Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Hiányzó kapcsolatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Hiányzó kapcsolatok."— Előadás másolata:

1 BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Hiányzó kapcsolatok a közlekedésfejlesztésben, Duna Műhely I. konferencia Esztergom, november

2 4 Valaha a legfontosabb szárazföldi (!) távolsági szállítási mód volt 4 Ma néhány (4-5) százalékot képvisel (áruszállításban); a forgalom áttolódott a vasút – majd a közút felé Lotz Károly: Hajóvontatók (187x) Ilja Repin (1873) Hajóvontatók a Volgán Hajóvontatók

3 II. József az október 30-án kelt leiratában a halálbüntetést eltörölve, azt a hajóvontatással helyettesítette: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, amelyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott... azok a gonosztevők, a kikre jövőben halálbüntetést szabnak ki, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés enyhítésére nem lenne semmi indító ok... életfogytiglan hajóvontatásra... ítéltessenek” ( Vajna K. 1906: 535 ). A hajóvontatással való büntetés azonban, különösen a császár által követelt „kemény bánásmód” következtében gyakorlatilag csaknem azonos volt a halálbüntetéssel. A túlfeszített munkának, az időjárás viszontagságainak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészségtelen kazamatákban való tartózkodásnak a rendkívül gyakori elhalálozásokban mutatkozott meg a hatása: „Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3-ad rész. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az május 17-én Péterváradra érkezett 100 rab közül 1785 márcziusában halottnak mutattak ki 37-et ban két hónap alatt - nov. és decz.-ben - meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38” ( Vajna K. 1906: 536 ). E kegyetlen büntetési nemet - mely ellen egyes hatóságok és magas állású tisztviselők is tiltakoztak - trónra lépése után II. Leopold július 19-én kelt udvari rendeletével törölte el véglegesen. Forrás: Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Arcanum, 2001 Szerző(k): Andrásfalvy Bertalan et al. ill. hivatk. Vajna Károly (1906) Hazai régi büntetések Hajóvontatók

4 a_kertesz_hajovontatok_a_tiszan_1924.jpg

5 Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye) Hajóvontatók

6 A Ferencz-csatorna Új-Verbász mellett. Cserna Károlytól Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben

7 Az egyesítés évétől új korszaka kezdődik a Bácskának nemcsak a megye végleges rendezése, hanem a miatt is, hogy ugyanekkor nyitották meg a Ferencz-csatornát; amaz a politikai, emez a közgazdasági életnek adott egészen új irányt. Kiss József, kincstári mérnök, a betelepűlők földjeinek kijelölésével lévén megbízva, először lett figyelmessé a károkra, melyeket a Telecska alatt elterűlő mocsarak és egyéb belvizek okoztak a lakosságnak. A kincstár engedélyével tehát Kúlától Verbászig egy méternyi széles levezető árkot ásatott a Cserna-baráig, majd folytatta a munkát Szivaczig. A sikertől biztatva utóbb arra a gondolatra jött, hogy a Dunát és Tiszát hajózható csatornával köti össze. Miután öcscsével a terveket elkészítette, részvénytársaságot szervezett s 1793-ban megkötötte a szerződést az udvari kamarával. Három év alatt s egy millió forintból akarták a tervet megvalósítani; de a sokféle akadály miatt csak 1802-ben nyílhatott meg az uralkodó Ferencz király nevét viselő csatorna, melynek kiépítése és fölszerelése több mint három millió forintba kerűlt. Ekkor Monostorszegnél volt összekötve a Dunával, s mind máig Zombor határán át Kis-Sztapár, Szivacz, Cservenka, Kúla mellett Új-Verbászig méter széles ásott mederben, Ó-Verbásztól Szent-Tamáson át Földvárig a kitisztított Cserna- barában, 108 kilométer hosszúságban halad a Tiszáig; vizét öt zsilip tartja. A Ferencz-csatorna Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

8 A Ferencz-csatorna Monostorszegnél volt összekötve a Dunával, s mind máig Zombor határán át Kis- Sztapár, Szivacz, Cservenka, Kúla mellett Új-Verbászig méter széles ásott mederben, Ó-Verbásztól Szent-Tamáson át Földvárig a kitisztított Cserna-barában, 108 kilométer hosszúságban halad a Tiszáig; vizét öt zsilip tartja.

9 Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén „A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek.” „A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol.”

10 4 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat „Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok OrszágBelvízi hajózás OrszágBelvízi hajózás EU-275,6 % EU-156,5 %Magyarország4,5 %

11 4 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat „Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok OrszágBelvízi hajózás OrszágBelvízi hajózás EU-275,6 %Franciaország3,4 % EU-156,5 %Magyarország4,5 % Ausztria3,0 %Hollandia32,3 % Belgium14,7 %Lengyelország0,2 % Bulgária3,0 %Románia10,0 % Csehország0,1 %Szlovákia (2001-ben 4,0) 0,3 % Finnország0,2 %Németország12,8 %

12 Belvízi hajózás

13 Map Waterways Europe

14 Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők aps/doc/schema/seaports/2003_acc ession_seaports_cat_a_eu25.pdf

15 Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők aps/doc/schema/seaports/2003_acc ession_seaports_cat_a_eu25.pdf

16 Hamburg, Bréma

17 Antwerpen, Rotterdam, Amsterdam

18 Constanta és a Duna-torkolat

19

20 Torkolatok

21 Üzemanyag-felhasználás „Egy liter üzemanyag segítségével egy kilométer távolságra eljuttatható áru közúton 50 tonna, vasúton 97 tonna, vízi úton 127 tonna”

22 Üzemanyag-felhasználás

23 4 Ft/tkm „olcsó” – ha adott a folyómeder, a kikötő, a hajó, a személyzet, az áru 4 Meder: eltérő rajnai és dunai meder-profil a rajnai rendszerhez kellene átigazodni 4 Hajó:eltérő előzmények miatt eltérő flották 4 Áru: tömegáru – a vasútról szedjük le? + jelenleg 9 : 1 a befelé fuvarozás aránya (?) 4 Személyzet: leépülő oktatás 4 Kikötő: tervek, – a hidak és kikötők összhangja, 4 „Bezzeg Nyugat-Európa” (1980s) NL 32 % D, B % és támogatott, a többi csökken, és kicsi (tengerpart, torkolat, XVIII. sz-i csatornák) 4 KözOP: 60% a hajózhatóság (Bezzeg-ék: „80-100%”!) 4 => 82% Ennyire tudnánk felnövelni Ki fizetné ? És kit is tenne versenyképesebbé ? Gazdaságos hajózás ?

24 A Duna hajózható !

25 A Duna háta varas, s nem kis baj rajta hajózni. Én ugyan egykönnyen nem merném járni, de mást is Intek, tartóztassa magát, és ülve vagy állva, Vagy hogyan, ott ahol van, békével legyen. 4 Virág Benedek: Helmeczi Mihálynak. (1814) A téli utazás szabályai…

26 BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Hiányzó kapcsolatok a közlekedésfejlesztésben, Duna Műhely I. konferencia Esztergom, november KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Hiányzó kapcsolatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések