Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Tavaszi Hadjárat Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Osztály „Ágyúöntők” csapat Felsőtárkányi Általános Iskola és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Tavaszi Hadjárat Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Osztály „Ágyúöntők” csapat Felsőtárkányi Általános Iskola és."— Előadás másolata:

1 A Tavaszi Hadjárat Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Osztály „Ágyúöntők” csapat Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Osztály „Ágyúöntők” csapat

2 Gábor Áron székely kisbirtokos, asztalos mester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzére.

3 • A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren április 2-ától május 21-éig tartott, melynek során a magyar honvédsereg óriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. • A terv a császári csapatok bekerítése és Komárom felmentése volt, a mellékhadszíntereken pedig Erdély felszabadítása és a Délvidék elfoglalása.

4 • A honvéd fősereg támadásához több mint egy hónapot kellett várni a kápolnai csata után, ugyanakkor szerencsére a császáriak sem indítottak komolyabb támadást a Tisza-vonal ellen. • A március ugyan a fősereg támadása szempontjából elvesztegetett hónapnak tűnik, azonban a későbbiek szempontjából nagy jelentőséggel bírt a győztes második szolnoki és losonci ütközet. • A honvéd fősereg támadásához több mint egy hónapot kellett várni a kápolnai csata után, ugyanakkor szerencsére a császáriak sem indítottak komolyabb támadást a Tisza-vonal ellen. • A március ugyan a fősereg támadása szempontjából elvesztegetett hónapnak tűnik, azonban a későbbiek szempontjából nagy jelentőséggel bírt a győztes második szolnoki és losonci ütközet. Előzmények

5 Bem erdélyi hadjáratai Erdélyben a szép győzelmek és a súlyos vereségek csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka. Még decemberben • felszabadította Észak-Erdélyt, • helyreállította a kapcsolatot a Székelyfölddel, • Urban ezredest kiszorította Bukovinába, • újoncozást kezdett, • betört Erdélybe, és • szétverte Riczkó Károly különítményét. Erdélyben a szép győzelmek és a súlyos vereségek csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka. Még decemberben • felszabadította Észak-Erdélyt, • helyreállította a kapcsolatot a Székelyfölddel, • Urban ezredest kiszorította Bukovinába, • újoncozást kezdett, • betört Erdélybe, és • szétverte Riczkó Károly különítményét.

6 Bem és a tápióbicskei ütközet Bem József A tápióbicskei ütközet

7 A magyar fősereg tehát az egy hónapos késedelem után támadásra indult. Két ütközetben is sikerült visszaszorítani a császáriakat, illetve Isaszegnél megverni őket. A hadtestek együttműködése nem mindig sikerült tökéletesre, a legjobban talán Isaszegnél hiányzott a VII. hadtest közbeavatkozása; csapataik bekerítése nem sikerült, a tápióbicskei ütközetet csak Damjanich beérkező csapatai döntötték el a magyar fél javára, valamint Isaszegnél a győzelem nagyon véresre sikerült. A magyar fősereg tehát az egy hónapos késedelem után támadásra indult. Két ütközetben is sikerült visszaszorítani a császáriakat, illetve Isaszegnél megverni őket. A hadtestek együttműködése nem mindig sikerült tökéletesre, a legjobban talán Isaszegnél hiányzott a VII. hadtest közbeavatkozása; csapataik bekerítése nem sikerült, a tápióbicskei ütközetet csak Damjanich beérkező csapatai döntötték el a magyar fél javára, valamint Isaszegnél a győzelem nagyon véresre sikerült.

8 Isaszegi csata Április 6-án a magyar csapatok a számukra kijelölt helyekre értek. Isaszeg térségében kezdődtek összecsapások, melyekben Damjanich, Klapka és Aulich hadtestei vettek részt. A kezdetben támadó Klapka a fellépő túlerő miatt teljesen visszavonult, így magára hagyta a segítségére érkezett Damjanichot, aki azonban megtartotta állásait. A támadásba lendülő Damjanich jobb szárnya biztosítását Gáspár VII. hadtestétől várta, aki azonban nem értesült a fejleményekről, ezért – az eredeti haditervhez ragaszkodva – tétlenül várt. Ezt kihasználva Windisch- Grätz csapatai – Schlik hadosztályával együtt – oldalba támadták Damjanichot, aki így súlyos veszteségek árán visszavonulni kényszerült. A csata sorsa ekkor kétségessé vált.

9 A győztes isaszegi csata után a magyar hadvezetés ismét válaszút előtt állt: vagy szemből támad a fővárosba és környékére összevont császári hadakra, vagy ismét megpróbálja bekeríteni azt. Az arcból támadás azonban nem kecsegtetett túl sok sikerrel a császári csapatok ereje és a kedvezőbb terepadottságok miatt, ezen kívül Windisch-Grätz is a fővárost hitte a magyarok céljának. A bekerítés ugyanakkor hatékonyabbnak látszott, noha magában rejtette annak a veszélyét, hogy a Pest előtt hagyott csapatokat szétverik. A hadjárat második szakasza alatt a magyarok még az eddigieknél is impozánsabb eredményeket értek el: bevették a fővárost, felmentették Komáromot és az osztrák seregeket csaknem a nyugati országhatárra szorították vissza.

10 A komáromi csata Az első komáromi csatát, vagy komárom, szőnyi csatát Görgei és Kossuth egyért elműen a szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte. Ez a csata döntötte el Magyarország sorsát, következményeképp hívták be a cári Oroszország hadseregét. A Görgei vezette magyar haderő főből állt, míg az osztrák hadseregnek katonája volt Schlik vezérlete alatt.

11 Buda vára már az 1686-os ostrom során sem számított modernnek, 1848-ra pedig végképp elavulttá vált. Nem voltak közvetlen megrohanást akadályozó védművei, rendes önálló vízellátása, és a környező magaslatokról be lehetett lőni a várba. Mindezen fogyatékosságok ellenére hozzáértő és elszánt védők kezében csak rendes ostrommal volt bevehető.

12 A szabadságharc során két erdélyi erősség, a kicsiny dévai, és a jobban kiépített gyulafehérvári vár vett részt a harcokban, mindkettő császári oldalon. Déva védői kilátástalan helyzetük miatt megadták magukat, de Gyulafehérvár védői mindvégig kitartottak, és sikeresen működtek együtt az Avram Iancu vezette érchegységi román népfelkelőkkel. A Gyulafehérvárt ostromló magyar seregnek komoly problémát okozott, hogy nem volt megfelelő ostromtüzérségük, mivel a magyar ostromtüzérség java része ekkor Temesvár ostrománál használták; a valóban eredményes ostromot tehát csak Temesvár eleste után lehetett volna várni.

13 Összegzés  A tavaszi hadjárat során a magyar fél mindegyik hadszíntéren létszámhátrányból képes volt megverni a császári hadakat, és az akaratát rá tudta kényszeríteni az ellenségre.  A főhadszíntéren elért sikerekbe jelentősen belejátszott a magyar hadvezetés rugalmassága, és a különböző seregtestek többnyire jól összehangolt munkája.

14 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A Tavaszi Hadjárat Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Osztály „Ágyúöntők” csapat Felsőtárkányi Általános Iskola és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések