Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára MNB, Pénzügyi elemzések 2012. május.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára MNB, Pénzügyi elemzések 2012. május."— Előadás másolata:

1 Az Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára MNB, Pénzügyi elemzések május

2 1.Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében 2.Az eszköztár felépítése 3.A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten 4.Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése 2 Tematika

3 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika céljai Végső cél árstabilitás elérése: 3% körüli infláció inflációs cél 2007-től folyamatosan 3%+/-1% Közbülső cél az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen legutóbbi prognózis: 5,6% 2012-re; 3% 2013-ra Közvetlen, operatív cél: a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal rövid táv: 3-6 hónap 3

4 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. MNB monetáris politikai eszközrendszere 4 Irányadó eszköz: Kéthetes kötvény Operatív cél: Rövid kamat = várható irányadó kamat Közbülső cél: Inflációs előrejelzés = = középtávú inflációs cél Végső cél: Árstabilitás

5 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB döntési mechanizmusa 5 Inflációs és reálgazdasági előrejelzés Monetáris Tanács: Döntés a kamatszintről Jegybanki eszköztár A rövid hozamok igazodjanak az irányadó kamathoz Információk A kamatváltoztatásból kiinduló t ranszmissziós csatornák hatásai Pénzpiaci elemzés Pénzügyi stabilitási elemzés

6 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Transzmissziós csatornák: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják a kibocsátást és az inflációt 6 Forrás: Monetáris politika Magyarországon (2012)

7 1.Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében 2.Az eszköztár felépítése 3.A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten 4.Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése 7 Tematika

8 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politikai eszköztár célja, alapelvei A reálgazdasági és inflációs előrejelzés, a pénzpiaci helyzet és a pénzügyi stabilitási szempontok alapján a döntéshozók döntenek arról, hogy milyen kamatszint mellett tartják elérhetőnek az inflációs célt. Az eszköztár feladata, hogy a pénzpiaci hozamok „igazodjanak” az irányadó kamat szintjéhez ―Az aktuális szintet és a kamatváltoztatási várakozásokat tükrözzék. ―Ne függjenek a likviditási helyzettől, a bankközi piaci folyamatoktól. Az eszköztár alapelvei ―piackonform felépítés (indirekt eszközök) ―áttekinthető, biztonságos és költséghatékony felépítés ―egyenlő bánásmód a piaci partnerekkel ―piacépítés támogatása 8

9 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mi az eszköztár és kik az MNB partnerei? Monetáris politikai eszköztár: a jegybank által végzett forint és devizapiaci műveletek összessége Partnerek: a tartalékszabályozás alá eső hitelintézetek megfelelő technikai feltételeknek teljesítése esetén ―VIBER-, BKR-tagság ―KELER értékpapír-számla Az instrumentumok céljának megfelelően (pl. gyors beavatkozásra szolgáló eszközök esetén) eszközönként eltérő partnerkör lehetséges ―Egyes devizapiaci eszközök esetén külföldi szereplők is ―Gyorstenderek esetén csak bankok 9

10 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A forintpiaci eszköztár Jellegét meghatározza, hogy a hazai bankok likviditása tartósan magasabb, mint amennyi a tartalékkötelezettség teljesítéséhez szükséges A tartós többletlikviditás oka: ―korábbi (csúszó leértékelés) erős sávszéli intervenció ―privatizációból, illetve az ÁKK deviza hitelfelvételéből származó deviza MNB-nél történő forintra váltása ―EU források MNB-nél történő konvertálása A bankrendszer a tartós többlet-likviditást az MNB-nél kötvényben helyezi el Az MNB a felesleges likviditást (passzívan) kivonja, sterilizálja Ezért az MNB irányadó eszköze betét-oldali (és nem hitel mint pl. az EKB-nál) 10

11 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A forintpiaci standard eszköztár CÉLESZKÖZFORMAHATÁS Monetáris politika alakítása Irányadó kamat Kéthetes kötvény Rövid hozamok befolyásolása Bankközi kamat- ingadozás simítása Kamatfolyosó Egynapos betét Szélsőséges kamat- mozgások korlátozása Egynapos fedezett hitel Kötelező tartalék Átlagolási mechanizmus A kamatok volatilitását csökkenti Gyorstender Betét vagy fedezett hitel Váratlan likviditási sokk kezelése 11

12 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank irányadó eszköze Kéthetes kötvény A hitelintézetek korlátlanul köthetik le forrásaikat, heti rendszerességgel Ennek kamatát az MT határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait 12

13 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Kamatfolyosó A jegybanki egynapos (O/N) hitel és betét kamata közötti folyosó Rendelkezésre állás az irányadónál kedvezőtlenebb (jelenleg +/- 1%) kamat mellett Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozását mérsékelje, kis eltérések a jegybanki irányadó kamattól Átmeneti likviditáshiány esetén egynapos hitellehetőség értékpapír- fedezet ellenében; átmeneti likviditásbőség esetén betételhelyezés A bankközi piacon az egynapos kamatok a kamatfolyosó két széle között mozognak Válság óta óvatos banki likviditáskezelés, ami O/N betét felhalmozással és a kamatfolyosó aljához tapadó bankközi kamatokkal jár 13

14 Az egynapos piaci kamatok a jegybanki kamatfolyosóban 14

15 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Kötelező tartalék rendszer szerepe A bankoknak forrásaik egy részét (2 évnél rövidebb futamidejű tartalékköteles forráselemeik 2-5%-a) jegybanki számlájukon kell elhelyezniük Célja: a pénzpiaci kamatok ingadozásának csökkentése Átlagolási mechanizmus: a tartalékkötelezettségnek egy havi átlagban kell megfelelni ―Átmeneti likviditáshiány esetén alacsonyabb, átmeneti likviditástöbblet esetén magasabb tartalékszámla egyenleget tarthatnak a bankok Jövedelem-elvonás már nincs, a jegybank piaci kamatot fizet a tartalékokra Válság óta orr-nehéz/frontloaded tartalékteljesítés 15

16 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Egyéb és nem hagyományos jegybanki eszközök Tenderek, nyíltpiaci műveletek ―hosszabb lejáratú hiteltenderek (2 hét, 6 hónap, 2 év) ―FX-swap eszközök (egynapos, 3 hónapos, 2010-ig 6 hónapos is) ―jelzáloglevél program (2010) ―állampapír adás-vétel a másodlagos piacon, ritkán alkalmazott eszköz (pl. a őszi állampapír-piaci turbulencia időszakában) Gyorstender ―a bankrendszer átmeneti likviditás-zavara esetén, ritkán alkalmazott eszköz (pl.: 2001 ősze) 16

17 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Elfogadható fedezetek Jegybank hitelt csak fedezet mellett nyújthat Elfogadható értékpapírok: állampapír, jelzáloglevél, megfelelő minősítésű kötvények (banki, vállalati), önkormányzati kötvények Fedezetkezelési gyakorlat ―Fedezett hitel és nem klasszikus repo forma ―Összevont fedezeti pool (egy értékpapír-portfolió az összes jegybanki hitelre) ―Fedezet típusától és futamidejétől függő haircut (levonás) alkalmazása ―Napi újraértékelés, szükség esetén pótlólagos fedezetbekérés 17

18 1.Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében 2.Az eszköztár felépítése 3.A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten 4.Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése 18 Tematika

19 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 19 Az MNB a bankok bankja, így a bankrendszer likviditási helyzetének változása az MNB mérlegtételeinek elmozdulásában követhető MNB havi átlagos statisztikai mérlegének változása, január január, Mrd forint

20 A főbb MNB-mérleg tételek kumulált változása januártól (havi átlagállományok) 20 Az elmúlt másfél évben a devizatartalékok növekedésével párhuzamosan nőtt a bankrendszer likviditástöbblete (a kéthetes kötvény állománya emelkedett)

21 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A bankrendszer likviditási többletének változása hosszú távon az MNB-kötvény változásában csapódik le Az MNB-kötvény állomány akkor nőhet, ha a jegybankmérleg valamely eszköz-tétele nő: –Bankoknak nyújtott hitelek állománya nő –Devizatartalék (jegybank devizát vásárol a piacon) –Értékpapír állomány nő (jegybank állampapírt, jelzálog- levelet vásárol a piacon) vagy ha a jegybankmérleg valamely forrás-tétele csökken: –Állami számlák egyenlege csökken (nyugdíjfizetés) => a bankrendszer számlaegyenlege nő, ami kéthetes kötvényben csapódik ki –Bankok számlaállománya lecsökken (kötelező tartalékráta csökkentés) => a felszabaduló pénzt a bankrendszer kéthetes kötvénybe helyezi el 21

22 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Kincstári számla ↓ MNB kötvény ↑ MNB mérleg Devizatartalék ↑ Kincstári számla ↑ MNB kötvény ↓ MNB mérleg Az állam forintban finanszírozza magát: 22 Az állam devizában finanszírozza magát: Devizahitel felvétele Lejáró állampapír törlesztése Pozitív nettó forint állampapír-kibocsátás Végeredményként csökken a bankok MNB-kötvény állománya. A jegybankmérleg mérete viszont nem változik, csak a forrásoldal rendeződik át. Végeredményként a jegybank mérleg-főösszege nő, nő a devizatartalék és a kéthetes kötvény állománya is. A forint állampapír kibocsátás helyetti devizahitel- felvétel miatt nőtt az MNB-kötvényállomány 2008-tól

23 1.Az eszköztár helye az inflációs célkövetés rendszerében 2.Az eszköztár felépítése 3.A bankközi likviditás meghatározó tényezői aggregált szinten 4.Bankrendszer likviditását érő sokkok, és azok kezelése 23 Tematika

24 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A bankrendszer likviditási sokkjai Alapvető az eltérés az egyedi bankok és az egész bankrendszert érő likviditási sokkok között: Egyedi banki szinten az ügyfelek előre nem jelezhető tranzakciói jelentik a kockázatot (bejövő és kimenő tétel is) Az egyedi likviditási sokkok kezelése optimális esetben a bankközi pénzpiacon megoldható A bankrendszer egészét érő sokkok egyszerre (bár eltérő mértékben) érintik az egyedi bankokat is. Autonóm likviditási tényezők: kincstári számla tranzakciói, forgalomban lévő készpénz, MNB tranzakciói: devizaügyletek, kamatfizetés A bekövetkező rendszerszintű likviditási sokkok kezelését segítik a jegybank eszközei (kötelező tartalék, kamatfolyosó, napon belüli, napon túli hitelek) 24

25 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A bankrendszer likviditását érő sokkok egyik forrása a kincstári számlák változása A kormányzati kiadások növelik, a bevételek csökkentik a bankrendszer likviditástöbbletét: Az állami kiadások többsége (pl. a közszféra bérkifizetése, nyugdíjkifizetések) a bankoknál vezetett számlákra jelentenek kifizetéseket, így a fizetési rendszerek közvetítésével növelik a bankok likviditását (MNB-mérleg forrásoldala átrendeződik) Adó és járulék befizetések (ÁFA a legnagyobb tétel) esetén a vállalkozások a banki számláikról fizetést indítanak a kincstári számlára, így csökken a bankrendszer likviditása. A finanszírozási tételek hasonlóképpen hatnak a bankrendszer likviditására: kamatfizetések és törlesztések a banki ügyfeleknek történő állami kifizetéseket jelentenek, így növelik a likviditást, míg az állampapírok kibocsátása csökkenti a bankok likviditását. 25

26 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A kincstári számlák volatilitása a legjelentősebb autonóm likviditási tényező A KESZ napi mozgása nehezen előrejelezhető és számottevő (akár napi 200 Mrd Ft) likviditási hatással jár. A KESZ-simítás támogatja a pénzpiaci hozamok ingadozásának csökkentését: Amikor az állami kiadások (pl. nyugdíjkifizetés) miatt a bankrendszer szabad likviditása megnő és a KESZ szintje lecsökken, akkor az ÁKK hitelfelvétele (passzív repo) egyszerre emeli meg a kincstári számla egyenlegét és csökkenti le a bankrendszer likviditástöbbletét Amikor az állami bevételeknél (pl.: ÁFA) a KESZ szintje megemelkedik és a bankok likviditástöbblete lecsökken, akkor pedig az ÁKK pénzpiaci kihelyezéseivel (aktív repo) biztosítható az egyensúly 26

27 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A bankrendszer aggregált likviditását érő sokkok másik forrása a készpénzkereslet változása A készpénzkereslet változása kisebb likviditási sokkokat jelent (max. napi Mrd Ft), és jól előrejelezhető. A gazdaság készpénzkeresletét egyrészt szezonális tényezők mozgatják: Heti szezonalitás: a hét első felében csökkenő, a hét második felében növekvő készpénz igény Éven belüli minták: az év végi, illetve éven belüli többnapos ünnepek előtt megugró, az ünnepeket követően csökkenő készpénztartási igény Másrészt a gazdasági növekedés és az infláció is hat a pénzkeresletre. Nem kamatozó eszközként a készpénz tartásának alternatívaköltsége az inflációval együtt változik. Az infláció csökkenését (növekedését) rendszerint a lakossági készpénzállomány növekedési ütemének emelkedése (csökkenése) kísérte. 27

28 28 A lakosság készpénzállományának éves növekedése és az infláció

29 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankközi likviditás kezelés lehetőségei Heti átlagos várható likviditástöbblet ―MNB-kötvény jegyzéssel tudják a bankok optimálisan kezelni a többletlikviditást (hetente egyszer érhető el) ―Likviditási prognózist publikál hetente az MNB, a kötvény- aukcióhoz időzítve Héten belüli likviditási sokkok hatásának kezelése ―Számlaegyenleg változása (kötelező tartalék előírásnak átlagban kell megfelelni) ―Bankközi (O/N) hitelnyújtás vagy kihelyezés ―MNB kamatfolyosó (O/N betét vagy hitel) igénybevétele 29

30 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 30 Háttéranyagok Monetáris politika Magyarországon (2006, 2012) Részletesen a monetáris politikai eszköztárról (2009) Komáromi András: A monetáris bázis hatása a pénzmennyiségekre - Van-e információtartalma a jegybankpénz mennyiségének? MNB-szemle (2007. június)Komáromi András: A monetáris bázis hatása a pénzmennyiségekre - Van-e információtartalma a jegybankpénz mennyiségének? MNB-szemle (2007. június) Balogh Csaba: Az MNB-kötvény szerepe a hazai pénzügyi piacokon. Mi az összefüggés a magas kötvényállomány, a banki hitelezés és az állampapír-piaci kereslet között? MNB-szemle, (2009. október)Balogh Csaba: Az MNB-kötvény szerepe a hazai pénzügyi piacokon. Mi az összefüggés a magas kötvényállomány, a banki hitelezés és az állampapír-piaci kereslet között? MNB-szemle, (2009. október) Varga Lóránt: A választható tartalékráta bevezetésének indokai Magyarországon. MNB-szemle (2010. október)Varga Lóránt: A választható tartalékráta bevezetésének indokai Magyarországon. MNB-szemle (2010. október) Molnár Zoltán: A bankközi forintlikviditásról - mit mutat az MNB új likviditási prognózisa? MNB-szemle (2010. december)Molnár Zoltán: A bankközi forintlikviditásról - mit mutat az MNB új likviditási prognózisa? MNB-szemle (2010. december)


Letölteni ppt "Az Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára MNB, Pénzügyi elemzések 2012. május."

Hasonló előadás


Google Hirdetések