Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és kultúrák A kultúra fogalma. Mi a kultúra? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és kultúrák A kultúra fogalma. Mi a kultúra? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott."— Előadás másolata:

1 Kultúra és kultúrák A kultúra fogalma

2 Mi a kultúra? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~́ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

3 szó  fogalom  jelenség/dolog A szótár meghatározza - azokat a fogalmakat, amelyeket a köznyelvben „kultúra” szóval szokás jelölni - vagyis azt, amit a leggyakoribb szövegösszefüggésekben a „kultúra” szóval ki szokás fejezni Nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie – sem a kultúra fogalmának (mit kellene „kultúrán” érteni) – sem azoknak a jelenségeknek/dolgoknak, amikre a kultúra fogalma vonatkozik (pl. a műveltség szintje, a növénytermesztés, a görög ókor kutatása, a bakterológia) Csak leír, nem értékel, ugyanakkor a kultúrát értékelő, pozitív konnotációjú fogalomként írja le: „értékek összessége”

4 Fogalom és jelenség/dolog A jelenségek/dolgok fogalmak közbeiktatása nélkül nem vizsgálhatóak, mert így nem tudjuk körülhatárolni, hogy milyen jelenségekről/dolgokról van szó, mik tartoznak a vizsgált halmazba, és mik nem Nem maguk a jelenségek, hanem a róluk alkotott fogalmaink határozzák meg a cselekedeteinket: ha egy polgármester „kulturáltabbá” akarja tenni települését, akkor ehhez csak annak megfelelően tud hozzálátni, amit a „kultúra” szerinte jelent A fogalmak így nemcsak (tudományos) vizsgálódások kiindulópontjai, hanem társadalmi változások okai is lehetnek

5 Változik-e a kultúra fogalma? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 1972): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~́ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [nk: lat.] Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~́ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

6 Egy Athént kiszolgáló nemesfémbánya feltárása: a rabszolgamunka része a görög kultúrának?

7 Mi a különbség? Concise Oxford English Dictionary (OUP, Oxford, 2004): culture ■ n. 1 the arts and other manifestations of human intellectual achievement regarded collectively.  a refined understanding or appreciation of this. 2 the customs, ideas, and social behaviour of a particular people or group. 3 Biology the cultivation of bacteria, tissue cells, etc. in an artificial medium containing nutrients.  a preparation of cells obtained in such a way. 4 the cultivation of plants.  [in combination] denoting cultivation or husbandry: aviculture. ■ v. Biology maintain (tissue cells, bacteria, etc.) in conditions suitable for growth. Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~́ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

8 Jelentés és jelentésbővülés Egy új szó/kifejezés felbukkanásából (a tisztán esztétikai- költői újítás lehetőségét kizárva) következik, hogy -valamilyen új jelenséget/dolgot akarnak jelölni vele, ami korábban nem létezett (pl. „számítógép”, „áfacsaló”, „kokárda”) -valamilyen korábban is létező jelenség/dolog nagyobb jelentőségre tesz szert, és ezért saját ill. pontosabb nevet adnak neki (pl. „drogfüggőség”, „népirtás”) Ha egy már meglevő szót kezdenek új értelemben, vagyis új fogalom jelölésére használni, akkor egy új vagy fontosabbá vált jelenséget/dolgot egy régi jelenséghez/dologhoz hasonlítanak/társítanak (pl. „[villany]körte”, „kerekasztal”) Sok furcsaság is: –pl. régebben kamera (mozgókép) és fényképezőgép (statikus kép) de ma már digitális kamera –alamizsna és elemózsia – ugyanabból a tőből, de más jelentés

9 A „kultúra” –nem homonim szó, mint pl. a „nyúl” vagy a „hat” –nem is neologizmus, mint a „számítógép” vagy az „áfacsaló” Mai jelentései –egy eredeti jelentés kibővülésével jöttek létre, és –különböző történeti korszakokban jelentek meg Ezért csak történeti elemzés tárhatja fel, hogy - elsősorban miért ezek és nem más jelentések kapcsolódnak a „kultúra” szóhoz, - hogyan változnak ezek a jelentések, és - miért úgy változnak, ahogy változnak

10 Az ókori kultúrafogalom A „colere” latin ige ókori jelentése (1) „lakni”, „valahol tartózkodni” (2) „[növényeket/állatokat] gondozni”, „[földet] megművelni” A második jelentéshez két főnévi alak is tartozott, a „cultus” és a „cultura”, eredetileg azonos jelentéssel („cultura agri” = „cultus agrorum” = földművelés, mezőgazdaság  angolul: „agriculture”) A kultúra legkorábbi fogalma ezekhez a főnévi alakokhoz kapcsolódik jelentésbővüléssel: –test és lélek gondozása mint nevelés, tanítás/tanulás, ill. öltözködés, kozmetika („cultus/cultura animi”; „cultus feminarum”) –vmivel való törődés, foglalkozás, vminek a csinálása (pl. „cultus litterarum”, „cultus iustitiae”; sőt: „cultus vitiorum”  magyarul: pl. „a tudományt műveli”; pejor.: „mit művelsz?!”) –az istenek illetve más nagy becsben tartott/szent dolgok/személyek (pl. haza, szülők) tisztelete

11 A jelentésbővülés metaforikus alapja: mindig a természetileg adott dolgok emberi beavatkozással történő átalakításáról van szó Az új jelentések és a régi folyamatosan hatnak egymásra, ami segít megteremteni a kultúrkritika fogalmi alapjait Kultúrkritika: a kultúra túlzottan eltávolít a természettől, túlzottan kifinomulttá, gyengévé, nőiessé tesz Ugyanakkor a tág jelentéstartomány miatt a kultúrának nincsenek szinonimái: ez egyik oka lehet hosszú karrierjének

12 Középkor „ Cultus” és „cultura” szinonimitása fennmarad; csak az újkorban tűnik el, és akkor sem teljesen, vö. „Kultuszminisztérium” Viszont mindkettő jelentése (a mezőgazdasági jelentésen túl) a vallás területére szűkül A „cultura” alak a „cultus”-hoz képest ritkává válik A cultus/cultura fogalmának alapvetően pozitív konnotációja semlegessé válik: vallási értelemben lehet jó is meg rossz is, attól függően hogy tárgya Isten-e vagy valamilyen pogány istenség, démon, Lucifer, az Antikrisztus, stb. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kultusz modern fogalma leíró fogalom (a kultúráé nem!)

13 Az egyéni kultúra fogalma sz.: ókori minták hatására a „cultura” ismét gyakorivá válik Újjáéled a „cultus”/„cultura” nem vallásos ókori jelentéstartománya A 17. századtól a két szó jelentése különválik A „cultura”-t különösen a cicerói „cultura animi” értelmében kezdik használni: az egyéni szellem művelése, (ön)nevelés Tárgyai mindenek előtt a tudományok Folyamatból eredmény: a „cultura” egyre inkább a szellem művelésének, a(z) (ön)nevelésnek az eredményére (és nem a folyamatára), vagyis az egyén „kiművelt” voltára vonatkozik Ezáltal a kultúra birtokolhatóvá válik: van olyan, akinek van, és van olyan, akinek nincs

14 A kultúra és a kultusz elválása Hobbes Leviatán (1651) –A kultúra olyan munkafolyamatot jelent, melynek „természetes következménye” az elvégzéséből származó haszon ─ mint a „földre fordított munka” vagy a gyermekek nevelése esetében, mely utóbbit ezért „elméjük kiművelésének (a Culture of their mindes)" nevezünk. kultúra – munkafolyamat -> haszon –A kultusz (cult) viszont ─ mint a Cultus Dei, vagyis az istenimádat ─ „annyit jelent, mint udvarolni, azaz valaki kegyét jó szolgálatokkal megnyerni”. kultusz – Cultus Dei, istenimádat

15 A kollektív kultúra fogalma Franciaországban a „culture” szó a 20. sz. közepéig megőrzi szűk, egyénre vonatkozó jelentését; Angliában a 19. sz. végéig Ezzel szemben Németországban, a 18. sz. második felében két értelemben is kiterjesztik: –az egyénről a csoportra: nem egy egyén, hanem egy egész nép(csoport) jellemzője –az oktatás területéről az ismertek és gyakorlatok összességére: nem csak tudományos és művészeti tárgyak tartoznak ide, hanem mesterségek, hagyományok, hiedelmek stb. Ugyanerre a jelenségre Franciaországban és Angliában a civilizáció fogalma vonatkozik A csoport kultúrája nem tagjai egyéni kultúrájának összege; a csoport részben kollektív módon birtokolja kultúráját –rendi társadalom és egyéni siker

16 A tárgyiasult kultúra fogalma Szintén a 18. sz. második felétől a kultúra fogalma egyre inkább kiterjed a kulturális termékekre, a kultúrával rendelkező ember tevékenységének eredményeire A modern szóhasználatban a k. gyakran csak különféle műalkotások, művek összességét jelöli, és nem az alkotás folyamatát vagy az alkotó tudását A 18. században számos más fogalom is ilyen változáson megy át: pl. vallás, tudomány, művészet, irodalom, társadalom A tárgyiasulás előfeltétele az átfogó történelmi perspektíva, amelyben a felhalmozott alkotások egyénektől független rendszerekként jelennek meg, amelyek elemei komplex viszonyban állnak egymással A kultúra története így jelentős részben ezeknek az alkotásoknak és összefüggéseiknek a története

17 Johann Gottfried Herder ( ) A kollektív és tárgyiasult k. fogalmának legteljesebb értelmezése: nyelv, létfenntartási eszközök és tárgyak, a csere, a közlekedés és a társadalmi érintkezés módjai ill. eszközei, művészet, tudomány, jogi és politikai intézmények, vallásos hitek és szertartások, szokások, erkölcsi szabályok A kultúra ellentéte a vadság, a barbárság, így a kultúra teljesen pozitív fogalom A k. fogalma az egész emberiségre kiterjed: az egyetemes k. mindannak az összessége, amit a történelem során az ember kigondolt, megtanult, létrehozott A kultúrának fokozatai vannak – mindenek előtt erkölcsi értelemben A mérce nem az európai vagy a német kultúra, hanem a humanitás (Humanität) erkölcsi eszménye

18 A herderi kultúrafogalom a "kultúra" különbözteti meg az ember életmódját az állati léttől az ember "gyenge ösztönökkel" bíró teremtmény, szüksége van egy "második eredetre” Ez a kultúra –a múltból örökölt, s a jelenben használt és módosított teljesítmények, a tárgyiasult formában, társadalmilag átadott képességek és tapasztalatok összessége –felöleli a gyakorlati fizikai készségek kifejlődését, az emberi érzékek kifinomodását és meghatározott, mind elméleti, mind morális alkotóelemeket tartalmazó gondolkodásmódok, elsősorban a nyelv elsajátításán keresztül történő kialakulását, –kultúrafogalma a jelenségek rendkívül széles körét fogja át.

19 Népi és népszerű kultúra A 18. sz. második felében a k. Identitásképző, ill. társadalmi státuszt legitimáló szerepe megnő A 18. század végétől a parasztságként értelmezett nép kultúrája illetve ennek a nemzetek régmúltjából eredeztetett elemei óriási jelentőségre teszek szert, és a nemzeti kultúrák egyik alkotóelemévé válnak Ezzel nagyjából egy időben, a városokban egyre inkább piaci alapon szerveződő kulturális termelést kritizálni kezdik Kialakult egy új értékdimenzió a kultúra fogalmának értelmezésében Fontos, hogy a népi kultúra a kultúra tág, kollektív fogalmához, míg a népszerű kultúra szűk, egyéni fogalmához kötődik

20 A polgári kultúra (Friedrich Tenbruck leírása alapján) A kultúra „önállósul” –már nem egy kiváltságos rend őrzi és ápolja –kibővül, szakadatlanul önmagát termeli és önmagára reflektál, differenciálódik –szüntelenül megújítja a belső és a külső valóság értelmezését –„a kultúra azért találja meg közönségét, mert önnálósult, s ugyanakkor azért önállósult, mert megtalálta közönségét” –a kölcsönös megértés újy színterévé válik

21 A polgári kultúra Fontos előfeltétel a vallás intézményeiről való leválás, a világi kultúra létrejötte, a latin trónfosztása, és számos technikai vívmány A kulturális közönség kibővülése –színházak Párizsban: 1700 – 2, 1754 – 5, 1774 – 10, 1791 – 51; Napleon után újra: 1829 – 18, 1833 – 31. –Buda: 1814 (német), 1837 (magyar) –A fejedelmi udvarok szerzői (Goethe, Schiller) már a polgároknak címezik a darabjaikat –A zene, az opera is hasonlóképpen kikerül a fejedelmi udvarokból, és fontos közügy lesz

22 A polgári kultúra –Fejedelmi ritkasággyűjteményekből múzeumok a nyilvánosság számára –A műértelmezés (Diderot: Salons c. kritikai lap, 1759) folyamatos, a műértés erény –Olvasási kultúra: az olvasni tudók aránya a németek körében 1800 és 1870 között 25%-ról 75%-ra nőtt –Önkéntes olvasókörök tömege – közös olvasás, értelmezés –Az olvasás habitus lesz – a hangos olvasás ókortól kezdve bevett gyakorlatát a magányos, vizuális olvasás váltja fel

23 A polgári kultúra A kultúra társadalmasulása – a polgári kultúra mint általánosan érvényes kultúra –áthidal korábbi regionális, társadalmi és rendi különbségeket –Nem egy társadalmi csoporthoz kötődik, hanem „közönsége” van: nemesek, városi polgárok és munkások egyaránt –Nincs alapító mítosza: „ott indult fejlődésnek, ahol a hagyományos rend kétségessé vált” –Új legitimációs struktúra: „az ember önmaga kulturális feladatává lett”

24 A polgári kultúra terjedése „Az elmúlt század legkevésbé elterjedt ismeretei napról napra általánosabbak lesznek. Alig van ma már olyan nő, ha némi neveltetéssel rendelkezik, aki ne tudná pontosan használni a festészet, a szobrászat, az építészet és az irodalom általános kifejezéseit. Ugyanakkor egy másik nagy áram a természettudomány, a kémia, az anatómia s a kísérleti fizika felé sodorja az elméket. E tudományok kifejezései máris igen elterjedtek s szükségképp egyre jobban elterjednek.” ( Diderot: Enciklopédia)

25 Inhomogenitás kultúrán belül A 19. sz. végére repedések a polgári kultúra éthoszán –A kulturális „kínálat” egyre széttartóbb, egyre áttekinthetetlenebb, radikálisabb –integráló ereje gyengül, egyre kevésbé képes áthidalni az osztálykülönbségeket Disraeli: Sybil or the two Nations –Szegények és gazdagok „Két nemzet, melyek közt nincs érintkezés és megértés, akik annyira nem ismerik egymás szokásait, gondolatait és érzelmeit, mintha más-más égöv alatt élnének, avagy különböző bolygók lakói volnának; akiket más- más nevelés formál, másmilyen étel táplál, akiket másmilyen erkölcs szabályoz, akikre nem azonos törvények vonatkoznak.”

26 Kultúra és kultúrák Annak ellenére, hogy Herder már minden népnek saját kultúrát tulajdonít, a „kultúra” többes számú alakja csak a 20. században terjed el. Előfeltétele az, hogy a kultúrák egyszerű összemérhetőségét, rangsorba állíthatóságát elvessék (deskriptív szemlélet) Ezzel megjelenik a kultúra egy viszonylag semleges leíró fogalma, amelyet először a kultúra szaktudományának, a kulturális antropológiának a képviselői használnak, de a 20. sz. végén általánossá válik Ugyanakkor, minden pluralizmus ellenére továbbra is beszélünk „a kultúráról”, vagyis a kultúra egy másik értelemben tovább őrzi eredeti, értékelő jelentését (normatív szemlélet)

27 Összefoglalás A modern kultúrafogalom jelentésének dimenziói -hordozói: egyéni / kollektív -jelentéstartománya: a művészetek/tudományok szűk körétől az ember alkotta világ teljességéig -létmódja: tárgyiasult / nem tárgyiasult -értéke: magas / alacsony, csodált / lenézett, autentikus / nem autentikus


Letölteni ppt "Kultúra és kultúrák A kultúra fogalma. Mi a kultúra? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések