Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mihályi Péter A hatékonyságibér elmélet belső ellentmondása és messzire vezető következményei Szirák, 2012. november 9-10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mihályi Péter A hatékonyságibér elmélet belső ellentmondása és messzire vezető következményei Szirák, 2012. november 9-10."— Előadás másolata:

1 Mihályi Péter A hatékonyságibér elmélet belső ellentmondása és messzire vezető következményei Szirák, november 9-10.

2 Tartalom I.A munkaerő használata: Gábor R. István (GRI) cikke II.A munkaerő termelése: Marxi munkaérték-elmélet, aktuális nyugdíj-rendszer vita – Botos & Botos javaslat MENNYIABÉR?MENNYIABÉR? 2

3 I.Mi a munka? Mitől függ a bér? 3

4 GRI: munkavásárlás vs. dolgozó bérlés M.P.: 1) Jogos a megkülönböztetés. 2) A „szolgálati idő” hossza a fontos (pl. cipőpucolás, prostitúció vs. munka egy ipari laboratóriumban.) 3) A dolgozóbérlés egyre inkább intéz- ményesül (contract manufacturing, outsourcing, munkaerő-kölcsönzés, etc.) 4

5 Ahol inkább dolgozóbérlésről van szó, ott Gábor R. okkal hivatkozik a hatékonyságibér elméletre. Itt Marshall neve kétszer is előjön: egyfelől mint a Marshall-kereszt (S =D) „ortodox” tétele, másfelől mint az az 1920-ból, a Principles 8. kiadásából származó megállapítás, miszerint „ highly paid labour is generally efficient and therefore not dear labour”.  Óriási irodalom, Stiglitz 2001-ben Nobel díjat is kapott érte. 5

6 Emlékeztető: hatékonyságibér-elmélet 1)A bérek a valóságban nem a standard mikroökonómiai elmélet* által meghatározott szinten alakulnak, hanem annál számos – a munkáltató és a munkavállaló számára is racionális - megfontolás miatt magasabbak.  Nincs piactisztító egyensúlyi bérszint  Tartós munkanélküliség. 2)A hangsúlyozottabb probléma az információs aszimmetria: a munkáltató nem lát bele az alkalmazott lelkébe. Ez tehát egy piaci kudarc. * Bér = a dolgozók egyénenkénti határtermelékenysége 6

7 Ellenvetés az elmélettel szemben Ha tényleg az információs aszimmetria a probléma, akkor a bizonytalanság annál nagyobb, minél kvalifikáltabb munka elvégzéséről van szó. A futószalag mellett dolgozó munkás teljesítménye pontosan kiszámítható.  Minél kvalifikáltabb a dolgozó annál jobban eltér a bére az egyensúlyi bértől.  A munkanélküliség átlagos szintje a képzettséggel egyenesen arányos kell, hogy legyen. De tudjuk, hogy ez nem így van! 7

8 Vita GRI következtetésével 1) GRI: A probléma lényege a munkavállalók szempontjából „hiányos szerződés” (Simon). M.P.: Minden szerződés szükségszerűen „incomplete”, és minél hosszabb az érvényessége annál nagyobb a kockázat, de ez mindkét fél számára probléma. 8

9 Vita GRI következtetésével (folyt.) 2) GRI: A versenyzői egyensúly modellje általában érvényes, de a munkaerőpiacra nem. M.P.: Kornai (1971, 2011) „többletgazdaság” elméletét követem, miszerint egy piacgazdaságban minden piacon túlkínálat van – nem csak a munkaerőpiacon.* Ciklus-átlagban sincs egyensúly! * Miképpen a szocialista gazdaságban mindenütt hiány van. 9

10 II.A munkaerő termelése fogyasztás vagy beruházás? Mitől függ a bér nagysága? 10

11 A klasszikus (és a marxi) közgazdaságtan régi problémája Az árunak már a piacra lépése előtt meghatározott értéke van, s ezért sem az értéket, sem ennek változását nem vezethetjük le a piaci viszonyokból, sőt éppen a piaci viszonyokat kell az előbbiekből levezetni. 1)Az árakat a munkaérték-elmélet alapján lehet csak megmagyarázni. 2)A munkaerő adásvétele – mint minden árucsere – egyenlő értékek cseréje. 3)Mégis van kizsákmányolás. Világos, hogy itt egy körkörös érvrendszerbe futunk bele. Ezt a 70-es és 80-as évtizedben input-output mátrixokkal próbálta kezelni az elmélet (Leontief, Bródy, Steedman, Zalai stb.). 11

12 Csakhogy: 1)Minden termék és szolgáltatás emberi munka eredménye, de ugyanakkor magának a munkaerőnek a fejlődése is a termelési összfolyamat eredménye. (Ld. Jánossy: esztergálni csak eszterga-padon lehet megtanulni). 2)Ha a munka közönséges áru, akkor annak újratermelési költségébe bele kellene, hogy férjen valamekkora profit is. Elfogadjuk, hogy a munkaerő kínálatát az előállításával elérhető profit rátája szabályozza? 12

13 Ez nem is annyira abszurd (1) 13 Ld. W. Lewis (1954), J. Mincer (1958) és különösen G. Becker (1964) „human capital” elméleteit!

14 Ez nem is annyira abszurd (2) 1)A 70-es években volt Magyarországon egy „kicsi vagy kocsi” vita. 2)A Botos-házaspár nagy feltűnést keltett nyugdíj- koncepciójának az az alapja, hogy magasabb nyugdíj ígéretével és adókedvezmény útján nyújtott többlet-bérrel lehet és kell ösztönözni a gyermekvállalást. 3)Révész Máriusz (O.V. családpolitikai tanácsadója) szerint*: „Ha valaki nevel egy tehenet, az levonhatja az összköltségből. Ha valaki százat, akkor annyit. A gyereknevelésnek is vannak költségei. Az állam (…) ezt most elismeri, és leírható az adóból. Egy gyermek felnevelése legalább olyan hasznos, mint egy tehéné.” *MaNcs, okt

15 Konklúziók 1)Sem a neoklasszikus alapokon nyugvó általános egyensúly- elmélet, sem a klasszikus munkaérték-elmélet alapján nem lehet megmagyarázni, hogy miért akkorák a bérek, mint amekkorák. 2)A hatékonyságibér-elmélet nyilvánvalóan ellentmond a tényeknek, vagyis nem jelent előre lépést. 3)Az elméleti nehézségek még súlyosabbak, ha a bérek nagyságát nem egy adott időpontban és helyen akarjuk megmagyarázni, hanem időben előre-hátra mozogva és különböző országokat is összehasonlítva. Pl. Hogyan lehetséges, hogy az USA-ban 2012-ben az átlag órabér szintje (leszámítva az inflációt és a természetbeni juttatásokat) az 1964-es szinten áll? a CEO fizetések az 1980-as években 40%-kal voltak magasabbak, mint a két helyettesüké ben az elsőszámú vezetők 2,5-szer többet kerestek, mint helyetteseik. 15

16 Hivatkozások Gábor R. István [2010]: „Minimálbér-paradoxon” versenyzői munkaerőpiacon?”, Közgazdasági Szemle, febr. --- [2012]: „Munkavásárlás vagy dolgozóbérlés”, KSZ, szept. Kornai János [1971]: Anti-equilibrium, Bp.: KJK. --- [2011]: Gondolatok a kapitalizmusról, Bp.: Akadémiai Kiadó. Marshall, A. (1920), Principles of Economics, London: Macmillan. 8. kiadás. Mihályi Péter [1982]: „Érték, értéknagyság, mérhetőség”, KSZ, ápr. 16

17 Köszönöm, köszönjük a figyelmet! 17


Letölteni ppt "Mihályi Péter A hatékonyságibér elmélet belső ellentmondása és messzire vezető következményei Szirák, 2012. november 9-10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések