Pályaorientáció, mint a foglalkoztathatóságot támogató eszköz

Az előadások a következő témára: "Pályaorientáció, mint a foglalkoztathatóságot támogató eszköz"— Előadás másolata:

1 Pályaorientáció, mint a foglalkoztathatóságot támogató eszköz
Kamarai HR Konferencia BORBÉLY-PECZE Tibor Bors, PhD. szakmai tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Győr, április 26.

2 Az életút-támogató pályaorientáció közösségi meghatározása
Olyan tevékenységek; például pályainformáció-nyújtás, pályatanácsadás, képességfelmérés, mentorálás, döntéshozatal támogatása, életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, amelyek segítik az állampolgárokat abban, hogy bármilyen életkorban fel tudják mérni, azonosítani tudják képességeiket, kompetenciáikat, érdeklődési köreiket és meghozzák a képzéssel, munkavállalással kapcsolatos döntéseiket, ezáltal a tanulás, a munka világában – valamint minden olyan esetben, amikor a képességeiket, kompetenciáikat fejlesztik, vagy alkalmazzák – saját maguk legyenek képesek életpályájukat irányítani. EC, 2004

3

4 Társadalmi szükségletek és a pályaorientáció lehetőségei
Társadalmi szint (Kapcsolódás: Nemzeti Reformprogram, Széll Kálmán terv, EU2020 stratégia) Egyéni szint (Kapcsolódás: Élethosszig tartó tanulás, munkaerő-piaci részvétel, aktív állampolgárság) Oktatási rendszer hatékony működése Pálya- és önismeret fejlesztése, pályadöntések támogatása, képezhetőség fejlesztése Munkaerőpiac hatékony működése Munkaerő-piaci, pályaépítési ismeretek, készségek fejlesztése, foglalkoztathatóság fejlesztése (employability) Esélyegyenlőség biztosítása Életpálya-építési készségek fejlesztése, egyenlő hozzáférés a pályainformációs forrásokhoz, alkalmazkodó-készség fejlesztése (adaptability)

5 Az orientáció folyamata
Az első szakaszban alakul ki az elköteleződés, az adott pálya iránt. A szakmai képzés során a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása történik. A szakmai képzés végére – ideális esetben – az egyén eljut a potenciális pályaérettség szintjére, ami azt jelenti, hogy képessé válik a tanult szakmában helytállni. A harmadik, a pályakezdés szakasza. Ebben a szakaszban kiderül tényleg felkészült-e az adott pálya vitelére a fiatal, tényleg neki való-e az, amit választott. Ha a pályakezdőt sikerek érik, akkor várhatjuk, hogy kialakul benne a hivatásérzet, a vágy a pályán maradáshoz.  A negyedik a pályavitel szakasza. Ebben a szakaszban már nem kezdő az ember, tisztában van az adott pálya előnyös és hátrányos oldalaival. (Szabó, 1994)

6 Az öndefiníció szerepe
Az életút bármely szakaszában felmerülhet az újragondolás igénye, és mint Erikson már megfogalmazta (1969), ez periodikusan vissza is térhet. A személyiség önmagához való viszonyát egy újrafogalmazott öndefinícióban realizálja. Az öndefiníció újrafogalmazásához szüksége van arra, hogy jobban megismerje önmagát. Így az önmaga felé fordulás igénye, az önmagára való figyelés igénye határozza meg azokat az elakadási pontokat, amelyeken az új öndefiníció segítségével azután túl tud lépni. (Szilágyi, 2012)

7 Életpálya-építési készségek (CMS)
„…valójában az egyéni kompetenciák változatos halmazát jelenti, amelyek elsajátítását egyéni és csoportos formában elő lehet segíteni, s amelyek megszerzése képessé teszi az egyént arra, hogy összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon az önismereti, oktatási és munkaerő-piaci információkat. Valamint képessé teszi az egyént arra, hogy e szintézis alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül vagy valósítson meg.” (Sultana, ELGPN, 2009)

8 A pályaorientáció szolgáltatási szintjei (1)
Az állampolgár, vállalkozás öntájékozódása a portál vagy nyomatott anyagok segítségével, (előfeltétele: öndefiníció megfelelő szintje, önálló ismeretszerzés képessége) Generális szintként a kortársaktól történő tanulást (peer-review) kortárssegítés stb. említjük, ilyen lehet a munkahelyen a kollégáktól, iskolában a társaktól, stb. történő tanulás az életpálya-tanácsadás területén c) Legszélesebb körben a pályainformáció-nyújtókat (sign-posting) ide értve a munkaadói/vállalati személyügyeseket

9 A pályaorientáció szolgáltatási szintjei (2)
d) A nevelésben, közművelődésben, szociális szolgáltatásnyújtásban érintett szakembereket, akik emberekkel dolgoznak, de szaktudásuk fő irányultsága nem az életpálya-tanácsadás, mint például: tanító, tanár, szociális munkás, művelődésszervező, andragógus stb. Esetükben a pályainformáció-nyújtás kiegészül, kiegészülhet az életpálya-építési készségek fejlesztésével (career education) e) Valamint a szakképzett pályatanácsadókat (career guidance) f) és az esetek 5-10%-ban szükséges pályatanácsadó- szakpszichológusi támogatást (career counselling) (Borbély-Pecze, 2012)

10 A pálya-, munka-, karrier tanácsadás területei és mélysége
C/ csoportos pályatanácsadás/ egyéni pályatanácsadás B/ támogatott önálló tájékozódás, pálya vs. önmagunk megismerése A / önálló pályainformáció szerzés D/ tanácsadó pszichológus / rehabilitációs tanácsadó/ reintegrációs tanácsadó CÉL: fiatalok és felnőttek önálló életpálya-építési készségeinek (CMS) fejlesztése

11 A munkaadók feladatai Makro és mezo szinteken;
Ágazati szinten részvétel a munkaerő-igények átgondolásában, a szakmatartalom-változások áttekintésében, egyes foglalkozások, szakmák társadalmi képének formálásában (pl. UK: SSC; USA: O*NET) Vállalati szinten; Pályafutás (karrier) munkahelyi gondozása (pl. belépés támogatása, munkakör rotáció, gazdagítás, képzés, egyéni fejlesztési terv stb.) Kilépés, továbblépés támogatása (Az átmenetek biztonságának megteremtése a munkahely életvégig tartó biztonsága helyett.)

12 A munkaadók feladatai (2)
Együtt az „iskolákkal” (szülőkkel, helyi társadalom szereplőivel); Vállalati nyílt napok (üzemlátogatások) Pályabemutatások (a virtuális világban, személyesen a iskolában) (pl. I could) Nyári munkák/ diákmunkák szervezése orientációs jelleggel

13 Köszönöm a figyelmet!