Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Tájékoztató az MNB 2009. évi gazdálkodásáról 2010. május 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Tájékoztató az MNB 2009. évi gazdálkodásáról 2010. május 5."— Előadás másolata:

1 1 Tájékoztató az MNB évi gazdálkodásáról május 5.

2 2 Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb folyamatok

3 Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és azok megvalósulását hatékonyan biztosító eszközei, valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák meg. 3 A jegybank eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként!

4 Az MNB eredménye tényezőnként 4 Eredménykategóriák 2009 (milliárd forintban) 1. Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye -54,4 forint és deviza kamateredmény -63,7 pénzügyi műveletek realizált eredménye 9,3 2. Realizált devizaárfolyam-eredmény 136,7 3. Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény -16,8 bankjegy- és érmegyártás költsége -8,2 banküzem működési költségei -13,4 egyéb eredménytényezők 4,8 Teljes eredmény65,5

5 Az MNB eredménytényezőinek alakulása 5 A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól.

6 Az MNB eredménytényezőinek alakulása 6 Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyam-eredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat. Így volt ez 2009-ben is, amikor - különösen az I. negyedévet jellemző - gyenge forintárfolyam mellett jelentős árfolyam-nyereséget realizált a Bank. A jegybank banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredménye az MNB költségtudatos gazdálkodásának köszönhetően 2009-ben reálértéken lényegesen elmaradt az előző évektől.

7 Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb folyamatok (a banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredményen kívüli tényezők) 7

8 A kamateredményt meghatározó mérlegtételek megoszlása a mérlegfőösszeg arányában (2009. december 31.) 8 A devizapiaci hozamok jellemzően alacsonyabbak, mint a jegybanki alapkamat

9 Az MNB kamat- és kamatjellegű eredménye 9 Az MNB kamateredményét alapvetően a kamatozó devizakövetelések soron kimutatott devizatartalék határozza meg. Alakulását 2009-ben az MNB és az állam nemzetközi hitelfelvételei, az EU-transzferek, az IMF által végrehajtott SDR- allokáció, a „banktámogató csomaggal” kapcsolatos kifizetések és a deviza- konverziók határozták meg. A beáramló deviza konvertálása forintlikviditás- többletet eredményezett a bankrendszerben, melyet a bankok kéthetes kötvényben kötöttek le. A kamatozó forintkötelezettségek túlnyomó részét ez utóbbi állomány teszi ki Megnevezés átlag- állomány kamat- összeg átlag- kamatláb átlag- állomány kamat- összeg átlag- kamatláb milliárd forint% % Kamatozó forintkövetelések234,022,39,5509,352,910,4 Kamatozó devizakövetelések4510,2189,54,27766,2205,82,7 Kamatozó forint- és devizakövetelések összesen4744,2211,84,58275,5258,73,1 Kamatozó forintkötelezettségek2091,0183,78,83857,7329,68,5 Kamatozó devizakötelezettségek467,219,54,21521,528,41,9 Kamatozó forint- és devizakötelezettségek összesen2558,2203,27,95379,2358,06,7 Nettó kamatjellegű eredmény 0,0 35,6 Kamat- és kamatjellegű eredmény 8,6 -63,7

10 Az MNB és a költségvetés kapcsolata Az MNB tőkeellátottságát biztosítani kell, ezért az államnak az MNB tőkehelyzetét évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló évi LVIII. tv.) V eszteségtérítés: Ha az éves eredmény negatív és meghaladja az eredménytartalékot, akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt. A Bank tárgyévi nyereségéből vagy eredménytartalékából a részvényes döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek. 10

11 Az MNB és a költségvetés kapcsolata Tartalékfeltöltés: Ha a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatívvá válik, akkor azt a költségvetés a tárgyévet követő évben köteles feltölteni. A két tartalék egyenlege egymással szemben NEM számolható el. A kiegyenlítési tartalék ugyan növeli az államadósságot, DE a költségvetés hiányát nem érinti. A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók el, hanem a későbbi évek nem realizált veszteségének „fedezetét” jelentik. 11

12 Az MNB saját tőkéje 12 A Bank eredménytartaléka a korábbi évek (2003 és 2006) nyereségéből adódik, ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét hivatott finanszírozni. A részvényes döntése alapján az MNB évi eredményéből és eredménytartalékából osztalékot nem fizet. Mérlegsor dec. 31. (adatok millió forintban) Jegyzett tőke Eredménytartalék9 461 Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka Tárgyidőszaki eredmény Saját tőke

13 Az MNB leányvállalatainak főbb adatai (50%-ot meghaladó tulajdoni hányad) 13 millió forint Gazdasági társaság neve TulajdoniAdózott eredményJóváhagyott osztalék hányad (%) Pénzjegynyomda Zrt Magyar Pénzverő Zrt KELER Zrt.53, * * A KELER Zrt. közgyűlése későbbi időpontban kerül megtartásra. Pénzjegynyomda Zrt.: az üzleti évet a korábbi éveket és a tervet meghaladó eredménnyel zárta, annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatására a gazdálkodás feltételei romlottak, a keresleti recesszió pedig kedvezőtlenül érintette a bankjegyen kívüli termékeinek - pl. okmányok - értékesítési lehetőségeit. Pénzverő Zrt.: a hatékonyságot növelő szervezetkorszerűsítési program végre- hajtása, valamint a jövedelmezőség javítását eredményező emlékérme-árazás és forgalmazás új rendszerének bevezetése együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a 2009-es gazdasági évet a társaság kimagasló eredménnyel zárta. KELER Zrt.: a kedvezőtlen piaci adottságok ellenére a társaság mind a szolgáltatási, mind a pénzügyi tevékenység tekintetében a tervezettnél kedvezőbb eredménnyel zárta a 2009-es évet. A társaság évi eredményéből osztalékot nem fizetett.

14 14 Devizatartalék-kezelés

15 A tartaléktartás célja A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai eszközökhöz, illetve az állam devizakiadásaihoz szükséges deviza biztosítása. 15

16 A devizatartalék, a külső adósságmutatók és az M2 pénzmennyiség alakulása A válság tanulsága, hogy kis és nyitott gazdaságoknak nagyobb tartalékkal kell működniük. 16

17 A devizatartalék alakulása A devizatartalék állománya 2009-ben 6,6 milliárd euróval 30,7 milliárd euróra emelkedett A devizatartalék alakulásának főbb összetevői 2009-ben 17

18 A devizatartalék befektetési irányelvei és azok évi teljesülése Konzervatív befektetési politika: szigorú biztonsági (stabilitási) és likviditási korlátok mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam elérése aktív portfóliókezeléssel. Likviditás • Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból maximális megvásárolható arány meghatározása • Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a meghatározása  A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. 18

19 A devizatartalék befektetési irányelvei és azok évi teljesülése 19 Biztonság • Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (a más devizák árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi) • Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatóak • Az eszközök maximálisan 10,5 éves hátralévő futamidejűek lehetnek • A portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje 1,5 év  2009-ben - a pénzügyi válság ellenére - az MNB portfóliójában nem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény.

20 A tartalékon elért hozam Az öt aktívan kezelt tartalékportfólió teljesítménye 2009-ben 20 A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók ugyanolyan befektetési paraméterek mellett a teljes piacot reprezentálják, azaz össze lehet vetni, hogy az MNB portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult a piaci átlaghoz.

21 21 Működési költségek alakulása

22 A Magyar Nemzeti Bank működési költségeinek alakulása nominál- és reálértéken között 22 Működés racionalizálás Szervezet átalakítás

23 A költségek folyamatos csökkentése • 2009-ben az MNB működési költségeit közel 1 Mrd Ft-tal csökkentette • 2006 óta a költségek reálértéken több mint 20%-al csökkentek • 2010-ben további jelentős tervezett csökkenés 23

24 Hatékonyságjavító projekt A projekt fő célja: hatékonyság javítás, az MNB szakmai tevékenysége színvonalának megtartása, fejlesztése mellett. Részcélok:  a szervezeti egységek tevékenységének átszervezése, racionalizálása  az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések felülvizsgálata  kompenzációs rendszer átalakítása, egyszerűsítése  a teljesítménymenedzsment erősítése,  kommunikációs kiadások csökkentése,  a működési költségek és a beruházások felülről lefelé történő tervezése,  a beruházások egységes szempontrendszer szerinti értékelése,  a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet erősítése érdekében. Döntően a projekt a évek során a foglalkoztatottak 14%-os csökkenését, az éves szintű működési költségek 10%-ot meghaladó megtakarítását eredményezi.

25 A személyi jellegű ráfordítások és a létszám alakulása ( ) • 2009-ben 400 M Ft megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt. • 2010-re további közel 470 M Ft-os költségcsökkenés várható a jóváhagyott terv alapján, a létszám 2,9%-os mérséklődése várható. 25

26 Ingatlanállomány racionalizálása 26 A magyar államnak térítésmentesen átadott ingatlanok:  Hold u. 4. sz. épület (2003)  Szabadság tér sz. épület (2003)  Vadász u. 16. sz. épület (2007)  Regionális emissziós központok létesítményei (2008-ig)  Stratégiai készpénztároló (2009)  A Pénzverő Könyves Kálmán körúti telephelye (2010)  Nánási úti létesítmény (2010)  Hold u. 7. sz. épület (2010)

27 Az MNB a környezettudatosság útján 27 • Környezettudatos működés: szelektív hulladékgyűjtés, e-dokumentum kezelés, nyomtatás-optimalizálás stb. • 2009-ben megvalósult „zöld” beruházások: • Jégakkumulátor telepítése (hűtési energia éjszakai előállítása, egyenletesebb fogyasztás, a villamosenergia csúcsok csökkennek) • Napkollektoros rendszer kialakítása (meleg víz előállítás fosszilis energia helyett megújuló energiával, CO 2 kibocsátás csökkenés) • Vízvételezés saját fúrt kútból (a LOG KP m 2 füvesített területének locsolása nem vezetékes ivóvízzel történik) • Hűtési igények kezelése árnyékolással (többlet energia bevitel helyett előtérbe kerülnek a természetes megoldások, csökkenő környezetterhelés) • évi tervek: zöld tető építés, fogyasztáscsökkentési programok (villamos áram; víz ), Zöld iroda verseny, környezettudatos működés keretrendszerének kidolgozása.

28 28 Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai

29 A bankjegy- és érmegyártás ráfordítása és volumene

30 A címlet-racionalizálás számszerűsíthető hatásai 1,2 milliárd forint bevétel származott az 1-2 forintosok alapanyagként való értékesítéséből 2009-ben; 2008-tól az 1-2 forintosok gyártatásának elmaradása minden évben 1,5 milliárd forint megtakarítást jelent; A 200-as címletcsere már 2013-ra több mint 1 milliárd forint megtakarítást eredményezhet, és ez a forintidőszak minden további évében ugyanennyivel nő. A megtakarítás legfőbb forrása, hogy az érméből nem szükséges az elhasználódás miatt évenként pótlólagos gyártás. Tovább javítja e mutatót, hogy az érmék a későbbi bevonásuk után alapanyagként értékesíthetőek.

31 31 Közbeszerzési tevékenység

32 Jogorvoslati eljárások alakulása Év Közbeszerzési eljárások száma (MNB) Közbeszerzési eljárások nettó előirányzata összesen (MNB) millió Ft4 337 millió Ft millió Ft*5 287 millió Ft Jogorvoslati eljárások száma1300 Jogorvoslati eljárások aránya0,8%3,2%0% Az ország összes közbeszerzési eljárásainak a száma ** n/a Jogorvoslati eljárások száma n/a Jogorvoslati eljárások aránya17%22%16%n/a 32 *: a millió Ft előirányzat millió Ft értékben tartalmazza a bankjegy és érmegyártásra az euro bevezetés megelőző napjáig kötött szerződések előirányzatát is. E két beszerzés nélkül a nettó előirányzat millió Ft. **: forrás: Közbeszerzések Tanácsa éves beszámolói ről szóló beszámoló 2010 júliusára várható. A Vezetői Bizottság 2009 decemberében elfogadta a beszerzési tevékenység működés- és szervezetfejlesztési programját, melynek célja az elért törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank beszerzési gyakorlatának közelítése a legjobb versenypiaci gyakorlathoz.

33 Elektronikus megoldások beszerzéseink során •e-aukció: Az MNB az árverseny fokozása érdekében 2009 szeptemberétől e-aukciós eszközt alkalmaz. Az eddig lezajlott aukciók adatai az alábbiak: •Beszerzések tárgya: CISCO aktív eszközök, rack szekrények, villamos energia, MS Enterprise licence •beszerzések tervezett értéke összesen : 537 millió Ft •legalacsonyabb első körös ajánlatok értéke összesen: 405 millió Ft •(megtakarítás: 132 millió Ft, 25%) •legalacsonyabb végső ajánlatok összesen: 376 millió Ft •megtakarítás: 161 millió Ft, 30% 33

34 Elektronikus megoldások beszerzéseink során •e-szerződés, e-számla –A Bank 2009 végére kialakított infrastruktúrája alkalmas e-számlák befogadására, szerződéseink már fél éve tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket. –Az MNB honlapján már publikáltuk az első csak elektronikus aláírással ellátott (közbeszerzési eljárás során megkötött) szerződéseinket. 34

35 Közérdekű információk •Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumokat (ajánlati felhívás, térítésmentesen letölthető ajánlati dokumentáció) 2004 végétől, míg az aláírt szerződéseket 2007 II. félévétől kezdve publikáljuk a Bank honlapján. •A nettó 2 millió Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékű szerződések adatait 2009 kezdetétől, míg az aláírt szerződéseket 2009 II. félévétől rendszeresen közzé tesszük honlapunkon. 35

36 36 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Tájékoztató az MNB 2009. évi gazdálkodásáról 2010. május 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések