Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növénytan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növénytan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."— Előadás másolata:

1 Növénytan Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 I. Szervezettani tudományok (infraindividuális szint).Sejttan (cytológia).Szövettan (hystológia).Szervtan (morfológia).Egyedfejlődéstan (ontogenia) II. Élettani tudományok (infraindividuális szint).Élettan (physiológia).Örökléstan (genetika) A Botanika (növénytan) résztudományai

3 III. Rendszertani tud.-ok (szupraindividuális szint).Törzsfejlődéstan (phylogenetika).Ősnövénytan (paleophytológia).Rendszertan (systematika, taxonómia) IV. Szünbiológiai tudományok ("környezettan") (szupraindividuális szint).Ökológia.Szünfenobiológia társulástan florisztikai növényföldrajz fejlődéstörténeti növényföldrajz

4 SEJTTAN a növényi sejtek kialakulásával, felépítésével és működésével foglalkozik. Víz:  Vízinövényekben98%  Levelekben50–80%  Fában30–60%  Gabonaszemekben10–14% szárazanyag  szén  hidrogén  nitrogén ásványi anyag  Makroelemek: C, O, H, N, S, P, K, Ca, Mg, Fe  Mikroelemek: B, Mn, Cu, Zn, Mo, Co  Nyomelemek: Si, Cl, Se, Li, Sn, Ti

5 A sejtelmélet minden élőlény sejtből vagy sejtekből áll. egy sejt mindig más sejtből keletkezik, vagy osztódással, vagy két ivarsejt egyesülése révén Egysejtű Soksejtű eukarióta sejtek: maggal rendelkeznek prokarióta sejtek: nincs mag

6 A növényi sejt felépítése Élő alkotórészek citoplazma plasztiszok sejtmag Élettelen alkotórészek sejtfal sejtnedv zárványok MITOKONDRIUM KLOROPLASZTISZ VAKUÓLUM SEJTMAG DURVA ER SIMA ER GOLGI SEJTHÁRTYA SEJTFAL

7

8

9

10

11 másodlagos (szekunder): kötegekbe rendezett cellulóz elsődleges (primer):  megnyúlásos növekedésre képes sejtfal  pektin– hemicellulóz + kevés, nem rendezett cellulóz

12 A sejtfal kialakulása

13 A sejtfal szerkezete 3 fő rétegre tagolódik: 1. Középlemez 2. Elsődleges fal 3. Másodlagos fal 1. Középlemez pektin, Ca, Mg 2. Elsődleges fal pektin, hemicellulóz, cellulóz 3. Másodlagos fal cellulóz átmeneti lamella külső l. centrális l. belső l.

14 A sejtfal vastagodásai 1. CENTRIFUGÁLIS a. rárakódás - pollenek b. beékelődés 2. CENTRIPETÁLIS a. egyenletes I. minden fal II. csak bizonyos falak b. egyenlőtlen  Csapos: csapok vagy kis nyúlványok  Léces: lécszerű darabok  Létrás: egymással párhuzamos lécek  Hálózatos: a lécek szabálytalan hálózatot alkotnak  Gyűrűs: párhuzamos gyűrűk mentén  Spirális: egy vagy több csavarvonal mentén  Gödörkés: a fal nagyobb része megvastagodik, mindössze kis “gödörkék” maradnak  Csatornás: a gödörkés vastagodásnál, amikor a fal elér egy bizonyos vastagságot, a “gödörkék” már csatornáknak látszanak.

15 Centripetális, egyenlőtlen, gödörkés Centripetális, egyenletes, minden fal sarkos Gyűrűs, spirális

16 A sejtfalak a sejt öregedésével nemcsak vastagodhatnak, hanem szerkezetük, összetételük is változhat, például különböző anyagok rakódhatnak beléjük:  Hemicellulóz: magvak táplálószövetébe.  Lignin: fás növények szállítószövetébe.  Fafestő színanyagok (xilokrómok, flobafének): fás növények szállítószövetébe.  Para: különböző növények sejtfalaiba.  Kutin: bőrszövetek felszínére.  Nyálka: szárazságtűrő növények sejtfalába.  Viaszok: levelek, termések bőrszövetének felszínére.  Kova: moszatok, zsurlók, sások, pázsitfüvek sejtfalába.  Mész: csalánfélék, eperfafélék sejtfalába. A sejtfal másodlagos átalakulásai

17 A növényi sejtek kettős membránnal határolt organellumai. Mindig a citoplazmában helyezkednek el. Szerep: asszimiláló és szintetizáló anyagcsere Szimbiózisban élnek a sejttel, saját DNS-sel rendelkeznek. Típusok:  Zöld színtestek (kloroplasztiszok) többnyire zöld színű klorofillokat tartalmaznak és fotoszintetizálnak;  Színes színtestek (kromoplasztiszok) sárgás színű karotinoidokat és xantofillt tartalmaznak, nem fotoszintetizálnak;  Színtelen színtestek (leukoplasztiszok) színanyag nélküliek és szintén nem fotoszintetizálnak (leggyakrabban keményítőt raktároznak) A színtestek

18

19

20

21

22 A kloroplasztiszok működése a felvett széndioxidból és vízből bennük képződnek a szerves anyagok, elsősorban a szénhidrátok. csakis napfény hatására a kloroplasztiszok színanyaga, a klorofill végzi, mint katalizátor. keményítőszemcsék klorofillhiány

23 membránnal határolt üregek folyékony, olykor szilárd, ritkábban gáznemű anyagcseretermékeket tartalmaznak átmenetileg vagy tartósan, esetleg véglegesen

24  pillanatnyilag felesleges, de a későbbiekben felhasználásra kerülő tartalék anyagok (például szénhidrátok, oldható fehérjék) és a védő anyagok (szerves savak, alkaloidok stb.).  közömbös vagy ártalmas termékeknek is gyűjtő és közömbösítő helye.  A sejtnedv a benne oldott anyagok következtében a talajoldatoknál töményebb, ezáltal közreműködik a talajoldatok ozmotikus felvételében és a turgor létrehozásában.

25 A vakuólumok által tartalmazott anyagok: sók szénhidrátok szerves savak aminosavak fehérjék glikozidok, festékek alkaloidok (koffein, kinin) éterek tejnedv

26 További sejtalkotók

27 Szerepe az örökítőanyag (DNS) tárolása, sejtosztódáskor annak megkettőzése de itt történik a fehérjeszintézis első lépése, a kódolt információ mRNS-re történő átírása a riboszómák egyes alkotórészeinek szintézise Alakja Alakja: Gömb, ellipszoid vagy lencse Száma Száma: általában egy sejtmag nélküli, specializált sejtek sokmagvú (polienergidás) sejtek A sejtmag

28 kettős membrán kromatin állomány, kromoszómák sejtmagvacska (nukleólusz) RNS DNS fehérjét pórusok endoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódik, sokszor riboszómák is találhatók rajta

29 A sejtmag állapotai  Interfázisos: két osztódás között kromatin állomány DNS-állomány megkettőződése nukleólusz látszik  Osztódó: megkettőződött DNS kromoszómák maghártya felbomlik  Már nem osztódó

30 A pórus szerkezete

31 Az endoplazmatikus hálózat (endoplazmatikus retikulum, ER) Kettős membránú, szabálytalan alakú ciszternarendszer. Durva (DER): a külső oldalán riboszómák Szerepe: fehérjeszintézisben ER legnagyobb részét DER alkotja.

32 Sima (SER): elágazó csövecskék (tubulusok) Szerep: zsíroldékony anyagok vízoldékonnyá tétele, zsírsavak, koleszterin és szteroid hormonok bioszintézise, lipidtranszport

33 Változó nagyságú és számú Szerep: poliszacharidok és más anyagok szintézise Megjelölés, szállítás és tárolás lapos ciszternák hólyagocskák (vezikulumok) A Golgi-készülék

34 Változó számú, szerkezetű és méretű Szerep: légzés és a biológiai oxidáció (energiafelszabadítás) Kettős membrán perimitokondriális tér lemezes csöves A mitokondrium

35 A mitokondrium működése

36 A sejtmembránok Lipoproteid: foszfolipid és galaktolipid bipolárisak +fehérjék +glikoproteinek Markerek Receptorok

37 Membránfehérjék

38 A sejt és a sejtalkotók anyagfelvétele A hártyákon keresztül történő anyagmozgatás: transzport  Passzív szállításról beszélünk akkor, ha az anyagmozgás koncentráció, nyomás vagy töltéskülönbség hatására jön létre  Aktív szállítás történik akkor, ha a mozgatásban közvetlenül részt vesz az anyagcsere. Például kisebb koncentráció felől a nagyobb koncentráció felé

39 A passzív szállítás mechanizmusai A közönséges vagy szabad diffúzió pórusain hatolnak át, Sodródás A könnyített vagy katalizált diffúzióSzállítók Uniporter: egyetlen anyagot juttat át a hártya egyik oldaláról a másikra. Az antiporterek töltetlen állapotban nem tudnak mozogni a hártyában, tehát ahhoz, hogy a kiindulási oldalra visszalépjenek valamit visszafelé is szállítaniuk kell. A szimporterek egyszerre két anyagot juttatnak át a hártya egyik oldaláról a másikra, például H + iont és valamilyen cukrot, Na + iont és cukrot, stb.

40 Az aktív felvételi folyamatokat két nagy csoportra lehet osztani:  A felvett anyag a hártyán való átjutás közben kémiailag nem változik meg.  Az átjutás közben az anyag kémiailag átalakul. Az aktív anyagfelvétel

41 A protoplazma azon része, amely nem sejtmag és nem színtest. A benne lévő organellumok a riboszómák, a mitokondriumok, az endoplazmás retikulum és a Golgi-készülék. Fő alkotóelemei:  Fehérjék: plazmastruktúrák, enzimek  Lipidek: főleg foszfatidok, lipoproteid alkotórészek  Nukleinsavak: elsősorban RNS, kevés DNS  Víz: mintegy 90% Szerepe Szerepe: teret biztosít a különböző kémiai folyamatok elkülönüléséhez, építőanyagot szolgáltat ezekhez, azon kívül benne található a legtöbb sejtalkotó. Jellegzetes mikrostruktúrával rendelkezik: vannak benne mikrotestek, mikrotubulusok, mikrofilamentumok, centriólumok. A citoplazma


Letölteni ppt "Növénytan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések