Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága."— Előadás másolata:

1 A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága tízévenként egy pontossági osztállyal növekedett. A megmunkálás pontosságát befolyásoló tényezők (Hibaokozók). –A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák –A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága –MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák –Szerszámkopás okozta hibák –Hő okozta hibák

2 2 a) A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák Helyzetmeghatározási és bázismegválasztási hibák. b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák –egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. –a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

3 3 b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája a szerszám pontatlanságából adódó hibák –egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. –a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak méretes szerszám mérethibái alakos szerszám alakhibái forgó szerszámok ütése (orsótól független) széles élen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái. a készülék pontatlanság okozta hiba –geometriai és szerelési hibák –készülék kopására figyelni kell 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

4 4 c) MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák MKGS alakváltozása az alkatrészen –helyzethibát, –mérethibát, –alakhibát okoznak, –a rezgések - hullámosságot. Erőhatás okozza ( súlyerő, szorítóerő, forgácsoló erő, kiegyensúlyozatlan részek okozta röpítő erő) Erőhatásra a rendszer elemei alakváltozást szenvednek  a szerszámél helyzete megváltozik. Az erő meghatározása: kísérleti úton –erőmérés –teljesítmény mérés alapján analitikus úton –fajlagos forgácsoló erő felhasználásával –normatív összefüggések felhasználásával A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

5 5 Az egyszerű kezelhetőség érdekében a forgácsoló fő és mellékmozgások irányában célszerű komponensekre bontani. A számításoknál szükségünk lesz a merevség, elmozdulékonyság - a merevség, elmozdulékonyság értelmezésére (az MKGS rendszer jellemzésére használják a hibák vizsgálatánál) Merevség: Merevség: a szerkezet (vagy mdb.) rugalmas alakváltozással szembeni ellenálló képességét értjük.  mdb - merevségi tényező P - ható erő (N) y - erőhatás irányába eső elmozdulás (mm) F – forgácsoló erő a szerszámot és szerszám-befogó rendszert P – alakító erő a mdb.-ot és az azt befolyásoló rendszert terheli

6 6 Elmozdulékonyság Elmozdulékonyság: a szerkezet (vagy mdb.) egységnyi erő hatására létrejött, adott irányú elmozdulása. W mdb - elmozdulékonysági tényező y mdb - terhelés irányába eső elmozdulás (mm) P - elmozdulás irányába eső erő (N) A mdb. merevsége Alakváltozás szempontjából - a mdb. méretei és az esztergálásnál fellépő erők figyelembevételével megkülönböztetünk teljesen merev és rugalmas mdb.-ot Teljesen merev: ha a forgácsoláskor fellépő alakítóerő a mdb.-on nem okoz mérhető rugalmas alakváltozást. Rugalmas: ha az alakító erő a mdb.-on mérhető rugalmas alakváltozást hoz létre A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

7 7 d) Szerszámkopás okozta hibák A mdb. méretváltozása szempontjából a hátkopás élkopás csúcskopás játszik fontos szerepet, mivel a megmunkálandó felületre merőleges irányban változtatják a szerszám méretét. Mérethibát okoz: a szerszám kopása azonos munkadarabok méretre állított szerszámokkal végzett megmunkálásakor, sorozat vagy tömeggyártás esetén. Alakhiba: a szerszám kopásából nagyméretű munkadarabok megmunkálásakor keletkezik A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

8 8 Méretváltozást - közvetlenül mérik, - közvetve a hátkopásból határozzák meg. szerszám rövidülésehátkopáshátszög A következő lineáris összefüggésekkel kifejezhető (kopásgörbe lineáris szakasza)  L2 = C1  t - forgácsolás ideje, min.  L2 = C2  L - szerszám forgácsolási útja, m v. km  L2 = C3  A - a megmunkált felület nagysága, m 2 C1, C2, C3 - a munkadarab anyagától, a megmunkálás körülményeitől függő állandók 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

9 9 e) Hő okozta hibák Pontosságot befolyásolják a fellépő hő okozta alakváltozások. Hővé alakul forgácsolásnál : - alakváltozáshoz - súrlódáskor felhasznált energia. Hő származik: - gép mozgó alkatrészeinek súrlódásából - elektromotor hidraulikus rendszer működéséből Következmény: MKGS rendszer elemei melegednek és deformálódnak. Állandósult hőállapot: a rendszerben a hő egyensúlyban van keletkező hőmennyiség = eltávozó hőm. MKGS elemeinek hőmérséklete állandó 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

10 10 Változó hőállapotú rendszer üzemelés kezdeti, befejező szakasza hosszabb munkaszünet –szerszám perc –nagyobb tömegű 3-4 óra alatt érik el az állandósult hőállapotot. Pillanatnyi hőállapot A mdb felmelegedéséből adódó hiba Döntően a forgácstőben keletkező hő idézi elő. Furatban több hő keletkezik, mint KHF forg. A mdb. felmelegedés nő, ha V , S , a  3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

11 A megmunkált felület minősége Felületminőség (FM): - Felület geometriája (felszíne, „domborzata”, topográfiája, érdessége…) - Felületi réteg állapota Felület geometriája :- mikrogeometriaérdesség - makrogeometria Érdességi jellemzők: a)elméleti b)valóságos

12 A megmunkált felület minősége Elméleti érdesség:

13 A megmunkált felület minősége Valóságos érdesség:érdességi mérőszámok Átlagos érdesség: Egyenetlenség magasság: Hordozóhossz:Viszonylagos hordozóhossz:

14 14 Az elméleti értéktől való eltérést a megmunkált anyag tulajdonságai, a technológiai adatok, a szerszám állapota, az MKGS rendszer rezgései okozzák A megmunkált felület minősége Éllekerekedési sugár

15 A megmunkált felület minősége Felületi réteg tulajdonságai A forgácsolt felületére jellemző tulajdonságok jelentősen befolyásolják az alkatrész felhasználási tulajdonságait Jellemezhetjük: -Maradó feszültség nagysága, előjele, mélysége -A felületi felkeményedés mértéke -Szövetszerkezet megváltozása


Letölteni ppt "1 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések