Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései

Az előadások a következő témára: "Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései"— Előadás másolata:

1 A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 1.
Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései Szoftver: a hardver berendezéseket működtető, a felhasználói feladatokat ellátó programok összessége Förmver: a HW és a SW feladatokat összehangoló, biz. SW funkciókat ellátó, permanens memóriában tárolt mikroprogramok

2 A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 2.
Brénver: szellemi tevékenységek, amelyek egy SW termék létrehozását realizálják. Összetevői: Orgver: s SW fejlesztési munkát támogató, segítő elvek, módszerek és eszközök Menver: mindazoka az emberekkel kapcsolatos feladatok, amelyek egy számítógépes rendszer működtetését biztosítják (személyzet képzése, felelősök kijelölése, munkaerő biztosítása)

3 Az információfeldolgozás folyamata
eredmények megjelenítése feldolgozás adatbevitel, vezérlési információk beadása

4 INPUT FELDOLGOZÁS OUTPUT

5 Az információfeldolgozás fázisai
input fázis: adatgyűjtés, -előkészítés,, -bevitel, -ellenőrzés (érvényesség, összefüggés-, konzisztencia-, teljességvizsgálat), átalakítás, tárolás, felügyelet feldolgozási fázis: adatmanipuláció, információ-előállítás output fázis: megjelenítés, tárolás, biztonsági mentés

6 A számítógép erőforrásai

7 A számítógép input/output és memória egységei
1. Memória tárolók 2. Adatbeviteli eszközök 3. Kimeneti berendezések 4. Háttértárolók

8 A tárolók hierarchiaszintjei

9 2. Adatbeviteli eszközök
Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

10 3. Kimeneti egységek hardcopy: softcopy printer: impact (leütéses)
non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus mikrofilm softcopy monitorok gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, hang szintetizátorok

11 4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

12 4. Háttértároló közegek - Kategóriák
a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

13 A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók
mágneses tárolók szalag alapú lemez alapú mágnesbuborék optikai tárolók optikai lemez WORM, CD-ROM mikrofilm holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

14 A lemezcsomag felépítése
Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

15 A floppy és Winchester információk
Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: szektorfej: azonosító blokk adatblokk: adattárolásra szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory file neve, kiterjesztése, típusa utolsó módosítás időpontja a file első clusterének sorszáma a file hossza byte-ban partíciós tábla

16 Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

17 CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben
CD-A CD-XA CD-I CD-R 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO 9660 1987: CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés

18 Az adategységek viszonya
Logikai egységek: bit  byte  mező  szegmens  rekord  blokk  file  adatbázis Fizikai egységek: belső ábrázolás szempontjából: típus (integer, real stb.), hossz (fix, változó) I/O elérés szempontjából: fizikai rekord, blokk

19 Adat Információ Tudás Rendszer

20 Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

21 Az adat (mint az információ megjelenési formája):
olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

22 A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek):
a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

23 Információkategóriák
feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória

24 Feldolgozhatóság szerint:
kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

25 Információk jellege szerint:
Primer információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

26 Információforrás szerint:
belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

27 az üzleti/szervezeti folyamatok
Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

28 Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

29 Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

30 a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.
Alrendszer: a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia: a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

31 Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: a rendszer célja, a rendszer környezete, a működés feltételei, az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) komponensek (feladatok, funkciók, munkák) a rendszer vezető szerve.

32 Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.