmazta volna a külkereskedelem, a pénz, a konjunktúraciklusok az adózás, kollektivizmus, a jövő kilátásainak kérdéseit)

49 49 Ár- és értékelmélet A csereérték és használati érték teljesen integrált koncepcióját adja Tisztázza a keresleti oldal és a kínálati oldal szerepét az áralakulásban: – Kereslet: határhaszon elemzés – Kínálat: határtermelékenységre alapozott Időtényező bevezetése és az áralakulás – Piaci periódus vagy piaci nap (a kínálat adott, nincs lehetőség visszavonni az árut a piacról) – kereslet határozza meg az árat – Rövid táv (változtatható a kibocsátás, de nem a technológia vagy a gépállomány) – kereslet és a határköltség – Hosszú táv (a felszerelés is változtatható), a kínálat alkalmazkodik a kereslethez, a hozadék függvényében a kínálati görbe határozza meg az árat, (de akár negatív meredekségű is lehet bizonyos szakaszon és akár több egyensúlyi pont is lehetséges) – Szekuláris periódus – minden változik (technológia, szükségletek) Elemzési technikája a ceteris paribus elv – parciális egyensúlyelemzés. Az árelmélet mellett a VI. könyvben az elosztás és növekedés kérdéseivel is foglalkozik


Letölteni ppt "A neoklasszikus iskola Marginalista forradalom A pszichológiai, szubjektív irányzat a közgazdaságtanban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések