Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók, sztereotípiák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók, sztereotípiák."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók, sztereotípiák

2 Filozófia 2 Személypercepció - benyomás kialakítása másokról Gyakorlat: fényképek alapján benyomások Milyen lehet ez az ember? Ki végzett egyetemet, ki szakmunkásképzőt, ki sportol, ki olvas, ki jár Metallica koncertre, ki Mozartra..? A fénykép szűken mért információ, mi alapján következtetünk? Miből indultak ki (ruha, mozdulat, tekintet stb.)? Milyen elemeket használtak fel a benyomás kialakításokról? Általános tapasztalat: minimális inger alapján messzemenő következtetéseket vagyunk hajlandóak levonni emberek személyiségére vonatkozólag

3 Filozófia 3 Attribúció Külsőleg megfigyelhető viselkedés alapján okokra következtetünk Mindannyian intuitív és naiv pszichológusok vagyunk: Híres sportoló gabonapelyhet reklámoz. Miért teszi? Szereti? Pénzért? Pénzt adok fel a szájjal és lábbal festők alapítványának. Miért tettem? Önzetlen vagyok? Imponálni akarok vkinek? Látunk egy viselkedést, és eldöntjük, a cselekvés a számos lehetőség közül melyiknek tulajdonítható – attribuálható Attribúció – a viselkedés okaira való következtetés

4 Filozófia 4 Hol találhatunk okokat:? 1) környezetben, külső hatás, szituációs norma, pénz, fenyegetés – szituációs attribúció 2) belső tulajdonság, személyiségjegyek – diszpozícionális attribúció Alapvető attribúciós hiba: hajlamosak vagyunk a viselkedést névértéken venni, és alábecsüljük a viselkedés szituációs okait, a szituációs követelményeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, és személyiségjegyekre következtetünk A viselkedésre vonatkozóan olyan okozati sémánk van, amely túl nagy hangsúlyt helyez a személyre és túl kicsit a helyzetre pl Zimbardo kísérlet: rabok úgy nyilatkoznak, hogy az őrök nagyobb termetűek voltak, biztos eleve is agresszívebbek, pedig véletlenszerűen lettek kiválasztva (Vagy az oktató is elkövetheti: az órára – a katalógus miatt – járó „lelkes” tömegeket látva)

5 Filozófia 5 Önattribúció egyes elméletek szerint Saját gondolatainkról viselkedésünkről, személyiségünkről alkotott ítéleteinket hasonló folyamatok jellemzik, mint a mások megítélését – a következtetési hibáink is hasonlóak Példa: „szívhang visszajelzést” kapok, miközben képeket másokról – azt a női képet tartom vonzóbbnak, amelyet nézve „felgyorsul” a szívhangom. Külső szemlélő számára is adott jelekből kiindulva attribuálok magamnak viselkedéskiváltó okokat Egész nap rágtam a körmömet – biztosan bánt engem valami Párhuzam: egész nap rágtad a körmödet – biztosan bánt valami (pedig lehet h csak beszakadt)

6 Filozófia 6 Vizsgálat: kísérleti személyek meghallgatnak egy beszédet, amelyben véletlenszerűen kiválasztott emberek a faji elkülönítés mellett vagy ellen érvelnek. A kísérleti személyek tudják, hogy az érvelőknek nem volt választása, mely álláspont mellett érvelnek Mégis, amikor meg kellett becsülniük a beszédet tartó tényleges viszonyulását az adott kérdéshez, arra következtettek, az egyén álláspontja ahhoz közeli, ami mellett érvelt PEDIG a szituáció tökéletesen elegendő lett volna a viselkedés magyarázatához.

7 Filozófia 7 Kísérlet az alapvető attribúciós hibára Két-két személyt arra kérnek vegyenek részt kérdezz-felelek játékban Egyik fél, a kérdések és a válaszok birtokában, feltesz tájékozottsági kérdéseket, másik válaszol ha tud, ha nem, a kérdező megmondja + vannak küldő megfigyelők Utána a kérdezők, a válaszolók és a megfigyelők nyilatkoznak a kísérleti személyek általános tudásszintjéről az átlagoshoz viszonyítva (mindannyian tudják, hogy véletlenszerűen lettek kiválasztva kérdezőnek vagy válaszolónak) Kérdezők: mind a saját mind a válaszolók tudásszintjét átlagosnak ítélik Válaszolók és külső megfigyelők: kérdezőkét jóval magasabbra értékelik, mint a válaszolókét Egyaránt túl nagy hangsúlyt helyeznek a diszpozícionális tényezőkre a szituációs okokat pedig leértékelik

8 Filozófia 8 Személypercepció Meglepően könnyedén vagyunk hajlandóak puszta képek alapján személyiségre következtetni: úgy hisszük, a megjelenés és a viselkedés személyiség- vonásokat, preferenciákat és életstílust tükröznek Miből indulunk ki? Fizikai megjelenés, életkor, nem, öltözködés, arckifejezés, ruházat: „szemüvegesek intellektuálisok,” „vörösök tempramentumosak,” „szőkék társaságkedvelők” Azt várjuk, hogy a különösen vonzó emberek érdekesebbek, melegebbek, társaságkedvelőbbek, társas életben jártasabbak. Holdudvar-hatás: tudattalanul a pozitív tulajdonságokat össze kapcsoljuk egymással, ahogy a negatívokat is. (az okosak biztos nagylelkűek is, a hiú emberek gyávák stb.) Kutatás: idegenek inkább nyújtanak segítséget vonzó külsejű személynek, mint kevésbé vonzónak Tanárok a vonzóbb gyermeket ítélik intelligensebbnek a fotóik alapján, vonzóbb vádlottak alacsonyabb óvadék ellenében kerülnek szabadlábra, vonzóbb férfit inkább alkalmaznak munkahelyen stb.

9 Filozófia 9 Milyen jelek vonzzák a figyelmet? ami kiugró, eltér a normálistól Öltönyös apuka gyerekkocsit tol: 1. hétvégi óvodai pikniken 2. üzleti vacsorára Milyen benyomásunk alakul ki róla? Mi az információ? 1. az öltöny 2. a gyerek

10 Filozófia 10 Sémás információfeldolgozás Hajlamosak vagyunk sémákba rendezni az információkat Még akkor is, ha az adatokat rendszeres és torzításmentes módon össze tudnánk gyűjteni, az észlelésünket még mindig eltorzítanák az elvárásaink, előfeltevéseink, elméleteink, amelyek arra vonatkoznak, milyeneknek kellene lenniük az adatoknak A beérkező adatoknak megfelelő sémát, memóriastruktúrát előhívjuk A sémás feldolgozás teszi lehetővé, hogy hatalmas mennyiségű információt nagy hatékonysággal dolgozzunk fel és rendszerezzünk Így nem kell minden egyes új apró részletet megjegyezni, egyszerűen össze tudjuk kapcsolni egy már meglévő sémával

11 Filozófia 11 pl vannak sémáink az emberek különféle típusaira. Extrovertált: szociabilitás, melegség, hangosság esetleg, indulatosság Elvont: ???, stb Magunkról is van: énfogalmaink együttese: énsémánk, ha pl. álláshirdetéssel találkozunk, összevetjük vele, az üzletkötő sémát az énsémámmal De! a feldolgozás hatékonyságáért fizetett ár az észlelésünk torzítása!

12 Filozófia 12 Milyen benyomásunk alakul ki Jóskáról? Jóska elindult otthonról, hogy írószert vegyen. A verőfényes utcára két barátjával lépett ki, és élvezte a napsütést, miközben a bolt felé ballagott. Belépett az írószerboltba, ami tele volt emberekkel. Míg arra várt, hogy az eladó kiszolgálja, egy ismerősével beszélgetett. Kifelé menet megállt egy iskolatársával csevegni, aki éppen akkor jött be a boltba. A boltból az iskola felé indult. Útközben találkozott azzal a lánnyal, akinek előző este mutatták be. Beszélgettek egy kis ideig, azután Jóska elment az iskolába. Tanítás után egyedül jött ki az osztályból. Az iskolát elhagyva elindult hazafelé tartó hosszú sétájára. Az utca szikrázóan verőfényes volt. Jóska az utca árnyékos oldalán ment. Az utcán szembejött vele az a csinos lány, akivel előző este ismerkedett meg. Átment az úton, és bement egy presszóba. A presszó tele volt diákokkal, és észrevett néhány ismerős arcot is. Jóska csendesen várt, míg sorra került, azután rendelt. Italával egy szélső asztalhoz ült. Amikor megitta, hazament. (Luchins, 1957, o. nyomán.)

13 Filozófia 13 Azt gondoljuk-e róla, hogy barátságos és nyílt, vagy azt, hogy félszeg és introvertált? Az olvasók 78 %.a, Jóskát inkább barátságosnak képzeli. De! vizsgáljuk meg a leírást közelebbről: két eltérő, de egyenló nagyságú részből áll 95 %-a azoknak, akiknek csak a leírás első felét mutatták, Jóskát barátságosnak találta, de azok közül, akik csak a leírás második felét látták, csupán 3 százalék De! amikor ugyanezt a leírást úgy olvasták, hogy a bekezdés barátságtalan fele jelent meg először, csak 18 %-uk jellemezte Jóskát barátságosnak; Általában az elsőként szerzett információ gyakorolja a legnagyobb hatást összbenyomásunkra. Ez az elsőbbségi hatás: agyunk az információk feldolgozása során többnyire a legelőször megragadhatónak tűnő sémát tekinti kiindulási alapnak.

14 Filozófia 14 Elsőbbségi hatás Kimutatták olyan vizsgálatokban is, melyek valódi, s nem fiktív személyeket használtak. A személyeket arra kértek, hogy ítéljék meg az általuk megfigyelt diák általános képességeit, aki nehéz, többválasztásos problémákat kísérelt meg megoldani. Noha a diák a 30-ból mindig pontosan 15 problémát oldott meg helyesen, tehetségesebbnek ítélték, ha a sikerek inkább a sorozat kezdetén, mint ha a sorozat végéhez közel jelentkeztek. Ezenfelül, ha azt kérdezték tőlük, hogy a diák mennyi problémát oldott meg, azok a személyek, akik a 15 sikeres megoldást a sorozat elején látták, a helyes megoldások számát átlagosan 21-re, míg azok a személyek, akik a sikereket a feladatsor végén látták, átlagosan 13-ra becsülték.

15 Filozófia 15 Sémás feldolgozás Noha számos tényező járul hozzá az elsőbbségi hatáshoz, az mindenekelőtt a sémás feldolgozás következményének tűnik. Amikor valakiről első alkalommal próbáljuk meg benyomásainkat kialakítani, a memóriában aktívan keressük a bejövő adatokhoz legjobban illeszkedő sémát vagy sémákat. Egy bizonyos ponton meghozunk egy előzetes döntést, például: Ez a személy "barátságos". Ezután minden további információt e sémába olvasztunk be, és elhanyagoljuk az ehhez nem illeszkedő új információkat, mint amik nem jellemzők a személyre. Sémáink része, hogy felismerünk – vagy felismerni vélünk – korrelációkat, együtt-járásokat

16 Filozófia 16 Implikált személyiség-eleméletek A sztereotípiáink, személyek csoportjairól alkotott sémáink valójában az együtt-járások elméletei, van sztereotípiánk a homoszexuálisról, az egyetemi professzorról, stb. De a kutatások szerint nem vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében, túlbecsüljük a korrelációkat, nem létezőket is felismerünk + szívósak is, önerősítők is a sztereotípiák implikált személyiségelméletek: összekapcsolunk személyiségvonásokat, melyek együttjárását állandónak illetve szükségszerűnek feltételezzük Pl. van egy kellemes emlékünk egy mosolygós egyetemi tanárról, aki gond nélkül elfogadta a határidő után leadott dolgozatot. Ha megkérdeznek, hogy xy professzor, aki sokat mosolyog az óráján, vajon elfogadja-e a későn leadott dolgozatot, azt mondanánk valószínűleg igen, mert összekapcsoltuk a mosolyt a határidő könnyed kezelésével

17 Filozófia 17 Példa közkeletű sztereotípia: a homoszexuális férfiak feminin mozgásúak Mi volna itt a helyes vizsgálati elv? Veszünk egy mintát, és kiknek a számát is kell vizsgálnunk? A homoszexuális feminin mozgásúakét? A homoszexuális nem feminin mozgásúakét? A nem homoszexuális feminin mozgásúakét? A nem homoszexuális nem feminin mozgásúakét?

18 Filozófia 18 A feltételezett 1100 férfit négy csoportba osztjuk aszerint, hogy homoszexuálisak vagy heteroszexuálisak, illetve hogy mozgásuk feminin-e, vagy sem. A helyes módszer két tényező együtt-járásának megítélésére az, hogy megvizsgáljuk, különbözik-e a feminin mozgásúak aránya a homoszexuális férfiak között (bal oldali oszlop a köv. dián) a feminin mozgású férfiak heteroszexuálisok közötti arányától (jobb oldali oszlop). Először is össze kell adnunk mindkét oszlop számait, hogy megtudjuk, hány férfi tartozik a két mintába. Ezután látjuk, hogy 100-ból10, azaz a homoszexuálisok 10 százaléka feminin mozgású, és 1000-ból100, azaz a heteroszexuálisoknak is 10százaléka feminin mozgású. Vagyis ezekben az adatokban nincs korreláció a szexuális irányultság és a feminin mozgás között.

19 Filozófia 19 Feltételezett, nem valódi adatok! Fontos észrevenni, hogy a korreláció megítéléséhez a tábla összes rovatát figyelembe kell venni!

20 Filozófia 20 Most nézzük, mit mondana intuíciónk Mi történik ha ugyanezekkel az adatokkal a mindennapi életben találkoznánk, ahol az adatok nem ilyen szépen rendezetten vannak elénk tálalva? Társadalmunkban a homoszexuális férfiak a társadalom kisebbsége (a népesség mintegy 10 százaléka, a példa szerint) mint ahogy a feminin mozgású férfiak is. Amikor ez a kettő együttjelentkezik (a táblázat A rovata), az különösen feltűnő esemény (két kiugró inger együtt már jelentősen kiugró). Az emberek túlbecsülik az ilyen feltűnő kombinációk megjelenésének gyakoriságát. De még ha nem is becsüljük túl a gyakoriságot, valószínűbb, hogy észrevesszük, és jobban emlékezünk rá.

21 Filozófia 21 A releváns információ szinte sohasem áll rendelkezésünkre. Szinte soha sincs például alkalmunk a C rovatba tartozók, tehát a feminin mozgást nem mutató homoszexuális férfiak gyakoriságának megbecsülésére (csak ha személyesen ismerünk ilyeneket). A „B” rovat ugyancsak problematikus. Amikor egy feminin mozgású férfit látunk, egyszerűen feltételezzük, hogy homoszexuális, noha semmiféle tudásunk sincs szexuális irányultságáról. Akár az A, akár a B rovatba is tartozhat. Helytelenül az A rovatot (és sztereotípiánkat) erősítjük vele.

22 Filozófia 22 De még ha az A rovaton kívüli adatok is mind hozzáférhetőek lennének, nem nagyon merül fel bennünk, hogy ismernünk kellene ezt az információt. Különösen nehéz figyelembe vennünk (és megértenünk, miért kell figyelembe vennünk) a D rovatot, azokat a férfiakat, akik sem nem homoszexuálisok, sem nem feminin mozgásúak. Gyakran azért élnek bennünk a hamis sztereotípiák, mert csak az A rovatba tartozó jelenségekre figyelünk, a többit pedig figyelmen kívül hagyjuk. Ezeknek a kitalált adatoknak az esetében nincs korreláció a két tényező között.

23 Filozófia 23 Inkább észrevesszük az élénk, mint a nem élénk infokat. A meg sem történt eseménynél nincsen kevésbé élénk! Márpedig itt ez a D rovat, ami a legtöbb esetet tartalmazza: ezek az ún. nem- események. Mikor tehát pl. valaki nem homoszexuális és nem is feminin mozgású, azt elfelejtjük beszámítani sztereotípiáink kialakításakor. Ez egy kognitív magyarázat volt eddig, (a következő alkalommal lesz még társadalmi is) és ez arra utal, hogy a sztereotípia nem egy defektus, hanem bizonyos fokig természetes velejárója az információfeldolgozásnak (a sémák még hasznosak is)

24 Filozófia 24 Sztereotípiáink önbeteljesítőek A sajtó is rájátszik erre sajnos: ha egy homoszexuális ember követ el gyilkosságot, ezt megemlíttetik, ha egy heteroszexuális, ez nem kerül kiemelésre A sztereotípiák önbeteljesítők: állásra pályázóknál az interjút készítők pozitívabbak, megerősítőbbek, előredőlnek, stb, a fehér pályázókkal, eleve feltételezik, hogy a nem fehérek kevésbé jól teljesítenek, és ezzel valóban rontják a teljesítményüket Kísérlet: ezt a viselkedést lekopírozva fehéreket interjúztatnak, némelyiket úgy mint a feketéket, némelyiket normálisan: egyértelmű a teljesítménykülönbség! Még a videofelvételeket megfigyelők is kevésbé felkészültnek minősítik azokat, akiket egyszerűen csak kevésbé barátságosan interjúztatnak. Eredmény: az előítéletes személyek olyan módon lépnek interakcióba másokkal, amely kiváltja a sztereotipikus viselkedést, így fenntartja és visszaerősíti az előítéletet!

25 Filozófia 25 Példa az önbeteljesítő elvárásokra Telefonos kísérlet, 10 percen keresztül egyetemisták beszélgetnek A fiúknak egy szép/kevésbé szép lány fotóját mutatják, de a képnek nincs köze a valósághoz. Akik azt hitték vonzó lánnyal társalognak nyíltabbak, érdeklődőbbek és általában szociábilisabbak voltak, mint akik a kevésbé vonzóval hitték h beszélnek De nem csak ők viselkednek vele másképp, hanem a "szép" partner VALÓBAN nyíltabb, kedvesebb, stb. lesz. Attól, hogy ilyen viselkedéseket illetve szerepeket "hív" elő a partner, egy igazi interakció alakul ki. (Mindezt úgy vizsgálják, hogy a külső megfigyelők csak a lányok szövegeit hallgatják)

26 Filozófia 26 Összefoglalás A körülöttünk lévő információk feldolgozása során számtalan módon jutunk „téves” információkhoz (igaz az „objektivitás” elérése eleve sem cél). Minimális inger alapján messzemenő következtetéseket vonunk le, a körülményeket többnyire tévesen a személyiség részének tekintjük – még akkor is amikor önmagunkról gondolkodunk. A sémás információ-feldolgozás teszi lehetővé számunkra, hogy a körülöttünk lévő végtelen mennyiségű információt nagy hatékonysággal dolgozzuk fel és rendszerezzük az agyunkban. Működéséből ugyanakkor számos „torzítás” következik, pl. az elsőbbségi- vagy a holdudvar- hatás, az implikált személyiségelméleteink és a nem-események figyelmünkön kívül helyezése. Hétköznapi féleértéseink zöme egyenes következménye egyszerűsítésre-szakosodott agyunk működésének; ezek tisztázását tovább nehezíti a sémás gondolkozáson nyugvó viselkedésünk, mely jellemzően önbeteljesítő jóslat módjára szerez érvényt eredeti feltételezéseink „helytállóságának”. Házi:..próbáljunk óvatosabban ítélkezni


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók, sztereotípiák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések