Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tájékoztató az MNB 2010. évi gazdálkodásáról 2011. június 7.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tájékoztató az MNB 2010. évi gazdálkodásáról 2011. június 7."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató az MNB évi gazdálkodásáról június 7.

2 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők Devizatartalék-kezelés Működési költségek alakulása Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai Közbeszerzési tevékenység Tartalom

3 Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők

4 Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és azok megvalósulását biztosító eszközei, valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák meg. 4 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők A jegybank eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként!

5 5 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB eredménye Eredménykategóriák (milliárd forintban) Változás 1. Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye-54,4- 75,5-21,1 forint és deviza kamateredmény -63,7-53,89,9 pénzügyi műveletek realizált eredménye 9,3-21,7-31,0 2. Realizált devizaárfolyam-eredmény136,750,4-86,3 3. Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény-16,8-16,50,3 bankjegy- és érmegyártás költsége -8,2-8,5-0,3 banküzem működési költsége -13,4-12,80,6 egyéb eredménytényezők 4,8 0,0 Teljes eredmény65,5-41,6-107,1

6 A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól at követően az állam nemzetközi hitelfelvételei miatt folyamatosan nőtt a devizatartalék, ez az MNB kamateredményének jelentős romlásával járt. Ugyanakkor a devizafinanszírozás következtében az ÁKK-nál a forintfinanszírozáshoz képest alacsonyabb kamatkiadás jelentkezett. 6 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB eredmény összetevőinek alakulása

7 Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyam- eredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat. A banküzemmel és működéssel kapcsolatos ráfordítás az MNB költségtudatos gazdálkodásának köszönhetően 2010-ben tovább mérséklődött, ebben meghatározó szerepe volt a banküzemi működési költségek csökkenésének. 7 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB eredmény összetevőinek alakulása

8 8 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A kamateredményt meghatározó mérlegtételek évi átlagállományának megoszlása a mérlegfőösszeg arányában A devizapiaci hozamok jellemzően alacsonyabbak, mint a jegybanki alapkamat.

9 Megnevezés átlag- állomány kamat- összeg átlag- kamatláb átlag- állomány kamat- összeg átlag- kamatláb milliárd forint% % Kamatozó forintkövetelések509,352,910,4285,024,38,5 Kamatozó devizakövetelések7766,2205,82,69290,8229,82,5 Kamatozó forint- és devizakövetelések összesen8275,5258,73,19575,8254,12,7 Kamatozó forintkötelezettségek3857,7329,68,54931,8269,65,5 Kamatozó devizakötelezettségek1521,528,41,91684,223,61,4 Kamatozó forint- és devizakötelezettségek összesen5379,2358,06,76616,0293,24,4 Nettó kamatjellegű eredmény 35,6 -14,7 Kamat- és kamatjellegű eredmény -63,7 -53,8 9 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB kamat- és kamatjellegű eredménye Az MNB kamateredményét alapvetően a kamatozó devizakövetelések soron kimutatott devizatartalék határozza meg. Alakulását 2010-ben az ÁKK adósságkezeléssel kapcsolatos műveletei, az EU-transzferek, a MÁK nem adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizakonverziói határozták meg. A beáramló deviza konvertálása forintlikviditás-többletet eredményezett a bankrendszerben, amit a bankok az alapkamathoz kötött kamatozású instrumentumokban (kéthetes kötvény, kötelező tartalék) kötöttek le. A kamatozó forintkötelezettségek túlnyomó részét ez utóbbi állományok teszik ki.

10 Mérlegsor (adatok millió forintban) dec. 31. Jegyzett tőke Eredménytartalék Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka*0 Tárgyidőszaki eredmény Saját tőke Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB saját tőkéje A Bank eredménytartaléka a korábbi évek (2003 és 2006) nyereségéből adódik, ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét hivatott finanszírozni. A részvényes döntése alapján az MNB évi eredményéből és eredménytartalékából osztalékot nem fizet. *2010 végén negatív egyenlege volt, amit a központi költségvetés március 31-ig megtérített.

11 Az MNB tőkeellátottságának biztosítása érdekében az államnak az MNB tőkehelyzetét évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló évi LVIII. tv.) Veszteségtérítés: Ha az éves eredmény negatív, és meghaladja az eredménytartalékot, akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt. A évi 41,6 milliárd forintos veszteségre az MNB 75 milliárd forintos eredménytartaléka fedezetet nyújtott, így emiatt a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. A Bank tárgyévi nyereségéből vagy eredménytartalékából a részvényes döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek. 11 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB és a költségvetés kapcsolata

12 Tartalékfeltöltés: Ha a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatívvá válik, akkor azt a költségvetés a tárgyévet követő évben köteles feltölteni. A két tartalék egyenlege egymással szemben NEM számolható el december 31-én a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka negatív volt. A 29,1 milliárd forintos egyenleget a költségvetés március 31-ig az MNB-nek megtérítette. A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók el, hanem a későbbi évek esetleges nem realizált veszteségeinek „fedezetét” jelentik. 12 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB és a költségvetés kapcsolata

