Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az eltűnt munkahelyek nyomában A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi tárca a kormányzaton belül Váradi Balázs Budapest Intézet Budapest, 2012. április.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az eltűnt munkahelyek nyomában A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi tárca a kormányzaton belül Váradi Balázs Budapest Intézet Budapest, 2012. április."— Előadás másolata:

1 Az eltűnt munkahelyek nyomában A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi tárca a kormányzaton belül Váradi Balázs Budapest Intézet Budapest, április 11.

2 20 év hosszú idő, bruttó 35 perc rövid Amiről nem Teljeskörű intézmény- és politikatörténeti áttekintés (ennek egyrésze a kötetben megvan) Teljeskörű áttekintése a szabályoknak, törvényeknek stb. (ez a kötetben sincs) Amiről igen A politikai intézmények, szakpolitikai mechanizmusok számítanak Keveset tudunk, és amit elmondok, szinte mind csak hipotézis Keretek Tendenciák Tanulságok Amiről beszélni fogok és amiről nem

3 A politikai intézmények, szakpolitikai mechanizmusok számítanak Nem puszta „üzemszervezési” kérdés A bürokrácia mérete, költségvetése és politikai súlya összefügg (Niskanen 2001), A tárcák száma hat a költségvetés egyenlegére (Wehner 2010) A miniszterváltások gyakorisága hat „kemény” szakpolitikai változókra (Huber 1998) Az ex-szocialista országok eltérő foglalkoztatási pályáinak egyik magyarázata lehet

4 (Frey 2002, 2010), (Halmos 2010), (ÁSz 2004, 2008) Ezért: Anonim, strukturált és félig strukturált interjúk politikusokkal és köztisztviselőkkel Sajtóelemzés két napilap (Népszabadság, Magyar Nemzet) és egy hetilap (a HVG) négyévenként, választások előtt és után munkaügyi tárgyú cikkeiből Kormányprogramok áttekintése De nem egyes döntések, epizódok, kauzális összefüggések részletes, alapos vizsgálata Keveset tudunk - módszerek

5 Keretek #1: összehasonlító tábla

6 Keretek #2: Szakpolitika-alkotás, elmélet

7 Tendenciák #1 A munkaügy költségvetési súlya az első sokk után csökkent *1991 é s 1995 k ö z ö tt a Munkan é lk ü liek Szolidarit á si Alapja é s a Foglalkoztat á si, Szakk é pz é si, Rehabilit á ci ó s é s B é rgarancia Alapok egy ü ttes ö sszeg é t mutatja az á bra. A kiad á sok a szakt á rca á ltal ir á ny í tott k é t uni ó s program (T Á MOP 1.1 é s 1.2) kiad á sait is tartalmazz á k Forr á s: 1991 – 2001: Frey (2002), 1998 – 2010 NGM-k ö zl é s, M Á K-m é rlegek é s Frey (2010). A Munaerőpiaci Alap (1991 és 1995 között a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja és a Foglalkoztatási, Szakképzési, Rehabilitációs és Bérgarancia Alapok együttes összege) kiadásai és a költségvetési elvonás A kiadások a szaktárca által irányított két uniós program (TÁMOP 1.1 és 1.2) kiadásait is tartalmazzák Forrás: 1991–2001: Frey (2002), 1998–2010 NGM- közlés, MÁK-mérlegek és Frey (2010).

8 Húsz év alatt a magyar munkaügy minisztériumi döntéselőkészítési területén a bürokrácia és a politika közötti határ fokozatosan eltolódott a politika javára: Egy magát nyeregben érző, a nyolcvanas években szocializálódott köztisztviselői réteg az Antall-Boross kormányok alatt (akik teljesen rájuk voltak utalva) és a Horn-kormány alatt jelentős autonómiával és befolyással vettek részt a döntéselőkészítésben. Ez változott az első Orbán-kormány alatt, amikortól az egyre türelmetlenebb, politikailag motivált megrendelések kodifikálására és végrehajtására szűkült a köztisztviselők feladata. Ez a folyamat nem fordult vissza 2002-ben sem, sőt, ez teljesedett ki a kormányokkal korábban is gyakran cserélődő helyettes államtitkári poszt formálisan is politikai kinevezett szakállamtitkárrá változtatásával 2006-ban. A folyamat egyrészről a kormányzati politikai akarat sikeresebb transzmissziójához vezethet, másrészről viszont a köztisztviselők demoralizálódásával, ill. a döntéselőkészítésből való kimaradásával járt. Tendenciák #2 Köztisztviselők és politikusok

9 Miközben a szakirodalom a nagy volumenű közmunkát a legkevésbé hatékony AMP eszközök közé sorolja… …annak volumene 2010-re (…) sosem látott magasságba szökött től a Magyar Nemzet, 1998-ban már a Népszabadság is felveti, 2006-ban is tartja magát a vélemény, hogy a munkanélküliség közmunkával orvosolható. Politikailag rendkívül vonzó (quid-pro-quo a segélyért), szeretik a polgármesterek is Laboratóriumi szembenállás: a szakma szerint rossz, a politikusok imádják. Némi ellenállás után (2007) győzött a politika: Út a Munkához Tendenciák #3 A közmunka felívelése

10 A foglalkoztatási helyzet fokozatosan lépdelt felfele a sajtónapirendjén 1990-ben még csak egy félelem volt a jövőtől, utána jó ideig élt a remény, hogy a gazdasági növekedés automatikusan enyhít a foglalkoztatáspolitikai problémákon, és csak 2006-ra érett meg az a vélekedés, hogy a magyar foglalkoztatási szint beragadt egy alacsony szinten. A döntéselőkészítés és a politika alig járt a sajtó előtt és nem reflektált a szakirodalomra politikai szinten 2004-től ért meg az a köztisztviselők között 2002-től elterjedt, a szakirodalomban már 1994-től megtalálható vélelem, hogy a foglalkoztatási szint beragadt. Tendenciák #4 Hathat-e foglalkoztatáspolitika a gazdasági növekedésre?

11 A korábbi tetszetős keret lehet a munkagazdász fejében …és taníthatjuk a diákoknak, …de nem az a magyar valóság A köztisztviselők nem ismerik/nem értik a meglevő munkakazdaságtani tudást… …és igazi döntéselőkészítéshez alig rendelnek a munkagazdászoktól. A politikusok gyakran nem célokat/kritériumokat, hanem eszközöket választanak A döntéselőkészítés az Antall-kormány óta, az EU-keretek jelentette ösztökélés dacára nem néz szembe a foglalkoztási problémahalmaz egészével, inkrementális: egyszerre csak egyet és kicsit változtatást vizsgál A politikai döntéseket pedig szinte mindig egymással is konfliktusban álló tagokból álló csoportok hozzák. (Kósáné Kovács Magda és Horn Gyula, Lamperth Mónika és Gyurcsány Ferenc) Tendenciák #5 Szakpolitika-alkotás Mo.-n

12 Nehéz: ki is a tanulságok címzettje? Érdemes lehet közelíteni a szakpolitika-alkotás mechanizmusait az ideálishoz, jobban építeni a tényalapú, ökonometriai vizsgálatokra, de az elemzőknek és értékelőknek is érdemes lehet elfogadni, hogy az sohasem lesz olyan, mint a tankönyvben. Amíg a foglalkoztatáspolitika ad hoc munkaerőpiaci szakpolitikák és a (gyenge) szociális partnerekkel folytatott alkuk terepe csupán, addig nem lesz fontos terület. Ha viszont prioritást kap egy, a foglalkoztatás növelésére koncentráló, koherens, tényalapú gazdaságpolitikai stratégia, annak kidolgozása és megvalósítása, az, más kormányzati egységekkel együttműködve csak egy komoly politikai súlyú munkaügyi tárca részvételével lehetséges. Tanulságok


Letölteni ppt "Az eltűnt munkahelyek nyomában A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi tárca a kormányzaton belül Váradi Balázs Budapest Intézet Budapest, 2012. április."

Hasonló előadás


Google Hirdetések