Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. Tárló Időszak: 1849. április 1. – 1849. június 30. 1849. április 26-ig, a Komáromi vár felmentéséig fontos szerepe volt a vár védelmében a gyalogsági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. Tárló Időszak: 1849. április 1. – 1849. június 30. 1849. április 26-ig, a Komáromi vár felmentéséig fontos szerepe volt a vár védelmében a gyalogsági."— Előadás másolata:

1 5. Tárló Időszak: április 1. – június április 26-ig, a Komáromi vár felmentéséig fontos szerepe volt a vár védelmében a gyalogsági csapatoknak, a fő szerep azonban a tüzérségé volt. Illik hát róluk is megemlékeznünk. Veszprémi tüzérkatonák: Tóth Adolf százados (1. számú lovas üteg parancsnoka, majd a komáromi vártüzérség üteg parancsnoka), Nesnera Béla hadnagy (az V. hatfontos gyalogüteg helyettes parancsnoka). A Veszprémi 1906-os vásárbazár 48-as honvédek sátoránál készült képen 13-as számmal szerepel Kováts Imre tűzmester, (őrmester) lövegparancsnok, (Veszprém későbbi polgármestere). 1.Honvédélményeim Major István Negyvennyolcas Tüzérhadnagy Emlékezései (Major István örököse, Nagy Anna magánkiadása, 1973). 2.Angyal Béla: Gúta és Környéke ben (Dunaszerdahely, 1997) mintájú 6 fontos bronz ágyú 4.Az iki Magyar Szabadságharcz Története I-V. írta: Gracza György. A szabadságharc „Bibliája” (Mega PRESS 2000 Kft.) 5.A komáromi vár hősies helytállását számtalan regény is feldolgozza, ilyen Takács Tibor: Klapka Katonái című történelmi regénye (Móra Ferenc Kiadó Budapest, 1972) 6.Vörös nadrágos Komáromi gránátos. 7.Csikány Tamás: Honvédtüzérség az es szabadságharcban (Tinta Könyvkiadó, 2000) 8.Barcy Zoltán Somogyi Győző: A Szabadságharc Hadserege (Corvina Kiadó, 1986) 9.Hadtörténelmi Közlemények decemberi szám. Hermann Róbert: A Magyar Hadsereg Az április 26-i Komáromi csatában.

2 Veszprémi vásárbazár (A fénykép eredeti példánya a Laczkó Dezső Múzeum tulajdona)

3

4 1.Honvédélményeim Major István Negyvennyolcas Tüzérhadnagy Emlékezései (Major István örököse, Nagy Anna magánkiadása 1973) E kis könyvecske értékét az adja, hogy páratlan dokumentum a szabadságharcról. Ez az állítás nem túlzás: szakavatott történészek véleménye. Major István egyike ugyan azoknak, akik "kisemberként" vettek részt a harcokban, s később megírták emlékeiket, de kiemelkedik közülük meghökkentő tárgyilagosságával, ami olykor a szabadságküzdelem és forradalom nemesi vezetésének bölcs ítéletű, ma is helytálló bírálatába csap át. Pedig nem a "nagy dolgokról" elmélkedő alkat ő, ellenkezőleg: csak azt írja le, amit személyesen átélt, megtapasztalt. Nemzetőrként, majd honvédként, később tisztként a háború "fő vonalában" harcolt. Pákozd, Schwechat, Komárom, Buda, Temesvár – e nevezetes helyek jelzik e könyv hősének a "nagy történelem" lapjain föl nem jegyzett tettei színhelyeit; e tettek és események leírása azonban most méltán válik a történelem iránt érdeklődő olvasók közkincsévé. (részlet a könyv ismertetőjéből)

5 2. Angyal Béla: Gúta és Környéke ben (Dunaszerdahely, 1997). A könyv címlapján1849. június 20-i csata látható. Érdekes helytörténeti kiadvány, mely a Csallóközi harcokat írja le, felhasználva például Szinyei József visszaemlékezéseit, részletesen tárgyalva a Gúta környéki harcokat. Megemlékezik arról a komáromi kitörésről, mely január 12-én kezdődött Querlonde Ferdinánd alezredes vezetésével, 3 zászlóalj, gyalogság, 1 század Hunyadi huszár, és 2 üteg részvételével. Az akció magyar győzelmet hozott, az ellenség fejvesztve menekült. Az összecsapás során elesett az ellenség vezérlő parancsnoka, Geramb őrnagy is. A magyar oldalról az akcióban résztvevő egyik alakulat a későbbi 70. zászlóalj.

6 mintájú 6 fontos bronz ágyú, (az ágyú gyalog üteghez tartozik).

7 Az ágyú méretét az általa kilőhető legnagyobb vasgolyó súlyában adták meg, a tarackét a kilőhető legnagyobb kőgolyó méretével határozták meg. 6 fontos üteg: ez volt a honvédsereg standard üteg típusa. Az üteghez 8 löveg tartozott, 6 db 1753-as mintájú 6 fontos bronz ágyú (síkágyú) és 2 db 1811-es mintájú 7 fontos bronz rövid tarack (vetágyú). Az osztrák ütegek 6 lövegből álltak, 4 ágyú és 2 tarack. A honvédtüzérség eredményessége miatt az osztrák tüzérséget 1851-ben a honvédségi minta alapján átszervezték. Egy löveg kezelőszemélyzetét a szabályzat 9 főben határozta meg, de szükség esetén még 3 fővel is kiszolgálható volt. Kilőhető legnagyobb lövedék tömege 2.75-kg, (6 font). A lövegcső tömege: 414-kg. A tábori lövegek csöve bronzból készült, a réz önmagában alkalmatlan a lövegcső készítésére. A löveg teljes súlya lafettával (lövegtalppal): 650-kg. (Ilyen nehéz volt a dalban említett „rézágyú”.) Fogatoláshoz lóigény (db): gyalogüteg: 4-, lovas üteg: 6-. Lőtávolság (méterben): golyó: , kartács:

8 4. Az iki Magyar Szabadságharcz Története I-V. Írta: Gracza György. (Mega PRESS 2000 Kft.). A szabadságharc „Bibliája” A "történet a népek" oktatója, — úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne' Isten áldása legyen a hazán. Budapest deczember 1, Gracza György. (Részlet a könyv ajánlójából) Minden hibája ellenére egy olyan könyv, amit, ha szabadságharcot ismerni akarjuk, el kell olvasnunk.

9 5. Takács Tibor: Klapka Katonái (Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 1972). Takács Tibor: Klapka Katonái című történelmi regénye egyike azon, a szórakoztató irodalomhoz tartozó műveknek, melyek a kitalált történet mellett a történelmi valóságot is felhasználva ismerteti meg velünk az ostromlott Komárom napjait. A történet a szabadságharc utolsó heteit mutatja be az olvasónak, amikor már csak az utolsó honvédsereg áll hadban, a Komáromi őrsereg (II., VIII. hadtestek). A katonák már tudják, mi történt Világosnál és tudják azt is, egyedül vannak. Klapkát, akinek egy nehéz döntést kell meghozni, kémek és bérgyilkosok kerülgetik. Katonái eleven pajzsként védik parancsnokukat és közben mérlegelik, mit hoz majd a jövő.

10 6. Vörös nadrágos Komáromi gránátos. A gránátos alakulatok a kor elit egységei. A legerősebb, legjobb fizikumú katonák közül válogatták őket. A meghatározott minimum testmagasság 5 láb 2 hüvelyk volt, ez 163,2 cm-nek felel meg. Klapka amikor átvette a Komáromi vár parancsnokságát, elhatározta egy 2 századból álló gránátos-osztály felállítását. Ruházatának 2 érdekessége van. Ez volt az egyetlen gyalogsági alakulat, mely vörös nadrágot hordott. A fejfedőként használt medvebőr kucsmát úgy volt lehetséges előteremteni, hogy azt a Dipold dandár zászlóaljai április 26-án a Komáromi ostromzár feltörésekor ejtették zsákmányul egy ellenséges gránátos alakulat elfogásával.

11 7. Csikány Tamás: Honvédtüzérség az es szabadságharcban (Tinta Könyvkiadó, 2000)

12 Az es magyar honvédseregnek meglepően sikeres fegyverneme volt a tüzérség. Óriási eredményként könyvelhető el már az is, hogy egyáltalán sor kerülhetett felállítására. A szinte előzmények nélküli, megfelelő feltételek híján elvégzett hatalmas szervezőmunka eredményességét jól bizonyítja az a sok elismerő szó, melyet a fegyvernem részben saját elöljáróitól, részben az ellenségtől kapott. E dicséretek sorában mindenképpen a legértékesebbnek számít, hogy mind az osztrákok, mind az oroszok között elterjedt az a hír, hogy a magyar seregben francia tüzérek szolgálnak. Ezt azért gondolták, mert a magyar tüzérek olyan gyorsan és jól lőttek, ahogyan akkoriban csak a legjobbnak tartott franciák tudtak. (részlet a könyv ajánlójából) A röppentyű: A rakéta fegyvernem előde, nem volt még a szabadságharc időpontjára kiforrott fegyver. A gömb alakú robbanófejet három, hat és tizenkét fontos robbanótöltettel szerelték. A mögötte elhelyezkedő fémcső tartalmazza a tolótöltetett, ez volt a fegyver Achilles- sarka. A belőle kiáramló forró gázok még a levegőben is tovább hajtották a lövedéket. Sokáig nem sikerült azonban a tolótöltet egyenletes töltésének módját meglelni. Sok tüzér az ezzel való kísérletezéskor sebesült meg. Így járt többek közt a legendás Bem apó is. A cső mögötti hosszú farúd csak a lövedék stabilizálására szolgált.

13 8. Barcy Zoltán - Somogyi Győző: A Szabadságharc Hadserege (Corvina Kiadó, 1986)

14 „ Ebből a könyvből, jellegénél fogva, nem azt tanulhatja meg az olvasó, melyek voltak a szabadságharc legfontosabb politikai és katonai fordulópontjai, nem rajzolhatja meg belőle a függetlenségi háború eseménytörténetét, nem eszmélhet rá a nemzetközi diplomácia működésének rejtett rugóira és összefüggéseire. Képeket lát, egy festőművész képzeletének és tehetségének bizonyítékait – de nem üres fantáziatermékeket. Somogyi Győző éveket áldozott arra, hogy a szabadságharc katonáiról festett sorozata hiteles legyen, Barcy Zoltán pedig éppenséggel évtizedek óta gyűjti és egyezteti a legapróbb adatokat is a kor egyenruháiról. Munkájukat megnehezítette, hogy ezúttal is, mint mindig, a győztesek voltak kedvezőbb helyzetben. Mind az osztrák, mind az orosz haderő egyenruháit művelődéstörténetileg is rendkívül érdekes szabályzatok határozták meg, írták le és ábrázolták a legapróbb részletekig, a közgyűjtemények pedig megőrizték a levetett uniformisokat. A rögtönözve felállított honvédség egyenruházati és felszerelési darabjait a szabadságharc minden más emlékével együtt igyekeztek megsemmisíteni a győztesek. Azok, akik utóbb megírták visszaemlékezéseiket honvédéletükről, legtöbbször természetesnek tartották, hogy mindenki tudja, látta, tapintotta, milyen is volt az az egyenruha, tehát legfeljebb egy-egy odavetett félmondatban árulnak el róla valamit. Valóságos nyomozó munka hozta létre tehát ennek a kiadványnak szöveg- és képanyagát.” (részlet a könyv ajánlójából)

15 9. Hadtörténelmi Közlemények decemberi szám. Hermann Róbert: A Magyar Hadsereg az április 26-i Komáromi csatában. A Magyar Hadsereg az április 26-i Komáromi csatában. Ekkor történik meg a szabadságharcban először, hogy a csatatér két szélén egy-egy „Veszprémi” zászlóalj küzd. A Görgey által személyesen vezényelt jobb szárnyon a VIII. Honvéd hadtest Janik hadosztályhoz beosztott 70. „Veszprémi” zászlóalj, míg a Klapka vezényelte balszárnyon a Dipold dandárba besorolt 6. „Veszprémi” zászlóalj harcol.

16


Letölteni ppt "5. Tárló Időszak: 1849. április 1. – 1849. június 30. 1849. április 26-ig, a Komáromi vár felmentéséig fontos szerepe volt a vár védelmében a gyalogsági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések