Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA 2006. szeptember 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA 2006. szeptember 28."— Előadás másolata:

1 Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA szeptember 28.

2 A fenntartható fejlődés egy olyan közjónak tekinthető, amely csupán egyéni cselekvések logikája mentén nem tud megvalósulni, hanem csak közösségi intézkedések, vagyis állami szabályozás és fejlesztési programok révén.

3 HELYZETKÉP EREDETTÖRTÉNET A fenntarthatóság fogalmának kialakulása, változásai (ún. erős és puha fenntarthatóság) A fenntarthatóság európai helyzete - Liszaboni Stratégia(2000), Göteborgi Nyilatkozat (2001) és felülvizsgálata (2006) – alapvető kapocs az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága lehetne A fenntartható fejlődés eszméje az emberi civilizáció történetének új keretét adja

4 Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulás jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a környezeti állapotjellemzők is jelentős területi különbségeket mutatnak A KÖRNYEZETÁLLAPOT TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

5 A FENNTARTHATÓSÁG HÁROM „MINŐSÉGE” A gazdasági növekedés szétválasztása a környezetterhelés és a természeti erőforrás igénybevétel mértékétől (decoupling) Fenntartható, harmonikus térszerkezet kialakítása (Kárpát-medence, tájegységek) Az időtényező, a változások egymáshoz viszonyított dinamikája (fejlődés – hosszú és rövid távú érdekek, politikák)

6 A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI „Jó kormányzás” (politikák integrációja, nemzedékek érdekegyeztetése, elemzés és értékelés, célok és mutatók, Intézményrendszer és koordináció érintettek részvétele, ellenőrzés és értékelés) Fenntarthatóság a szektorális és közpolitikákban (agrárium, vidékfejlesztés, régiópolitika, közlekedés, termelési és fogyasztási szerkezet, energia) A fenntarthatóság összehangolása a liszaboni prioritásokkal (versenyképesség, tudásalapú társadalom, társadalmi kohézió, intézményrendszer)

7 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Definíciós vita nélkül Gyönge – belátó - erős fenntarthatósági vita lezárása nélkül is lehet és kell cselekvéseket, intézkedéseket tervezni, amelyek bármilyen scenárió része kell legyenek. A fenntarthatóság definíciója nélkül is kijelenthető: túl sok anyag és energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk – ez fenntarthatatlan: az erőforrás használat és a gazdasági versenyképesség kapcsolata stratégiai kérdés a közpolitikák kidolgozásakor A technológiai fejlesztést társadalmi átalakulással szükséges összekapcsolni, azaz az erőforrások korlátosságát az innováció motorjaként kell kezelni

8 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Szétválasztás („decoupling”) „Decoupling”: elengedhetetlen a magyar gazdaság fajlagos anyag és energiatartalmának folyamatos csökkentése. Ez a mutató fejezheti ki a legszemléletesebben a gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválását Integrált fenntarthatósági programindikátorként javasolható pl. a GDP növekedés minden százaléka a termelés anyag és energiatartalmának ennél kevesebb pl. félszázalékos csökkentésével valósuljon meg.

9 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Ökológiai és társadalmi célok összhangja A foglalkoztatás fenntartása vagy növelése és az ökológiai terhelés csökkentésének összekapcsolása: az adózás „zöldítése” A környezeti erőforráshasználat adótartalmának emelésével egyidejűleg ugyanilyen nagyságú közteher csökkenés támogassa a munkaerő olcsóbbá tételét

10 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Programstratégia alkotás I. A fenntarthatóság programstratégiájának kívánatos jövőképekből kell kiindulni pl. távlati célállapotokból is deriválva teendőket Praktikusan a jelenlegi trendeket is tartalmaznia kell ezeknek a narratíváknak

11 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Programstratégia alkotás II. A jövő bármennyire homályos nyilvánvaló iterációs megközelítés szükséges több területen: - klímastratégia és politikák szükségesek a társadalomszervezés minden területén -regionalitás támogatása szükséges a fenntartható térhasználat érdekében a gazdasági, társadalmi, intézményi szerveződésekben

12 IDŐHORIZONTOK Időhorizontok ig kiigazítás - első dekád: a következő „hét éves terv” - távlati célállapot 2050 A rövidebb távú programok elmozdulásának irányát és mértékét a távlati célállapothoz viszonyítva kell értékelni Az elmozdulás világos és kommunikálható méréséhez fenntarthatósági indikátorok szükségesek

13 Köszönöm a figyelmüket, és várom a kérdéseiket, megjegyzéseiket, kiegészítéseiket, amelyekre remélhetőleg válaszolni tudok.


Letölteni ppt "Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA 2006. szeptember 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések