Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Bulla Miklós NSZI.

Az előadások a következő témára: "Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Bulla Miklós NSZI."— Előadás másolata:

1 Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Fenntarthatósági stratégiák Magyarországon: Lehetőségek és dilemmák Bulla Miklós NSZI 2006. november 29.

2 fenntartható fejlődés Rengetegen használják és bámulatosan kevesen egyformán a fenntarthatóság, vagy megengedőbb formában a fenntartható fejlődés (fejlesztés) fogalmát és főként tartalmát. Föltehetőleg senki nem eléggé bátor kijelenteni: ismeri a fogalom egyedül helyes definícióját.

3 NÉHÁNY DEFINÍCIÓ A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Brundtland jelentés, 1987) A fenntartható fejlődés az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiájának deklarációja, Tokió 2000) A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológia eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. (Herman Daly)

4 DILEMMÁK A fenntarthatóság fogalmának kialakulása, változásai: „erős” és „puha” fenntarthatóság [a természeti tőkét az örökségben kiválthatatlannak hivők az első, az engedékenyebbé, a technológai-tudományos tudás által azt részben azért kiválthatónak hivők a második megközelítést jelenítik meg] „egyoszlopos” és a „háromoszlopos” iskolák: a tudásalapú társadalom lehetőségeinek eltérő értelmezése. Az egyoszlopos modellekben a Föld eltartóképessége, a „háromoszlopos” modellekben a gazdasági és társadalmi alkotóelemeket kiegyenlítettebben kezelő felfogások jelennek meg, amelyben nagyobb szerephez juthat a generációközi elosztás, illetve az igazságosság kérdésköre.

5 A FENNTARTHATÓSÁG EURÓPAI HELYZETE Liszaboni Stratégia,2000 prioritásai: (versenyképesség, foglalkoztatás, tudásalapú társadalom, kohézió) Göteborgi Nyilatkozat,2001 és felülvizsgálata,2006 : környezeti dimenziók – cél lehetne, hogy a Lisszaboni stratégiát hogyan lehet fenntartható módon megvalósítani – alapvető kapocs az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága lehetne

6 LEHETSÉGES FELOLDÁS A fenntartható fejlődés eszméje az emberi civilizáció történetének új keretét adhatja Egy elmozdulás a fenntarthatóság irányába csak akkor lehet sikeres, ha a technológiai változás társadalmi átalakulással kapcsolódik össze. Mindez megélhető újfajta innovációs elméletként is.

7 Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulás jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét A környezetszennyezés jelentős részét napjainkban már nem a termelés, hanem a fogyasztás adja, köszönhetően az ipari ökológiának A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a környezeti állapotjellemzők is jelentős területi különbségeket mutatnak A KÖRNYEZETÁLLAPOT TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

8 A FENNTARTHATÓSÁG HÁROM „MINŐSÉGE” A gazdasági növekedés szétválasztása a környezetterhelés és a természeti erőforrás igénybevétel mértékétől (decoupling) Fenntartható, harmonikus térszerkezet kialakítása (Kárpát-medence, tájegységek) Az időtényező, a változások egymáshoz viszonyított dinamikája (fejlődés – hosszú és rövid távú érdekek, politikák)

9 A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI I. „Jó kormányzás” politikák integrációja nemzedékek érdekegyeztetése elemzés és értékelés (SKV, KÉ, ex-ante értékelések) célok és mutatók (indikátorok) intézményrendszer (adaptív és tanuló) koordináció, érintettek részvétele ellenőrzés és értékelés

10 A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI II. Fenntarthatóság a szektorális és közpolitikákban Szolgáltatás, termelés összefüggései Agrárium (tájfenntartás, klíma- és vízgazdálkodás, megújuló erőforrások) Vidékfejlesztés (a kistérségi központok a másutt nem szervezhető szolgáltatások színterei legyenek) Régiópolitika (gazdaság, kultúra, identitás) Közlekedés (térszerkezet összefüggései, nem a településeket, hanem a szolgáltatásokat kell elérni) Termelési és fogyasztási szerkezet (gerjesztett igények) Energetika (hatékonyság, rendszerméret)

11 A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI III. A fenntarthatóság összehangolása a liszaboni prioritásokkal (i) Bármely fejlesztéspolitika alapelve legyen annak fenntarthatósága gazdaságilag: azaz önfenntartó, önfinanszírozó módon legalább az üzleti tervekkel belátható időben szociálisan, társadalmilag, tehát az adott közösség számára – legalábbis egy következő generáció eltartását tervezhető módon ökológiailag, azaz: a véges környezeti erőforrások használatát tekintetbe véve.

12 A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI III. (ii)A környezeti erőforrások – benne a Kárpát- medence közepén a térszerkezet használatának fönntartását illetően – a meghatározó elemek (iii)A fejlődés „húzó” ágazat(ai)nak meghatározása és előmozdítása (iv)A társadalom szétesésének megakadályozása, perspektíva a következő generáció számára (v) „Jó kormányzás” mindezeknek a megvalósítására.

13 KÖVETKEZTETÉSEK: Definíciós vita nélkül Gyönge – belátó - erős fenntarthatósági vita lezárása nélkül is lehet és kell cselekvéseket, intézkedéseket tervezni, amelyek bármilyen scenárió része kell legyenek. A fenntarthatóság definíciója nélkül is kijelenthető: túl sok anyag és energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk – ez fenntarthatatlan: az erőforrás használat és a gazdasági versenyképesség kapcsolata stratégiai kérdés a közpolitikák kidolgozásakor A technológiai fejlesztést társadalmi átalakulással szükséges összekapcsolni, azaz az erőforrások korlátosságát az innováció motorjaként kell kezelni

14 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Szétválasztás („decoupling”) „Decoupling”: elengedhetetlen a magyar gazdaság fajlagos anyag és energiatartalmának folyamatos csökkentése. Ez a mutató fejezheti ki a legszemléletesebben a gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválását Integrált fenntarthatósági programindikátorként javasolható pl. a GDP növekedés minden százaléka a termelés anyag és energiatartalmának ennél kevesebb pl. félszázalékos csökkentésével valósuljon meg.

15 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Ökológiai és társadalmi célok összhangja A foglalkoztatás fenntartása vagy növelése és az ökológiai terhelés csökkentésének összekapcsolása: az adózás „zöldítése” A környezeti erőforráshasználat adótartalmának emelésével egyidejűleg ugyanilyen nagyságú közteher csökkenés támogassa a munkaerő olcsóbbá tételét

16 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Programstratégia alkotás I. A fenntarthatóság programstratégiájának kívánatos jövőképekből kell kiindulni pl. távlati célállapotokból is deriválva teendőket Praktikusan a jelenlegi trendeket is tartalmaznia kell ezeknek a narratíváknak

17 ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK: Programstratégia alkotás II. A jövő bármennyire homályos nyilvánvaló iterációs megközelítés szükséges több területen: - klímastratégia és politikák szükségesek a társadalomszervezés minden területén -regionalitás támogatása szükséges a fenntartható térhasználat érdekében a gazdasági, társadalmi, intézményi szerveződésekben

18 IDŐHORIZONTOK Időhorizontok - 2010-ig kiigazítás - első dekád: a következő „hét éves terv” - távlati célállapot 2050 A rövidebb távú programok elmozdulásának irányát és mértékét a távlati célállapothoz viszonyítva kell értékelni Az elmozdulás világos és kommunikálható méréséhez fenntarthatósági indikátorok szükségesek

19 Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés Fehér könyv Fekete könyv: Fenntartható fejlődés Magyarországon. Jövőképek és forgatókönyvek

20 Köszönöm a figyelmüket, és várom kérdéseiket, megjegyzéseiket, kiegészítéseiket, amelyekre remélhetőleg válaszolni tudok.