Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. Dr. Székely Tamás Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest, 2006. február 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. Dr. Székely Tamás Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest, 2006. február 8."— Előadás másolata:

1 Az egészségbiztosítás másfél évtizede: Dr. Székely Tamás Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest, február 8.

2 Az előadás témája A társadalombiztosítás átalakulása Az E. Alap helyzete A Gyógyító megelőző ellátások Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz

3 A társadalombiztosítás átalakulása

4 A Magyar Társadalombiztosítás történeti áttekintése 1955 évi 39. Tvr. A” dolgozók betegségi biztosításáról 1975 évi II. tv. A társadalombiztosításról 1988 évi XXI. Tv. A Társadalombiztosítási alapról 60/1991 (X.29) OGY Határozat 1992 évi LXXXIV tv. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről

5 60/1991 (X.29) OGY Határozat Megállapítja: Viszonylag magas járulékok ellenére nem képes értéktartó ellátásokat biztosítani A Társadalombiztosítás pénzügyi helyzete instabil Nem biztosításjellegű ellátásokat is finanszíroz Az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozása formális

6 60/1991 (X.29) OGY Határozat Egyetért: A szociális biztonság legátfogóbb intézménye: –az állam által garantált –a lakosság legszélesebb körére kiterjedő –KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSíTÁS

7 60/1991 (X.29) OGY Határozat Szerint: Meg kell határozni: –A kötelező biztosítás feladatkörébe tartozó feladatokat –ki kell alakítani az önálló biztosítási ágakat –A járulékfizetők számára világossá kell tenni, hogy a fizetési kötelezettségért milyen jogosultságokat, szolgáltatásokat köteles a társadalombiztosítás nyújtani –Egyértelművé kell tenni a szolidaritási elven alapuló elemeket –Meg kell határozni az állami költségvetés szerepét, feladatköreit

8 Magyar társadalombiztosítás jellemzői forrás:járulék + adó hozzáférés:gyakorlatilag teljeskörü piac:hiányzó szabályozás ellátók:köztulajdon és magánpraxis keveredése tulajdon:a „többcsatornás” finanszírozással magánbiztosítók:minimális szerep Bismarck és Beveridge között ? Orosz Éva: „Félúton vagy tévúton ?”

9 A magyar társadalombiztosítás átalakulása (1993) évi LXXXIV Tvr. Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság OEPONYF

10 1992. évi LXXXIV Tvr. Egészségbiztosítás feladatai: –táppénz, terhességi gyermekágyi segély –rokkantsági nyugdíj és járadék –GYME, Gyógyszer, GYSE –utiköltségtérítés

11 1992. évi LXXXIV Tvr. Területi ellátási kötelezettség GYME (kasszák) –Hsz fix+korcsoportos fejkvóta –járó fix+ teljesítmény –gondozók fixdíj –aktív fekvő HBCS (intézményi alapdíj) –krónikus ápolási nap 2 hónapos finanszírozási csúszás

12 79/1992 (V.12) Korm. rendelet A finanszírozási szabályok pontos definiálása Az intézményi előirányzatok (kasszák) megtervezésével kapcsolatos rendelkezések

13 A magyar társadalombiztosítás jelenlegi struktúrája ( ) Tb EGÉSZSÉG- biztosítás Tb NYUGDÍJ- biztosítás Magánnyugdíj pénztárak Egyéni Számla ÖKEP I. szint II. szint III. szint IV. szint ÖKNYP

14 1993-ban alakult (TB  OEP, ONYF) Országos hatáskörű szerv Országos központ 19 megyében megyei pénztár Kb dolgozó 1998-ig Társadalombiztosítási Önkormányzat ig kormányfelügyelet től miniszteri felügyelet 2005 Felügyelő Bizottság Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti jellemzői

15 Országos Egészségbiztosítási Pénztár lehetséges szerepei Pénztár: –Átnézi a számlát és fizet Finanszírozó: –Enyhe ráhatás a „számla” keletkezésére Vásárló: –Eldönti, hogy mit, kitől és mennyiért vásárol –Van gazdája a történéseknek Biztosító: –Kockázatkezelés –Díjfizetés –Kárrendezés

16 Az OEP működési költségei az E. Alap kiadásainak százalékában ( ) Járulékbeszedés az APEH-hez került.

17 Az E. Alap helyzete

18 Az E-alap bevételeinek és kiadásainak alakulása ( )

19 Forrásteremtés: Biztosítottak aránya a teljes lakosságon belül

20 Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék alakulása ( )

21 Munkavállalói és munkáltatói TB járulék alakulása ( )

22 Egészségbiztosítási járulék a fizetés százalékában ( )

23 Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevételek alakulásának adatai ( ) Alapok közti elszámolás: ,7 mrd Ft ,1 mrd Ft

24 A finanszírozási rendszer változásai

25 Jogszabályi környezet stabilitása: éves jogszabály módosítások száma 9/ / /1999. hatályba lépés

26 Az OEP gyógyító-megelőző kassza elemeinek részesedés változása ( )

27 Háziorvosi fejkvóta (kártyapénz)

28 Háziorvosi fixdíjazás

29 Az eszköz és ingatlantámogatásban részesülő háziorvosi szolgálatok aránya ( )

30 Járóbeteg pontszám forint értékének változása ( )

31 Járó és laborkassza Ft/pont értékének változása ( )

32 Gondozók finanszírozása : fix díjazás : fix és teljesítmény (80 % %) fix és teljesítmény (72 % %)

33

34 HBCS súlyszám forint értékének változása 1. díjkiegyenlítődés szakasza

35 HBCS súlyszám forint értékének változása 2. országosan egységes alapdíj

36 HBCS havi súlyszám összeg változása

37 Case-mix index változása ( )

38 For-profit és non-profit magánszolgáltatók részesedése az OEP gyógyító-megelőző ellátásokból

39 For-profit magánszolgáltatók részesedése az egyes OEP kasszákból ( )

40 1992. Háziorvosi ellátás teljesítmény finanszírozása HBCS rendszer bevezetése, német pontrendszer kialakítása Betegazonosító (  TAJ) alapú jelentés a fekvőben CT-MR rendszerszerű finanszírozás bevezetése Kapacitásszabályozás Minimumfeltételrendszer Ebtv és végrehajtási rendelete Országosan egységes alapdíj a fekvőbeteg szakellátásban Mérföldkövek a gyógyító megelőző ellátások finanszírozásában.

41 1999. Betegazonosító (  TAJ) alapú jelentés a fogászatban Betegazonosító (  TAJ) alapú jelentés a járóban Irányított betegellátás indulása Járóbeteg szakellátás Ft/pont érték lebegtetés megszűnése Háziorvosi eszköz- és ingatlan támogatás bevezetése %-os béremelés beépítése a finanszírozási rendszerbe Teljesítmény volumen korlát bevezetése Kasszaösszevonás Mérföldkövek a gyógyító megelőző ellátások finanszírozásában II.

42 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz

43 Gyógyszerkassza ( ): tervezett és tényleges kiadások

44 Gyógyszerkassza ( ): tényleges és inflációval korrigált kiadások

45 Támogatott és nem támogatott gyógyszerek számának változása

46 1990. Magánpatikák megjelenése Különkeretes gyógyszerek megjelenése Első fixesítés Patikai elszámolási rendszer bevezetése A Magyar Állam és a gyógyszergyártók közötti első megállapodás Gyártói visszafizetések a gyógyszerkasszába Transzparencia eljárás a gyógyszer befogadásban Mérföldkövek a gyógyszerfinanszírozásban

47 OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök száma főcsoportonként

48 Az infláció, a GYSE-, a gyógyszerkassza az előző év százalékában

49 Gyógyászati segédeszköz kassza ( ): tervezett és tényleges kiadások

50 Gyógyászati segédeszköz kassza ( ): tényleges és inflációval korrigált kiadások

51 Mérföldkövek a gyógyászati segédeszköz finanszírozásban /1988 Szem rendelet a GYSE ellátásról /1995 GYSE rendelésről és a támogatás összegéről 1999 Az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999.(X.6.) EüM rendelet 2004 a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet 2004 az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet

52 Mérföldkövek a gyógyászati segédeszköz finanszírozásban 2004 GYSE kölcsönzés koncepciója 2005 GYSE Kölcsönzés bevezetése 2005 GYSE Transzparencia koncepciója

53 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. Dr. Székely Tamás Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest, 2006. február 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések