Az Európai Unió oktatáspolitikája résztárgy

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió oktatáspolitikája résztárgy"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió oktatáspolitikája résztárgy
SZIE GTK /1 andragógia alapszak Az Európai Unió oktatáspolitikája résztárgy Pályatanácsadás a közösségi oktatáspolitikában Borbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt

2 E+T története dióhéjban - EU
-Dewey, Yeaxlee -ENSZ (Unesco) -Skandinávok -Eu: az oktatás és foglalkoztatás ügye a RSZ (1957) idején és követő évtizedekben 1992 Maastrichti Szerződés 1993 Fehér könyv – növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás 1996 Az Egész életen át tartó tanulás európai éve 1997 Amszterdami Szerződés – foglalkoztatási kérdés FI, NAP, JER, OMC 4 pillér: foglalkoztathatóság, vállalkozókészség, alkalmazkodóképesség, esélyegyenlőség 2000 Lisszaboni stratégia - Memorandum „A világ vezető gazdasága…” 70%-os foglalkoztatottság 2003 Delors-jelentés, Sapir-jelentés Thessaloniki (első 5 év) Kok-jelentés 2005 Barroso-bizottság E+T 2010 (2002) E+T 2020 (2009. május 12.)

3 EU – oktatáspolitika nyitott koordináció (OMC) része
A nyitott koordináció négy, évente ismétlődő lépésből épül fel: 1.) Az Európai Tanács elemzi és értékeli a Közösség foglalkoztatási helyzetét. Majd a Tanács és a Bizottság közös éves jelentést tesz közzé (Közös Foglalkoztatási Jelentés- Joint Employment Report, JER). 2.) A Tanács a Bizottság előterjesztése és a JER következtetései alapján irányvonalakat (guidelines) fogad el (Irányelv más közösségi eszközt jelöl!) Elfogadásuk előtt a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Munkaerő-piaci Bizottsággal. 3.) Az éves irányelvek alapján minden tagállam felépíti saját Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, (NFA) (Magyarország 2004-ben készített először ilyet.) amelyben a kiadott irányelveknek megfelelő célokat és az elérésükhöz vezető intézkedéseket ír le től a NFA-val összhangban a tagállamok beszámolnak az elért eredményeikről. (1998-ban, az első évben a beszámolás még két elkülönülő részben történt meg.) 4.) Az NFA célok és elért eredmények alapján a Tanács értékeli a tagállamok munkáját. E folyamat eredményeként visszajelzést kapnak az éves célok teljesítéséről. A következő éves célok megfogalmazása a visszajelzések alapján történik meg. (A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlásokat is megfogalmazhat a tagállamai felé.) Minden tagállam visszajelzést kap a teljesítményéről. Mivel az EU feltett szándéka az átláthatóság növelése és a polgárközelibb EU kialakítása minden foglalkoztatási dokumentum felkerül az unió hivatalos honlapjára29. A folyamat végül az első lépéstől kezdődik újra, meg újra. A Közösségben ezt a folyamatot hívják Nyitott Koordinációs Modellnek (open method of coordination OMC). (Nagy-Tóth o.)

4 Oktatás és képzés 2010 korai iskolaelhagyók (lemorzsolódás)
matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők 15%-os növelése + nemek közti egyenlőtlenség mérséklődése 22 éves korosztály 85%-a középfokú végzettség az alacsony szintű szövegértési képességgel rendelkező 15 évesek száma 20%-os csökkentése az élethosszig tartó tanulsban részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 évesek) legalább 12,5 %-a kell legyen befektetés a humán erőforrásokba

5 E+T 2010 eredményei EU/HU 6 benchmark(mérföldkő)
korai iskolaelhagyók (lemorzsolódás) 2010-re cél: korai iskolaelhagyók aránya az EU-ban 10%-nál ne legyen nagyobb EU:18,8% Mo. 12,3% cél:10%

6 2. matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők 15%-os növelése + nemek közti egyenlőtlenség mérséklődése Eu: 25,7% Mo: 10,1% cél:+15%

7 3. -22 éves korosztály 85%-a középfokú végzettség
Eu:75,4% Mo:87,2 4. - az alacsony szintű szövegértési képességgel rendelkező 15 évesek száma 20%-os csökkentése Eu: 17,2% Mo.:22,7% cél 13,7 %

8 5. –az élethosszig tartó tanulásban részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 évesek) legalább 12,5 %-a kell legyen Eu: 8,5% Mo:3,3% cél:12,5% 6.befektetés a humán erőforrásokba Jelentős növekedés a humánerőforrás-befektetések egy főre eső szintjében

9 Oktatás és képzés 2020 Strategic objective 1: Making lifelong learning and mobility a reality Guidance! Strategic objective 2: Improving the quality and efficiency of education and training Strategic objective 3: Promoting equity, social cohesion and active Citizenship Strategic objective 4: Enhancing creativity and innovation, including entrepreneurship, at all levels of education and training

10 LLL stratégiák EU szinten 1996-tól Magyar LLL Stratégia (2005)
Ennek egyik eleme a pályaorientáció! ÚMFT TÁMOP (2. prioritás) A pályaorientáció rendszerének fejlesztése

11 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája
1. melléklet: Az életminőség átfogó javítása Versenyképesség növelése Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése Fenntartható növekedés és környezetvédelem Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Esély-teremtés Oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Az oktatás, képzés minőségének fejlesztése Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-építés) Oktatás, képzés hatékonyságát segítő eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás) Mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerek fejlesztése Nem formális, informális tanulás elismerése Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi feltételeinek javítása Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció erősítése Új tanítási, tanulási kultúra Tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetése ösztönzése Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása Tanulási lehetőségek bővítése Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása Oktatási infrastruktúra fejlesztése

12

13 Tagállami fejlesztéspolitika (ÚMFT) in TÁMOP 2007-2013
Nemzeti Reformprogram – a növekedésért és foglalkoztatásért (NRP) Életpálya tanácsadás (Pályaorientáció) Szociális védelem és társadalmi összetartozás (JIM) E+T 2010/ E+T 2020 In szakképzés-fejlesztési stratégia Stratégia az egész életen át tartó tanulásról (LLL) (2005) Magyar Ifjúsági stratégia (NIS) Pályaorientáció és tagállami szakpolitikák viszonya

14 Kötelező irodalmak Borbély-Pecze Tibor Bors JKA 2010 életpálya-fejlesztési készségterület a közoktatásban háttértanulmány (2009) (kézirat) Pjeczka Katalin december 12. BA – oktatáspolitika előadásvázlat Council Conclusions on a strategic framework for European cooperation in education and training ("ET 2020") Mihály Ildikó (2005) Összefoglaló az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtásának tapasztalatairól készült közös európai jelentésről Új pedagógiai Szemle 2005/02

15 További irodalmak ZÖLD KÖNYV A magyar közoktatás megújításáért (2008)
A kerekasztal honlapja Jelentés a magyar közoktatásról, 2006 DG EC Megjelent a PIRLS 2006 jelentés, amely a 10 évesek olvasási- szövegértési készségét méri. Az első riport 2001-ben készült. Megjelent a PISA 2006 feldolgozása AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA BAN

16 Köszönöm a figyelmet