13 13 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB leányvállalatai Pénzjegynyomda Zrt.: a nyereség csökkenését elsősorban az okozta, hogy a nyomdaipart fokozottan érintő keresleti recesszió elhúzódása miatt a magas hozzáadott értéket képviselő biztonsági okmányok és kártyák iránti kereslet az előző év szintjét nem érte el. Pénzverő Zrt.: a 2010-es gazdasági évet is kimagasló eredménnyel zárta a társaság. A forgalmi pénzérme-gyártás csökkenő volumene mellett nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékkel bíró saját tevékenység bővítése, valamint a hatékonyabb működés elérése. KELER Zrt.: sok éve stabilan nyereséges gazdálkodást folytató vállalkozás. Eredményességét elsősorban a szolgáltatói tevékenység eredménye és a pénzügyi tevékenység eredménye határozza meg, melyek a tervezettnél kedvezőbben alakultak 2010-ben. Gazdasági társaság TulajdoniAdózott eredményJóváhagyott osztalék hányad (%) Pénzjegynyomda Zrt Magyar Pénzverő Zrt KELER Zrt.53, (50%-ot meghaladó tulajdoni hányad) millió forintban

14 Devizatartalék-kezelés

15 A tartalékkezelés célja A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai eszközrendszer működtetéséhez, illetve az állam devizakiadásaihoz szükséges deviza biztosítása. 15 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

16 16 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A devizatartalék, a külső adósságmutatók és az M2 pénzmennyiség alakulása

17 A devizatartalék állománya 2010-ben 3 milliárd euróval 33,7 milliárd euróra növekedett. A devizatartalék alakulása 17 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A devizatartalék alakulásának főbb összetevői 2010-ben (milliárd euróban) Devizakötvény kibocsátás és fejlesztési hitelfelvétel1,5 Nettó EU transzfer2,6 Bankoknak nyújtott devizahitel törlesztése0,7 Tartalék hozama0,7 Egyéb (főként ÁKK devizabetétjének derivatív pozíciókhoz kötődő változása) 1,3 Állam lejáró devizahitelei és kamatfizetése-2,7 Állam deviza kifizetései (MÁK tranzakciók)-1,1

18 Konzervatív befektetési politika: szigorú biztonsági (stabilitási) és likviditási korlátok mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam elérése aktív portfoliókezeléssel. Likviditás Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból maximális megvásárolható arány meghatározása Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a meghatározása A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. 18 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése

19 Biztonság Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (más devizák árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi). Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatóak. A hitelminősítések mellett az MNB piaci indikátorok alapján is korlátozza az új befektetésre alkalmas eszközök körét. Az eszközök maximálisan 10,5 éves hátralévő futamidejűek lehetnek. A befektetési portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje 1,5 év ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény az MNB portfoliójában. 19 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése

20 A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók ugyanolyan befektetési paraméterek mellett egy passzívan kezelt portfoliót reprezentálnak, azaz össze lehet vetni, hogy az MNB portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult egy hasonlóan biztonságos piaci portfolióhoz. Az öt aktívan kezelt tartalékportfólió teljesítménye (%) 20 Cím: Az MNB 201. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A tartalékon elért hozam portfólióbenchmarkkülönbség Euro hitelkockázat-mentes1,721,700,02 Euro befektetési 2,061,660,40 Euro pénzpiaci 0,860,320,54 Dollár befektetési 2,141,740,40 Dollár pénzpiaci 0,390,240,15 Súlyozott átlag1,831,690,14

21 Működési költségek alakulása

22 22 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az MNB működési költségeinek alakulása nominál- és reálértéken között

23 A évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 13 milliárd forintot, ami legutóbb 2003-ban fordult elő. Reálértéken (2001 évi árakon) a évi működési költségek a évi működési költségek 53,1%-át teszik ki. Az elmúlt két év alatt a működési költségek 2,1 milliárd forinttal (14,1%- kal) csökkentek. 23 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A költségek folyamatos csökkentése

24 1. A hatékonyságjavító projekt megvalósítása az MNB szakmai tevékenysége színvonalának megtartása, fejlesztése mellett. Ennek keretében megtörtént, illetve folyamatban van pl.: ―a szervezeti egységek tevékenységének átszervezése, racionalizálása; ―az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések felülvizsgálata; ―kompenzációs rendszer átalakítása, egyszerűsítése; ―a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet erősítése érdekében; ―a létesítmények egy szolgáltatós üzemeltetése; ―a bankjegy-feldolgozási technológia karbantartási szerződéseinek felülvizsgálata, az értéktár-üzemeltetési tevékenység „visszaszervezése”. 24 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Költségcsökkentő intézkedések A projekt önmagában a évek során a foglalkoztatottak 9%-os csökkenését, a működési költségek közel 10%-os megtakarítását eredményezi. 2. Egyéb intézkedések: a projekt révén a költséggazdálkodás egészére kiterjedő szemléletváltás, a takarékos és költséghatékony megoldások előtérbe helyezése (pl.: az elektromosáram- felhasználás, illetve a telefonköltségek csökkentését eredményező kezdeményezések).

25 25 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása 2009-ben 400 millió forint megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt re további több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB, a létszám 2,2%-os mérséklődése mellett. A évi terv szerint a személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest nem változnak, amellett, hogy a létszám 2%-kal emelkedik.

26 Informatikai költségek alakulása (millió forintban) 26 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az informatikai költségek és az informatikai szervezeti egység személyi költsége 2009 óta csökken.

27 Az MNB 2010-ben elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet Döntés született a környezetvédelmi menedzsmentrendszer bevezetéséről (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) 2010-ben javultak a környezeti teljesítmény mutatók (ingatlan portfólió racionalizálás és környezettudatos működés): -A villamos- és földgáz energia felhasználása 6%-kal, a vízfelhasználás 40%-kal csökkent -Logisztikai Központ teljes vízigényének 75%-a saját kútból biztosított, -Videokonferenciákkal 2010-ben 4,7 tonna CO 2 megtakarítást értünk el évi terv: MNB Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer auditálása 27 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Környezettudatos működés

28 Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai

29 29 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András A bankjegy- és érmegyártás ráfordításai

30 Éves bankjegy és érme ráfordítások az intézkedésekkel, illetve azok elmaradása esetén A ráfordításcsökkentő intézkedések hatása Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András 30

31 Egy készpénzlogisztikai dolgozóra jutó feldolgozott bankjegyek száma Folyamatosan javuló hatékonyság 31 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

32 Közbeszerzési tevékenység

33 Jogorvoslati eljárások alakulása Közbeszerzési eljárások száma (MNB) Közbeszerzési eljárások nettó előirányzata összesen (MNB) millió Ft4 337 millió Ft millió Ft5 287 millió Ft4 515 millió Ft Jogorvoslati eljárások száma13001 MNB-t elmarasztaló Döntőbizottsági határozatok száma Jogorvoslati eljárások aránya (MNB) 0,8%3,2%0% 1,7% Jogorvoslati eljárások aránya (országos) 17%22%16%13%9% Jogorvoslati eljárások száma Az ország összes közbeszerzési eljárásainak a száma Az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható, és jelentősen elmarad az országos átlagtól. Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

34 A Vezetői Bizottság 2009 decemberében elfogadta a beszerzési tevékenység működés- és szervezetfejlesztési programját, melynek célja az elért törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank beszerzési gyakorlatának közelítése a legjobb versenypiaci gyakorlathoz. Ennek részeként 2010-ben: Átalakítottuk, tovább finomítottuk belső folyamatainkat. Növeltük az e-aukciók és ártárgyalások számát, melyek hozzájárultak a működési költségek további csökkenéséhez. Kategóriamenedzsment rendszert vezettünk be, amelyre alapozva piackutatás alkalmazásával növeltük az alkalmas ajánlattevők számát. Összevonásokkal konszolidáltuk a beszerzési eljárásainkat, ezáltal kevesebb, de nagyobb becsült értékű eljárásokat bonyolítottunk le. A projekt szakmai elismerését jelzi, hogy esettanulmányként bekerült a Complex kiadó Beszerzés című könyvébe. 34 Korszerű beszerzési tevékenység Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

35 35 A Kommunikáció költségei adatok millió forintban Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

36 A jegybank korábbi arculata nem felelt meg egy XXI. századi jegybankról alkotott képnek. Nem tükrözte azt a modern, színvonalas tevékenységet, amit az MNB végez. Múlt századi szimbolikán kívül a logó bonyolult rajzolata nem tette lehetővé a mai modern kommunikációs felületeken való megjelenést (online, lakossági projektkommunikáció). A fentiekből következő ambivalencia nem támogatta az MNB hitelességét. 36 Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András Az intézményi márkafrissítés indokai

37 Az intézményi márkafrissítés költségei 37 adatok millió forintban Cím: Az MNB évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

38 Összefoglaló

39 A jegybank eredménye nem a jegybanki működés sikerességének mérő száma. Az MNB éves eredménye miatt a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. Az MNB konzervatív befektetési politikájának köszönhetően a tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. Az MNB portfoliójában 2010-ben sem fordult elő nem- teljesítéssel összefüggő kockázati esemény. Összefoglaló

40 A jegybank 2010-ben is példamutató gazdálkodást folytatott. Az MNB működési költségei 2 év alatt 2,1 milliárd forinttal, 14,1%-al csökkentek. A jegybank 2010-ben több mint 650 millió forinttal mérsékelte személyi jellegű ráfordításait. Az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható és jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az MNB kimagasló eredményeket ért el a környezettudatos működés területén is. Összefoglaló

41 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Tájékoztató az MNB 2010. évi gazdálkodásáról 2011. június 7."

Hasonló előadás


Google Hirdetések