Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emberi és állati kultúrák Az egyedfejlődés legfontosabb lépései Michael Tomasello elbeszélésében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emberi és állati kultúrák Az egyedfejlődés legfontosabb lépései Michael Tomasello elbeszélésében."— Előadás másolata:

1 Emberi és állati kultúrák Az egyedfejlődés legfontosabb lépései Michael Tomasello elbeszélésében

2 Az előtörténet Az első, két lábon járó korai emberfélék mintegy 5-6 millió éve jelenhettek meg Kelet- vagy Közép-Afrikában (több faj). olyanformán élhettek, mint a mai szavannai páviánok. Az orangután ősei kb millió éve (a késő miocén idején) válhattak el a hominidáktól (a molekuláris biológiai vizsgálatok szerint) -> Rudapithecus hungaricus; Az ember és a mai csimpánzok közös ősei mintegy 6-7 millió évvel ezelőtt élhettek; A még viszonylag majomszerű, két lábon járó Australopithecus-fajok legkésőbb 4 millió éve megjelentek A legkorábbi kőeszközök (olduvai ipar) mintegy 2,5 millió évesek; 1,8 millió évvel ezelőtt Homo erectus. Tüzet pedig mintegy éve kezdte el használni. Homo Sapiens évvel ezelőtt.

3 A rejtély év alatt jelentős új kognitív képességek, melyeket a létrehozott alkotások reprezentálnak: Iparok (kőeszközöktől a számítógépig) Változatos társadalmi szervezetek örökítése, módosítása (oktatás, kormány, kereskedelem, szertartások) Nyelvi és művészi szimbólumrendszerek, kommunikációs módok a társadalmi élet megszervezésére (az ékszerektől a matematikai jelrendszerekig) Hogyan lehetett elég ehhez a döbbenetes változáshoz ennyi idő ?

4 A rejtély és a megoldás Az ember–csimpánz genetikai távolság pontosan akkora, mint más rokon nemzetségek között (patkány-egér) 6 millió év kevés ekkora kognitív és egyéb változáshoz, genetikai idővel mérve. Ráadásul az igazán komoly változások az utóbbi 0.5 millió évre tehetőek! Az egyetlen magyarázat a kulturális átadásra való biológiai képesség – ez nagyban gyorsítja az evolúciót! Miért? – Lamarcki jelleg (szerzett tulajdonságok átörökítése, lásd Lamarck vs. Darwin)

5 Szociális és kulturális tanulás A kulturális tanulás a szociális egyik esete. Nem egyszerűen másoktól, hanem másokon keresztül tanulni. Képesség arra, hogy mások helyébe képzeljük magunkat. –Hűséges másolás –Társas, együttműködéses találékonyság, kreativitás Ezek eredménye a szociogenezis –Több egyén valami olyat hoz létre, amit egyikük sem tudott volna egyedül Csak az emberek képesek társaikat önmagukhoz hasonló intencionális ágensnek tekinteni. Van egy speciális egyedfejlődési szindróma embereknél, ami képtelenné tesz a kultúrában való részvételre = autizmus

6 „Not by genes alone” A kifejlődés annál kockázatosabb, minél tovább tart, a hosszú kifejlődés eredménye lehet viszont a rugalmas fenotípus. Minél inkább változó a környezet, annál inkább lehet előnyös a rugalmas fenotípus. Trivers, szülői ráfordítás. A szülő segíthet a gyermekek életben maradásában. Ha segít akkor: –Extra tudásra lehet szert tenni, a kockázatmentes próbálkozások nagyobb számának eredményeképpen. –Extra tudást lehet kapni a szülőktől, ami adott környezetben valszeg eleve adaptív. Ezek a kettős öröklés lehetőségét teremtik meg.

7 „Not by genes alone” Hogy az emberi kognícióban mennyire fontos az ontogenetikus fülke, azt jól mutatja, mi történik, ha: –Valaki kulturális termékek között nő fel, de nem tudja őket felhasználni (autista, csimpánz) –Valaki az elsajátítás képességével, de kulturális környezet nélkül nő fel. „Farkaskölyök”, Maugli. Aki rendelkezik a képességgel és a környezettel, az megtanulhatja, hogyan osztották föl és értelmezték a világot a korábbi generációk, vagyis a világról alkotható perspektívák készletét kapja. A nyelv például kifejezetten perspektívafüggő reprezentációk rendszere.

8 „Not by genes alone” 1.Az ember a törzsfejlődés során kialakította a fajtársakkal való azonosulás képességét. 2.A történelem során a szociogenezis folyamatában a tradíciók sorozatos módosulásokat halmozhattak föl. 3.Az egyedfejlődés során a gyerek a kulturális tárgyak és szokások világában nő fel, lehetővé téve, hogy: –hozzájusson a csoportja által felhalmozott tudáshoz és képességekhez –perspektívákon alapuló, nyelvi reprezentációkat alakítson ki –reflexív gondolkodási technikákat sajátítson el. Beindul az ún. lendkerékhatás: a kulturális evolúció időskálája sokkal-sokkal gyorsabb, mint a génállomány evolúciója, és sokkal több tapasztalaton alapul, mint ami egyedileg elsajátítható volna. –vö. Newton: „Csak azért láthattam messzebbre másoknál, mert óriások vállán álltam”.

9 „Not by genes alone” Sok kognitív képességünk kulturális alapú, a szociogenezis eredménye (írás, deduktív logika, sajátos világlátás). –Ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakítják a társadalmi-kulturális folyamatok az emberi gondolkodást, az emberi egyedfejlődést kell vizsgálni. Ez egy sajátos ökológiai fülkében, a megújuló tárgyak és szociális gyakorlatok világában történik, amin szüleinkkel, rokonainkkal osztozunk, közös örökségünket képezik. A kultúra mint ontogenetikus fülke = a teljes adott közösség által felhalmozott és az egyedfejlődést is meghatározó kulturális bölcsesség hónapos kortól van bejárásunk ebbe a világba. –közös figyelmi képesség megjelenése –azonosulás másokkal Ezt nevezi Tomasello kognitív forradalomnak az egyedfejlődésben

10 Miben különleges az ember? Két kérdés: –Főemlősök tanulása miben különbözik a többi emlősétől? –Az ember tanulás miben különbözik a többi főemlősétől?

11 A főemlősök: –Tudják mi, hol van (kognitív térkép - útvonalak, tárgyak) –Átmennek a tárgyállandósági teszten –A tárgyakat perceptuális hasonlóság alapján képesek 1 dimenzió mentén osztályozni –Értik a kis számokat (már a csókák is) –Találékony problémamegoldók Vannak speciálisan szociális képességeik: –Felismerik csoportjuk egyedeit –Baráti, szövetségi viszonyokat létesítenek –Van közös problémamegoldás –Érzelmi állapot és mozgásirány alapján tudnak viselkedést bejósolni. –Társas és kommunikatív stratégiák (machiavelliánus IQ) az erőforrások megszerzésére. –Szociális tanulás különböző formáit alkalmazzák Miben különleges egy főemlős?

12 Harmadik személyű, külső társas viszonyok, kapcsolatok megértése. Rokonsági és dominanciaviszonyok megértése triadikus relációkban: A domináns szövetségese Domináns egyedSzövetségen kívüli egyed - ++

13 A relációkban való gondolkodás képessége a társas világ kezelésére alakult ki. Nehéz a fizikai világban olyan problémát elképzelni egy állat számára, ami ezt a képességet kikényszerítené. Ez az a speciális dolog, amiben a főemlősök eltérnek más elmősöktől. Intencionális értelmezésre ehhez viszont még nem képesek. Még nem mögöttes fogalmak értelmezik viszont a világot. (mentális állapot, okság, stb.)

14 Vajon mire képesek természetes környezetben? –Fajtársak manipulálása, megtévesztése. Anekdotikus adatok, nem elégé meggyőző információk. (nincs egyezség abban, mik a tények) Nem világos, mikor van szükség ezekhez a trükkökhöz intencionalitásra? Vajon mire nem képesek? –Mások számára nem mutatnak tárgyakra –Nem mutatnak másoknak tárgyakat –Nem próbálnak másokat elvezetni helyekre, hogy ott valamit megfigyeljenek közösen –Nem úgy adnak át tárgyak, hogy másik felé tartják –Nem tanítanak szándékosan tárgyakat (vitatható)

15 A főemlősök korlátozottak az okság megértésében! –Kísérlet eszközhasználattal: Ha az állat puszta perceptuális felmérés után helyesen használja az eszközt, akkor jó oksági következtetésben. –A legtöbb főemlős ebben rosszul teljesít. (kapucinusmajmok, csimpánzok) –Ugyanebben a helyzetben egy 2-3 éves embergyerek már jobban teljesít! –A főemlősök nem értik az okság időbeliségét sem. (rejtési kísérlet) Amit valószínűleg nem értenek: –előzmény > közvetítőerő > következmény

16 Hogy a közvetítőerőket, intencionalitást, okságot is megértjük, annak előnye lehet: –Gyorsabb rugalmasabb problémamegoldás –Jelentősen átalakítja a szociális tanulás szerkezetét. Főemlősök szociális tanulása: –Expozíció: új tapasztalatok fajtársak követéséből (mi hol van, stb.) –Ingerfokozás: A kölykök érdeklődnek minden után, amivel a többiek foglalkoznak (tárgy) –Mímelés: adaptív spec. bizonyos viselkedések utánzására (madárének, stb.) –Utánzásos tanulás: egy példaként szolgáló egyed pontos utánzása, megegyező céllal.

17 –Makákók krumplimosása és a kultúra: Nem különösebben ritka viselkedés A használók szaporodásával a terjedés nem gyorsul. Ha a mechanizmus utánzásos, akkor a sebességnek növekednie kell. Itt egyéni tanulás lehet a háttérben. –Emulációs tanulás: nem a fajtárs viselkedési stratégiájára összpontosít, hanem a lejátszódó eseményekre, állapotváltozásokra, amit a másik okoz (ilyen erővel a széltől is tanulhatna...).

18 Az emberek mindig látott kísérletet utánoznak. A csimpánzok a bemutatott elérési módtól függetlenül próbálkoznak. Az emberek az észlelésük során elválasztják egymástól a cél és a kivitelezés eszközét.

19 Majomgesztusok –Ontogenetikus ritualizáció Ismételt kölcsönös interakció eredménye Senki sem reprodukálja itt a másik viselkedését A jel diadikus Tanítási viselkedés: –Kisszámú rendszertelen adat (diótörés) Kultúrált majmok –„Figyelmi szocializáció” –Az embergyerekeket így is alulmúlják –Szándékos tanítás még itt is nagyon ritka


Letölteni ppt "Emberi és állati kultúrák Az egyedfejlődés legfontosabb lépései Michael Tomasello elbeszélésében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések