Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lexikográfia kialakulása és története. Meghatározás  Lexikográfia: a szótárkészítés tudománya (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lexikográfia kialakulása és története. Meghatározás  Lexikográfia: a szótárkészítés tudománya (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik,"— Előadás másolata:

1 A lexikográfia kialakulása és története

2 Meghatározás  Lexikográfia: a szótárkészítés tudománya (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik, hanem a szótárak történetével, fejlődésükkel, készítésük alapkérdéseivel, egy adott történelmi kor vagy szerző lexikai repertoárjának összeállításával, egyszóval mindazzal, ami a szótárral kapcsolatos  Hartmann & James szerint a lexikográfia olyan szak- és tudományterület, amely szótárakkal és más forrásművekkel foglalkozik, és két fő területe van: a szótárkészítés elmélete a szótárkészítés gyakorlata

3 Történelmi mérföldkövek  ókor és a középkor glosszák és glosszáriumok (szószedetek, szógyűjtemények) megvalósult a betűrendes katalogizálás Európában a latin és a vulgáris latin szétválása majd az újlatin nyelvek kialakulása vezetett a kétnyelvű szótárak megjelenéséhez

4  humanizmus és reneszánsz utazók, kereskedők világjárók különböző nyelveket beszélő területeken fordultak meg  poliglott szótárak a régebbi korok írásainak a tanulmányozása és a görög, arab, héber művek olvasása számtalan szótárt eredményezett a könyvnyomtatás fontos szerepet játszott az írás és olvasás terjedésében a latin nyelv visszaszorulásával a tanult emberek számára szükségessé vált a szótárak használata

5  az első nagy európai szótárak a XVII. században készültek, és ekkortól számítják a modern lexikográfia kezdetét  az első jelentős szótár a Vocabolario degli Accademici della Crusca (1612)  a XVIII-XIX. sz. a lexikográfiai kodifikáció időszaka, amikor véglegesen kialakult a nyomtatott szótárak szerkezete  a XX. sz. az új kezdeményezések százada, és a számítógépek felhasználásával a szótárkészítés és szótárhasználat új módja válik lehetővé

6 A szótárak fejlődése  a legkorábbi szótárak két- vagy többnyelvűek voltak  nyelvjárási és szakszavakat, illetve ritka nyelvi alakokat magyarázó szójegyzékek voltak  a görögök már az V. században írtak glosszákat, amelyek a nehéz szavakat magyarázták, pl. Homérosz műveiben  az ilyen glosszákból később jegyzékeket - glosszáriumokat - állítottak össze  az első fennmaradt magyar szójegyzék (a Königsbergi szójegyzék) a XIV. század második feléből származik, és mintegy 100 magyar szót tartalmaz

7  a szótárkészítés gyökerei a kétnyelvű, angol-latin, magyar-latin stb. szójegyzékekig nyúlnak vissza  a szótárkészítés kiinduló pontjaként Angliában Robert Cawdrey 1604-es A Table Alphabeticall című munkáját tekintik  ugyanebben az évben (1604-ben) jelent meg magyar nyelvterületen Szenczi Molnár Albert Dictionarium Ungarico-Latinum-ja, amely a magyar szókészlet első nagyszabású számbavétele, a magyar lexikográfia elindítója volt

8  a szótár-tudomány következő 150 évét lassú és egyenetlen fejlődés jellemezte  nem volt kiforrott a szótár készítés módszere, és az sem volt egyértelmű, hogy mi a szótár tárgya  Cawdrey-tól kezdve a XVII. századi szótárak mind „nehéz”, vagyis idegen, elsősorban latin eredetű szavakat tartalmaztak  ezek jelentős mértékben támaszkodtak az elődök munkájára, így nem szolgáltak túl sok újdonsággal

9  a XVIII. század elején John Kersey az olvasók általánosabb igényét próbálta meg kielégíteni azzal, hogy ‘mindenféle’ szót felvett az 1702-ben megjelent A New English Dictionary című munkájába  Nathan Bailey An Universal Etymological Dictionary (1721) c. szótára elsőként törekedett arra, hogy megjelenítse az élő nyelvet figyelemre méltó a definíciók megfogalmazásának kifinomultsága

10  a korai angol lexikográfia 1755-ben érte el csúcspontját Samuel Johnson Dictionary of the English Language kiadásával megteremtette az egynyelvű szótárak napjainkig fennmaradt szerkezetét Johnson érdeme nem eredetiségében, sokkal inkább szervezői tehetségében rejlik saját szótárában összegezte elődei munkájának legjobb tulajdonságait

11  Samuel Johnson szótára nagy számú példamondatot gyűjtött össze saját olvasmányaiból, amelyeket cédulákon rögzített felsorolta és megszámozta a szavak különböző jelentéseit:  ‘természetes és primitív’ jelentések  ‘következtetett’ jelentések  metaforikus, poétikus jelentések  hétköznapi jelentések  egyedi jelentések (amelyeket egy-egy ‘nagy szerző’ a szokásostól eltérő módon használt) az így felosztott jelentéseket ‘elsőrangú íróktól’ vett idézetekkel szemléltette

12  a szótárt 8 évvel megelőzte a Terv (Plan of a Dictionary of the English Language)  Samuel Johnson ebben kijelentette, hogy a nyelvet ‘tiszta állapotában’ kell rögzíteni  a szótár-tudományban Johnson volt az első, aki megfogalmazta a preskripció gondolatát  a szótár megjelenésének idejére belátta ennek megvalósíthatatlanságát és átértékelte nézetét

13  A szótár újdonsága: a nyelv egészének tudományos jegyzéke kívánt lenni - ez alapvetően megkülönbözteti a korábban véletlenszerűen összeállított, „nehéz” szavakat tartalmazó szótáraktól a nyelvhasználatban előforduló példák korpuszára épült, főként az 1560-tól 1660-ig tartó időszakból; bizonyos szótípusok nem kerültek be (pl. tulajdonnevek - ez a döntés jelentős különbségeket eredményezett a későbbi angol és amerikai szótárak között, mivel az előbbiek követték Johnsont, az utóbbiak nem) magában foglalta az irodalmi nyelvhasználatot is, s így eltért a korábbi gyakorlattól, mely a szakszavakra összpontosított. Johnson összes idézeteinek fele Shakespeare-től, Drydentől, Miltontól, Addisontól, Bacontól, Pope-tól és a Bibliából származik. A szótár így igazán a „legjobb” írók nyelvét tartalmazza

14  az első magyar egynyelvű szótárak a XVIII. sz. végétől tűntek fel  Baróti Szabó Dávid (1784) Kisded szó-tára ritka, nyelvjárási eredetű szavakat tartalmazott  1852-ben kezdték meg a Grimm-fivérek nyelvtörténeti szótáruk munkálatait. Tevékenységük hatással volt az egész XIX. századi lexikográfiára.

15  Angliában a Filológiai Társaság (Philological Society) felhívást tett közzé egy új típusú szótár elkészítésére  erre azért volt szükség, mert egyre nyilvánvalóbbá váltak az angol szótárak hiányosságai  minden egyes szó külön jelentését időrendi sorrend szerint csoportosított idézetekkel kívánták illusztrálni  ez a kezdeményezés James Murray monumentális Oxford English Dictionary című munkájában teljesedett be, melynek kötetei 1888 és 1928 között, 40 év alatt jelentek meg

16  a XIX. századi magyar szótárírás jelentősebb eseményei: Kresznerics Ferenc ( ) kétkötetes Magyar Szótára I-II. (80 ezer szó és szószármazékot tartalmaz) a Magyar Tudós Társaság 1838-ban kiadta a Magyar Tájszótárat Czuczor Gergely - Fogarasi János között hat kötetben kiadta A magyar nyelv szótárát I-VI.

17  a XX. században a lexikográfia elismert tudományterületté vált  a nyelvtudomány hatására sokat fejlődött  világszerte lexikográfiai akadémiai társaságok alakultak: Dictionary Society of North-America EURALEX (European Association for Lexicography)


Letölteni ppt "A lexikográfia kialakulása és története. Meghatározás  Lexikográfia: a szótárkészítés tudománya (mások) nemcsak a szótárak készítésével foglalkozik,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések