Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kolinerg transzmisszió farmakológiája Riba Pál Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kolinerg transzmisszió farmakológiája Riba Pál Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 2010."— Előadás másolata:

1 A kolinerg transzmisszió farmakológiája Riba Pál Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 2010

2 N+N+ CH 3 CH 2 OC O Acetilkolin

3 Főbb kolinerg transzmissziós helyek és kolinerg receptorok 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív ganglion (mind szimpatikus, mind paraszimpatikus) 3. Neuromuszkuláris junkció 4. Paraszimpatikus posztganglionáris rostok 5. Egyes szimpatikus posztganglionáris rostok M és N N receptorok N N receptorok N M receptorok M receptorok

4 Nikotinos acetilkolin receptorok Kation-szelektív ioncsatorna (Na + ) Két fő típusa:  N N, neuronális -  és  alegységek  N M, muszkuláris - pentamér:(    ) 2 2 acetilkolin molekula szükséges Folyamatosan nem ingerelhető  depolarizációs blokk jön létre

5 Muszkarinos acetilkolin receptorok és second messengereik G-protein kapcsolt receptorok Öt altípus és lokalizációjuk:  M 1 (idegek): IP 3, DAG  M 2 (szív, idegek, simaizom): cAMP, K +- csatorna nyitása  M 3 (mirigyek, simaizom, endothel): IP 3, DAG  m 4 (KIR?): cAMP  m 5 (KIR?): IP 3, DAG

6 A kolinerg transzmisszió befolyásolásának lehetőségei 1. Preszinaptikus stimuláció 2. Preszinaptikus gátlás 3. Posztszinaptikus stimuláció (direkt és indirekt kolinomimetikumok) 4. Posztszinaptikus gátlás (receptor antagonisták)

7

8 Az acetilkolinészteráz működése 1. ACh kötődik az aktív centrumhoz 2. Az enzim hidrolizálja az észterkötést 3. Az enzim acetilálódik, a kolin elhagyja az enzimet 4. Az acetil csoport spontán hidrolizál az enzimről (150  s)

9 Preszinaptikus stimuláció Preszinaptikus izgató receptorok:  M 1, néhány prosztaglandin,  2, AT 1  a neuromuszkuláris junkcióban:  - vagy  - adrenerg 4-aminopyridine (K + -csatorna gátló) Alfa-latrotoxin (fekete özvegy pók) magasabb EC Ca ++ szint A preszinaptikus gátló receptorok gátlása

10 Preszinaptikus gátlás 1. Szintézis: hemicholine 2. Raktározás: vesamicol 3. Kiáramlás: botulinum toxin,  -conotoxin 4. Choline visszavétel: hemicholine 5. Preszinaptikus gátló receptorok izgatása: M 2,  2, D 2, opioid, ATP, adenozin, szerotonin, Neuropeptid Y Hcs. izomban: aminoglikozidok, tetracyclinek

11 Muscarin receptor által mediált (paraszimpatomimetikus) hatások 1. Szem: a m. sphincter pupillae és a m. ciliaris konstrikciója 2. Nyálmirigyek: emésztő nyál szekréciója 3. Szív: bradicardia (negatív kronotrop és dromotrop hatás, a kamráknak NINCS paraszimpatikus beidegzésük) 4. Tüdő. Bronchokonstrikció 5. Gyomor: savszekréció fokozódás 6. Belek: fokozott motilitás és szekréció, sphincterek elernyednek 7. Húgyhólyag: a detrusor összehúzódik, a sphincterek elernyednek. 8. Pénisz: erekció 9. Mirigyek: szekréció fokozódás (az izzadságmirigyeket a szimpatikus idegrendszer idegzi be!!!)

12 Posztszinaptikus izgatás I. (kolinomimetikumok) Kolinészterek  1. Acetilkolin (gyors metabolizmus, csak szemészetben, N és M hatások)  2. Metacholine (3-szor rezisztensebb az enzimre, csak M hatások)  3. Carbachol (rendkívül enzimrezisztens, N és M hatások)  4. Bethanechol (rendkívül enzimrezisztens, csak M hatások)

13 N+N+ CH 3 CH 2 OC O Acetilkolin N+N+ CH 3 CHCH 2 OC O Methacholine CH 3

14 N+N+ NH 2 CH 3 CH 2 OC O Carbachol N+N+ CH 3 NH 2 CH 3 CHCH 2 OC O Bethanechol CH 3

15 Posztszinaptikus izgatás II. (alkaloidok) 1. Muscarin (kvaterner amin, gombaméreg, csak M hatások) 2. Pilocarpine (tercier amin, csak szemcseppként használt glaukomára) 3. Nikotin (tercier amin, erős méreg, csak N hatások) 4. Lobeline (tercier amin, erős méreg, csak N hatások)

16 Posztszinaptikus izgatás III. (kolinomimetikum) Szintetikus  Cevimeline (M agonista Sjögren’s szindrómában)  Varenicline (parciális N N agonista, a jutalmazási pályákon lévő N N altípusra hat, dohányzásról való leszoktatásra használják).

17 Posztszinaptikus izgatás IV. (indirekt kolinomimetikumok) Reverzibilis kolinészteráz gátlók:  kompetitiv: edrophonium (rövid hatástartam 5-15 perc )  non-kompetitiv: karbamátok physostigmin (tercier amin, KIR hatások is, 5-15 perc) rivastigmin (Alzheimer-kórban) neostigmin (kvaterner amin, csak perifériás hatások, 0,5-2 óra) distigmin (mint neostigmin) pyridostigmin (myasthenia gravis kezelése, 3-6 óra) ambenonium (myasthenia gravis kezelése, 4-8 óra) demecarium (szemcsepp glaukomára, 4-6 óra)

18

19 Posztszinaptikus izgatás IV. (indirekt kolinomimetikumok) Irreverzibilis acetilkolinészteráz gátlók  alkilfoszfátok (organofoszfátok) rovarirtók és harci gázok az enzim szubsztrátjai: foszforilálnak a foszfát spontán nem hidrolizál az enzimről egy idő múlva (vegyülettől is függ) az enzim „öregedik” (elveszít egy oxigént): végső inaktiválás „öregedés” előtt: a reaktiválás oximcsoportot tartalmazó vegyületekkel lehetséges

20

21

22 Posztszinaptikus gátlás I. 1. Muscarin receptor antagonisták  paraszimpatolitikumok 2.Nikotin receptor antagonisták  ganglion-blokkolók  harántcsíkolt izom relaxánsok

23 Posztszinaptikus gátlás II. Paraszimpatolitikumok. Tercier tropeinek  Atropin (hyosciamin)  Atropa belladonna (nadragulya) vagy Datura stramonium (csattanó maszlag)  Scopolamin (hyoscin)  Hyosciamus niger (beléndek)  Homatropin (félszintetikus tropin mandulasav észter)  Benztropin (Parkinson-kór) Kvaterner tropeinek  Methylatropin (félszintetikus, perifériás hatások)  Ipratropium (bronchodilatátor, spray)

24 Posztszinaptikus gátlás III. Paraszimpatolitikumok. Szintetikus gyógyszerek, tercier N-nel  Procyclidin (Parkinson-kór)  Biperiden (Parkinson-kór)  Pirenzepin (M 1 szelektív fekélybetegségben)  Tropicamid (rövid hatástartam - <1 nap – szemcsepp)  Cyclopentolat (rövid hatástartam - 6h – szemcsepp)  Tolterodine (incontinentia kezelésére)  Solifenacine (M 3 antagonista incontinentia kezelésére)  Darifenacine (M 3 antagonista incontinentia kezelésére) Szintetikus gyógyszerek, kvaterner N-nel  Propanthelin (hasi görcsök)

25 Az atropin perifériás hatásai  Midriázis (pupillatágulat)  Akkomodáció bénulás  Szájszárazság  Bronchodilatáció  Tachycardia  Csökkent gyomorsav szekréció  Székrekedés  Dysuria  Bőrszárazság (atropin-láz kisgyerekeknél)

26 Az atropin KIR hatásai  Hányáscsillapító (kinetosisokra)  nyugtalanság, izgatottság  extrapyramidális tünetek (dyskinesia)  dührohamok  hallucinációk  epileptiform görcsök  kóma, halál ( mg)

27 A paraszimpatolitikumok klinikai indikációi  Pupillatágítás  asthma bronchiale (ipratropium spray)  bradicardia, AV-blokk  gyomorfekély (pirenzepine)  hasmenés (opiátokkal)  simaizomgörcsök (fájdalomcsillapítókkal és simaizomgörcs-oldókkal)  Parkinson szindróma (központilag hatók)

28 Néhány más indikációjú gyógyszer paraszimpatolitikus mellékhatásokkal Antipszichotikumok egy része  chlorpromazin  clozapin Triciklikus antidepresszánsok  imipramin  amitryptilin Néhány antiarritmiás szer  chinidin  dysopyramid

29 Nikotin antagonisták I. Ganglion blokkolók  kompetitiv vagy annak látszó: hexamethonium, mecamylamin, trimethaphan  depolarizáló blokkolók nikotin DMPP

30 Nikotin antagonisták II. Harántcsíkolt izom relaxánsok  kompetitiv d-tubocurarin, pancuronium, pipecuronium  depolarizáló succynylcholin, decamethonium


Letölteni ppt "A kolinerg transzmisszió farmakológiája Riba Pál Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések