Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. 2. Ismeretelmélet I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. 2. Ismeretelmélet I."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz Ismeretelmélet I.

2 Filozófia 2 A probléma Sok mindent tudunk. (Tudjuk, hogy most itt vagyunk. Tudjuk, hogy Mo. fővárosa Budapest, stb.) Élet és halál múlik időnként azon, hogy mit tudunk, és jól tudjuk-e. (Tudjuk, hogyan kell méretezni a hidat adott terhelésre.) Miért mondják minderre, hogy tudják, másra pedig azt, hogy nem? Mit „csinálnak” akkor, amikor tudják? Honnan tudjuk, hogy mire tehetjük fel az életünket? Ehhez az kell, hogy tudjuk, mi számít megbízható tudásnak. Ehhez pedig azt kell tudni, mi a tudás és hogyan lehet megbízható tudáshoz jutni.

3 Filozófia 3 Ismeretelmélet – episztemológia A filozófiai vizsgálódás egy alapvető területe: hogyan teszünk szert tudásra, melyek a tudás megszerzésének legbiztosabb módjai? Két alkérdés: 1. A tudás definíciója 2. Megszerzésének módja: honnan származik a tudásunk? Példák, amelyekről mindenki hallott: Empirizmus – inkább a tapasztalatra építő, Racionalizmus – inkább az ész tevékenységére építő módszer Ezek leegyszerűsítő címkék, de nem teljesen haszontalanok

4 Filozófia 4 Tudás 1. Péter ismeri Jánost (B. Russell: ismeretség általi tudás (acquaintance) – nem feltétlenül eredményez tényismeretet 2. Péter tud biciklizni, csomót kötni, – képesség általi tudás (know- how), kérdés: sikerült-e (és nem az, hogy igaz-e), achievement, praktikus tudás, explicit szabályismeret nélkül 3. Propozicionális tudás 4. (De lehetséges más, hasonló tudáskategóriákat is felállítani, régen Arisztotelésznél pl.: teoretikus, gyakorlati és techné (ebből jön a technika szavunk) jellegű tudáskategóriák voltak, a köznyelvben pedig elméleti és gyakorlati tudásról beszélünk.)

5 Filozófia 5 A propozícionális tudás Péter tudja, hogy Magyarország fővárosa Budapest Propozíció – állítás, kijelentés (és nem javaslat!) Speciális kapcsolat egy személy és egy kijelentés közt Kijelentés ≠ mondat (ugyanazt a kijelentést meg lehet fogalmazni különféle nyelveken, különféle mondatokkal, sőt kijelentés akkor is van, ha nincs mondat, amelyen kimondható). Egy mondat kifejezhet több kijelentést is (pl. ha rámutató elemeket tartalmaz (én, most, itt, stb.) - a kijelentés igazságértékkel bír

6 Filozófia 6 A tudás megalapozása: Münchausen trilemma Hogyan tudom igazolni, amit tudok? És azt honnan tudom, amire az igazolás során építek? 1. Újabb és újabb bizonyítékokra kell hivatkoznom (végtelen regresszus). 2. Vagy körbenforgó érvelést alkalmazok: tudom, hogy p mert q, tudom, hogy q mert s, tudom, hogy s mert p. 3. Vagy valahol önkényesen meg kell szakítanom a bizonyítás láncolatát, mert már nem vagyok képes, nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan tudom, hogy q. Ez önkényes, hacsak nem feltételezem, hogy vannak olyan állítások, amelyek nem szorulnak semmiféle igazolásra, amelyek önmagukban igazoltak. Az, hogy 1, 2 és 3 közül kell választani, az a Münchausen trilemma

7 Filozófia 7 Melyek volnának azok az állítások, amelyek nem szorulnak külön igazolásra? A Bécsi Kör filozófus-tudósai: Logikai pozitivizmus, 20-as és 30-as évek, Bécs majd Berlin: a tapasztalatra kell építkezni 20. sz eleje: termtud-ok válsága; korábban bizonyosnak tűnő fundamentumok dőlnek meg (Einstein megdönti a newtoni egyenleteket, + kvantumelmélet) Logikai empiristák: Vissza kell térni a helyes megismerési módszerekhez: az empíriából kiindulva kizárólag logikai eszközökkel kell felépíteni a természettudományokat, anélkül, hogy beengednénk nem az empíriából származó ill. empirikusan nem igazolható állításokat. Fundamentum tehát az empíria: érzékileg bizonyos, kétségbevonhatatlan kijelentésekből kell kiindulni. A módszer: a megfigyelhető tényekre alapozott indukció. A megismerés alapegysége az egyén, az individuum

8 Filozófia 8 Propozícionális tudás: ősi kérdés, már Platón is... Theaitétosz 202c: tudás: megindokolt igaz vélemény (ma úgy mondanánk: igazolt igaz vélekedés) S tudja, hogy P akkor és csak akkor, ha (a) S azt hiszi, hogy P, (b) S hite P-ben igazolt (c) P igaz

9 Filozófia 9 Miért kell mindez? a) A tudás kapcsolat egy személy és egy propozíció (köznyelvileg: egy hit) között (hit ≠ istenhit, faith ≠ belief) b) A tudás igaz kijelentés, a propozíció helyesen írja le a dolgok állását. A tudáselméletünket úgy építjük fel, hogy a tévedést ne nevezzük tudásnak (erre még visszatérünk) c) A tudás igazolt. Ha ez nem volna a definícióban, tudhatnánk valamit véletlenül is. Az igazoltságra tehát szükség van.

10 Filozófia 10 Mindez logikusan hangzik, de… Edmund Gettier, 1963 (Filozófiai szemle, 1995, 3 oldalas cikk): - Smith és Jones ugyanarra az állásra pályázik - Smith tudja, hogy Jones fogja megkapni az állást, és hogy Jonesnak 10 érme van a zsebében - Ebből Smith levonja a P következtetést: „annak, aki megkapja az állást, 10 érme van a zsebében.” - De Smith-nek tudtán kívül 10 érme van a zsebében, és ő fogja megkapni az állást - Tehát P igaz, miközben ami alapján következtetett, hamis volt.

11 Filozófia 11 Nézzük a tudásdefiníciónkat! a, b, c, fennáll, P igaz, S hiszi, hogy P, S igazoltan hiszi, hogy P, mégsem szeretnénk ezt tudásnak hívni, mert nem a megfelelő bizonyítékok alapján tudja jól, közbülső hamisság áll fenn további példák: parkolás (a hallgató kölcsönadja autóját a szomszédos hallgatónak, közli vele, hol parkol az autó, de közben egy autó tolvaj ellopta és ugynoda visszaparkolta az autót) Puskázás: a hallgató hiszi, hogy P, P igaz, és a hallgató igazoltan hiszi, hogy P, mert egy igen okos hallgatóról puskázik, vagy előzőleg otthon jól állította össze a puskáját. Gettier előtt a tanár erre nem buktathatott volna!

12 Filozófia 12 Gettier kihívás: K össük össze az igazolás és az igazság feltételt (az igazságot a külvilág nyújtja, az igazolás belső, az emberi elme adja), ne legyen közbülső hamisság, az igazolás a valódi eset alapján szóljon az igazság mellett, és ne egy rivális eset alapján S tudja, hogy P akkor és csak akkor a) S azt hiszi, hogy P, b) S hite P-ben igazolt c) P igaz d) (b) biztosítja, hogy (a) és (c) nem véletlenül együtt fordulnak elő Más szóval: nincs olyan R igazság, amely, ha S tudomására jutna, megdöntené S igazolását P mellett, miközben P igaz

13 Filozófia 13 De miért kell c)? b) nem foglalja magában c)-t? Az igazolás erőssége alapján megkülönböztethetjük: 1. Infallibilizmus: az igazolásból következik az igazság; hamis, de igazolt állítás nem lehetséges, az állítás igazoltsága magában foglalja az állítás igazságát. 2. Fallibilizmus: egy állítás igazoltsága nem jelent (abszolút) bizonyosságot. Attól, hogy (jelenleg) igazoltnak számít, még bizonyulhat (később) tévesnek.

14 Filozófia 14 Érzékszervi észlelés megcsalhat: Kanizsa háromszög Látjuk a háromszöget, pedig nincs ott.

15 Filozófia 15 Érzékszervi észlelés megcsalhat: Müller-Lyer illúzió Az egyik legegyszerűbb illúzió: a nyilak helyzete miatt a bal oldali szakaszt hosszabbnak észleljük, pedig ugyanolyan hosszúak

16 Filozófia 16 Érzékszervi észlelés megcsalhat: Világosságkonstancia Az A és a B négyzet a szürkének pontosan ugyanazon árnyalata, mégsem így látjuk. Az A négyzetet fényben lévő sötét, a B négyzetet árnyékban lévő világos mezőnek látjuk.

17 Filozófia 17 A kedves hallgató is „tudja”, hogy... Itt ül, hallgatja a filozófia tanszék oktatóját, aki a fallibilizmus- infallibilizmus problematikáját boncolgatja. Mindezt tudja, de nem infallibilis (tévedhetetlen) módon, mert nincs kizárva a tévedés, szkeptikus érvek felvethetőek: Descartes gonosz démona és álom-argumentuma; Hilary Putnam „agyak a tartályban” gondolatkísérlete, stb. Következtetés: vagy infallibilisták vagyunk, nem kell a c), se a d), de akkor igen kevés dologra mondhatjuk, hogy tudjuk, és ez nem volna praktikus elmélet. Vagy pedig fallibilisták: kell a c) és a d), mert az igazolás nem implikálja az igazságot

18 Filozófia 18 Definíció Propozícionális tudás: Igaz kijelentésekben való hit, olyan fallibilis bizonyítékok alapján, amelyek biztosítják, hogy a kijelentések igazságába vetett hit nem véletlenszerű.

19 Filozófia 19 Szkepticizmus – mi is ez? A szkeptikus kételkedik egy kijelentésben, vélekedésben, vagy elméletben, hacsak nem talál kielégítő indokokat arra, hogy másként tegyen Általában egészséges hozzáállás – ellenőrizzük az állításokat Ugyanakkor nem sokra vezetne mindennel szemben szkeptikusnak lenni, az emberi élet, tudomány stb. a bizalomra épül Egyértelműen az ismeretelmélet területére tartozik, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy hogyan győződhetünk meg tudásszerző módjaink alkalmasságáról. Két értelemben is beszélhetünk róla: Pozitív tanítás, mely szerint semmit sem tudunk; tudatlanságunk tézise – ez így öncáfoló volna, ez ugyanis alátámasztásra szorul, és ebben is kételkedhetünk. Vagy inkább: a vizsgálódás valamely területén a tudásigénnyel szemben támasztott kihívás, rákérdezés: honnan is tudjuk, amit tudunk?

20 Filozófia 20 Szkepticizmus tovább Eliszi Pürrhón (i.e. 360 – 270.): a vizsgálódás terméketlen és nyugtalanító, mivel nem tudjuk eldönteni, hogy egy kijelentés mellett vagy ellen felhozott érvek a meggyőzőbbek-e. Függesszük fel az ítéleteinket, és érjük el így az ataraxiát, a lelki béke állapotát. De lehet a szkepticizmus egy megismerési módszertan is. Módszertani szkepticizmusra példa: Descartes megint (Értekezés a módszerről, 4): „Minthogy azonban akkoriban csak az igazság kutatásának akartam ‚élni, úgy gondoltam, hogy épp az ellenezőjét kell tennem: el kell vetnem mint feltétlen hamisat mindazt, amiben csak a legkisebb mértékben is kételkedhetem, hogy lássam, nem marad-e végül is valami a meggyőződésemben, ami teljesen kétségbevonhatatlan.”

21 Filozófia 21 Descartes „Így, mivel érzékeink némelykor megcsalnak bennünket, fel akartam tenni, semmi sem olyan, amilyennek érzékeink mutatják. S mivel vannak emberek, akik még a geometria legegyszerűbb tárgyaira vonatkozóan is tévednek okoskodásaikban, és hamis következetéseket vonnak le, azért - magamról is úgy ítélve, hogy éppúgy tévedhetek, mint bárki más - elvetettem mint hamisakat mindazokat az érveléseket, amelyeket azelőtt bizonyításoknak vettek. Végül pedig azt gondoltam, hogy ugyanazok a gondolatok, amelyeket ébrenlétünkben gondolunk, álmunkban is jelentkezhetnek, anélkül, hogy ebben az esetben csak egy is közülük igaz volna. Ezért elhatároztam, hogy felteszem, hogy mindazok a dolgok, amelyek valaha is bejutottak elmémbe, nem igazabbak, mint álmaim csaló képei. De csakhamar láttam, hogy mialatt így mindent hamisnak akartam felfogni, szükségképpen kell, hogy én, aki ezt gondoltam, legyek valami.”

22 Filozófia 22 „S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb feltevései sem képesek azt megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz első elvének, amelyet kerestem.” „Azután figyelmesen megvizsgáltam, mi vagyok én. Láttam, hogy el tudom képzelni: nincs testem, nincs világ és nincs tér, amelyben vagyok. De azért azt nem tudom elképzelni, hogy magam nem vagyok; ellenkezőleg, éppen abból, hogy azt gondolom, hogy más dolgok igazságában kételkedem, egészen világosan és bizonyosan az következik, hogy vagyok. Ellenben mihelyt csak megszűntem volna gondolkodni, nem volna semmi alapom azt hinni, hogy vagyok, mégha igaz volna is minden egyéb, amit valaha gondoltam. Ebből felismertem, hogy olyan szubsztancia vagyok, amelynek egész lényege vagy természete abban van, hogy gondolkodik, s amelynek léte nem függ sem valamely helytől, sem valamilyen anyagi dologtól.”

23 Filozófia 23 A tudásszerzés egy lehetséges alternatív módja: hermenetikai körkörösség I. Heidegger és Gadamer (XX.sz.) módszere: az értelmezés, az értelemadás filozófiai módszere. Tudásunkban ugyanis nem különíthető el, de megkülönböztethető a tapasztalat és annak értelmezése. Minden tudásunkban, vélekedésünkben, hitünkben egyszerre van benne a tapasztalat és az értelmezés.

24 Filozófia 24 Hermenetikai körkörösség II. Valamit mindig mint valamit értünk meg. Nincs interpretálatlan tapasztalat. Csak jobb és rosszabb interpretációk vannak. A tapasztalat hermeneutikájának lényege az, hogy a tapasztalatot a szöveg analógiájára fogjuk fel. A szöveg-analógia alapján a tapasztalat megértése körkörösséget foglal magába. Egyrészt a szöveg egésze alapján kell megérteni a kiválasztott részt ill. a szavakat, és megfordítva. Ez a rész és egész kölcsönös egymásrautaltsága. Másrészt a megértéshez mindig valamilyen előzetes értelmezési feltevéssel kell hozzáfogni, ami azután finomítható, pontosítható vagy elvethető.


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. 2. Ismeretelmélet I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések