Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, 2006. április 4-5.

Az előadások a következő témára: "Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, 2006. április 4-5."— Előadás másolata:

1 Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, 2006. április 4-5.

2 2 Vázlat 1.Mennyire aggasztó az eladósodottságunk? 2.Mekkora költségvetési kiigazításra lenne szükség? 3.Hogy néznek ki a magyar államháztartás kiadásai nemzetközi összehasonlításban? 4.Milyen alternatívák állnak az új kormány előtt? 5.A (legális) foglalkoztatottság növelése, mint kitörési út?

3 3 Külső eladósodásunk Nettó külső adósság (GDP %-ában)

4 4 A külső finanszírozási igény (GDP %-ában)

5 5 A pénzpiacok jóval 2011-en túli magyar euro-bevezetést áraznak be

6 6 Miért kell kiigazítás? Külső eladósodás üteme nem fenntartható, túlnyomóan az állam finanszírozási szükséglete miatt –Külső adósságráta vészesen nő –Nettó külföldi befektetési pozíció még gyorsabban romlik (privatizáció) Távolodunk a maastricht-i adósság-kritériumtól –A bruttó államadósság-ráta stabilizálásához max 0,8% elsődleges hiány megengedett (jelenleg 3% felett) –Euro-csatlakozáshoz 1%-ot meghaladó elsődleges többlet szükséges

7 7 Télapó ajándéka és a magyar költségvetések

8 8 A bruttó államadósság számai

9 9 Költségvetési kiadásaink aránytalanságai (2004) Magyarország 49% vs (EU-8) 43%: +6% –Adósságszolgálat (4,5% vs 1,8%) +2,7% –Jóléti kiadások (16,8% vs 14,6%) +2,2% –Egészségügy (5,6% vs 4,5% ) +1,1%

10 10 Költségvetési kiigazítási szükséglet 2006: 7,4% hiány folyó kiadások szintjén 2008: max. 3,2% hiány Évi 2%-os kiigazítás 2007-2008 Alternatívák: 1.Önkéntes, nagyléptékű kiigazítás –Leépítések a közszférában –Államháztartási beruházások csökkentése –Jóléti kiadások nominális befagyasztása –ÁFA-kulcs emelése (15%  20%) –Ingatlanadó bevezetése –Adó- és járulékreform –Non-keynesianus hatás (versenyképesebb magánszektor növekvő teljesítménye) 2.Pénzpiaci válság (leértékelődés és hozamemelkedés) –legköltségesebb korrekció –magasabb kamatkiadások, fogyasztás visszaesése, nagyobb növekedési áldozat –Végül kikényszeríti a költségvetési korrekciót 3.Mérsékelt kiigazítás –Kb. évi 1% hiánycsökkentés –Ennek keretein belül pl. járulékreform –Elkerülhető a valutaválság –Ha nincs meg a kellő hitelesség, akkor a nem- keynes-i hatások (aktívabb magán-szektorí) nem jelentkeznek –Lassú, elhúzódó

11 11 Magyar ráta: 56% Cseh ráta: 64% +560ezer fő!