Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai eszmetörténet 6. Előadás A felvilágosodás politikai eszméi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet 6. Előadás A felvilágosodás politikai eszméi."— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet 6. Előadás A felvilágosodás politikai eszméi

2 Kant - Mi a felvilágosodás? „ A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha az oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljen vele. Sapere aude ! merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata:” Kant

3 Az elmúlt 500 év története hat szóban Nekilendülés („hosszú 16. század) Sebességváltás ( ) Felemelkedés („take-off” ) Gyorsulás ( ) Megszaladás és túllövés (1950- A 21. század kérdése: stabilizálódás vagy összeomlás

4 A felvilágosodás (1) A felvilágosodás az a folyamat, amelyben a polgárság társadalmi-politikai mozgalmai már nem művészeti (reneszánsz) vagy vallási (reformáció) ideológiákat, hanem filozófiai fogantatású doktrínát használnak önmaguk elméleti megalapozására. A felvilágosodás mindvégig megőrzi világnézetének racionális hagyományait, eszerint a világ maga ésszerű, és éppen ezért az ész alapján magyarázható.

5 A felvilágosodás (2) amely alapvetően két szakaszra bontható: , és amely alapvetően két szakaszra bontható: , és A kor jelszavai: gyarapodás, boldogság, tudomány, vallás-szabadság A kor jelszavai: gyarapodás, boldogság, tudomány, vallás-szabadság A megismerés tere kitágul, a (kísérleti) tudomány fejlődik A megismerés tere kitágul, a (kísérleti) tudomány fejlődik „Felemelkedés” („take-off”) (Európa népessége megkettőződik, írástudás növekszik, az ipar- gazdaság fejlődik) „Felemelkedés” („take-off”) (Európa népessége megkettőződik, írástudás növekszik, az ipar- gazdaság fejlődik) De különös módon Európa két fele közötti választóvonal megszilárdul. Pedig vagy 100 évig a keleti részek cserearányai növekedtek gyorsabban (ami jó volt pl. a magyaroknak, de csapdának bizonyult.) De különös módon Európa két fele közötti választóvonal megszilárdul. Pedig vagy 100 évig a keleti részek cserearányai növekedtek gyorsabban (ami jó volt pl. a magyaroknak, de csapdának bizonyult.)

6 A felvilágosodás (3) A 17. és a 18. századot, mint szellemtörténeti korszakot, felvilágosodásnak szokás nevezni. Ez a mozgalom Nagy- Britanniában, a német-alföldön, és Franciaországban különböző formákban jelentkezett. A 17. és a 18. századot, mint szellemtörténeti korszakot, felvilágosodásnak szokás nevezni. Ez a mozgalom Nagy- Britanniában, a német-alföldön, és Franciaországban különböző formákban jelentkezett. A felvilágosodás korának fő jellemzője, hogy eltávolodik az addigi hagyományoktól és tekintélytől, nagyra becsüli a szabadságot, és az összes kérdés ésszerű megoldására való képességet pozitívan értékeli. A felvilágosodás korának fő jellemzője, hogy eltávolodik az addigi hagyományoktól és tekintélytől, nagyra becsüli a szabadságot, és az összes kérdés ésszerű megoldására való képességet pozitívan értékeli. A felvilágosodás korának filozófusai a tudományok más területein is tevékenykedtek nagy sikereket érve el, pl. a politika, a matematika, a fizika, a terén. A felvilágosodás korának filozófusai a tudományok más területein is tevékenykedtek nagy sikereket érve el, pl. a politika, a matematika, a fizika, a terén. További jellegzetes vonása a felvilágosodás korának a vallási tolerancia megjelenése: isten a világot tökéletesnek alkotta, és ezután többé nem avatkozik bele További jellegzetes vonása a felvilágosodás korának a vallási tolerancia megjelenése: isten a világot tökéletesnek alkotta, és ezután többé nem avatkozik bele

7 A korszak jellemző politikai eseményei/tényezői Az angol forradalom, majd kiegyezés, és ezek politikai tükröződése Az angol forradalom, majd kiegyezés, és ezek politikai tükröződése A francia felvilágosodás és a francia abszolutizmus, politikai tükröződése A francia felvilágosodás és a francia abszolutizmus, politikai tükröződése Az amerikai függetlenségi háború politikai ideológiája, Az amerikai függetlenségi háború politikai ideológiája, Mindenki korszakának problémáira és az előtte levő lehetőségek praktikus megoldására igyekszik választ találni. Mindenki korszakának problémáira és az előtte levő lehetőségek praktikus megoldására igyekszik választ találni.

8 A felvilágosodás társadalomfilozófiája A meghatározó elv: Laissez faire, laissez passer (engedjétek csinálni, engedjétek megtörténni). Ehhez járul az egyének jogainak a megalapozása az állammal és a többi emberrel szemben. A meghatározó elv: Laissez faire, laissez passer (engedjétek csinálni, engedjétek megtörténni). Ehhez járul az egyének jogainak a megalapozása az állammal és a többi emberrel szemben. Újrafogalmazódnak az emberi és a természetjogok is: "Minden ember természeténél fogva szabad… és veleszületett jogokkal rendelkezik, nevezetesen az élethez és a szabadsághoz való joggal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy tulajdont szerezzen és azt megtartsa, boldogságra és biztonságra törekedjen és azt legyen lehetősége, hogy elérje" Virginia „Bill of Rights „(USA 1786). Újrafogalmazódnak az emberi és a természetjogok is: "Minden ember természeténél fogva szabad… és veleszületett jogokkal rendelkezik, nevezetesen az élethez és a szabadsághoz való joggal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy tulajdont szerezzen és azt megtartsa, boldogságra és biztonságra törekedjen és azt legyen lehetősége, hogy elérje" Virginia „Bill of Rights „(USA 1786). A megvalósítás különböző módon jön létre különböző országokban. Angliában az alkotmányos monarchia érvényesül, a kontinensen a felvilágosult abszolutizmus jön létre a "semmit a nép által, mindent a népért" elv alapján. A megvalósítás különböző módon jön létre különböző országokban. Angliában az alkotmányos monarchia érvényesül, a kontinensen a felvilágosult abszolutizmus jön létre a "semmit a nép által, mindent a népért" elv alapján.

9 Az angliai eseménysor 1603 – meghal Erzsébet – angol abszolutizmus 1603 – meghal Erzsébet – angol abszolutizmus 1614 – „megzavart parlament” majd – I Károly 1614 – „megzavart parlament” majd – I Károly „makrancos vagy engedetlen parlament” - Jogok kérvénye (Petition of Right) „makrancos vagy engedetlen parlament” - Jogok kérvénye (Petition of Right) 1637 – I Károly úgy dönt bevezeti Skóciában is anglikán imakönyvet 1637 – I Károly úgy dönt bevezeti Skóciában is anglikán imakönyvet 1640 „hosszú parlament” január – I Károly elhagyja Londont (a gavallérok és a kerekfejűek szembenállása) 1640 „hosszú parlament” január – I Károly elhagyja Londont (a gavallérok és a kerekfejűek szembenállása) angliai polgárháború angliai polgárháború 1648 „csonka parlament” – „köztársasági intermezzo” 1660-ig 1648 „csonka parlament” – „köztársasági intermezzo” 1660-ig 1658 Cromwell halála 1658 Cromwell halála II. Károly – „gavallér vagy csatlós” parlament II. Károly – „gavallér vagy csatlós” parlament három parlament – és pártkezdemények kialakulása: whigek (az udvarral szemben álló, a király hatalmat korlátozni akarók) és a toryk (nagybirtokos arisztokrácia) három parlament – és pártkezdemények kialakulása: whigek (az udvarral szemben álló, a király hatalmat korlátozni akarók) és a toryk (nagybirtokos arisztokrácia) 1688 meghívják Angliába Orániai Vilmost – a „dicsőséges forradalom” 1688 meghívják Angliába Orániai Vilmost – a „dicsőséges forradalom” 1688 – Jogok Nyilatkozata – az uralkodói jogok jelentős korlátozása 1688 – Jogok Nyilatkozata – az uralkodói jogok jelentős korlátozása törvény a parlament rendszeres összehívásáról törvény a parlament rendszeres összehívásáról 1695 – lejár és megszűnik a cenzúra-törvény (Engedélyezési törvény) hatálya 1695 – lejár és megszűnik a cenzúra-törvény (Engedélyezési törvény) hatálya 1701 – örökösödési törvény: a katolikusokat kizárja a lehetséges örökösödésből, 1701 – örökösödési törvény: a katolikusokat kizárja a lehetséges örökösödésből, 1707 Anglia és Skócia uniója: de facto megalakul Nagy-Britannia – alkotmányos monarchia 1707 Anglia és Skócia uniója: de facto megalakul Nagy-Britannia – alkotmányos monarchia

10 A Parlament „aktivitási index” Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik.

11 Thomas Hobbes ( ) Az állami közösséget megelőző korszak nem a harmónia, és az „aranykor”, hanem éppen ellenkezőleg, az állandó konfliktusok világa. („Bellum omnia contra omnes”) Mivel azonban az ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is rendelkezik, képes előre látásra és saját érdekében véget vet ennek a természetes állapotnak. Létrehozza a társadalmi szerződést, amelyben minden egyes ember lemond arról, hogy természetéből fakadó önérvényesítésre irányuló jogait gyakorolja, és átruházza azt egy szuverén uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy tesz). „Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak) nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVIATÁN.. az a halandó isten, amelynek – a hallhatatlan isten fennhatósága alatt – békénket, és oltalmunkat köszönhetjük.” Ezzel az aktussal a szuverént – akár egyetlen személyben, akár egy korporációban testesül meg – abszolút hatalommal ruházzuk fel.

12 A társadalmi szerződés következményei Az emberek, akik egyszer beléptek a társadalmi szerződésbe, feladták természetes jogaikat arra, hogy minden erővel érvényesítsék önfenntartásra irányuló igényeiket. Ezzel egyidejűleg viszont elveszítik politikai jogaikat is. A természeti állapotban nincsenek sem morális, sem jogi elvek. Azt csak a társadalmi szerződéssel létrejött állam hozza létre. A törvényeket a hatalom és nem a igazság teremti. „A megállapodások kard nélkül puszta szavak, nincs erejük rá, hogy akár a legcsekélyebb biztonságot is nyújtsák nekünk.” Aki kívül marad a társadalmi szerződésen az vagy aláveti magát a többiek határozatának, „vagy megmarad abban a hadiállapotban, amelyben korábban volt, és amelyben bárki, anélkül, hogy jogtalanságot követne el, megölheti”

13 Nincs hát szabadság? Amikor az emberek államot teremtettek maguknak, ezzel egyidejűleg polgári törvényeket is létrehoztak, és ezzel új láncokat is teremtettek maguknak. Az emberi szabadságról csak e láncokkal összefüggésben lehet beszélni. A törvények persze nem szabályoznak mindent, ebből adódik szabad mozgástér. „Az alattvalók szabadsága azokra a dolgokra korlátozódik, amelyek felől az uralkodó cselekedeteik szabályozása során nem intézkedett”. (Hobbes) Ez előre vetíti a liberális elvet: Mindent szabad, amit nem tilt a törvény.

14 John Locke ( ) politikai nézetei Locke – élete nagy része az angol forradalmak és a polgárháború idejére esik, Hobbes-hoz hasonlóan – az emberiség természetes állapotából indul ki, ez azonban nem a harc, hanem az anarchia (uralom- nélküliség). Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatásköréről és céljáról (1680 – álnéven jelentette meg) A természetes állapotban a természetes erkölcsi törvény kormányoz, amelyet értelmünkkel felfoghatunk. Ez a törvény arra tanít: Mindenki egyenlő, és független, így senki nem bánthatja mások életét, szabadságát, és tulajdonát. Az emberek egyenlők, hiszen isten teremtményei. A természetes erkölcsi törvény természetes jogokat biztosít, az élet és a tulajdon védelmének jogát. A magántulajdonhoz való jogot a munka adja. A társadalom hasznos intézmény, az embereknek érdekükben áll szervezett közösséget létrehozni. A társadalom a „társadalmi szerződésen” alapul. Ebben a szerződésben az emberek lemondanak jogaik egy részéről, amelyeket azután a kormányzat biztosítja.

15 Locke: az állam születése Azáltal, hogy az ember hozzáadja saját munkáját a természet javaihoz, és értéket hoz létre, jogot nyer, hogy tulajdona legyen. A munka az alapja minden tulajdonnak. A befektetett munka és az emberi szükségletek adják a tulajdon nagyságának természetes mértékét. A természetes állapotoknak ezt a családi Robinson szerű idillikus képét a pénz megjelenése borította fel. A fémpénz nem romlandó, így lehetővé tették a gazdagság felhalmozását. A létrejövő egyenlőtlenséget a nagyobb tőke, nagyobb termelékenységével igazolja. De a tulajdon egyenlőtlen elosztása éles konfliktusokat vált ki, amelyeket kordában kell tartani. „Az a nagy és fő cél tehát amiért az emberek államokká egyesülnek, és kormányzatnak vetik magukat alá, a tulajdon megvédése.” De Locke elveti Hobbes megoldását, hogy az emberek lemondanak jogaikról uralkodó javára. Az emberek sültbolondok volnának ha egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodóra bíznák sorukat.

16 Locke: A liberális jogállam alapelvei „Aki így gondolkodik (t.i. lemondana jogairól egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodó javára, mint Hobbes feltételezi), az azt képzeli: az emberek olyan balgák, hogy nagy gonddal igyekeznek elkerülni azokat a bajokat, amelyeket a görények vagy a rókák okozhatnak nekik, viszont belenyugszanak abba, hogy oroszlánok falják fel őket”. A legfőbb hatalom a törvényhozói hatalom – de ő sem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával. Az igazságszolgáltatásnak kihirdetett és állandó törvények alapján és felhatalmazott és ismert bírók útján kell az igazságot szolgáltatni. Még adót is csak képviseletért cserébe lehet szedni. Ez lesz a amerikai tartományok lázadásának indítéka.

17 Locke: Két értekezés a kormányzásról.. Korábban sokan írtak a tökéletes állam víziójáról (Pláton: Állam, Morus: Utópia, Hobbes: Leviatán), Locke az abszolút hatalmúnak képzelt kormányzás korlátairól akart írni. Korábban sokan írtak a tökéletes állam víziójáról (Pláton: Állam, Morus: Utópia, Hobbes: Leviatán), Locke az abszolút hatalmúnak képzelt kormányzás korlátairól akart írni. Hétköznapi, gyakorlatias megfontolások, praktikus irányelvek, amelyeket megtartva egy közösség tagjai ésszerű korlátok között élvezheti a szabadságjogokat. Hétköznapi, gyakorlatias megfontolások, praktikus irányelvek, amelyeket megtartva egy közösség tagjai ésszerű korlátok között élvezheti a szabadságjogokat. A mű kimutathatóan a 1679-ből származik, tehát megelőzi az 1688-as „dicsőséges forradalmat”, vagyis a jövőre utaló gyakorlati tanácsok, hogyan csináljunk és működtessünk egy polgári államot. A mű kimutathatóan a 1679-ből származik, tehát megelőzi az 1688-as „dicsőséges forradalmat”, vagyis a jövőre utaló gyakorlati tanácsok, hogyan csináljunk és működtessünk egy polgári államot. Locke polgári kormánya az emberek szabadságának és javai megóvásának szükségletéből született. A népképviselők a közös emberi megegyezés eszközei, hatalmukat csak előre megállapított szigorú korlátok között gyakorolhatják. Ha tehát egy kormányzat már nem szolgál földi megteremtőjének megelégedésére autoritását megszüntethették. Locke polgári kormánya az emberek szabadságának és javai megóvásának szükségletéből született. A népképviselők a közös emberi megegyezés eszközei, hatalmukat csak előre megállapított szigorú korlátok között gyakorolhatják. Ha tehát egy kormányzat már nem szolgál földi megteremtőjének megelégedésére autoritását megszüntethették.

18 Locke: a toleranciáról és a rajongásról „Jobban tennénk ha részvéttel volnánk egymás tudatlansága iránt, és igyekeznénk azt kedvesen és szeretetre méltóan orvosolni, nem pedig azonnal megbántani másokat, makacsnak és önfejűnek minősíteni őket csak azért, mert nem akarnak lemondani saját véleményükről és elfogadni a mienket.” „A rajongás félresöpri az észt, s így a helyeslés két támasza, az ész és a kinyilatkozás közül az utóbbi magára maradna. A rajongás ezzel valójában elveti mindkettőt, az észt is, és a kinyilatkozást is, helyükbe teszi egy ember saját agyának alaptalan képzelgéseit, és ezeket mind a vélemény, mind a viselkedés alapjának tekinti”.

19 Bernard de Mandeville ( ) Míg az angol felvilágosodás sok gondolkodója a velünk született erkölcsi eszméből vezeti le az erkölcsi tudatot, Mandeville – angol orvos - más véleményen van. Azt állítja, hogy egy közösség nem lehet egyidejűleg erkölcsös és jólétben élő. Ha mindenki saját érdekét nézi is, a közösség virágzik, míg ha mindenki erényre törekszik a közösség tönkre megy. Vagyis, nem az állítólagos erkölcsi érzék hanem éppen a morálisan negatív szenvedélyek, és a magán bűnök vezetnek a köz hasznára, és válnak erénnyé. Az embereket felháborította Mandeville műve – A méhek meséje - amelyet névtelenül adott ki, de kitudódott az író személye, és megjelenése után (1714) be akarták tiltani.

20 Adam Smith ( ) A. Smith a liberális kapitalizmusban azt a társadalmat látta, amelyben a szabadság és az egyenlőség maradéktalanul megvalósulhat. „Minden egyes ember szükségszerűen azon fáradozik, hogy az éves nemzeti jövedelem a lehető legnagyobb legyen. Valójában ezzel nem tudatosan segíti elő a köz jólétét, még azt sem tudja, milyen mértékben járult hozzá ő maga… Ebben és sok más ügyében is egy láthatatlan kéz vezérli, hogy olyan célt támogasson, amelynek elérése egyáltalán nem áll szándékában. Az ország számára sem a legrosszabb, ha az egyes emberek ezt a célt nem tudatosan követik, sőt éppen azáltal, hogy saját érdekeiket tartják szem előtt, gyakran sokkal tartósabban szolgálják a társadalom javát, mintha valóban ez lett volna a szándékuk. A. Smith: A nemzetek gazdasága (1776)

21 Adam Smith kettős szemlélete: önzés és etika Homo economicus: „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző, vagy a pék jóindulatától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem az emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk. „ Homo moralis: „Bármennyire is önzőnek tekintjük is az embert, nyilvánvalóan van egy sor olyan tulajdonsága természetének, amely érdekeltté teszi mások szolgálatában, illetve fontossá teszi előtt mások boldogságát, néha pusztán csak azért, mert öröm számára látni azt.”

22 Adam Smith (1776) a tulajdonosról, és megbízottjáról „Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”.

23 Jeremy Bentham ( ) „A természet két legfőbb uralkodó, a fájdalom és az öröm kormányzata alá helyzete az embert. Egyedül ezek mutatják meg, hogy mit fogunk tenni. A helyes és helytelen mércéje egyfelől az okok és hatások láncolata másfelől, az ő trónjukhoz van kötve. Ezek irányítanak minket mindabban, amit teszünk, gondolunk: és minden erőfeszítésünk alávetettségünk megszüntetésére csupán bizonyítani és megerősíteni fogja ezt az alávetettséget. Szavakban az ember tehet úgy mintha kivonná magát hatalmuk alól, de valójában mindvégig alattvalójuk marad.”

24 Jeremy Bentham ( ) Összekötő kapocs a 18.századi empirizmus, és a 19. századi utilitarianizmus között. Amikor a gyönyör és a fájdalom uralmáról ír, ezeket nem egy antropológiai ténynek tekinti, hanem etikai tényként értelmezi. Vagyis e kettő nemcsak azt mutatják meg mit fogunk tenni, hanem azt is mit kell tenni, mi lesz a helyes cselekvés. A gyönyör és a fájdalom valóságosak, míg a pszichikai létezők körébe sorolt lelkiismeret- furdalás fiktív létezők. Bentham a boldogságot a fizikai (fiziológiai) boldogságra vezeti vissza és a hasznosság elvet az egyetlen lehetséges etikai álláspontnak tekinti

25 A francia eseménysor – a vallásháborúk kora – 1572 augusztus Szent- Bertalan éji vérengzés – országosa 30 ezer áldozat – a vallásháborúk kora – 1572 augusztus Szent- Bertalan éji vérengzés – országosa 30 ezer áldozat 1598 nantes-i ediktum - vallási türelem 1598 nantes-i ediktum - vallási türelem A meghatározó államforma a monarchia: taláros (noblesse de robe) és a született (vérszerinti) nemesség + az uralkodótól függő állandó hivatalszervezet – de a hivatalok árúba bocsátása A meghatározó államforma a monarchia: taláros (noblesse de robe) és a született (vérszerinti) nemesség + az uralkodótól függő állandó hivatalszervezet – de a hivatalok árúba bocsátása A 17. században mindenki Franciaországra figyel: ez Európa legnagyobb és legjobban megszervezett és legerősebb állama A 17. században mindenki Franciaországra figyel: ez Európa legnagyobb és legjobban megszervezett és legerősebb állama IV. Lajos útja a hatalom felé: Fronde = polgárháború (1. szakasza a parlament ellenállása az adók miatt, a 2. szakasza a hercegek ellenállása) IV. Lajos útja a hatalom felé: Fronde = polgárháború (1. szakasza a parlament ellenállása az adók miatt, a 2. szakasza a hercegek ellenállása) /85: a Napkirály tündöklése – döntően polgári származású hivatalnokokra támaszkodik, /85: a Napkirály tündöklése – döntően polgári származású hivatalnokokra támaszkodik, a „könnyű” francia hegemónia, majd – A Napkirály árnyéka: háborús kudarcok a „könnyű” francia hegemónia, majd – A Napkirály árnyéka: háborús kudarcok 1715 – A párizsi parlament támogatásával XV. Lajos (5 éves) helyett Orleans-i Fülöp kerül a régenstanács élére 1715 – A párizsi parlament támogatásával XV. Lajos (5 éves) helyett Orleans-i Fülöp kerül a régenstanács élére 1723 – XV. Lajos nagykorú, mégsem ő hanem Fleury bíboros, majd különböző vezető politikusok uralkodnak, 1723 – XV. Lajos nagykorú, mégsem ő hanem Fleury bíboros, majd különböző vezető politikusok uralkodnak, XVI. Lajos: Érlelődik a válság XVI. Lajos: Érlelődik a válság

26 Montesquieu ( ) Az ember a maga képére formálta Isteneit. „Ha a háromszögek gondolkoznának, háromszögűnek képzelnék az Istent.” A történelmet nem az isteni gondviselés irányítja. Vannak bizonyos törvények amelyek a természeti erők módjára érvényesülnek, és eltérésüket csak a környezet (éghajlat és talajviszonyok) különbségei okozzák. A legkedvezőbb a helyzet a mérsékelt égövben, mindenek előtt Európában, és ott is a közepes nagyságú országokban. A túl nagy államterület összetartása zsarnokságot, míg a túl kicsi (polisz) ahol lehetséges lenne a demokrácia életképtelennek bizonyultak. Eredetileg a köztársasági rend híve, de fokozatosan veszít radikalizmusából. Fő művében - „A törvények szelleme” – már az angol alkotmányos monarchia a példaképe.

27 Montesquieu és Hobbes Montesquieu – szemben Hobbes-al, aki szerint az ember alapvetően agresszív és hatalomvágyó lény – az ember eredendően inkább félénk, tudatában van gyengeségének, és rászorul mások jóindulatára. Ezért az alapállapot nem a háború, hanem a béke. De az ember természetes ösztönei közzé tartozik a társiasság is. Az ember szeret közösségben élni. Ám mihelyt az emberek közösségben kezdenek élni, elveszítik gyengeség-érzetüket, és elkezdenek háborúskodni. A társadalmakat ezért egyazon – természeti – törvények igazgatnak. Hogyan lehetséges akkor, hogy sokféle társadalom létezik, mi idézi elő a kormányzati formák változatosságát?

28 Montesquieu - a kormányzati formákról A filozófus szerint a körülmények formálják a különböző társadalmakat: Így az éghajlat, a földterület nagysága és minősége, a népek életmódja, vagyis az, hogy földművelők, vadászok, vagy pásztorok. Továbbá nagy szerepet játszanak a különböző vallások, a gazdaság, a népesség száma, a lakosok erkölcse és szokásai. Montequieu háromféle kormányzati formát különböztet meg: köztársaságit, monarchikust, és önkényuralmit. A köztársaságiban a nép egésze birtokolja a főhatalmat, a monarchikusban egyetlen ember kormányoz, törvények alapján, míg az önkényuralmiban szintén egyetlen ember, azonban törvények, és szabályok nélkül.

29 Montequieu és a hatalommegosztás A hatalom-megosztás elvét Locke-tól veszi át, ám részletesebben kifejti. „Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtói hatalom, végül a végrehajtói hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik… Ez utóbbit bírói hatalomnak, az előbbit pedig végrehajtói hatalomnak nevezhetjük.”

30 Monteqieu a hatékony államműködésről „ Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani”. „Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna. Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

31 Montequieu a hatalom gyakorlóiról A törvényhozói hatalomban népképviselők ülnek. Ám a képviselőknek olyan embereket kell megválasztani - Montequieu szerint – akik alkalmasak az ügyek megvitatására. Ehhez elég műveltnek kell lenni, a kellő műveltség megszerzésének feltétele azonban a szükséges mennyiségű vagyon. A népnek joga van képviselőket küldeni a Parlamentbe, de csak annyiban vesz részt a kormányzásban, hogy a neki legjobb képviselőket megválassza. Lehet, hogy nem képes bonyolult kérdéseket megérteni és megoldani, de arra igen, hogy megítélje kik képviselik majd megfelelően.

32 J.J Rousseau ( ) „Az ember szabadnak születik és mindenütt láncot visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok. Hogyan következett be ez a változás? Nem tudom. Mi teheti jogossá? Ezt a kérdést, úgy hiszem, meg tudom oldani. (…) mihelyt módjában áll lerázni az igát (a népnek) és le is rázza, még jobban teszi, mert ugyanazon a jogon szerzi vissza szabadságát, amellyel elrabolták tőle, így hát jogosan veszi vissza, vagy jogtalanul rabolták el tőle. De a társadalmi rend szent jog, minden más jognak az alapja. Mindazonáltal ez a jog nem a természettől származik, tehát megállapodáson alapul. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. (1762)

33 A „Társadalmi szerződés” jelentősége A „Társadalmi szerződés” (1762) az 1792-es Francia forradalom szentírása lett. Lényege egy populista dogma: a nép „általános akarata” elidegeníthetetlen, megoszthatatlan, és tévedhetetlen, és szemben áll az egyes akaratok összességétől, azok valamiféle átlagától. Ebből egy olyan populista diktatúra következett, amely sok forradalmárnak megnyerte a tetszését és többnyire végzetes következményekre vezetett. Bár ebben az időben csak csekély ismeretekkel rendelkeztek a természeti állapotban élő népekről, Rousseau eszményítve azok életmódját alapvetően ellenségesen közelít a civilizáció általa károsnak tekintett következményeire. „Az embert csak annyi baj sújtja, amennyit saját magára mér… az ember természetétől fogva jó, mi ronthatta meg tehát ennyire, ha nem alkatában végbement vákltozások, ha nem a haladás, amire jutott, a tudás, amire szert tett..”

34 Rousseau – a tulajdonról és az egyenlőtlenségről Az emberek fizikai és mentális képességeiket tekintve ugyan nem egyenlőnek, de szerinte ez önmagában még nem szükségszerű forrása a társadalmi egyenlőtlenségnek. Ez csak a munkamegosztás és a tulajdon terméke: „Az első ember aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre talált, aki ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette a polgári társadalmat”. Úgy vélte, a gazdagok ötlete volt a társadalmi szerződés, amely az egyenlőtlenséget rögzítette: „..néhány becsvágyó ember érdekében immár az egész emberi nemet munkára, szolgaságra, és nyomorúságra kárhoztatják”

35 Csokonai: Az estve „…Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre? Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen, Mellyből most a kevély, s fösvény dézsmát vészen. Miért szabtál hát határt önfiaid között, Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött. Az enyim, a tiéd mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezte elűle. Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált, Per, s lárma nélkül mennyi embert táplált..”

36 A társadalmi szerződés újraírása Ha a társadalom megállapodásokon alapul – és nem kőbe vésett örök törvényeken – akkor a megállapodások újra is írhatók. A lényeges csak az, hogy amikor az emberek lemondanak természetes szabadságukról, és alávetik magukat a társadalom törvényeinek, ne az elnyomott alattvalók státuszába kerüljenek, hanem a polgári szabadság státuszába. A társadalmi szerződés során azonban az emberek nem egy uralkodó javára, hanem az egész közösség javára mondanak le természetes jogaikról.

37 A társadalmi szerződés alapelve „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összessé elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. A főhatalom az egész népnél marad – ez a népszuverenitás alapgondolata. Az egyének egymással mint magánszemélyekkel szemben úgy lépnek fel, mint a főhatalomban egyaránt részes jogalanyok, a főhatalommal szemben pedig mint kötelességekkel bíró állampolgárok. A kettő – a köz általános érdeke, és az egyén magán érdeke – ellenmondásba is kerülhet. A magánszemély, - mint burzsoá - a közvetlen hasznára tekint, és azt szeretné, hogy az állam biztosítsa számára magánérdekeinek szabad követését. Mint állampolgár – citoyen – azonban a köz érdekét kell szem előtt tartsa, alá vetve magát a közjó céljainak és az ezt kifejező közakaratnak.

38 J.J Rousseau – szabadságfelfogása (1) „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. „Minden személy, valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk”. Rousseau azt vallotta, ha az egyes egyének magánérdeke ellentmond a köz érdekének, akkor alá kell rendelnie akaratát a közakaratnak. Az ember szükség esetén akár kényszeríteni is lehet arra, hogy szabad legyen. A főhatalom, mint az általános akarat képviselője és megfogalmazója elidegeníthetetlen, és oszthatatlan, és tévedhetetlen. Az általános akarat nem azonos minden egyes egyén akaratának az átlagával (ez a magánérdekek összessége). Az általános akarat lényegében a közérdeket és a közjót szem előtt tartó akarat. Rousseau azt vallotta, ha az egyes egyének magánérdeke ellentmond a köz érdekének, akkor alá kell rendelnie akaratát a közakaratnak. Az ember szükség esetén akár kényszeríteni is lehet arra, hogy szabad legyen. A főhatalom, mint az általános akarat képviselője és megfogalmazója elidegeníthetetlen, és oszthatatlan, és tévedhetetlen. Az általános akarat nem azonos minden egyes egyén akaratának az átlagával (ez a magánérdekek összessége). Az általános akarat lényegében a közérdeket és a közjót szem előtt tartó akarat.

39 J.J Rousseau – szabadságfelfogása (2) A magánember (burzsuá) és a közember (citoyen) ellenmondását igyekezett feloldani. „Ha a nép a szükséges ismeretek birtokában határozna, s a polgárok nem közlekednének egymással, az apró különbségek sokaságából mindig az általános akarat adódnék ki, s mindig azt választanák ami helyes. „Ha a nép a szükséges ismeretek birtokában határozna, s a polgárok nem közlekednének egymással, az apró különbségek sokaságából mindig az általános akarat adódnék ki, s mindig azt választanák ami helyes. Ám ahhoz, hogy az általános akarat hangot kapjon, meg kellene tiltani a részérdekek szerveződését, pl. még a pártfrakciók is tilosak. Ám ahhoz, hogy az általános akarat hangot kapjon, meg kellene tiltani a részérdekek szerveződését, pl. még a pártfrakciók is tilosak. „Az államon belül nem szabad kisebb társulásoknak létesülniük, és minden polgárnak csak saját nevében szabad véleményt nyilvánítania”, „Az államon belül nem szabad kisebb társulásoknak létesülniük, és minden polgárnak csak saját nevében szabad véleményt nyilvánítania”, Ez tehát zt jelenti, hogy az egyének nem követhetnek külön szervezett érdekeket sőt a párt-frackiók szervezése is tilos, de épp így a főhatalom sem követhet egyedi célokat, vagyis nem lépheti át a közmegállapodás által szabott korlátokat. Ez tehát zt jelenti, hogy az egyének nem követhetnek külön szervezett érdekeket sőt a párt-frackiók szervezése is tilos, de épp így a főhatalom sem követhet egyedi célokat, vagyis nem lépheti át a közmegállapodás által szabott korlátokat.

40 Rousseau a kívánatos kormányzati formáról A népszuverenitás elve miatt minden társadalmi rend alapja köztársaság lehet csak, de a konkrét kormányzati forma nagyon eltérő lehet. (Kormányzaton egyébként ő az alattvalók és a főhatalom közzé iktatott közvetítő testületet ért.) Beleütközött egy sajátos ellenmondásba: miközben a törvényhozás szerepe csak a népet illetheti meg, a leghatékonyabb kormányzati forma – ő így vélte – az lehet, amikor egyetlen személy tartja kezében a kormányrudat. Ám egy községnél nagyobb egységnél gyakorlatilag nem megvalósítható a népgyűlés. „Ha volna nép, amely csupa istenekből állna, az a nép demokratikus kormányzat alatt élne”. Szerinte egy olyan képviseleti demokrácia a leghatékonyabb, amelyben az arisztokrácia uralkodik. A népé a törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalmat viszont a vagyonosok és a z arisztokrácia gyakorolja. „A legjobb és a legtermészetesebb rend az, amikor a legbölcsebb emberek kormányozzák a tömeget, feltéve, hogy bizonyosan a sokaság javát nézik, és nem saját hasznukat.

41 A „társadalmi szerződés” elméletek logikája Az ember nem egyszerűen természetéből fakadóan közösségre szoruló lény, hanem a felismerés erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati aktus, az emberek hozzák létre tudatos megállapodással. Megalkotják az együttélés szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban attól valódi törvények, hogy kényszerítő hatalom áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az, hogy megfelel-e valamilyen felsőbb erkölcsnek, hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszerítő akarata. Enélkül, az ésszerű szabály nem törvény, míg a rossz törvény is törvény, ha kikényszeríthető. A törvényhozó ezért csak a polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a társadalom vezető rétegére, ez az átruházás csak feltételes lehet. Padovai Marsilius ( ) „A béke védelmezője”

42 Az amerikai eseménysor (1) Az angolok viszonylag későn (1583-ban) jelennek itt meg (Humprey Gilbert - Új-Fundland), majd – Walter Raleigh – Virginia Az angolok viszonylag későn (1583-ban) jelennek itt meg (Humprey Gilbert - Új-Fundland), majd – Walter Raleigh – Virginia 1620 –ban indul útjára és érkezik meg az első puritán zarándokokat (pilgrim) szállító hajó Mayflower – Massachusetts-i öbölben, 1620 –ban indul útjára és érkezik meg az első puritán zarándokokat (pilgrim) szállító hajó Mayflower – Massachusetts-i öbölben, A 17. század során egy tucatra nő az angol gyarmatok száma és 1700 táján már jóval többen vannak (250 ezren), mint a spanyolok (160 ezer) és franciák (13 ezer). A 17. század során egy tucatra nő az angol gyarmatok száma és 1700 táján már jóval többen vannak (250 ezren), mint a spanyolok (160 ezer) és franciák (13 ezer). Az angolok nagy része nem saját pénzen érkezik, hanem „szerződéses szolgának”: 5 évi munkával fizetik ki az úti-költséget és kap földet. Az angolok nagy része nem saját pénzen érkezik, hanem „szerződéses szolgának”: 5 évi munkával fizetik ki az úti-költséget és kap földet. Minden gyarmat külön törvényhozó gyűléssel rendelkezett: szabad volt adót kivetni és törvényt hozni (az anya-ország törvényeivel összhangban). A gyarmatok élén a király által kinevezett kormányzó állt. Minden gyarmat külön törvényhozó gyűléssel rendelkezett: szabad volt adót kivetni és törvényt hozni (az anya-ország törvényeivel összhangban). A gyarmatok élén a király által kinevezett kormányzó állt párizsi békeszerződés: felosztják Amerikát párizsi békeszerződés: felosztják Amerikát ben új adókat vetnek ki, amit a gyarmatok nem akarnak elfogadni. „Képviselet nélkül nincs adó!” 1764-ben új adókat vetnek ki, amit a gyarmatok nem akarnak elfogadni. „Képviselet nélkül nincs adó!” 1765 : Beszállásolási törvény – katonákat küldenek, meg akarják rendszabályozni a gyarmatokat, 1765 : Beszállásolási törvény – katonákat küldenek, meg akarják rendszabályozni a gyarmatokat, 1768 – Bojkott az angol árúk ellen, 1768 – Bojkott az angol árúk ellen, 1773 dec. 16 Boston-i teadélután: londoni kormány lezárja Boston kikötőjét, az események elszabadulnak 1773 dec. 16 Boston-i teadélután: londoni kormány lezárja Boston kikötőjét, az események elszabadulnak

43 Az amerikai eseménysor (2) 1774 szeptember 5. Virginia javaslatára összehívják az első Kontinentális Kongresszust. Ez nyilatkozatban foglalja össze az amerikaiak sérelmeit 1774 szeptember 5. Virginia javaslatára összehívják az első Kontinentális Kongresszust. Ez nyilatkozatban foglalja össze az amerikaiak sérelmeit 1775 – Angolok katonai lépései. Április 19-én az első sortűz, - megkezdődik a függetlenségi háború, 1775 – Angolok katonai lépései. Április 19-én az első sortűz, - megkezdődik a függetlenségi háború, 1775 júniusa: A második Kontinentális Kongresszus – Washington megbízása a szerveződő csapatok fővezérségével, 1775 júniusa: A második Kontinentális Kongresszus – Washington megbízása a szerveződő csapatok fővezérségével, 1776 július 4-én Thomas Jefferson végső szövegezésében kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1776 július 4-én Thomas Jefferson végső szövegezésében kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot, Kezdeti vereségek után, Washingtont diktátori felhatalmazást kap a kongresszustól, Kezdeti vereségek után, Washingtont diktátori felhatalmazást kap a kongresszustól, 1776-ben Saratoga mellett döntő győzelmet aratnak, 1776-ben Saratoga mellett döntő győzelmet aratnak, 1781 az angolok leteszik a fegyvert, 1781 az angolok leteszik a fegyvert, 1781 Szövetségi Alkotmány egy laza kapcsolat – Államok szövetsége 1781 Szövetségi Alkotmány egy laza kapcsolat – Államok szövetsége 1787 alkotmányozó gyűlés 1787 alkotmányozó gyűlés 1789 életben megalakult az Amerikai Egyesült Államok életben megalakult az Amerikai Egyesült Államok. Ami fontos lesz: nincs minta, ki kell találni, hogyan működtessük ezt a képződményt.

44 Előzmények… 1765: New York-i Jogok Nyilatkozata számon kéri az angol uralkodón az angol alattvalók össze jogait, 1765: New York-i Jogok Nyilatkozata számon kéri az angol uralkodón az angol alattvalók össze jogait, 1774: számon kérik az össze elszenvedett sérelmeket, 1774: számon kérik az össze elszenvedett sérelmeket, 1775: Virginiai nyilatkozat: körvonalazódik egy új független államrend belső alkotmányának alapelemei, 1775: Virginiai nyilatkozat: körvonalazódik egy új független államrend belső alkotmányának alapelemei, 1776: Függetlenségi Nyilatkozat: 1776: Függetlenségi Nyilatkozat: „Vitathatatlannak és nyilvánvalónak tartjuk a következő igazságokat: Minden ember egyenlőnek születik. A Teremtő elidegeníthetetlen jogokkal ruházza fel őket, ezek között elsősorban szerepel az élet, a szabadság, és a boldogság joga: e jogok biztosítására az emberek kormányokat állítanak fel, amelyeknek jogos hatalma a kormányzottak beleegyezéséből származik, ha bármelyik kormányforma bármikor károssá válik és nem felel meg annak a célnak ami miatt megalkották, akkor a népnek jogában áll azt megváltozatni, vagy eltörölni, új kormányzatot szervezni s azt olyan alapelvekre fektetni, hatalmát olyan módon megszervezni ahogyan az biztonsága és boldogsága szempontjából a legelőnyösebbnek látszik.

45 A Függetlenségi Nyilatkozat A Függetlenségi Nyilatkozat a következő századokban a polgári állam létrehozásának alapvető dokumentumává vált. A Függetlenségi Nyilatkozat a következő századokban a polgári állam létrehozásának alapvető dokumentumává vált. A dokumentum formailag – különös módon – egy jogászok által megfogalmazott vádindítvány: deklarálta hogy „Nagy- Britannia jelenlegi királyának története az ismétlődő jogsértések és bitorlások története, amelyek mind azt a közvetlen célt követik, hogy ezek fölött az államok fölött korlátlan zsarnokságot építsenek ki”. A dokumentum formailag – különös módon – egy jogászok által megfogalmazott vádindítvány: deklarálta hogy „Nagy- Britannia jelenlegi királyának története az ismétlődő jogsértések és bitorlások története, amelyek mind azt a közvetlen célt követik, hogy ezek fölött az államok fölött korlátlan zsarnokságot építsenek ki”. A Függetlenségi Nyilatkozat tehát kettős célt szolgált: egyrészt, a kormányzati célok klasszikus deklarációja, másrészt, annak a közösségi jognak a kinyilvánítása, hogy a kormányzat tökéletesítése érdekében a nép bármikor új kormányt választhat. A Függetlenségi Nyilatkozat tehát kettős célt szolgált: egyrészt, a kormányzati célok klasszikus deklarációja, másrészt, annak a közösségi jognak a kinyilvánítása, hogy a kormányzat tökéletesítése érdekében a nép bármikor új kormányt választhat. Ezzel megalapozta a „nép” jogát a mind tökéletesebb kormányzati forma keresésére. Ezzel megalapozta a „nép” jogát a mind tökéletesebb kormányzati forma keresésére.

46 Az amerikai körülmények egyedi volta Az USA szövetségi államok számára az elmélet nagyon praktikus szemszögből volt érdekes: hogyan szerveződjön meg egy nagy kiterjedésű, sok, alapvetően egyenlő jogokkal rendelkező ember politikai közösségét úgy, hogy a sokféle érdeket képviselni tudják, elkerüljék valamiféle zsarnokság létrejöttét, praktikus döntéseket és működőképes törvényeket hozzanak. Az USA szövetségi államok számára az elmélet nagyon praktikus szemszögből volt érdekes: hogyan szerveződjön meg egy nagy kiterjedésű, sok, alapvetően egyenlő jogokkal rendelkező ember politikai közösségét úgy, hogy a sokféle érdeket képviselni tudják, elkerüljék valamiféle zsarnokság létrejöttét, praktikus döntéseket és működőképes törvényeket hozzanak. Minderre nem volt történelmi példa. Akik köztársaságként működtek (pl. Athén vagy Velence) azok kicsik voltak és a polgárok száma is kicsi volt. Azok viszont, akik nagyok voltak (Franciaország vagy Anglia, de még Hollandia is) azok alapvetően monarchiák voltak. Minderre nem volt történelmi példa. Akik köztársaságként működtek (pl. Athén vagy Velence) azok kicsik voltak és a polgárok száma is kicsi volt. Azok viszont, akik nagyok voltak (Franciaország vagy Anglia, de még Hollandia is) azok alapvetően monarchiák voltak.

47 A körülményekből adódó politika-elméleti problémák Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák. A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák.

48 Köztársaság és monarchia Az amerikaiak számára teljesen elfogadhatatlan volt az európai rendszerben akkor érvényes kormányzati forma két - akkor még megkérdőjelezetlen - alapeleme: a monarchia (királyság) és az örökletes nemesség (arisztokrácia), Az amerikaiak számára teljesen elfogadhatatlan volt az európai rendszerben akkor érvényes kormányzati forma két - akkor még megkérdőjelezetlen - alapeleme: a monarchia (királyság) és az örökletes nemesség (arisztokrácia), A monarchiát úgy jellemezték, mint: „egy egyetlen ember abszolút hatalma, aki hol bolond, hol hipokrita, hol zsarnok – minden esetben kibékíthetetlenül ellentmond a köztársaság elveinek. „A monarchia az embereknek a hatalomból és a döntésekből való folytonos kirekesztettségét kínálja csak” (J. Madison) A monarchiát úgy jellemezték, mint: „egy egyetlen ember abszolút hatalma, aki hol bolond, hol hipokrita, hol zsarnok – minden esetben kibékíthetetlenül ellentmond a köztársaság elveinek. „A monarchia az embereknek a hatalomból és a döntésekből való folytonos kirekesztettségét kínálja csak” (J. Madison) A köztársaság politikai rendszerét úgy fogták fel, mint a teljes tagadását bármiféle nemesi címnek vagy örökölt rangnak. „Az arisztokráciát a természet törvényei elleni ténynek tekintem, amelyet maga a Természet fog lerombolni.” (Th. Paine) A köztársaság politikai rendszerét úgy fogták fel, mint a teljes tagadását bármiféle nemesi címnek vagy örökölt rangnak. „Az arisztokráciát a természet törvényei elleni ténynek tekintem, amelyet maga a Természet fog lerombolni.” (Th. Paine)

49 A megoldandó feladat:működőképes megoldást találni A modern köztársaság intézményes formáját keresték, amely megoldást kínál a állam, a törvényhozás és a döntéshozás neutralitására (a részrehajló döntés elkerülésére) úgy, hogy nem veszélyezteti a hatalom szuverenitását (nem vezet szétaprózottsághoz) és nem tagadja és szünteti meg az érdekek és értékek sokféleségét, amely egy nagykiterjedésű és demokratikus társadalomban szükségképpen létezik. A modern köztársaság intézményes formáját keresték, amely megoldást kínál a állam, a törvényhozás és a döntéshozás neutralitására (a részrehajló döntés elkerülésére) úgy, hogy nem veszélyezteti a hatalom szuverenitását (nem vezet szétaprózottsághoz) és nem tagadja és szünteti meg az érdekek és értékek sokféleségét, amely egy nagykiterjedésű és demokratikus társadalomban szükségképpen létezik. „A legnagyobb hiányossága a Köztársaságoknak, amit eddig még nem tudtak leküzdeni, olyan részrehajlás nélküli és szenvedély nélküli döntőbíró (szerepének érvényesítése – M.Gy. ), aki mindenki számára elfogadhatóan tud ítélni egy szenvedélyektől és eltérő érdekektől szabdalt társadalomban” „A legnagyobb hiányossága a Köztársaságoknak, amit eddig még nem tudtak leküzdeni, olyan részrehajlás nélküli és szenvedély nélküli döntőbíró (szerepének érvényesítése – M.Gy. ), aki mindenki számára elfogadhatóan tud ítélni egy szenvedélyektől és eltérő érdekektől szabdalt társadalomban” J. Madison J. Madison

50 A megoldás felé vezető út A köztársaság megnevezés csak olyan társadalmat illethet meg, amelyben a kormányzat az összes hatalmát közvetlenül vagy közvetve az emberek többségétől származtatja. A köztársaság megnevezés csak olyan társadalmat illethet meg, amelyben a kormányzat az összes hatalmát közvetlenül vagy közvetve az emberek többségétől származtatja. „Nagyon fontos, hogy egy ilyen kormányzat a hatalmát a társadalom többségétől nyerje és nem csak valamely privilegizált osztály kisebb számú képviselőjétől, másként a kevésszámú nemes elnyomást gyakorolhatna kisajátítva a hatalmat.” „Nagyon fontos, hogy egy ilyen kormányzat a hatalmát a társadalom többségétől nyerje és nem csak valamely privilegizált osztály kisebb számú képviselőjétől, másként a kevésszámú nemes elnyomást gyakorolhatna kisajátítva a hatalmat.” Ennek érdekében elképzelhető és megvalósítandó egy képviseleti rendszer, amely a legtöbbeknek lehetővé teszi a megválaszthatóságukat. Ennek érdekében elképzelhető és megvalósítandó egy képviseleti rendszer, amely a legtöbbeknek lehetővé teszi a megválaszthatóságukat. „Köztársaságon én képviseleten alapuló kormányzati rendszert értek.” J. Madison „Köztársaságon én képviseleten alapuló kormányzati rendszert értek.” J. Madison

51 A képviseleti demokrácia lényege „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob) volt”. Madison „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob) volt”. Madison Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak.

52 A francia forradalom tanulságai A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben, függetlenül attól, annak gyakorlója a király, vagy a nemesek egy csoportja, vagy akár a nép! A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal szemben, függetlenül attól, annak gyakorlója a király, vagy a nemesek egy csoportja, vagy akár a nép! Óvatosak lesznek a képviselet és a végső hatalom elkülönítésében, Óvatosak lesznek a képviselet és a végső hatalom elkülönítésében, Ráébrednek az intézményi szabályok fontosságára, miként működtethető a rendszer, és miként ellenőrizhetők a választott képviselők Ráébrednek az intézményi szabályok fontosságára, miként működtethető a rendszer, és miként ellenőrizhetők a választott képviselők Megnő az igény az egyén jogainak biztosítására, a kisebbség jogainak védelmére a többséggel szemben, Megnő az igény az egyén jogainak biztosítására, a kisebbség jogainak védelmére a többséggel szemben, Megnő az igény egy intézményes ellensúlyokkal és az átláthatóság és ellenőrizhetőség lehetőségeit megteremtő kormányzási modell megalkotásának. Megnő az igény egy intézményes ellensúlyokkal és az átláthatóság és ellenőrizhetőség lehetőségeit megteremtő kormányzási modell megalkotásának.

53 Alexis de Tocqueville ( ) „A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor azt látom, megadják a korlátlan cselekvés jogát és lehetőségét valamely hatalomnak, hívják azt népnek, vagy királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban, így szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más törvények alatt éljek.” A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat oldal


Letölteni ppt "Politikai eszmetörténet 6. Előadás A felvilágosodás politikai eszméi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések