Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatika I. Környezetmérnöki szak Távoktatás. A számítógéppel támogatott információ- feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatika I. Környezetmérnöki szak Távoktatás. A számítógéppel támogatott információ- feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag."— Előadás másolata:

1 Informatika I. Környezetmérnöki szak Távoktatás

2 A számítógéppel támogatott információ- feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései Szoftver: a hardver berendezéseket működtető, a felhasználói feladatokat ellátó programok összessége Förmver: a HW és a SW feladatokat összehangoló, biz. SW funkciókat ellátó, permanens memóriában tárolt mikroprogramok

3 A számítógéppel támogatott információ- feldolgozó rendszer összetevői - 2. Brénver: szellemi tevékenységek, amelyek egy SW termék létrehozását realizálják. Összetevői: –Orgver: s SW fejlesztési munkát támogató, segítő elvek, módszerek és eszközök –Menver: mindazoka az emberekkel kapcsolatos feladatok, amelyek egy számítógépes rendszer működtetését biztosítják (személyzet képzése, felelősök kijelölése, munkaerő biztosítása)

4 feldolgozás adatbevitel, vezérlési információk beadása eredmények megjelenítése Az információfeldolgozás folyamata

5 INPUTFELDOLGOZÁSOUTPUT

6 Az információfeldolgozás fázisai input fázis: adatgyűjtés, -előkészítés,, -bevitel, - ellenőrzés (érvényesség, összefüggés-, konzisztencia-, teljességvizsgálat), átalakítás, tárolás, felügyelet feldolgozási fázis: adatmanipuláció, információ- előállítás output fázis: megjelenítés, tárolás, biztonsági mentés

7 A témakör fejezeteihez a slide- okat dr. Raffai Mária készítette. A számítógép erőforrásai

8 A számítógép input/output és memória egységei 1. Memória tárolók 2. Adatbeviteli eszközök 3. Kimeneti berendezések 4. Háttértárolók

9 A tárolók hierarchiaszintjei

10 Memóriatárolók - jellemzők Kapacitás Sebesség Életciklus : meddig tárolja az információt –ROM : a sz.gép teljes élettartama alatt –RAM : egy task végrehajtása alatt Volatilitás : az információ megőrzésének képessége –ROM és Flash: NV (non volatile) –RAM : az információ elillan

11 Memóriatárolók Memóriák Csak olvasható ROM Írható és olvasható RAM Cashe

12 ROM memória típusok ROM PROM EPROM EEPROM Flash-ROM

13 Memóriatárolók - ROM Speciális memóriamodul, amelynek tartalmát már gyártása során meghatározták, és amely később semmilyen módon nem írható felül.

14 Memóriatárolók - ROM A ROM memóriákat általában firmware tárolására használták, manapság azonban erre a célra már inkább inkább EEPROM vagy Flash tárolókat használnak, amelyek tartalma utólagosan módosítható, így a hibák javításához nincs szükség a teljes eszköz vagy memóriamodul cseréjére.

15 Memóriatárolók - PROM Programmable Read-Only Memory (PROM) Programozható, Csak Olvasható Memória Speciális memóriamodul, amelynek tartalmát írása után - a ROM-hoz hasonlóan - többé már nem lehet módosítani.

16 Memóriatárolók - PROM A PROM modulok gyakorlatilag ROM funkcionalitás megvalósítására adnak lehetőséget olyanok számára, akik saját maguk nem rendelkeznek a közvetlen ROM gyártás lehetőségével.

17 Memóriatárolók - EPROM Erasable Programmable Read-Only Memory (EPROM) Törölhető, Programozható, Csak Olvasható Memória Memóriamodul, amelynek tartalmát megírása után - a PROM memóriához hasonlóan - nem lehet módosítani, de a teljes modul tartalma törölhető, amely után - korlátos alkalommal - ismét új tartalom írható bele.

18 Memóriatárolók - EPROM Az EPROM egységek gyakorlatilag a PROM és ROM biztonságát nyújtják a bennük tárolt adatok felülírásával szemben, miközben szükség esetén lehetővé teszik a modulok újrahasznosítását is. A klasszikus EPROM memóriák törléséhez ultraibolya fényre van szükség, így ahhoz mindenképpen a befoglaló eszközből történő kiszerelésre van szükség. Ennél egyszerűbb az EEPROM memóriák törlése, amely elektromos úton történhet.

19 Memóriatárolók - EEPROM Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory (EEPROM) Elektromosan Törölhető, Programozható, Csak Olvasható Memória Elektromos úton törölhető EPROM memória.

20 2. Adatbeviteli eszközök Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

21 3. Kimeneti egységek hardcopy: –printer: impact (leütéses) non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer –plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus –mikrofilm softcopy –monitorok –gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, –hang szintetizátorok

22 4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

23 4. Háttértároló közegek - Kategóriák a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

24 A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók mágneses tárolók –szalag alapú –lemez alapú –mágnesbuborék optikai tárolók –optikai lemez –WORM, CD-ROM –mikrofilm –holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

25 A lemezcsomag felépítése Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

26 A floppy és Winchester információk Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: –szektorfej: azonosító blokk –adatblokk: adattárolásra –szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory –file neve, kiterjesztése, típusa –utolsó módosítás időpontja –a file első clusterének sorszáma –a file hossza byte-ban partíciós tábla

27 Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

28 CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO : CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés CD-A CD-XA CD-ICD-R

29 DVD Az adatokat mélyedések (pit) és kiemelkedések (land) hordozzák, akárcsak a CD-n, és a mélyedések eltérő fényvisszaverési tulajdonságát használják fel az adatok visszaolvasásához. Eltérés a lyukak méretében van. A pitek átlagos hossza és a sávok távolsága kevesebb, mint fele a CD hasonló adatainak. A DVD esetében további kapacitásnövekedést jelent, hogy több tárolóréteg is lehet egy oldalon, illetve hogy léteznek kétoldalas DVD- k is. Két oldalon, oldalanként két rétegben tárolja az adatokat

30 CD és DVD felülete ugyanakkora nagyításban

31 DVD Gyártásakor két műanyag lemezt ragasztanak össze, és ezek közé helyezik el az információhordozó réteget (a CD esetén az információhordozó réteg a címkenyomat alatt van). A DVD lemezek gyártása annyiban tér el a CD gyártástól, hogy egy lemez helyett két, fele olyan vékony lemez kerül összeragasztásra. A technológiát bonyolítja, hogy a két lemezt úgy kell összeragasztani, hogy adott esetben ugyanarról az oldalról legyenek olvashatóak. Ezt a fényvisszaverő és félig-fényáteresztő rétegek használatával oldják meg.

32 DVD Ha csak az egyik lemezoldal képes információtárolásra akkor egyoldalú, ha mindkettő akkor kétoldalú lemezről beszélünk (kétoldalas lemezt meg kell fordítani lejátszáskor a meghajtóban). A kapacitás növelhető az egy lemezoldalon található rétegek számának szaporításával.

33 Különböző DVD-típusok A különböző DVD-típusok az alábbi adatmennyiséget tudják hordozni: Megnevezés Kapacitás Rétegek száma Olvasás DVD 5 4,7 GB 1 egyoldalas DVD 9 8,5 GB 2 egyoldalas DVD 10 9,4 GB 2 kétoldalas DVD GB 4 kétoldalas

34 HD-DVD Toshiba – NEC Ibolyaszínű lézerfényre épül, és segítségével a jelenlegi DVD diszkekéhez hasonló lemezstruktúra mellett oldalanként mintegy GB adatot lehet tárolni. Előnye: –a kompatibilitás, –a jelenlegi DVD-gyártósorok minimális átalakítással HD-DVD gyártósorokká alakíthatók, így egyetlen lemez költsége alig magasabb, mint egy ma gyártott DVD-lemezé.

35 Blue-ray Ibolyaszínű lézerfényre épül. Sony Corporation, Royal Philips Electronics, Samsung Electronics Company gigabájt/réteges tárolási kapacitás. Kétrétegű Blue-Ray lemez 50 gigabájtos.

36 Holografikus adatkártya inPhase (amerikai ) Optware (japán) Bankkártyához hasonló adattároló plasztikkártya. Gyártás olcsó. 50 GB.

37 Hologram A hologramok egyedülálló sajátossága, hogy háromdimenziós képet adnak és visszaállítják a fényképezett tárgy képét teljes eredetében. Valóságosnak tűnik, mert a hologram tökéletesen rögzíti a tárgyról visszavert fényhullámokat is a fotólemezen, vagy a matrica anyagában. Az adattárolás során is pontosan ezt a képességet használják ki, az adatokról készült hologram, "fénykép" segítségével ugyanis később gyorsan és egyszerűen visszanyerhetők az adatok a lézersugár segítségével

38 Holografikus adattároló prototípusa

39 Holografikus tárolás Az adatok írása és olvasása az eddig alkalmazott optikai meghajtókkal ellentétben nem sorban, bitről- bitre, egymás után történik, hanem párhuzamosan.

40 2. Adatbeviteli eszközök Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

41 3. Kimeneti egységek hardcopy: –printer: impact (leütéses) non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer –plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus –mikrofilm softcopy –monitorok –gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, –hang szintetizátorok

42 4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

43 4. Háttértároló közegek - Kategóriák a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

44 A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók mágneses tárolók –szalag alapú –lemez alapú –mágnesbuborék optikai tárolók –optikai lemez –WORM, CD-ROM –mikrofilm –holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

45 A lemezcsomag felépítése Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

46 A floppy és Winchester információk Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: –szektorfej: azonosító blokk –adatblokk: adattárolásra –szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory –file neve, kiterjesztése, típusa –utolsó módosítás időpontja –a file első clusterének sorszáma –a file hossza byte-ban partíciós tábla

47 Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

48 CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO : CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés CD-A CD-XA CD-ICD-R

49 Információtechnológia - alapfogalmak

50 Adat Információ Tudás Rendszer

51 Az információ : olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

52 Az adat (mint az információ megjelenési formája): olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

53 A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek) : a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak, okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

54 Információkategóriák feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória

55 Feldolgozhatóság szerint: kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

56 Információk jellege szerint: Primer információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

57 Információforrás szerint: belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

58 Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

59 Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

60 Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemléletDinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

61 Alrendszer : a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia : a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

62 Szervezet : konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: –a rendszer célja, –a rendszer környezete, a működés feltételei, –az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) –komponensek (feladatok, funkciók, munkák) –a rendszer vezető szerve.

63 Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

64

65 Célrendszer

66

67 A gazdálkodó szervezetek alrendszerei stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás) piackutatás, marketing, termelési/szolgáltatási alrendszer logisztikai: beszerzés, áruátvétel; készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállítás pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling) humánerőforrás gazdálkodás office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

68 IR: Információrendszer Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson. Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

69 Téves szóhasználat információs rendszer vs. információrendszer információs rendszer jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat információrendszer az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese  rendszere

70 Információrendszer a rendszer célja szerint Végrehajtás-orientáltVezetési IR Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása. Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

71 IT : Információtechnológia –fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek, módszerek és eszközök, –számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök, módok és technikák, –kommunikációs hálózatok, valamint –anyagi folyamatok automatizált támogatása, amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

72 Információrendszer-fejlesztés Azt a folyamatot, amelynek során egy szervezet, vagy valamely objektum adatait, áramlási és feldolgozási folyamatait egységes szemléletben kezelve számítógéppel támogatott információ-feldolgozó folyamattá alakítjuk információrendszer-fejlesztésnek nevezzük.

73 Az IR/IT hatása a szervezetre mértékrendszer infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től  a függőség mértéke diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához   az IR/IT decentralizáltságának foka 

74 Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák az IR/IT figyelmen kívül hagyja a vállalati célokat a rendszer nem azt szolgáltatja, amit elvárnak tőle a fejlesztett rendszerek nem integráltak, az információ- erőforrás-felhasználása az önálló alkalmazásokkal nem hatékony nincsenek releváns információk hiányos, ellentmondásos, pontatlan és lassú a vezetés információval való ellátottsága következetlen döntések az IT infrastruktúra kialakításában

75 Az IR/IT fejlesztésben érdekeltek céljai tulajdonosok és a CEO: hatékonyságnövelés, előnyszerzés a menedzsment és a felhasználók: alkalmazás, a meglevő folyamatok automatizálása, napi feladataik hatékonyabbá tétele CIO, belső IT szakemberek: szervezeti igények kielégítése, személyes szakmai előrelépés IT szállítók: új termékek/szolgáltatások széleskörű terjesztése üzleti partnerek: előnyszerzés az együttműködésből

76 Az IR fejlesztést kiváltó tényezők érdekszféra IS/IT fejlesztés külső üzleti környezet külső üzleti környezet belső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet belső IR/IT környezet IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió jövőbeli alkalmazás-portfólió + infrastruktúra

77 A belső IR/IT környezet Informatikai infrastruktúra –meglévő hardver, –hálózati elemek, –rendszerszoftver alkalmazások Alkalmazás portfolió

78 Alkalmazás-portfolió Azoknak a szoftvereknek az összessége és rendszerének architektúrája, amelyet a felhasználó a munkavégzéséhez használ.

79 Szakszerűtlenül végzett fejlesztési munka A „Fejlesztő” a feladat nagyvonalú ismeretében azonnal programozni kezd, majd ezt a programot javítgatja. Eredmény: rosszul működő alkalmazás, bosszankodó felhasználó

80 Szakszerű fejlesztés Szisztematikus, a feladathoz illeszkedő módszertannal végzett fejlesztési tevékenység az életciklus minden fázisában. Eredmény: –az igényeket kielégítő eredmények –megelégedett alkalmazottak

81 Az IR fejlődés korszakai 1. AF: adatfeldolgozás a működési hatékonyság javítása 2. VIR: vezetői munka támogatása releváns információk a vezetésnek 3. SIR: stratégiai tevékenység támogatása a versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

82 Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje ‘60-as évek‘70-es évek‘80-as évek‘90-es évek adatfeldolgozás  működési hatékonyság vezetői információrendszerek  menedzsment támogatása stratégiai IR  üzleti előnyök szerzése

83 Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai Cél: információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén Fejlesztési szempontok: –felhasználói igények világos megfogalmazása –hatékony projektirányító módszerek kidolgozása –informatikai infrastruktúra tervezése, kiépítése –a technológia és az emberi képességek hatékony kihasználása Az IT vezetés feladatai: –elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás –a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

84 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai 1./2 Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása –releváns információk, elemzések a vezetés részére –a menedzsment-folyamatok támogatása –a menedzsment idejének hatékony kihasználása –a belső üzleti folyamatok információhátterének biztosítása Fejlesztési szempontok: –az információk és felhasználási céljuk megértése –az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony visszakeresés, elemzés érdekében –a technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása

85 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai 2./2 Az IT vezetés feladatai: –hatékony adatkezelési eljárások és szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára –gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával –a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására

86 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai 1./2 Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti előnyök szerzése Fejlesztési szempontok: –IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt együttműködésének megteremtése –a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás) –a belső és a külső információk összekapcsolása –elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése

87 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai 2./2 Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása: az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása

88 A SIR hatékonyságának kulcstényezői tanulás mások példájából: külső minták „másolása” célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés az SIR alkalmazás hasznának megosztása felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak legmegfelelőbb technológia a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

89 Stratégia : a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége. Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

90 Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései Üzleti stratégia - üzleti döntések - célok, irányok - változások IR stratégia - üzleti alapú - igény-orientált - alkalmazás-centrikus IT stratégia - tevékenységorientált - kínálatorientált - technológiaközpontú üzleti irány igények, prioritások infrastruktúra, szolgáltatások segíti az üzleti folyamatokat

91 Az informatikai stratégia tervezése célok, a környezet meghatározása fejlesztés értékelés, döntés megvalósítási terv stratégia-felügyelet

92 Információfeldolgozás-támogatás

93 Az IR fejlesztést kiváltó tényezők érdekszféra IS/IT fejlesztés külső üzleti környezet külső üzleti környezet belső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet belső IR/IT környezet IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió jövőbeli alkalmazás-portfólió + infrastruktúra

94 A rendszerfejlesztés folyamata Az információrendszer vizsgálata MIT? Funkcionális aspektus HOGYAN? Technikai aspektus HOGYAN? Technikai aspektus KIVEL? Végrehajtási aspektus KIVEL? Végrehajtási aspektus

95 A rendszerfejlesztés életciklusa

96 Információrendszer-fejlesztési tevékenység meghatározott elvek, módszerek, eljárások, eszközök olyan tudatos, a rendszer céljának megfelelő alkalmazása, amely az alaptevékenységre és a felhasználó igényeire alapozva a valós probléma felmerülésétől kezdődő folyamattal a feladat megismerési és elemzési munkájának elvégzése után egy hatékonyabb, számítógéppel támogatott rendszert tervez és valósít meg, valamint felügyeli annak működését.

97 A fejlesztési háromszög elvek módszerek eljárásokeszközök megvalósítás realizálás automatizálás közvetlen megvalósítás

98 Paradigma - Fejlesztési elv A fejlesztési paradigma általánosan érvényes, a munkavégzést, munkastílust meghatározó hozzáállás, gondolkodásmód az objektív valóság sajátosságainak és törvényszerűségeinek általánosítására.

99 Módszerek A módszer adott feladatok elvégzéséhez szükséges, meghatározott körülmények és feltételek között érvényes szisztematikus végrehajtási mód, adott lépéssor, és ennek előírása.

100 Technikák, eszközök a fejlesztési munkát, a fejlesztők közötti, valamint a felhasználó-fejlesztő közötti kommunikációt segítő szimbólumrendszer, diagramok, ábrázolási és dokumentálási technikák

101 A fejlesztési fázisok célja és feladata -vázlatos áttekintés-

102 1. fázis: Problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés probléma feltárás, elvárások specifikációja helyzetfelmérés, a jelen rendszer céljainak, elemeinek és működésének feltárása elemzés, alapos megismerés, ok-okozati összefüggések, kapcsolatok vizsgálata alkalmazás-portfólió összeállítása, elemzése megvalósíthatóság, döntés, követelmények specifikálása

103 1. fázis: Problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés probléma feltárás, elvárások specifikációja - megbeszélések, ismeretgyűjtés, célok megértése helyzetfelmérés, a jelyen rendszer céljainak, elemeinek és működésének feltárása - interjúk, kérdőívek, bizonylat-, dokumentációgyűjtés, rendszerezés, diagnosztika, elemzés, alapos megismerés, ok-okozati összefüggések, kapcsolatok vizsgálata - SWOT, kritikus sikertényezők módszere, Porter féle értékelemzés, Pareto, Ishikawa, adatfolyam, szervezeti architektúra, szerepkörök, alkalmazás-portfólió összeállítása, elemzése megvalósíthatóság, döntés, követelmények specifikálása - költségbecslés, hatékonysági vizsgálatok, Kesserling, döntéstámogató algoritmusok

104 A tervezést megelőző, többszakaszos első fázis a fejlesztés talán legkritikusabb tevékenységsora, hiszen ennek eredménye a rendszerterv alapja! Nem mindegy tehát, hogy mennyire vesszük komolyan, és milyen információkat szolgáltatunk az absztrakcióhoz, hiszen a munkát a szerzett ismeretek birtokában kell folytatni.

105 Hogyan kezdődik? a gondolat megszületése avagy

106

107 A tervezést megelőző fázis szakaszai célkitűzés, problémadefiniálás megvalósíthatósági tanulmány helyzetfeltárás, folyamattérképezés a rendszer és összetevőinek elemzése probléma és kockázatanalízis IR-igények specifikációja a rendszer modellje, követelményspecifikáció

108 Problémadefiniálás 1./2 A problématér és definiálása: PIECES (Wetherbe) modell alapján: Performance: végrehajtás Information: releváns információk Economy: gazdaságosság, költségérzékenység Control: irányítás, ellenőrzés Efficiency: hatékonyság Services: elvárások a szolgáltatásokkal szemben

109 Problémadefiniálás 2./2 igények, elvárások, feltételek, körülmények specifikálása –várható eredmények és minősítésük (számszerűsíthető és minőségi jellemzők) –szolgáltatási szint, időbeliség erőforrásigények és lehetőségek –fejlesztési, bevezetési erőforrások: személyi, eszköz és beruházási kiadások –üzemeltetési költségek: eszköz-, anyag, energia, átviteli költségek

110 Vajon ezek után pontosan ismerjük a felhasználó igényeit?

111 Célkitűzés, definíciós tanulmány felhasználói célok, elvárások, a fejlesztés alapját képező információk, folyamatok és egyéb elemek begyűjtése, a működési környezet, a kapcsolódó rendszerekhez illeszkedés módjának és formáinak, valamint a fejlesztés lehetőségeinek és korlátainak a specifikálása.

112 Megvalósíthatósági tanulmány A probléma és egy előzetes tájékozódás ismeretében meg kell vizsgálni a lehetőségeket: –üzleti elvárások szerinti teljesíthetőség (milyen szolgáltatást fog nyújtani a rendszer), –technikai kivitelezhetőség (milyen hardver-szoftver környezet szükséges), –költség/hatékonysági elemzés szempontjából, –a fejlesztési kockázat mérlegelésével fejlesztési alternatívákat kell készíteni és kiértékelni.

113 értékelési szempontok meghatározása és alternatívánkénti pontozása a szempontok felhasználói elvárások szerinti rangsorolása, súlyozás alternatívánkénti súlyozott összpontszám meghatározása viszonyítás az elérhető max pontszámhoz grafikus ábrázolás döntés példa Kesserling módszer alkalmazására Kiértékelő algoritmusok Kesserling módszer Irodalom: Kindler-Papp: Komplex rendszerek vizsgálata - MK, 1977

114 E1: skálázhatóság, fejleszthetőség E2: hatékonyság E3: korszerűség, fejlettségi szint E4: rendelkezésre állás E5: kényelem, ergonómia E6: igények kielégítése E7: adat- és működési biztonság E8: rugalmasság, változtathatóság E9:szolgáltatási szint E10: nyitottság, platformfüggetlenség E11: beruházási költség E12: üzemeltetési költség szintje

115 Helyzetfeltárás 1./2 dokumentációk begyűjtése szervezeti architektúra, célok (küldetés, stratégia), tevékenység, folyamatok megismerése módszer: interjúk, kérdőívek (nyílt, zárt, vegyes), csoportos megismerés, mintavétel, megismerés technika: orgchart, munkaköri leírás, funkcionális struktúra, jegyzékek, alapfolyamati hierarchia-jegyzék, tevékenységstruktúra, P-gráf, feldolgozási folyamatábra (flowchart) (ABC, Visio),, szerepkördiagram a rendszer állapotának és viselkedésének feltárása módszer: feltételtől és körülményektől függő működés vizsgálta (funkcióanalízis) technika: állapotdiagram, döntési tábla, döntési fa

116 Helyzetfeltárás 2./2 az IR vizsgálata, információigények meghatározása módszer: adatok, bizonylatok, adatigény és áramlás, feldolgozási feladatok technika: folyamatok adatjegyzéke, bizonylatleírás, adatszótár, életgörbe, bizonylatáramlási diagram és időkoordinált folyamatábra, HIPO diagramok, folyamatmodellezés, adatfolyam-analízis, kontextusdiagram a problémák, ok-okozati összefüggések feltárása, elemzése módszer: Ishikawa analízis, Pareto elemzés technika: előfordulási gyakoriság, grafikonok

117 Ishikawa analízis a probléma a külső szereplők igénye, az ügyfelek viselkedése feladatok, szervezeti szereplők viselkedése

118 Analízis - a szervezetről alkotott ismeretek rendszerezése, elemzése, igények, elvárások, lehetőségek előrevetítése termékportfolió-elemzés versenykörnyezet vizsgálata: új piaci belépők, a vevők és beszállítók alkupozíciója, helyettesítő termékek fenyegetettsége, versenytársak üzleti stratégia és a kritikus sikertényezők (CSF analízis) vizsgálata értéklánc-elemzés: külső és belső értékrendek, értékek meghatározása és vizsgálata az IR/IT szerepe az értékláncban

119 A: üzleti célok az IR igények szempontjából

120 Információigények meghatározása a vállalati jövőkép, küldetés megfogalmazása, elfogadása üzleti stratégia és a feladatok specifikálása a célok kritikus sikertényezőinek kiválasztása a kritikus sikertényezők kezelésére vonatkozó IR akciók meghatározása jelenlegi IR/IT stratégia felülvizsgálata, új prioritások felállítása

121 Tapasztalatok, következmény, előrelépés: állapotfelvétel, a „van” modell felállítása Az első, időben leghosszabb, és az elemző team számára legnehezebb fázisban a munkatársak megismerték a szervezet célját, a működés folyamatát, körülményeit és a feltételeket, és ha „odafigyeltek”, akkor az elvárásokat, igényeket is. Képesek tehát arra, hogy megalkossák a jelen rendszer modelljét!

122 Összefoglalás - követelményspecifikáció célok, elvárások, tényfeltárás a szervezet diagnózisa: szervezeti architektúra, szerepek, igények, elvárások üzleti célok és folyamatok analízise a rendszer viselkedése: állapotok, események, akciók elvárások mértékrendszere, elfogadási és tesz-telési kritériumok, különleges esetek kezelése döntés a folytatásról, pontos specifikáció

123 2. fázis: Tervezés nagyvonalú rendszerspecifikáció adatmodell-elemek definiálása, sajátosságok meghatározása a rendszer viselkedésének vizsgálata funkcionális modell tervezése input/output tervezés

124 2. fázis: Tervezés nagyvonalú rendszerspecifikáció - a jelen rendszer modellje és a követelményspecifikáció, use case-ek alapján adatmodell-elemek definiálása, sajátosságok meghatározása - egyed, tulajdonság, kapcsolat-elemek, belső, külső szerkezet, normalizálás a rendszer viselkedésének vizsgálata - időtényező szerepe, adatfolyam analízis, a modell és szerkezetének változásai, műveletek, funkciók és események funkcionális modell tervezése - funkcióháló, DFD-k, vezérlési háló, precedencia gráfok, döntési táblák, input/output tervezés - bizonylattervezés, forrás-funkció mátrix, HIPO diagramok

125 3. fázis: Megvalósítás programtervezés: modulspecifikáció, algoritmustervek architektúra tervezés dialógustervezés algoritmus- és folyamattervezés rendszer architektúra tervezés tesztelés tervezése

126 3. fázis: Megvalósítás programtervezés: modulspecifikáció, algoritmustervek alapelvek, adat-, folyamat- és architektúra tervezés architektúra tervezés - architektúra diagram, bemenetek, kimenetek formai terve, interfész-tervek, architektúra kontextus diagram dialógustervezés - menüstruktúra, kommunikációs útvonal, algoritmus- és folyamattervezés - folyamatábra, Warnier-Orr diagram, Jackson diagram, Chapin Chart, Booch féle komponensdiagram rendszer architektúra tervezés - hardver-szoftver környezet specifikáció, vezérlési struktúra, fejlesztési komponens-diagram tesztelés tervezése - verifikáció, validáció, tesztelési szintek

127 4. fázis: Rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás felhasználói elvárások, szoftverminőség a szoftver folyamatos felülvizsgálata, minőségi paraméterek mérése működési hatékonyság, a rendszer funkcionalitása az elvárt minőség biztosítása a rendszer biztonsága

128 4. fázis: Rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás felhasználói elvárások, szoftverminőség - minőség-modellek, minőségi paraméterek, változásmenedzsment a szoftver folyamatos felülvizsgálata, minőségi paraméterek mérése - megbízhatóság (MTBF, MTTR), mértékrendszer, kritériumok, hatékonyság, integritás, helyesség, használhatóság stb. működési hatékonyság, a rendszer funkcionalitása - költséghatékonysági számítások, kihasználási mutatók az elvárt minőség biztosítása - eseményfelügyelet, verziókezelés, hatékonyság mérés, korrekció a rendszer biztonsága - hozzáférési jogok, felkészülés a váratlan helyzetekre, biztonsági intézkedések, helyreállítási lehetőségek, védelmi rendszer a véletlen események ellen

129 Fejlesztési modellek

130 Fejlesztés életciklus-szemléletben problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés koncepciókészítés, megvalósíthatósági tanulmány, döntés, projektindítás rendszertervezés logikai szint rendszertervezés fizikai szint megvalósítás tesztelés üzembe helyezés, rendszerfelügyelet visszacsatolásos modell klasszikus vízesés-modell

131 Fejlesztés életciklus-szemléletben problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés koncepciókészítés, megvalósíthatósági tanulmány, döntés, projektindítás rendszertervezés logikai szint rendszertervezés fizikai szint megvalósítás tesztelés üzembe helyezés, rendszerfelügyelet 1. fázis feltárás, követelmény- specifikáció 2. fázis tervezés 3. fázis implemen- táció 4. fázis rendszerfelügyelet

132 Fejlesztés működő modellekkel prototípusfejlesztés célok, igények specifikálása gyors tervezés célok, igények specifikálása prototípus kidolgozása igények pontosítása tervezés, pontos kivitelezés visszacsatolás

133 Strukturált fejlesztés az ésszerű, szisztematikus módon megvalósított, tiszta, világos szerkezetekben, modulokban gondolkodó, a probléma megoldását egyértelmű szakaszokra bontó IR fejlesztési tevékenység és a megvalósítást segítő eszközrendszer

134 A strukturált fejlesztés életciklusa STR Logikai modell Fizikai modell

135 A könyvből kötelezően feldolgozandó fejezetek, alfejezetek 1.fej 2. fej 3.2 alfejezet


Letölteni ppt "Informatika I. Környezetmérnöki szak Távoktatás. A számítógéppel támogatott információ- feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések