Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2004-2009. közötti években indított munkaerő-piaci programjairól, valamint.

Az előadások a következő témára: "Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2004-2009. közötti években indított munkaerő-piaci programjairól, valamint."— Előadás másolata:

1 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2004-2009. közötti években indított munkaerő-piaci programjairól, valamint a 2009. évi válságkezelési programokról Vitaindító dr. Simkó János tanulmányáról „Aktív munkaerő-piaci politikák komplex értékelése” című kutatás tanulmányainak vitája 2010. november 2. Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D.

2 „Az ÁFSZ által lebonyolított komplex munkaerő- piaci programok marginális szerepet játszanak a foglalkoztatáspolitika eszköztárában ”  2004-2009: 92 munkaerő-piaci program  Átlagosan 20 hónapos átfutási idő  Mintegy 9,4 milliárd Ft  Kb 8.800 személy programba vonása  Saját kivitelezés (Simkó 2010 p. 4.)

3 Az ÁFSZ-ek négy klasszikus alapfeladata (ILO) 1. állásközvetítés 2. munkaerő-piaci információk nyújtása 3. munkaerő-piaci eszközök, programok kialakítása, megvalósítása, adminisztrációja 4. munkanélküli/álláskeresési ellátások adminisztrációja

4 Kihívások - szervezetszobrászat  A munkaügyi központok kihívása: projektszemléletű tervezés és végrehajtás - minőségileg új típusú szakmai tevékenység  2000 (Flt.): felkészülési lehetőség volt az EU tagságra (NSRK1, NSRK2) Még mindig releváns: 2014-2021

5 Következmények  Módszertani segítségnyújtás, követelménytámasztás, értékelés, jó gyakorlatok terjesztésének hiánya a központi szakmai irányító szervek részéről  A reális és alapos megtervezés hiánya vagy elnagyoltsága  a projektszerűség nem megfelelő érvényesülése  Külső megvalósítók pályázati bevonása minimális (delegáló szerepkör kevésbé jellemző)  mind a monitorozás, mind az évenkénti értékelés a 2000 évi bevezetés óta elmaradt. (1994-től: az aktív munkaerő-piaci eszközök esetében monitoring rendszer és féléves elemzések)

6 Felvetések  Melyek lehetnek az egységes „tulajdonosi szemléletű” monitoring és pénzügyi rendszer hiányának következményei?  Képes-e az ÁFSZ klasszikus közigazgatási szervezetként projekt szemléletű működésre?  Mi lenne e mep.-i programok megvalósításában a nem kormányzati/ önkormányi szereplők feladata és milyen legyen e három szereplő viszonyrendszere?  A pilot-jellegű ÁFSZ, OFA mep.-i programok hogyan hatnak az egységes kormányzati foglalkoztatáspolitika kialakításának igényére, szervezeti kereteire?

7 Köszönöm a figyelmet! Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu