Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes."— Előadás másolata:

1 A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes

2 2 Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti bruttó kamatkiadásai GDP %-ában 2010-ben A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas! Forrás: Eurostat

3 33 Miért a nettó kamatteher a megfelelő mutató az államadósság költségeinek vizsgálatára? • az állam finanszírozási és likviditási tartalékai (betétei) után kamatbevételre tesz szert, • 2010-ben e jogcímen 25,9 milliárd forint bevétel keletkezett, • az állam által folyósított hitelekre kamatot fizetnek az adósok, • 2010-ben e jogcímen 13,7 milliárd forint bevétel keletkezett, • a „rábocsátási technika” következtében az államkötvények többszöri aukciós értékesítése felhalmozott kamat- és esetenként árfolyamnyereség bevételt eredményez. • 2010-ben e jogcímen 90,5 milliárd forint bevétel keletkezett, Az állam az adósságkezeléshez kapcsolódóan jelentős nagyságú bevételekkel is rendelkezik: Az összes, államadóssággal kapcsolatos kamatbevétel 2010-ben elérte a 130,0 milliárd forintot, ami a GDP 0,5 %-t tette ki.

4 4 A nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában A ‘90-es évekhez képest csökkenő, de még mindig tartósan magas, 3 % feletti kamatráta. * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK.

5 55 Fő kérdések: 1.Miért drága a magyar államadósság? 2.Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 3. Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése?

6 Miért drága a magyar államadósság? 1. rész

7 7 Az államadósság és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában ,3% 89,0% 50,6% 67,3% Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat. * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK.

8 8 Az államadósság szerkezetének alakulása a GDP százalékában től lényegében megszűnt a kedvezményes kamatozás, 2008-tól jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya. Forrás: ÁKK Zrt.

9 9 Az euró/forint árfolyam alakulása szeptember Forrás: MNB A Lehman csőd óta gyengébb forint árfolyam.

10 10 Forint állampapír referenciahozamok alakulása Jelentős volatilitás mellett csökkenő trend. Forrás: ÁKK Zrt szeptember: orosz válság január: spekuláció a forint erősödésére, június: sáveltolás, november: spekuláció a forint ellen hitelpiaci válság március: 1. hullám, október: 2. hullám, február: 3. hullám

11 A forint államadósság átlagkamatának alakulása 11 Forrás: MNB, ÁKK Zrt. Az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat. és időben eltolva követi a hozammozgásokat.

12 Az államadósság átlagkamatának alakulása 12 Forrás: ÁKK Zrt. 4,7% A válság hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje. forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje.

13 13 A tartósan magas, 3% feletti kamatráta tényezői • az adósságráta 2001 után ismét növekedésnek indult, • az adósság szerkezetén belül a ‘90-es évek közepén eltűnt a kedvezményes kamatozású adósság, a teljes adósság piaci kamatozásúvá változott, • a hitelpiaci válság hatására jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya, • a válság hatására gyengült a forint árfolyama, • a forint állampapír hozamszint jelentős volatilitás mellett csökkenő trendet mutat, • az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat, • a forinthozamok csökkenési folyamata és a válság együttes hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje.

14 14 Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 2. rész

15 3.Adósságcsapdáról csak akkor lehet beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy az adósságráta növekedésének megakadályozása olyan mértékű „elsődleges többlet” kialakítását igényli, amely a GDP lassulását/visszaesését eredményezi, és így az adósságráta további növekedését eredményezi. 15 Mikor beszélünk adósságcsapdáról? 2.Adósságcsapdáról akkor kell beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy „elsődleges többlet” nélkül nem lehet megakadályozni az adósságráta növekedését. 1.Adósságcsapda akkor alakul ki, amikor az államadósságra fizetett reálkamat meghaladja a GDP reálnövekedését, és ezt a hatást nem kompenzálja megfelelő mértékű „elsődleges többlet” az adósságráta emelkedését eredményezi.

16 Az államadósság implicit reálkamata és GDP volumenváltozása Forrás: KSH, ÁKK Zrt. A reálhozam 2008 előtt általában elmarad, azóta viszont meghaladja GDP reálnövekedését. azóta viszont meghaladja GDP reálnövekedését.

17 17 Az elsődleges egyenleg és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában Az adósság és a kamatterhek csökkentése érdekében „elsődleges többletre” van szükség. Forrás: ÁKK Zrt.

18 18 Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 3. rész

19 19 Az Európai Unió összesített államháztartási hiánya Megugró finanszírozási igény - kiéleződő verseny az állami kibocsátók között a befektetőkért. Forrás: Eurostat

20 20 Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti adósságráta összesített, 3 év alatt bekövetkezett növekedése ben 6 ország esetében az államadósság 20%-pontnál nagyobb mértékben növekedett. Forrás: Eurostat 5 ország esetében a piac szerint különösen megnőttek a kockázatok. 80% 96% 82%119%80% 143% 93%83%80%97% 9 országban 80% felett van az adósságráta.

21 21 Az 5 éves futamidejű államadósság CDS felára szeptember A válság előtti szintnél tartósan magasabb felárak – megdrágult finanszírozás. Forrás: Bloomberg.

22 22 Néhány EU tagország 5 éves futamidejű államadósság CDS felára és adósság besorolása az S&P-nél szeptember 22-én Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ek között. Forrás: Bloomberg

23 23 Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? • megugró finanszírozási igény - kiéleződött a befektetőkért folytatott verseny az állami kibocsátók között, • elhúzódó adósságválság az Európai Unióban – lejáró adósság megújítása is megnehezült, • a válság előtti szintnél tartósan magasabb CDS felárak – megdrágult finanszírozás, • zavarok a minősítési/értékelési rendszerben, • a magyar államadósság több, mint 60%-át külföldiek finanszírozzák.

24 24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések