3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

Az előadások a következő témára: "3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA"— Előadás másolata:

1 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága tízévenként egy pontossági osztállyal növekedett. A megmunkálás pontosságát befolyásoló tényezők (Hibaokozók). A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák Szerszámkopás okozta hibák Hő okozta hibák

2 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
a) A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák Helyzetmeghatározási és bázismegválasztási hibák. b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái.

3 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái. a készülék pontatlanság okozta hiba geometriai és szerelési hibák készülék kopására figyelni kell

4 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
c) MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák MKGS alakváltozása az alkatrészen helyzethibát, mérethibát, alakhibát okoznak, a rezgések - hullámosságot. Erőhatás okozza ( súlyerő, szorítóerő, forgácsoló erő, kiegyensúlyozatlan részek okozta röpítő erő) Erőhatásra a rendszer elemei alakváltozást szenvednek  a szerszámél helyzete megváltozik. Az erő meghatározása: kísérleti úton erőmérés teljesítmény mérés alapján analitikus úton fajlagos forgácsoló erő felhasználásával normatív összefüggések felhasználásával.

5 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
Az egyszerű kezelhetőség érdekében a forgácsoló fő és mellékmozgások irányában célszerű komponensekre bontani. F – forgácsoló erő a szerszámot és szerszám-befogó rendszert P – alakító erő a mdb.-ot és az azt befolyásoló rendszert terheli A számításoknál szükségünk lesz - a merevség, elmozdulékonyság értelmezésére (az MKGS rendszer jellemzésére használják a hibák vizsgálatánál) Merevség: a szerkezet (vagy mdb.) rugalmas alakváltozással szembeni ellenálló képességét értjük. mdb - merevségi tényező P - ható erő (N) y - erőhatás irányába eső elmozdulás (mm)

6 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
Elmozdulékonyság: a szerkezet (vagy mdb.) egységnyi erő hatására létrejött, adott irányú elmozdulása. Wmdb - elmozdulékonysági tényező ymdb - terhelés irányába eső elmozdulás (mm) P elmozdulás irányába eső erő (N) A mdb. merevsége Alakváltozás szempontjából - a mdb. méretei és az esztergálásnál fellépő erők figyelembevételével megkülönböztetünk teljesen merev és rugalmas mdb.-ot Teljesen merev: ha a forgácsoláskor fellépő alakítóerő a mdb.-on nem okoz mérhető rugalmas alakváltozást. Rugalmas: ha az alakító erő a mdb.-on mérhető rugalmas alakváltozást hoz létre.

7 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
d) Szerszámkopás okozta hibák A mdb. méretváltozása szempontjából a hátkopás élkopás csúcskopás játszik fontos szerepet, mivel a megmunkálandó felületre merőleges irányban változtatják a szerszám méretét. Mérethibát okoz: a szerszám kopása azonos munkadarabok méretre állított szerszámokkal végzett megmunkálásakor, sorozat vagy tömeggyártás esetén. Alakhiba: a szerszám kopásából nagyméretű munkadarabok megmunkálásakor keletkezik.

8 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
Méretváltozást - közvetlenül mérik, - közvetve a hátkopásból határozzák meg. szerszám rövidülése hátkopás hátszög A következő lineáris összefüggésekkel kifejezhető (kopásgörbe lineáris szakasza) L2 = C1  t - forgácsolás ideje, min. L2 = C2  L - szerszám forgácsolási útja, m v. km L2 = C3  A - a megmunkált felület nagysága, m2 C1, C2, C3 - a munkadarab anyagától, a megmunkálás körülményeitől függő állandók

9 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
e) Hő okozta hibák Pontosságot befolyásolják a fellépő hő okozta alakváltozások. Hővé alakul forgácsolásnál : - alakváltozáshoz - súrlódáskor felhasznált energia. Hő származik: - gép mozgó alkatrészeinek súrlódásából - elektromotor hidraulikus rendszer működéséből Következmény: MKGS rendszer elemei melegednek és deformálódnak. Állandósult hőállapot: a rendszerben a hő egyensúlyban van keletkező hőmennyiség = eltávozó hőm. MKGS elemeinek hőmérséklete állandó

10 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
Változó hőállapotú rendszer üzemelés kezdeti, befejező szakasza hosszabb munkaszünet szerszám perc nagyobb tömegű 3-4 óra alatt érik el az állandósult hőállapotot. Pillanatnyi hőállapot A mdb felmelegedéséből adódó hiba Döntően a forgácstőben keletkező hő idézi elő. Furatban több hő keletkezik, mint KHF forg. A mdb. felmelegedés nő, ha V, S, a

11 3.5. A megmunkált felület minősége
Felületminőség (FM): - Felület geometriája (felszíne, „domborzata”, topográfiája, érdessége…) - Felületi réteg állapota Felület geometriája : - mikrogeometria érdesség - makrogeometria Érdességi jellemzők: elméleti valóságos

12 3.5. A megmunkált felület minősége
Elméleti érdesség:

13 3.5. A megmunkált felület minősége
Valóságos érdesség: érdességi mérőszámok Átlagos érdesség: Egyenetlenség magasság: Hordozóhossz: Viszonylagos hordozóhossz:

14 3.5. A megmunkált felület minősége
Az elméleti értéktől való eltérést a megmunkált anyag tulajdonságai, a technológiai adatok, a szerszám állapota, az MKGS rendszer rezgései okozzák. Éllekerekedési sugár

15 3.5. A megmunkált felület minősége
Felületi réteg tulajdonságai A forgácsolt felületére jellemző tulajdonságok jelentősen befolyásolják az alkatrész felhasználási tulajdonságait Jellemezhetjük: Maradó feszültség nagysága, előjele, mélysége A felületi felkeményedés mértéke Szövetszerkezet megváltozása