Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Az előadások a következő témára: "Érvelés, tárgyalás, meggyőzés"— Előadás másolata:

1 Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

2 A racionális vita Copyright (c) 2011 Kertész Gergely & Pinkasz András
Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt teszem közzé

3 Miről lesz ma szó? Mi a racionális vita?
Hogyan lehet jó minőségű, eredményes vitát folytatni? Milyen stratégiai szerepe van a racionális vitához kapcsolt szabályok ismeretének?

4 Vitatípusok A veszekedés típusú vita
Bár látszólag érvek is elhangzanak, a racionalitásnak és a logikának kevés helye van az ilyen vitákban. A felek célja, hogy saját indulataikat levezessék, és a másik fölé kerekedjenek. Gyakori az agresszív személyes támadás, az érzelmek és indulatok hevessége, a fenyegetés és a mindenáron való győzni akarás. A törvényszéki tárgyalás típusú vita Az ilyen viták menete gyakran szabályozott, a vitatkozó felek feladata világos, és a vita eredményét egy harmadik, ideális esetben, teljesen semleges fél értékeli. A felek célja, hogy a bíró szerepét betöltő harmadik felet a maguk pártjára állítsák, hiszen az dönti el, hogy ki nyerte a vitát. Ezért az ilyen vitában a racionális eszközökön kívül előfordulhat személyeskedés, pszichológiai nyomásgyakorlás, manipuláció, és a retorikai hatásosság sokszor az erős érvelések ellenében kap elsőbbséget.

5 Vitatípusok A racionális vita A tárgyalás típusú vita
A racionális vagy érvelő vita esetében a két fél eltérő állásponttal rendelkezik, amelyet közösen elfogadott érvelési normák és bizonyítékok alapján, erős érvekkel akar partnerével elfogadtatni. A vita célja a partnerek közötti véleménykülönbség feloldása. A tárgyalás típusú vita Egy tárgyalás során a feleket az érdekeik vezetik, és a vita érdekeiknek megfelelő lezárását alkudozás segítségével próbálják meg elérni. Ideális esetben a felek a dialógus során, lehetőleg az elején, világossá teszik érdekeiket, és nem akarják a semlegesség, az objektivitás vagy az érdekmentesség látszatát kelteni. Ellentétben a meggyőző és a tudományos vitával, a vita nem az állítások igazsága vagy megalapozottsága körül forog. A logika és a bizonyítás nem biztos, hogy lényeges. A felek célja, hogy növeljék a nyereségüket, csökkentsék a veszteségüket. A vita bevallott célja, hogy jó üzlet köttessen. A tárgyalás csak akkor eredményes, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születik. Az eredményesség feltétele a konszenzus.

6 Vitatípusok Vitatípus Konfliktus Cél Eszköz Veszekedés
Érzelmi feszültség A másik legyőzése, feszültség levezetése Személy támadása, megfélemlítés. Törvényszéki tárgyalás Rivalizálás 3. fél jóindulatának elnyerése Aktuális dramaturgia szabályozza. Lehet kötöttebb, kötetlenebb. Racionális vita Vélemény-különbség A véleménykülönbség feloldása, egy konszenzusos álláspont kialakítása Bizonyítás és kritika jó minőségű, Helytálló vagy plauzibilis érvekkel. Tárgyalás, megbeszélés Érdekütközés Az érdekkülönbség feloldása, mindenki számára elfogadható kompromisszummal Alkudozás. A másik érdekeit szem előtt tartó kooperatív egyezkedés.

7 klasszikus elemzési szempontok
1, logika - szövegrészletek elemzésére alkalmas 2, retorika - teljes szövegek elemzésére alkalmas 3, dialektika – a racionális vita szabályainak elemzésére alkalmas +1, érvelési hibák – a sokféleségük miatt nehezen definiálható, leginkább gyakran elkövetett, a racionális vita szabályait megsértő, manipulálásra alkalmas hibák

8 1, logika logika érvtípusok
Formális érvelések Deduktív érvek, logikára alapozódnak. Nem adnak hozzá a világról való ismereteinkhez, de explicitté teszik előismereteink logikai következményeit, összefüggéseit. Értékelésük: érvényesség, helytállóság Informális érvelések Induktív érvelések, nem szigorőlogikai, induktív, valószínűségi, statisztikai összefüggésre alapszik. Ismeretbővítő jellegű, tartalmas állításokat tesz a világról. Értékelésük: erős/gyenge, plauzibilis

9 1, logika formális logika
egy (deduktív) következtetési séma érvényes akkor és csak akkor, ha nincs olyan helyettesítési esete, amelyben a premisszák mind igazak, miközben a konklúzió hamis ha egy (deduktív) következtetési séma érvényes és a premisszái igazak, akkor a következtetés helytálló

10 1, logika informális logika
Az erős (induktív) érvelési séma olyan érvelés, amelyben a premisszák igazsága valószínűsíti a konklúzió igazságát ha az érvelési séma erős és a premisszák igazak, akkor a következtetés plauzibilis

11 2, retorika logosz – logikai meggyőző erő
pátosz – az érzelmek felkeltése és a kívánt cél, személy mellé állítása éthosz – a személyes tulajdonságok általi meggyőzés nem zárják ki egymást, sőt, egymást kölcsönösen erősíthetik

12 3, Dialektika Együttműködési alapelv
légy informatív hozzászólást a partner tudásához kell igazítani ne adj szükségtelen információt mondj igazat ne mondj hamis/nem bizonyítható állításokat légy releváns a hozzászólás kapcsolódjon a vitához és járuljon hozzá a probléma megoldásához

13 3, Dialektika Együttműködési alapelv
légy világos és érthető (hogyan mondjuk) a homályosság, a kétértelműség kerülése tömörségre, rendezettségre törekvés igyekezz megérteni a másikat (hogyan hallgatjuk)

14 +1, Érvelési hibák ad hominem hamis dilemma körben forgó érvelés
szalmabáb/árnyékboxolás csúszdaérv sokat állító kérdések formális hibák (a következő példák egy része Kutrovátz Gábortól származik)

15 +1, Érvelési hibák körben forgó érvelés
A következő bolygón egy iszákos lakott. Ez a látogatás nagyon rövid ideig tartott, de nagyon elszomorította a kis herceget. Ott találta az iszákost egy sor üres meg egy sor teli palack előtt. - Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte tőle. - Iszom - felelte gyászos képpel az iszákos. - Miért iszol? - kérdezte a kis herceg. - Hogy felejtsek - felelte az iszákos. - Mit? - tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta. - Azt, hogy szégyellem magam - felelte az iszákos és lehajtotta a fejét. A kis herceg szeretett volna segíteni rajta. - Miért szégyelled magad? - kérdezte. - Mert iszom - vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt. A kis herceg meghökkenve szedelőzködött. "Bizony, bizony - gondolta út közben -, a fölnőttek rettentően furcsák."

16 +1, Érvelési hibák körben forgó érvelés
„A mi rabbink éjszakánként az Istennel kártyázik! – „Honnan tudod, hogy nem hazudik a rabbi?” „Csak nem gondolod, hogy Isten kártyázna egy hazug rabbival?!”

17 +1, Érvelési hibák szalmabáb/árnyékboxolás
Szalmabáb: egy vitában nem az eredetileg felkínált álláspontot támadjuk, hanem annak torzított (általában eltúlzott) változatát A: Azt gondolom, a tandíj eltörli az esélyegyenlőséget. B: Azt szeretnéd, ha a sok munkaképes fiatal állami támogatással lógatná a lábát naphosszat, és fölösleges diplomákat szerezne ahelyett, hogy hasznos munkát végezne? Árnyékbokszolás: ha a vitapartner ezt nem veszi észre, és a torzított álláspontot kezdi el védeni A: A diplomagyűjtés igenis hasznos tevékenység, mert… (A korrekt válasz lenne: Én nem azt állítottam, hogy a továbbtanulás hasznos –bár ezt gondolom –, hanem hogy nem az anyagi helyzet függvényévé kellene tenni az esélyt.)

18 +1, Érvelési hibák csúszdaérv
Apró kis lépések-csúsztatások összeadódása Oksági: Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószeget! Mennyiségi (lásd: szóritész-paradoxon): Adj egy százast kólára, nem fog földhöz vágni! De ha egy százas nem, akkor kettő sem. Ha kettő sem, három sem… Ha 15 sem, akkor 16 sem… Ha 99 sem, 100 sem…

19 +1, Érvelési hibák sokat állító kérdés
Akarja-e, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, ezzel garantálva az ország biztonságát? "Még mindig veri a feleségét?"

20 +1, Érvelési hibák formális hibák
kondicionális: A ⊃ B ha átmegyek a vizsgán, akkor meghívlak egy sörre előtag tagadása hiba nem mentem át a vizsgán ezért nem hívhatlak meg egy sörre utótag állítása hiba tehát ha meghívlak egy sörre, átmentem a vizsgán

21 Érvelések értékelési dimenziói
Az érvelések hatásossága milyen eredménye van egy adott érvelésnek a célközegben, mennyire hat rá. Az érvelések tartalmi helyessége igaz feltevések vezetnek-e el a végkövetkeztetéshez? (ezzel az érveléselemző általában nem foglalkozik, mert nem kompetenciája, de ha ért az adott területhez, akkor nyilván fontos elemzési szemponttá válhat. Az érvelések formája megfelel-e bizonyos, logikailag érvényesnek tekintett formáknak az érvelés? Az érvek erőssége mennyire alapozza meg az induktív érvelés a végkövetkeztetést?