Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956

2 Választójogi törvény (1945.: VIII. tc.) szept. 5–13. – az INGy második (és utolsó) ülésszaka –tíz törvényt fogadnak el, de nagy vita csak a választójogról alakult ki –erősödött a parlamentarizmus: szakszerű tv.-előkészítés, megjelent a (lojális) ellenzékiség (PDP, egyes kisgazdák), minden párt önálló, kiforrott erővé vált A térség és az addigi magyar történelem legdemokratikusabb tv.-e –általános, egyenlő, közvetlen, titkos (nincs nemi, műveltségi és vagyoni cenzus, csak életkori: 20 év felettiek, ill. 18 éves antifasiszták) –négy évre választott nemzetgyűlés jön létre általa –kizárják a vál.jogból 25 szélsőjobboldali szervezet vezetőit (kivéve, ha feltétel nélkül igazolták őket), az elítélteket, internáltakat és a németeket –egyéni választókerületek helyett 16 területi lista + 50 fős országos lista –csak pártok indulhatnak, amelyeket az ONB (= a SZEB) engedélyez –minden 12 ezer szavazat = 1 mandátum (összlétszám nincs meghatározva) –töredékszavazatok elvesznek (nem kerülnek az országos listára!) –Választási Bíróság alakul az eljárás tisztaságának garantálására –minden választó egyben választható is, kivéve hivatásos katonák, rendőrök

3 Választási kampány az öt párt mellett további kettőt engednek elindulni: MRP, DNP –limitált többpártrendszer, a működő pártok nem képezik le a társ.-i erőket MKP: Mo. újjáépítésének három éves terve –az infláció és a spekuláció letörése, telekkönyvezés és szövetkezeti gondolat SZDP: nincs külön választási program, csak az aug.-i pártprogram –magántőke nagyobb szerepe, jó oktatási, társadalombizt.-i elképzelések FKGP: a polgári életforma ígérete, sorsdöntő küzdelem –magántulajdon, vallás szerepe, nemzeti hagyományok, igazi demokrácia NPP: földosztás babérjainak learatása, kisbirtokok támogatása A kampány októberi eldurvulása (Bp.-i helyi választás után) –nem lesz vörös Budapest –munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll –ne vágjátok ki a fákat! mire aggatjuk a kommunistákat? –Mindszenty pásztorlevele: egy keresztény nem szavazhat az új zsarnokságra A SZEB javaslata a közös listára (előzetes mandátum-elosztás) –pártvezetések (SZDP kivételével) hajlanak rá, az FKGP-tagság ellenzi –az USA és Anglia nyomására veszik le a napirendről

4 Választási eredmények Budapesti törvényhatósági választások, okt. 7. –csak Nagy-Budapesten (a főváros és a „vörös övezet” elővárosaiban) –helyi választásokat 1950-ig sehol másutt nem rendeztek meg! –a két munkáspárt közös listán indult (Dolgozók Egységfrontja, DEF) –ennek ellenére (vagy épp ezért) győz az FKGP 50,5%-kal, a DEF 43%-ot kap Nemzetgyűlési választások, nov. 4. –a DEF felbomlik, az SZDP „középpártiságát” állítja szembe a szélsőségekkel –okt. 25-én közös nyilatkozat a nemzeti egység fontosságáról, az eldurvult kampány megfékezéséről (és a választás utáni újabb nagykoalícióról) –FKGP 2,7m (57%), SZDP 823e (17,4%), MKP 802e (17%), NPP 325e (7%) –különösen nagy a kisgazda fölény a Dunántúlon, a falvakban és a nők közt –az MKP Észak-Mo.-on és a Viharsarokban, az SZDP az Észak-Dunántúlon, Dél-Alföldön, az NPP az Észak-Alföldön volt relatíve erős –a töredékszavazatok elvesztése miatt mandátumok terén az MKP megelőzte az SZDP-t (FKGP 245, MKP 70, SZDP 69, NPP 23, PDP 2 mandátum) –a 407 fős koalíciónak a 2 PDP-s (és két FKGP-jelöltként induló DNP-s) lesz az „ellenzéke” (+1-2 fő a 12 kooptált képviselő közül)

5 Az új törvényhozás és kormány Tildy Zoltán (FKGP) kormányalakítása, nov. 15. –abszolút többsége ellenére SZEB-nyomásra nem alakult egypárti kisgazda- kormány, hanem négypárti nagykoalíció –Vorosilov beavatkozott a tárcák elosztásába is, a belügy élére jelölt Kovács Béla helyett Nagy Imre lett a miniszter, a kisgazda és szocdem. jelölteknek Moszkva jóváhagyására volt szüksége –a miniszterek fele (9 fő) kisgazda, 4–4 komm. és szocdem., 1 parasztpárti (az arányokat azonnal módosítja az MKP-vezette Gazdasági Főtanács létrehozása) A Nemzetgyűlés megalakulása, nov. 29. –(tehát csak a kormány megalakulása után!!) –házelnök: Nagy Ferenc (FKGP) (jogában áll a nemzetgyűlés összehívása) házszabályok elfogadása (dec.-jan. folyamán) –döntés a mentelmi jogról és az interpellációkról (heti egy interpellációs nap; az érintett miniszter azonban megtagadhatta a választ) –19 állandó bizottság, fontos törvény-előkészítő feladatokkal (legfőbb a PB, amely a köztársasági elnök kinevezéséről, felmentéséről is dönt majd) –tárgyaláshoz 50, a határozat­hozatalhoz 100 képviselő kellett jelen legyen –az igazolatlan távollétet büntetik; egy napon max. 16 óra ülés –hozzászólások felolvasása tilos!

6 Viták az államformáról Monarchista erők –elsősorban a Mindszenty körüli legitimisták, népszavazást akartak –az FKGP jobbszárnya, főleg Sulyok Dezső és Varga Béla vezetésével támogatják ezt (a döntést el kell halasztani a békekonferencia utánra) Köztársaság-pártiak –külpolitikai érdek is: jó pont lehet a békekonferencia előtt –első szorgalmazója az SZDP, de az ötletet az MKP ki akarta sajátítani –a kisgazdapárt megosztott, a balszárny és a centrum köztársaság-párti; jan. első felében Nagy Ferenc meggyőzte Sulyokékat is –közvélemény: kb. 67% a közt.-t, 23% a királyságot támogatta Szociáldemokrata elképzelések –1918-as alapokon álló köztársasági tervek, szűkebb elnöki jogkörrel –törvények visszaküldése megfontolásra, intézkedései csak ellenjegyzéssel Kisgazda elképzelések (Sulyok dolgozta ki!) –1849-es alapokon álló köztársasági tervek, szélesebb elnöki jogkörrel –kormány kinevezése, felmentése, hadúri és főkegyúri jogok –a nemzetgyűlés összehívására és feloszlatására is tágabb lehetőséget adna –emberi jogok rögzítése és a Szent Korona említése is a tervezetben –viták a leendő elnök személyéről is (Károlyi Mihály, Tildy, Nagy Ferenc)

7 A köztársaság megszületése Pártközi tárgyalások, majd a kormány is megvitatta a tervezeteket –Jan. 28. a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága is Jan. 31. a nemzetgyűlési vita és a törvény elfogadása (1946.: I. tc.) –kompromisszum: az elnök nevezheti ki a kormányfőt, de a győztes párt tagjai közül választhat; az elnök nem lesz a hadsereg főparancsnoka A törvény kvázi „kis alkotmány”; egyensúly a hatalmi ágak között –az államfő a köztársasági elnök, akit a nemzetgyűlés választ 4 évre –az elnök nem egymást követő ciklusokban egyszer újraválasztható –végrehajtás élén ő áll, de azt a ngy.-nek felelős kormány által gyakorolja –intézkedéseihez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése kellett; a törvényeket egyszer küldhette vissza megfontolásra –felelősségre is vonható törvénysértés esetén (150 képviselő indítványára) –ülésszakonként egyszer elnapolhatta a nemzetgyűlési ülésszakot, sőt (a kormány, ill. képviselők 40%-a előterjesztésére fel is oszlathatta azt –rendkívüli jogai (ezeket a nemzetgyűlés korlátozta): hadüzenet, békekötés, külföldre mozgósítás) –jogköre összességében gyenge febr. 1. – a köztársaság kikiáltása, elnök: Tildy Zoltán

8 Államvédelmi törvény terve Még hatályos volt a Horthy-kor ízlését tükröző 1921.: III. tc. az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről –az FKGP és az MKP kölcsönösen támogat egy új államvédelmi törvényt, mindkettő a másik párt alkotmányellenes puccsától fél Ries István igazságügyi miniszter javaslata, febr. –halál vagy életfogytig járó kényszermunka jár a demokratikus államrend megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes megváltoztatására, ill. az elnök életére, vagy hatalmától való megfosztására szervezkedőknek. –bünteti „a demokratikus államrend és alapintézményei” elleni lázítást és izgatást, a suttogó propagandát, a valótlan híreszteléseket (2–10 év börtön) –ezen tartozó bűncselekményeket a népbíróság különtanácsai bírálják el –tagjai: szavazati joggal a négy koalíciós párt laikus delegáltjai, ill. szavazati jog nélkül egy szakbíró „Ellenzéki” kritikák (Zsedényi Béla, Sulyok Dezső) –a tervezet nem határozza meg a demokratikus államrend fogalmát, … –… sem annak „alapintézményeit”, hanem a bírói gyakorlatra bízza –indokolatlanul bővíti az izgatás fogalmát –a népbírósági ítélkezés [ismét…] pártbíróság lesz

9 A „hóhértörvény” Módosítási kísérletek –FKGP: 2 szakbíróból és 3 ülnökből álljon a különtanács –MKP: töröljék a tervezetből a „jogellenes” kifejezést (a köztársasági államforma megváltoztatására törekvés bármely formája „halálos bűn”) –márc. elején az ellenzéki+kisgazda javaslatokat elvetik, az MKP-t elfogadják A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946.: VII. tc.-et a nemzetgyűlés márc. 12-én fogadta el –az ellenzéki javaslatokat ismét elutasítják –a koalíció egyöntetűen támogatta, még a kisgazdák is –bár a törvény szigorú, de ha a demokrácia erősebb lesz, enyhíteni lehet majd –remélték, hogy az MKP hatalmi törekvéseit is gátolja a jogszabály –márc. 23-ától hatályos –a népbírósági ötös különtanácsok függetlenek az eredeti népbíróságokról is –Sulyok nevezi hóhértörvénynek, jogosan, hiszen: –1961-ig ennek alapján ítélik el a politikai „bűnösöket” (sokakat halálra!)


Letölteni ppt "2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések