Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

19822010 FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZ Ő M Ű VÉSZETÉB Ő L.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "19822010 FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZ Ő M Ű VÉSZETÉB Ő L."— Előadás másolata:

1 FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZ Ő M Ű VÉSZETÉB Ő L

2 A Dercsényi Dezs ő és Zádor Anna által írott Kis magyar m ű vészettörténet (Képz ő m ű vészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1980) az közti stílustörténeti korszakot a „Kés ő gótika és reneszánsz” címszó alatt tárgyalja, fent megnevezett évszámokkal mint korszakhatárokkal. E nagyfejezet bevezet ő je, mely a Buda elestéig (1541) cím ű rész élén áll, a f ő cím választását a következ ő képp indokolja: Az emlékanyagban és az azon belül jelentkez ő ellentétekben is oly gazdag korszak fejl ő dését m ű vészettörténet-írásunk úgy kísérelte meg ábrázolni, hogy külön tárgyalta a gótikus építészet, szobrászat és festészet, iparm ű vesség fejl ő dését s külön a reneszánszét. A történeti valóság ezzel szemben az, hogy e két korstílus egy id ő ben, egymás mellett élt, s nemritkán hatott is egymásra, h ű ábrázolása tehát csak e kett ő sségnek egyidej ű bemutatásával lehetséges. E megközelítés – a folyamatosság hangsúlyozása – nekünk, a témánkban most elmélyedni kezd ő knek is rokonszenves volt. E szellemben mutatta be csoporttársunk, Ormos Zsuzsa is a magyar reneszánsz els ő fejezeteként Mátyás budavári új stílusú építkezéseit, mely munkálatok szervesen illeszkednek a nagy király korábbi, kés ő gótikus építményeihez. budavári új stílusú építkezéseit

3 Az Alpoktól északra, úgy t ű nik, valóban Magyarországon jelenik meg el ő ször a reneszánsz Európában, így Janus Pannonius híres epigrammája g ő gösnek t ű nhet ő záró sorai a valóságot tükrözik: Szellemem egyre dics ő bb, s általa híres e föld. Akik a nyugati kortársak közül el ő ször jártak Magyarföldön, ámulva, hitetlenkedve dicsérik Buda és Visegrád Mátyás-építtette reneszánsz szépségeit: egy királykerti virág a vad pusztán! A reneszánsz gyors meghonosodását és el ő retörését többféleképpen meg lehet indokolni. A közkelet ű nézet szerint az itáliai reneszánsz Mátyás feleségének, Aragóniai Beatrixnak az udvartartásával érkezett hazánkba, de a tudósok nem elégszenek meg ennyi magyarázattal. Sokan azt vallják, hogy a magyarságnak különleges érzékenysége volt és van a klasszicizáló stílusokhoz, mint a román, a reneszánsz, s kés ő bb a klasszicizmus, neoklasszicizmus. Így a gótika és a barokk távolabb állna a magyar szellemiségt ő l transzcendentalizmusa, misztikája miatt. Helyesebb azonban az az észrevétel, hogy hazánkban a reneszánsz befogadására már el ő volt készítve a talaj. Nagy Lajos nápolyi hadjáratai szorosabbra f ű zték Itáliával a szellemi kapcsolatokat. A trecento olasz mesterei és a humanizmus ismertté váltak Magyarországon. Zsigmond uralkodása alatt e kezdemények szárba szökkentek, többek között olyan személyiségek tevékenységének hatására, mint Vitéz János és Janus Pannonius. A humanizmus szellemi áramlata el ő készítette az ízlést az új, reneszánsz (all’antica) formajegyek befogadására.

4 Miközben a magyarországi kés ő gótika és reneszánsz nem túl b ő, de annál csodálatosabb emlékanyagában gyönyörködünk, nem feledkezünk meg arról sem, hogy a háttérben Magyarország egyik legsúlyosabb, legvészesebb történelmi korszaka húzódik meg. Mátyás meghal, a Fekete Sereg szétszéled, s a mohácsi vereséget követ ő en a prédaéhes, tengernyi oszmán-török sereg elözönli Magyarországot. Buda elesik, s az ország három részre szakad. Ett ő l kezdve lesznek keservesen igazak Bornemisza Péter protestáns prédikátor siralmai: Magyarország egyik legsúlyosabb, legvészesebb történelmi korszaka Siralmas énnéköm tetüled megváltom, Áldott Magyarország, t ő led eltávoznom, Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Az Felföldet bírják az kevély nímötök. Szerémségöt bírják az fene törökök, Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Engömet kergetnek az kevély némötök. Engöm környülvettek az pogán törökök, Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Engöm eluntattak az magyari urak, Ki ű zték köz ő lök az egy igaz Istent. Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Legyön Isten hozzád, áldott Magyarország, Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság. Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Ez éneköt szörzék jó Husztnak várában, Bornemisza Pétör az ő víg kedvében, Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

5 A maroknyi magyarság méltán hiheti, hogy megállította a törököt, s hogy ezáltal a keresztény Európa véd ő bástyája lett. Történelmi szükségszer ű ségb ő l önkéntességet kovácsolva, hiszi és vallja, hogy ez a küldetése: testével fedezni az átjárást a gazdag Nyugat s az Atlanti-óceán felé. Err ő l szól nagy barokk eposzunk, a Szigeti veszedelem is. Kegyetlen, kemény, sokszoros fenyegetettségben tel ő esztend ő k ezek, s a baljós történelmi események háttere el ő tt honosodik meg, kap lángra, éli pompás életét a gazdag magyar reneszánsz.Európa véd ő bástyája Mátyás uralkodása e stílustörténeti korszak els ő virágzása, s látnunk kell, hogy nagy királyunk diplomáciai zsenialitása és mecénási kedve földi Paradicsommá változtatja az uralkodói centrumokat. A Mátyás-kori reneszánsz így túl magasra teszi a mércét, s ezzel némileg megcsalja a szemlél ő t. A Magyar Királyság m ű vészetének háttere ugyanis nem csupán Itália, hanem Kelet-Közép-Európa, s ő t annak az oszmán betörés által két civilizáció zónájává változott periférikus része. Ez az örökség „szerényebb, kopottasabb, mint szeretnénk, de súlyos helyi értéke van”.

6 A magyarországi reneszánsz történetét három korszakra szokás osztani: 1. A Mátyás-kori all’antica m ű vészet a királyi udvarban 2. A Jagello-kori reneszánsz (Jagello Ulászló és fia, II. Lajos uralkodása alatt a Magyar Királyság szétzüllik, majd újabb harminc év alatt fokozatosan elhal: 1521 – Nándorfehérvár eleste; 1526 – mohácsi vész; 1541 – Buda eleste; 1552 – török hadjárat, az ország egyharmada török kézre kerül): a magyar állam elpusztul, a magyar nyelv azonban, a reformációnak köszönhet ő en felvirágzik. Kiszélesed ő m ű veltség, a f ő úri kastélyok mint reneszánsz központok kapnak ifjakat felnevel ő, kultúrahordozó szerepet. 3. Reneszánsz m ű vészet a három részre szakadt országban, Balassi Bálint kora. Meger ő söd ő Istenhez fordulás, anyanyelv ű költészet. A reneszánsz eredmények mind szélesebb, mélyebb rétegekben hatják át a magyar kultúrát.

7 Álljon bevezet ő nk végén egy Szerb Antaltól vett idézet: a humanizmus dicsérete, mely szellemi mozgalom át- meg áthatja vizsgált korszakunkat: Mátyás király idejében Olaszországból bevonult Magyarországra az a mozgalom, amit humanizmusnak neveznek. A humanizmus végs ő értelemben a szellem bels ő forradalma az Egyház ellen. A középkorban a szellem az Egyház monopóliuma volt, az Egyház ő rizte az antik hagyományt, és csak annyit juttatott bel ő le a fiatal nyugati népeknek, amennyit jónak látott. A humanizmus által az önmagára ismert ember a jussát kéri, hogy azontúl önálló életet élhessen. Végs ő ideálja az autonóm ember, akinek nincs többé szüksége transzcendens kiegészítésre, mindent megtalál itt a földön, minden mértéket ember voltában hordoz. E nagy m ű vel ő dés- és stílustörténeti korszakokhoz fogjuk a továbbiakban csoportunk m ű vészettörténeti tényfeltáró, megismer ő munkáját mérni.


Letölteni ppt "19822010 FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZ Ő M Ű VÉSZETÉB Ő L."

Hasonló előadás


Google Hirdetések