Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAGYAR VIDÉKAKADÉMIA HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS FOGLALKOZTATÁSI JÓ GYAKORLATOK Agrárfoglalkoztatás a mérlegen DR. KOVÁCS KATALIN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAGYAR VIDÉKAKADÉMIA HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS FOGLALKOZTATÁSI JÓ GYAKORLATOK Agrárfoglalkoztatás a mérlegen DR. KOVÁCS KATALIN."— Előadás másolata:

1 MAGYAR VIDÉKAKADÉMIA HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS FOGLALKOZTATÁSI JÓ GYAKORLATOK Agrárfoglalkoztatás a mérlegen DR. KOVÁCS KATALIN – DR. KOÓS BÁLINT MÓRAHALOM MÁJUS 19.

2 Agrárfoglalkoztatás a mérlegen: európai tapasztalatok Óriási méretű visszaesés a foglalkoztatási kapacitásokban az elmúlt évtizedben  Mintegy négymillió teljes állású foglalkoztatásnak megfelelő munkahely (ÉME = éves munkaerőegység) szűnt meg az európai agrárgazdaságban (az összes munkahely közel negyede), változó mértékben a régi és az új tagállamokban  Régi tagállamok: 17%-os csökkenés (1,089 millió ÉME)  Új tagállamok: 37%-os csökkenés (2,635 millió ÉME) Általános tendenciáról van szó, amit az új tagállamokban még mindig a rendszerváltozásból következő átalakulási válságjelek kísérnek

3 Az agrárfoglalkoztatás alakulása az új tagállamokban 2009/2000 (forrás: Eurostat)

4 Mitől függ a visszaesés mértéke? (külföldi agrár-közgazdasági irodalom) a gazdasági átmenet levezénylése  a piaci viszonyok elterjedtsége  privatizációs politikák a munkaerőt kiváltó technológiai terjedése makroökonómiai környezet alakulása (nem mezőgazdasági munkahelyek száma, a gazdaság fejlődésének dinamizmusa és területi vonatkozásai ) üzemszerkezet és tevékenységi kör gazdálkodói képességek, beállítások, elvárások, sikerek vagy kudarcok az elvárásokhoz mérten támogatáspolitika  a visszaesés mértékét, a megkapaszkodás és fejlődés esélyét befolyásoló intézkedések

5 Birtokméret és foglalkoztatási veszteség – a nagy-üzem- túlsúlyos országok nagyobb munkaerő-kibocsátása

6 Szerkezeti változások üzemméret szerint 2008/2000: „kis-közép” erősödés (Forrás: KSH)

7 A foglalkoztatás visszaesése és regionális beágyazottsága Visszaesés a teljes foglalkoztatotti körben 2000 és 2008 között 35%, 230 ezer ÉME A 4 alkalmazottnál többet foglalkoztató agrárvállalkozások körében valamivel kisebb mértékű: 31% Nagymértékű regionális különbségek:  Az átrendeződés szakasza szerint  A régió makrogazdasági viszonyai szerint  Alternatív munkahelyek  Az agrárium jelentősége

8 A 4 főnél több foglalkoztatottal rendelkező agrár- cégek alkalmazottainak száma 2008/2000 (%) (Forrás: KSH)

9 Más tényezők hatása: korstruktúra, képzettség, kereseti viszonyok A foglalkoztatottak korszerkezete  23%-ról 15%-ra csökkent a 30 év alattiak aránya 5 év alatt! ( )  18-ról 32%-ra nőtt az 50 éven felüliek aránya ugyanebben a periódusban  A képzettségi szint ugyan nőtt, de nemkívánatos folyamatok uralkodtak el  A szakma presztízsének csökkenése (felsőfokú intézmények jelentkezési arányai)  Mérnök túlképzés  Alacsony színvonalú szakképzés Az agrárgazdaságban és az élelmiszeriparban éppúgy hiányzik a jó szakmunkás, mint a gazdaság egészében A többi nemzetgazdasági ághoz viszonyítva a kereseti viszonyokban fennálló különbségek stabilan tovább élnek

10 A mezőgazdasági foglalkoztatottak korstruktúrája (Forrás: KSH)

11 A mezőgazdaságban dolgozó fizikai és szellemi foglalkozásúak átlagbére nemzetgazdasági összehasonlításban (Forrás: KSH)

12 A munkaórák számának alakulása 2009 /2000 (%) – (Forrás: AKI Tesztüzemek) Fő tevékenység Családi üzem Társas vállalkozás Ágazat összesen Állattartó116,176,379,1 Szántóföldi növényterm. 116,56774,8 Vegyes100,979,682,3 Zöldség- gyümölcs 101,8105,9104,1 Összesen111,77378,8

13 Az időszaki munkaerő által teljesített munkaórák aránya (%) Forrás: (AKI Tesztüzemek) Fő tevékenységCsaládi üzem Társas vállalkozás Ágazat összesen Állattartó13,21,72,9 Szántóföldi növényt. 195,69 Vegyes8,71,82,9 Zöldség- gyümölcs 55,377,364,5 Összesen23,86,510,4

14 A tendenciák összegzése a Tesztüzemi rendszer adatai alapján (596 túlélő gazdaság ) A munkaórák száma a családi gazdaságokban nőtt vagy stagnált  állattartó + szántóföldi növénytermelő gazdaságok: + 16%  vegyes és zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok: + 1-2% A nem családi gazdaságok esetében  Állattartó, szántóföldi növénytermesztő, vegyes gazdaságok esetében drasztikus csökkenés: %  zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok: +6% Az időszaki munkaerő alkalmazása bő másfélszeresére nőtt (6,5%-ról 10,4%-ra)  Döntően a családi gazdaságokra jellemző:23,8%, szemben a nem családi gazdaságokban tapasztalt 6,5%-os aránnyal  Viszont a családi gazdaságokban stagnál (24,2%-ról 23,8%-ra), a nem családi gazdaságoknál növekszik (3,2%-ról 6,5%-ra)

15 Eszközellátottság –családi gazdaságok (Forrás: AKI tesztüzemek, ezer Ft, összehasonlító áron)

16 Eszközellátottság – nem családi gazdaságok (Forrás: AKI tesztüzemek, ezer Ft, összehasonlító áron)

17 Az eszközellátottság alakulása a túlélő üzemekben: összehasonlítás Mind a családi, mind a nem családi gazdaságokban jelentős javulás következett be, kivéve a zöldség- gyümölcs-termesztő gazdaságokat, ahol csökkent az eszközállomány értéke A jobb pozícióban lévő gazdaságok erősödtek tovább  A családi gazdaságokban a csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok  A nem családi gazdaságokban a vegyes tevékenységet folytató üzemek

18 A művelt földterület nagysága 2007/2000 (Forrás: GSZÖ)

19 Földhasználati pozíciók A gazdálkodók összességét tekintve (Gazdaságszerkezeti összeírás) az egyéni gazdaságok pozíciói romlottak 2000 és 2007 között, néhány régióban a gazdálkodó szervezeteké is. Ha viszont csak a túlélő gazdaságokat vizsgáljuk (AKI Tesztüzemi rendszer) azt látjuk, hogy a családi gazdaságok által használt átlagos terület 76-ról 102 hektárra nőtt, míg a nem családi gazdaságok által használt átlagos földterület 994 hektárról 907 hektárra csökkent. Ez az egyéni/családi gazdaságok között végbemenő koncentrálódási és professzionalizálódási folyamatokat mutatja Ugyanezt a folyamatot tükrözik az egyéni gazdaságok körében bekövetkezett változások

20 Az egyéni gazdaságok számának alakulása a termelés célja szerint Csökkenés: 348 ezer gazdaság, 36% (Forrás: GSZÖ)

21 Mezőgazdaságon kívüli folyamatok Felgyorsuló életformaváltás vidéken  „nyugatias átalakulás” – a vidék az azt választók lakóhelye, ami lehet a termelés helye is, de nem ez a jellemző (hanem a városi munkahelyekre támaszkodó életforma)  „válságzónák” – visszatorlódás, a mezőgazdasági foglalkoztatás viszonylagos jelentőségét az ipari és szolgáltatói munkahelyek hiánya okozza  „kiegyensúlyozott ” (???), szűkülő hatókörű átalakulás, amely megőrzi az élelmiszertermelés viszonylagos jelentőségét (a gazdaság „gerincét” az élelmiszergazdaság jelenti)  A fentiek kombinációi

22 Az őstermelők lakónépességhez viszonyított osztályközös aránya 1995 © Szerkesztette: Koós Bálint, MTA RKK TKO

23 Az őstermelők lakónépességhez viszonyított osztályközös aránya 2005 © Szerkesztette: Koós Bálint, MTA RKK TKO

24 Összegzés Az agrárgazdaság foglalkoztatási kapacitásai legjobb esetben lassuló ütemben és más szerkezetben szűkülnek tovább A fejlett világban ható, az életformákat meghatározó változások továbbá a korstruktúra miatt a családi gazdaságok számában is inkább csökkenés várható A családi gazdaságokkal kapcsolatos foglalkoztatáspolitikai megfontolásoknál figyelembe kell venni, hogy mind a családi, mind a fizetett munkaerő tekintetében nagymértékben támaszkodik szezonális, ill. részfoglalkoztatásra A támogatási rendszer témaköreinek és célcsoportjainak változniuk kell oly módon, hogy a családi gazdaságoknak/kisüzemeknek nagyobb esélyt kapjanak, de a nagyüzemek támogatását nem lehet kizárni (csak korlátozni, átalakítani). Ellenkező esetben fél országnyi területeken súlyosbodik a foglalkoztatási helyzet. Határozott, korrekciós jellegű, mégis óvatos beavatkozásokra van szükség.


Letölteni ppt "MAGYAR VIDÉKAKADÉMIA HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS FOGLALKOZTATÁSI JÓ GYAKORLATOK Agrárfoglalkoztatás a mérlegen DR. KOVÁCS KATALIN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések