Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. október 30. Heltainé Nagy Erzsébet Terminológiai kérdések a nyelvi tanácsadásban Nyelvtechnológiai és Élőnyelvi Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. október 30. Heltainé Nagy Erzsébet Terminológiai kérdések a nyelvi tanácsadásban Nyelvtechnológiai és Élőnyelvi Osztály."— Előadás másolata:

1 MTA Nyelvtudományi Intézet október 30. Heltainé Nagy Erzsébet Terminológiai kérdések a nyelvi tanácsadásban Nyelvtechnológiai és Élőnyelvi Osztály Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport

2 Vázlat 1.Bevezetés - a tárgyválasztás indoklása 2.A terminológia fogalomértelmezése 2.1. A terminológia mint tudományterület 2.2. A terminológia és a nyelvi tanácsadás 2.3. A terminológia mint a terminusok összessége 3. Köznyelvi szó és terminus 3.1 A köznyelvi szó és a terminus különbségei 3.2. Milyen a jó terminus? 3.3. Hogyan jönnek létre a terminusok? 3.4. Példák, terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban 4. Összefoglalás

3 1.Bevezetés - a tárgyválasztásról A nyelvi tanácsadás célja és feladata: -A mindennapi nyelvhasználatban megfogalmazódó kérdések megválaszolása -A véleményalkotás segítése egy-egy új nyelvi jelenség megítélésében -Nyelvi produktumok készítésének támogatása Közeg és viszonyítási alap a normatív nyelvhasználat, a sztenderd -Terminológia jellegű kérdések: - különféle regiszterek (szaknyelvi) - a mindennapi új jelenségek, dolgok megnevezése, írásmódja (köznyelvi)

4 2. A terminológia fogalomértelmezése (Fóris 2005, 2006, 2012) (1) Tudományterület: terminusok, fogalmak, viszonyok vizsgálata (2) Elmélet és módszertan: terminusok gyűjtésére, leírására, bemutatására, valamint osztályozására, képzésére alkalmazott eljárások és módszerek összessége (3) Egy meghatározott tárgykör logikai rendszeréhez illeszkedő, rendszerezett szókincs + egyéb jelek, kódok

5 2.1. A terminológia mint tudományterület Összetett, gyakorlatorientált, fejlődő: - Inter- és transzdiszciplináris (humán- és természettudományok) - Tárgyát, módszereit illetően szoros kapcsolatban van a nyelvtudománnyal ● nyelvtechnológia, korpusznyelvészet ● lexikográfia, lexikológia ● fordítástudomány ● nyelvi tervezés, nyelvstratégia, nyelvpolitika ▪ nyelvi normativitás, sztenderdizáció ▪ nyelvművelés, nyelvhelyesség - gyakorlati, alkalmazott nyelvészet ● terminotika (terminológia/terminográfia + informatika) ▪ a terminológiakezelést támogató informatikai eszközök ▪ nyilvános terminológiai adatbankok ▪ elektronikus szótárak, enciklopédiák ▪ terminológiakezelő szoftverek ▪ fordításautomatizálási eszközök

6 Önálló tudományág-e a terminológia(tan)? Két felfogás, két irány (Fischer 2010): (A) Interdiszciplináris, tudomány- és szakmaközi - a logika, az ontológia, az informatika és a szaktudományok között elhelyezkedő határterület - középpontjában a fogalom; innen halad a megnevezés felé (terminológiai elv) - mérnökök, szakemberek teremtették meg - a szabványosítási törekvések során merült fel az igény a nyelv tudatos fejlesztésére, közös alapelvek kidolgozására (B) A nyelvészet része – mint alkalmazott nyelvészet és szaknyelvkutatás - középpontjában a megnevezés, a fogalom nyelvi megnyilvánulása; a szóalakhoz rendeli a jelentést (lexikológiai elv) - a hazai szaknyelvkutatások hagyományai ehhez (B) állnak közelebb (Dobos szerk. 2010: Szaknyelvi kommunikáció) - az újabb terminológiai kutatások inkább az (A) irányt követik

7 A tudományterület előzményei : szaknyelvkutatás, szaknyelvművelés - A szakterületek fejlesztése a 16. századtól kezdve (nálunk is) összekapcsolódott a nemzeti nyelv fejlesztésével - A nyelvújítás időszakában szervezett formájú műszóalkotási munkák (az Akadémiai szerepe, magyar nyelvű tankönyvek) -A mai értelemben vett terminológiai kérdések a 20. század 50-es éveitől ● Klár János – Kovalovszky Miklós (1955): Műszaki terminológiánk alakulása és fejlesztésének főbb kérdései ● Grétsy László (1964): Szaknyelvi kalauz ● Grétsy László szerk. (1976): Hivatalos nyelvünk kézikönyve ● Bíró Ágnes – Felde Györgyi szerk. (1989): Szaknyelvi divatok ● A Nyelvművelő kézikönyv I-II. (1980,1985) szaknyelvi szócikkei ● Szaknyelvi konferencia,1992-ben (Nyr. 1993: 549–614.) - A 70-es évektől: szakszókincsvizsgálatok, terminológiai kutatások szövegszintű stilisztikai és pragmatikai vizsgálatok szakszótárak, adatbázisok (elő)készítése kontrasztív lexikológiai-terminológiai kutatások (a szakfordító- és tolmácsképzések keretében)

8 Az utóbbi évtizedben (rendszerváltozás, uniós csatlakozás, tudástranszfer) számottevően megváltozott a terminológia jellege (Fóris 2006: A magyar terminológia helyzete és fejlesztésének feladatai) - a terminusok nyelvváltozat-típusokban elfoglalt helye - a terminusok képződésének sebessége és mennyisége - szükségessé vált a terminusok megfeleltetése - szabványosítás, harmonizáció - előtérbe kerültek a fordításközpontú terminológiai kutatások ● Konferenciák, kutatóközpontok (Pécs, Szombathely) ● A Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa, MATT, 2005 ● Önálló tudományos fórum: Magyar Terminológia, 2008 ● Terminológia Mesterképzés: KRE BTK, 2011/2012-es tanévtől (a Nyelvtudományi Intézet, Magyar Szabványügyi Testület, Lingua Park Klaszter fordítóiroda részvételével)

9 A terminológia munka területei Preskriptív terminológiai munka : tudatos fejlesztések (a használat, a szabályozás előírása, a közös szakmai kommunikáció) - szabványosítás előtt a szabványban megjelenő terminológia egységesítése – intézményi háttér (ISO, MSZT) - nemzeti szintű nyelvtervezési, nyelvpolitikai törekvések: a tudást és technológiát hordozó terminológia átvételének szabályozása (attól függően, hogy az adott nyelvközösségben milyen a nemzeti nyelv státusa, a nyelvvédelem hagyománya) Deskriptív terminológiai munka: célja nem (elsődlegesen) a szabályozás, a használat előírása, hanem - a létező terminológia feltárása - a terminusok összehasonlítása - fogalmi összefüggések feltárása - terminológiai harmonizáció Terminológia (nyelvi modernizáció) és versenyképesség összefüggése

10 Terminológia (nyelvi modernizáció) és versenyképesség: Az MTA nyelvstratégiai programja (szakmai nyelvek gondozása, a szótárirodalom korszerűsítése; Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, 2000-től) A nyelvtechnológia fejlesztése - Nyelvtudományi Intézet - adatbázisok, korpuszok (MNSZ, BEA,BUSZI), új nyelvi technológiák Kiefer (1999:130): „Ha szakmai kérdésekről megfelelő magyar szókincs hiányában csak angolul tudunk majd egymással tárgyalni, ha külföldi partnerünkkel (megfelelő fordítóprogram hiányában) csak angolul tudunk majd telefonálni (gondoljunk a szinkrontolmács-rendszerrel ellátott telefonra!), vagy ha csak az angolul írt tanulmányok, dokumentumok lesznek számunkra hozzáférhetőek (mert nem áll rendelkezésünkre megfelelő fordító vagy kivonatoló rendszer), akkor félő, hogy nyelvünk elveszti fejlődőképességét …”

11 2.2. A terminológia és a nyelvi tanácsadás kapcsolata Érintkező területek: Nyelvtervezés, nyelvpolitika; státus- és korpusztervezés Szaknyelvkutatás, szaknyelvi kommunikáció Nyelvi tanácsadás, ismeretterjesztés Vizsgálati keret: a normativitás, a sztenderdhez való viszony Hol helyezkedik el a szaknyelv a nyelvváltozatok között, és mi a sztenderdhez való viszonya? (Zimányi 2010) - normatív nyelvváltozatok (köznyelv, irodalmi nyelv, médianyelv stb.) - területi nyelvváltozatok (dialektusok) - társadalmi nyelvváltozatok (csoportnyelvek, szaknyelvek) A szaknyelv olyan nyelvváltozat, regiszter, amelyet a szakmabeliek bizonyos szakmai helyzetekben használnak. - Jellemzője az egységesülés és a kodifikáció (mintanorma) de erőteljesen érvényesül a használati norma - A korábbi helyes-helytelen szembeállítást árnyaltabb megközelítés váltotta fel : (kommunikatív helyesség, helyzethez illő helyesség, nyelvi-stilisztikai helyénvalóság, adekvátság stb.)

12 2.3. A terminológia mint a terminusok összessége - terminus = szakszó; terminológia = szakszókincs Elméleti kiterjesztések a terminus értelmezésében (Fóris 2006) - szakszókincs; szakszókincs + jel, kód (betű, számsor) - a megismerés során kialakított fogalmak rendszere - egy-egy objektum meghatározó jegyeivel jellemezhető fogalom megjelenítő egységei a terminusok A terminus (terminológiai/lexikográfiai) megadása: (1)a terminus jele: egy vagy több szóból álló lexéma; (számok, betűk kombinációjából képzett) kód vagy más jel (2) a jelölt fogalom meghatározó jegyeit megadó definíció (3) a fogalom pontos megismeréséhez szükséges értelmezés (kiegészítés a definícióhoz)

13 További megállapítások, kiterjesztések - Terminológiájuk nemcsak a tudományos és műszaki területeknek lehet, hanem az emberi tevékenység számos más (minden) területének: pl. sport, lakásfelújítás, vásárlás stb. - Minden olyan területnek lehet terminológiája, ahol igény van a valóság egy szeletének pontos leírására - A köznyelv (normatív nyelvváltozatok) és a szaknyelvek között kevésbé éles a határ, folyamatos az átjárás - A terminusok általában egyjelentésűek, de lehet szinonimájuk (eltérő regiszterek, kommunikációs célok miatt) gyümölcsjoghurt – élő flórás tejkészítmény gyümölcsrétegen csokoládés nápolyi – csokoládémasszával bevont darabáru

14 3. Köznyelvi szó és terminus Terminologizáció : minden köznyelvi szóból terminus válhat, ha a beszélők pontos meghatározását akarják adni egy szó jelentésének - a szakszókincs jelentős részének van köznyelvi és terminusjelentése is (Heltai 2004): füzet – a köznyelvben sokféle – a KSH meghatározásában: „a 4 oldalnál terjedelmesebb, de a 48 oldalt meg nem haladó nyomtatott vagy más sokszorosítási eljárással készített mű” fiatalabb felnőtt korú: „Fiatalabb felnőtt korú az a személy, aki az adatfelvétel eszmei időpontjában a betöltött életkor alapján a éves korcsoportba tartozik” (KSH) Determinologizáció : ellentétes irányú, a terminus válik köznyelvi szóvá (nyúlgát, védművek; Bifidus Essensis ‘bifiduszeszenzis’)

15 3.1.Köznyelvi szó és terminus különbségei (Heltai 2004) - A köznyelvi szavakra jellemző ● a poliszémia ● a szinonimitás ● a referenciális jelentés melletti érzelmi jelentések ● a jelentés nem mindig határozható meg egzakt módon ● az alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása nehéz ● a köznyelvi szavak jelentése függ a kontextustól, ● adott pragmatikai tényezők hatására módosítható ● bővíthető vagy szűkíthető ● egyéni vagy alkalmi interpretációk lehetségesek ● az egyes szavak jelentései között átmenetek lehetnek - A köznyelvi szavakat az egész beszélőközösség használja

16 Köznyelvi szó és terminus különbségei A terminusok jellemzői: ● általában egy jelentésük van ● kisebb mértékű a szinonimitás ● nem jellemző a konnotáció, az érzelmi jelentés ● pontos meghatározáson alapuló jelentésük van ● a jelentés meghatározása a terminológia által jelölt fogalmak alá- és fölérendeltségi viszonyain alapul ● a terminusokat (mindig) ugyanabban a jelentésben használjuk ● nem bővíthetők vagy szűkíthetők ● kontextustól, pragmatikai tényezőktől függetlene(bbe)k ● meghatározásuk gyakran mennyiségi paramétereken alapul ● az egyes terminusok jelentései jól elhatároltak ● nincsenek átmenetek - A terminusokat a beszélőközösség egyes csoportjai használják - egy biz. területen, illetve biz. tevékenységgel kapcsolatban

17 3.2. Milyen a jó terminus? A terminológia akkor látja el szerepét, ha szakszavaink a lehetőséghez mérten ▪ egyszerűek ▪ toldalékolhatók ▪ általánosan elfogadottak ▪ az adott szakterület szakkifejezéseinek rendszerébe jól beilleszthetők ▪ tartósak ▪ szabatosak ▪ kifejezők ▪ nyelvileg helyesek (Szépe 1982; idézi Dróth 2010:135)

18 3.3. Hogyan jönnek létre a terminusok? A) Belső keletkezésűek ● szóképzések: okmány, ferdény, kiosztmány ● összetételek: hőmérő, tápérték ● többszörös összetételek: gépkocsitároló-lehetőségek folyékonyszennyezőanyag-kibocsátás ● egyéb módok: rövidülés, köznevesülés Kérdés: „a mikrobiológiában, biológiában a Petri-csésze a helyes írásforma, vagy már a köznevesült petricsésze használatos?” ● Szakszerűbb megjelenítés: munkaerő – humán erőforrás tömegközlekedés – közösségi közlekedés

19 B) Átvételek más nyelvekből - fogalom- és szókölcsönzések (Zimányi 2010); korszerű technológiák, tudástranszfer,életforma stb. ● Magyarítás (egér, lefagy) ● Idegen elem magyaros formában (terminusként,közszóként is) qualification – kvalifikáció single - szingli portfolio – portfólió Cafeteria – Kafeteria – Kafetéria ● Már meglévő idegen szavak jelentésének módosulása monitoring ’műsorfigyelés’, mindenféle ’figyelőszolgálat’ humanitárius ’emberbaráti, az emberrel kapcsolatos’ „humanitárius katasztrófa” ● A magyar sajátosságoktól erősen különböző nyelvi alakulatok és helyesírások: „Full HD képek, MPEG 4 AVC HD tuner” - a legújabb fogalmaknak nincs célnyelvi megfelelőjük

20 3.4. Példák, terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: iPhone - A nemzetközi (főként angol) szavak átvétele az új(abb) szakmai, tudományos, kereskedelmi, szolgáltatási ágak területén gyors és folyamatos Hogyan lenne helyes a következő mondatban az iPhone szó: kis vagy nagy p-vel? Na, ezt az iPhone-os kiegészítőt azonnal megvenném? Na, ezt az iphone-os kiegészítőt azonnal megvenném?

21 Terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: Média-C Más nyelvi minta alapján keletkező szerkezetek: Véleményezzék a MÉDIA-C elnevezést nyelvhelyességi és szaknyelvi szempontból. - A magyarban s zokatlan, más nyelvi mintára létrejövő (újabb típusú) jelzős szerkezet: köznévi előtag és betűjel vagy szám, esetleg egyéb rövidítés kapcsolata: Stúdió 11; Formula-1, Forma-1, Helia-D; TV 2, Rádió C - bizonytalan írásmód; kötőjellel és kötőjel nélkül - a két változat (Média-C, Média C) közül a különírt forma szokásosabb: Média C (Rádió C, TV 2)

22 Terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: minőség – teljesítmény Fogalmak különbözősége – terminusok különbözősége …a probléma két alapvető tudományelméleti fogalmat érint … az építési termékeknek nem minőségük van, hanem teljesítményük (performance)

23 Terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: magyar pávagalamb Szinonimitás a terminusokban Név – tudományos név (nevezéktan) Helyesen szerepel-e a Pallas Nagy Lexikon XVIII.416-ik oldalán a Magyar pávagalamb tudományos neve: Columba laticanda hungarica? (Miért nem a magyar nevét jegyezték be?)

24 Terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: alakváltozatok elektronikus vagy elektronikai A magyar nyelvű fordításban szereplő elektronikus, vagy a korábbi magyar jogszabályban szereplő elektronikai kifejezés a helyes? (a szóban forgó berendezésnek a megoldása elektronikus, célja elektronikai) reformer vagy reformista Az European Conservatives and Reformists fordítására melyik a jobb: Európai Konzervatívok és Reformisták? Európai Konzervatívok és Reformerek? formatálás – formattálás pufog – puffog

25 Terminológiai problémák megjelenése a nyelvi tanácsadásban: minden köznyelvi szó lehet terminus? Kérem véleményüket az alábbi kifejezések helyességéről: - a tegnapi nap folyamán (tegnap) - a mai nap folyamán (ma) - a holnapi napon (holnap) - Kontextus, regiszter -Hivatali, jogi nyelvi használat -Pontosításra való törekvés

26 4. Összefoglalás Mit mutatnak a kérdések a jelzett terminológiai folyamatok ismeretében? (1) A nyelvhasználók (kérdezők) igényét: a terminus pontos, szakszerű és „nyevtanilag helyes” legyen A köznyelvi szó esetében az egyetlen kérdés: helyes-e? (mintanorma) (2) A terminusalkotás, terminusképződés mai jellegzetességeit - szokatlan szerkezetek, írásképek megjelenése - fogalomhasználati (terminológiai) különbségek - köznyelvi szó - terminus átjárhatóságát (3) A terminológia és a szaknyelvkutatás kérdései, eredményei támogatják a nyelvi tanácsadó munkáját

27 Hivatkozások Dobos Csilla szerk Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Bíró Ágnes – Felde Györgyi szerk Szaknyelvi divatok. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. Dróth Júlia A szaknyelvi szövegek fordítása. In: Dobos Csilla szerk. Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 125–139. Fischer Márta Terminológia a szaknyelvi kommunikáció szolgálatában. In: Dobos Csilla szerk. Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 51–72. Fóris Ágota Hat terminológiai lecke. Lexikográfia Kiadó, Pécs. Fóris Ágota A magyar terminológia helyzete és fejlesztésének feladatai napjainkban. Magyar Tudomány –745. Fóris Ágota A terminológusok képzése. A terminológiai mesterképzés elindulása. Magyar Tudomány –977. Grétsy László Szaknyelvi kalauz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Heltai Pál Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth Júlia szerk. Szaknyelvoktatás és szakfordítás 5. Tanulmányok a Szent István Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatásaiból. Szent István Egyetem, Gödöllő. 25–45. Kiefer Ferenc Néhány gondolat a nyelvi technológiákról. In: Glatz Ferenc szerk. A magyar nyelv az informatika korában. MTA, Budapest. 129–133. Klár János – Kovalovszky Miklós Műszaki tudományos terminológiánk alakulása és fejlesztésének főbb kérdései. MTESZ, Budapest. Szépe György A szaknyelv és a mindennapi nyelv kapcsolata. A technika tanítása – 139. Zimányi Árpád Szaknyelv és nyelvi norma. In: Dobos Csilla szerk. Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 140–159.

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. október 30. Heltainé Nagy Erzsébet Terminológiai kérdések a nyelvi tanácsadásban Nyelvtechnológiai és Élőnyelvi Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések